Annak, akinek 2011-ben a nyugdíjelőtakarékossági (NYESZ) számlán lévő részvények után osztalékot fizettek és a kifizető a 16 százalék szja-t levonta, adót már nem kell fizetnie.
Erre ügyeljenek azok, akik a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlán lévő részvényeikre kaptak osztalékot 2011-ben.
Egyik cikkünkben az osztalékelőleg elszámolásáról és egy korábbi írásban két szakértőnktől kétféle álláspontot jelentettünk meg. Az alábbiakban ismételten közöljük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontját. Az esetleges félreértésekért elnézésüket kérjük.
Az adóbevallás elkészítéséhez jó tudni, hogy az osztalék jellegű jövedelmek is adókötelesek, ezek adója is 16 százalék és meghatározott mértékig 14 százalék ehót is kell fizetni utánuk.
2010 évben egy kft alkalmazottja 36 órát meghaladó munkaviszonyban dolgozott, ahol az összes járulékot megfizették a munkabére után. Egy másik kft-ben csak tagviszonyban van, illetve tulajdonos, ahol osztalékot kap. Ebből az osztalékból levonták a 14 százalékos és a 27 százalékos eho-t, mivel nevezett személy nem nyilatkozott, hogy van más vállalkozásnál 36 órát meghaladó munkaviszonya. Kérdésem, hogy 2010 évben helyesen lett levonva a 14 százalék és a 27 százalék, illetve kérdezném még, hogy ha 2011-ben nyilatkozott, hogy van máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, és a másik cégtől fog kapni osztalékot, ahol tulajdonos akkor csak a 14 százalékot kell csak vonni a 27 százalékot nem. Továbbiakban szeretném kérdezni, hogy csak tagviszonyban lévő tulajdonosnak akinek van másik kft-ben munkaviszonya, de nem éri el a 36 órát, neki az osztalékából kell vonni 14 százalékos eho-t és még a 27 százalékot is 2011-ben?
Július óta lehet Magyarországon szabályozott ingatlanbefektetési társaságot (szitet) létrehozni, a szakemberek szerint "tapogatózás" már van a piacon, ám a potenciális befektetők még kivárnak, inkább a már "bejáratott" piacon szeretnének megjelenni.
A vállalkozások jelentős része profitorientált tevékenységet végez, így a megtermelt haszon kivétele központi kérdés számukra. A cégek tagjai rendszerint akkor juthatnak hozzá a vállalkozás működése során képződött haszonhoz, ha a társaság annak megfelelő feltételek melletti kifizetéséről dönt.
Kell-e szja-bevallást készítenie az osztalékhoz jutó nyugdíjasnak? Olvasónk kérdésére az Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai válaszolnak.
Ha egy cégnél osztalékelőleget fizettek tavaly, az ebből levont 25 százalékos és a 2011-től az osztalékra is érvényes 16 százalékos adó különbözete csak 2012-ben igényelhető vissza.
Járulékterhek csökkentése, osztalékmentesség felszámolása és adómentes étkezési jegyek - néhány az elmúlt időszakból válogatott politikusi ígéretekből. Induló cégeket kérdeztünk, melyik párt "vállalkozásbarát" programjával tudnak leginkább azonosulni.
A Fővárosi Bíróság szeptemberi jogerős ítéletében megsemmisítette a Magyar Telekom 2008-ban hozott döntését az osztalék kifizetéséről, mint ahogy a 2008. évi rendes közgyűlésen hozott többi határozatot is. A társaság fellebbezett ugyan a jogerős ítélet ellen, de ezt túl későn, az előírt határidő után két nappal postázták. A részvényeseknek ezek után vagy vissza kell fizetniük az osztalékot, vagy önellenőrzés keretében kifizetni a majd négyszeres adókülönbözetet. Megkérdeztük, mit szól mindehhez a Magyar Telekom és mit gondol erről az APEH. A Fővárosi Bíróság szeptemberi jogerős ítéletében megsemmisítette a Magyar Telekom 2008-ban hozott döntését az osztalék kifizetéséről, mint ahogy a 2008. évi rendes közgyűlésen hozott többi határozatot is. A társaság fellebbezett ugyan a jogerős ítélet ellen, de túl későn, az előírt határidő után két nappal postázták.
Változik a társasági- é az osztalék adóról szóló törvény 2010 januártól. Másképp adózik majd a kapott osztalék ellenőrzött külföldi társaságok esetében és változik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma is. A PwC összefoglalta ezeket.
Júliustól, ha elfogadja a parlament - félmillió forrinttal, jövőre pedig további 800 ezer forinttal nő a személyi jövedelemadó sáv alsó határa. Az év közepétől megszűnik néhány adókedvezmény és megadóztatják a béren kívüli juttatásokat. Jó néhány módosítás van az szja-törvényben, ami már február 1-jétől hatályos. Összefoglaltuk.
Magyarországon a rejtett gazdaság a GDP 20-30 százaléka, legfeljebb 5900 milliárd forint, a költségvetésből hiányzó adóbevétel pedig 1800-2300 milliárd forint közötti összegre becsülhető. Vagyis újra ott tartunk, mint az ezredfordulóban. De minek köszönhetjük mindezt?
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték