Tisztelt Szakértő! Egy kft. külföldi részvényei után osztalékban részesült. Az osztalékból adót vont le a külföldi kifizető és erről igazolást adott ki. A kft. a nettó osztalékot kapta meg. Kérdésem az, hogyan kell a könyvekben elszámolni, illetve a társasági adóbevallásban szerepeltetni? Üdvözlettel: Tulogdi Mária
Az egyéni vállalkozó minden eredményét leadózza, ennek ellenére nagyobb összeg van a pénztárában. Ezt hogyan lehet kivenni?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban, hogy amennyiben 2014. évben az egyéni vállalkozás bevételeiből a költségek, kivét levonását követően marad jövedelem (nyereség), akkor azt a vállalkozói szja 10 százalék, vállalkozói osztalékalap szja 16 százalék, eho 14 százalék (maximum 450 ezer forintig) levonása után a pénztárkönyvben hogyan, és mikor könyveljük? 1. 2014. évben a bruttó osztalékot 2015. évben a fizetendő szja, eho 2. 2014.évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho 3. 2015. évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho Köszönöm a segítséget.
Ha a társaság osztalékot fizet magánszemély bel- és kültagjainak, akkor a 16 százalékos szja-t levonja, de a 14 százalékos ehót is vonni kell az osztalékból, vagy azt a munkáltató fizeti? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. visszatért a kata hatálya alá. A nyitómérlegben a kata időszak alatt be nem folyt bevételeket az eredménytartalékban mutatjuk ki. Kérdés, hogy ha ez a bevétel befolyik a tao időszak alatt, akkor ezt miként veheti ki a tulajdonos a cégből? Osztalékot fizet utána? De miért, hisz ez a bevétel a kata időszakban keletkezett? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ugyanazon vállalkozásban munkaviszonyos (heti 40 óra) és tagi jogviszonyos is. 2015. évben a 2014. évi eredmény után elő lett írva 10 millió osztalék, melyből már 2014. évben felvett előlegként 8 milliót. Itt csak a 16 százalékos szja lett levonva. A 2 millió forint után levonásra került 16 százalékos forrásadó és 422 ezer Ft 14 százalékos eho, mert a I-II. hónapban már le lett vonva 28 ezer Ft (3+4%) egészségbiztosítási járulék. A kettő összege 450 ezer Ft. Kérdésem: Szabályos-e, hogy az év hátralévő időszakában nem vonjuk a 3+4%-ot? Az eho törvény 3. § (2) e) pontja szerint a ...,,14%-os mértékűe gészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amig a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3)bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítása járulék....itt még további beszámító tételek...együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer Ft-ot" A 19. § (3) bekezdésében viszont nincs ez a korlát, hogy eho-fizetés esetén, ha eléri a 450 ezer Ft-ot, akkor nem kell tovább fizetni a 3+4%-ot. Az szja-bevallás 9-es lapján viszont a kimutatott többletfizetés esetén van visszaigénylési lehetősége. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy az osztalék ehokötelezettségének megállapításakor lehet-e előre kalkulálni a munkabérből éves szinten levont 4+3 százalékos egészségbiztosításijárulék-mértékkel a 450 ezer forintos korlát miatt? Ha feltételezem – a munkaszerződés alapján –, hogy a munkabérből éves szinten le lesz vonva 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék, de az osztalékfizetés májusban történik, kell-e az osztalékból ehót is levonni?
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem alkalmazottként 8 órás munkaviszonyban dolgozik Magyarországon. A munkaviszony mellett szeretne egy vállalkozást létrehozni webshop készítés/karbantartás, grafikai munkák készítése, szerver üzemeltetés tevékenységi körrel. Megtalálta a www.griffconsulting.co.uk oldalt, amelyből kiderült, hogy Ltd. alapításkor nem kell törzstőke, az ő várható forgalma után nem kell Angliában osztalékadót fizetnie. A tevékenységet interneten, telefonon keresztül is tudja intézni. Tehát az ügyintézés helye nem kötődik Magyarországhoz, szükséges-e, hogy a vállalkozás telephelye Magyarországon legyen? Valós lehetőség az is, ha az angol cég tulajdonosává teszi a magyar céget, akkor a nyereségadó megfizetése után osztalékadó-mentesen kerül a nyereség az angol cégbe, ahonnan pedig nagyon kedvező angol adózási feltételekkel tudja a pénzt magánszemélyként kivenni? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Pölöskei Pálné! 2015. január 25-én "osztalék rendbetétele" címmel kértem segítséget. Köszönöm válaszát, viszont a hozzászólásomra még nem reagált, ezért teszem fel itt kérdésemet újból: "Még annyit szeretnék kérdezni, hogy ha nem rendelkezett a társasági szerződés osztalékelőlegről, akkor 2014.01-04.hónapban kifizetett összeg mi lesz? Kölcsön nyújtása tagnak? Egy általános kérdés még: osztalékelőleg mikor fizethető ki (időszakra gondolok)? Adott év 01.01-12.31. között bármikor, vagy az adott évben az előző év beszámoló elfogadását követően 12.31-ig? Köszönöm segítségét!"
Tisztelt Szakértő! „A”, „ B” és „ C” Kft. által kötött szerződés az alábbiakat tartalmazza: „A” Kft. „ B” Kft. felé fennálló jóváhagyott osztalék-követelését - 90 millió Ft-ot - engedményezi „C” Kft.-re, melyet a „B” Kft. több részletben fog kifizetni. Az „A” Kft . és a „C” Kft. megállapodnak abban, hogy az engedményezés összegét , 90 millió forintot kölcsön követelésre változtatják, egy kölcsönszerződés alapján (melyben a kölcsönadó „A” Kft., a kölcsönbevevő pedig „C” Kft.). Meghatározzák továbbá, hogy a kölcsön folyósításának napja a „B” Kft. által átutalt összeg „ C” Kft. számláján való jóváírásának napja. A tárgyév fordulónapjáig a 90 millió forint engedményezett összegből 37 millió forint került átutalásra C Kft. számlájára. Kérdés: hogyan kell a „C” Kft.-nek könyvelni, illetve mérlegében kimutatni azt az összeget, amelyet a tárgyévben nem utalt át részére a „B” Kft., úgy, hogy a szerződés fenti szövegével is összhangban legyen és a számviteli törvénynek is megfeleljen? Köszönöm előre is válaszát!
Tisztelt szakértő! A magyar kft. külföldi tagjának euróban fizetné ki az osztalékot. MNB árfolyamot használ egyébként a könyvelésében és a deviza bankszámlájáról utalná el euróban Kérdésem, hogy helyes-e, ha a kifizetéskor a jóváhagyott osztalék forint összegét az aznapi MNB árfolyamon számítja át euróra és utalja el. Az euró bankját, mivel átlagárfolyamon vezeti, az euró devizabank készlet nyt. árfolyama és az MNB árfolyam közötti különbséget pedig nyereség/veszteség oldalon könyveljük el.
Tisztelt Szakértő! 1.) A társaság a korábbi évek eredményei terhére jóváhagyott, fel nem vett osztalékot mutatott ki a kötelezettségei között. A társaság a társasági adó alanya. Kérdés: van-e bármiféle jogszabályi rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a legrégebbi évről fel nem vett osztalékot kell először kifizetni? Van a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztaléknak elévülési ideje? 2.) Kata alá tartozó vállalkozás, aki előtte eva alá tartozott, azelőtt pedig a társasági adó alá, nem fizette ki a társasági adós időszaka alatt jóváhagyott osztalékát, ami a mai napig szerepel a kötelezettségei között. Kérdés: az evás és a katás időszak alatt jóváhagyott osztalék kifizethető-e, ha a korábbi évekről van még bent jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék? A társaság kettős könyvvitelt vezet és egyszerűsített éves beszámolót készít. Tehát nem választott bevételi nyilvántartást. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Megjelent a NAV honlapján az alábbi tájékoztatás, hogyan kell ezt pontosan érteni? Az adóalap 60 százaléka X felé osztva és ez majd 10%/16%/14%-kal adózik? És ha nem fizeti ki a társaság, vagy köteles kifizetni? "Kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozás kisadózónak nem minősülő tagjainak a részesedése a 2015. évtől osztaléknak minősül. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 66. § (1) bekezdésének új af) pontja szerint osztaléknak minősül a 2015. évtől a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja (pl. a betéti társaság kültagja vagy a társaságban munkaviszony alapján tevékenységet végző tag) részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg."
Kft. 2014. decemberben osztalékot szeretne fizetni 3 millió forintot, erről a 2013. évi beszámolóban a tagok nem határoztak. 2014 beszámolójában 950 ezer forint nyeresége van, a kft.-nek, az eredménytartaléka 7 millió 159. ezer forint, a jegyzett tőkéje 500 ezer forint, a pénztárban van elegendő pénz. Ilyen esetben osztalékról vagy osztalékelőlegről beszélünk? Ezt eddig úgy csináltam, hogy a társaság vett ki év közben osztalékot, befizette az ehót és az szja-t, majd a beszámolónál készült taggyűlési határozatban szerepelt, hogy mennyi osztalék lett az adott évben kifizetve, de előre nem határoztak az osztalékról. Ez így jó volt? Kérem segítségüket, mert tanácstalan vagyok, hogy mit hogyan csináljunk.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan. Egy magyar kft.-nek két tulajdonosa van: egy magánszemély (50 százalékban, aki egyben ügyvezető is a magyar kft.-ben) és egy német cég (50 százalékban). A jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék 9 millió forint, kötelezettségként előírt, még ki nem fizetett osztalék 6 millió forint. A magyar kft. üzleti kapcsolatban van a német kft.-vel. A német kft. folyamatosan szállít árut a magyar cégnek, és ebből eredően jelentős tartozása van a magyar cégnek a német cég felé. A német cég úgy dönt, hogy a magyar magánszemélynek ajándékozza az 50 százalékos üzletrészét úgy, hogy nem kér érte ellenértéket. Nem tart igényt a már megszavazott osztalékra és az eredménytartalék arányos részére sem. Ugyanakkor a megajándékozott magánszemély (az ügyvezető) kezességet kell, hogy vállaljon magánszemélyként azért a kötelezettségért, amit a magyar kft. a német cég felé szállítói állományként felhalmozott. A magyar magánszemély és a német cég független egymástól, sem közvetett, sem közvetlen kapcsolat nincs közöttük. Kérem a tisztelt szakértő vékeményét azzal kapcsolatban, hogy a fenti ügyletnek milyen adózási pontja van, illetve jár-e illetékfizetési kötelezettséggel? Várom válaszát, üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték