Tisztelt Szakértő! 2016. évtől az osztalékfizetéssel kapcsolatos módosítások miatt osztalékot elszámolni a döntés évében lehet ( 2017.). Tehát nem értelmezhető az előző évre (2016) történő kötelezettségként/követelésként történő felvétel. Kérdésem: értelmezhető-e a 2016. évre esetlegesen megállapított osztalék (fizetendő osztalék/kapott osztalék) passzív/aktív időbeli elhatárolása (2016. évi könyvelés keretében)? Köszönöm válaszát!
A bt. beltagja katás, a kültag nem végez tevékenységet. A részesedés arányában hogyan, és milyen jogcímen kell kifizetni a kültagot az éves bevétel után? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott "A" Kft., amely jelenleg még evaalany, január 1-jétől átjelentkezik a tao alá. Ugyanez a kft. még idén részesedést szerez egy másik társaságban (B Kft.-ben), ahonnan várhatóan jövőre, a 2015. évi eredmény után osztalékot fog kapni. Két kérdésem van: 1. Ha jól tudom, a részesedés megszerzésével is megszűnne/megszűnik az evaalanyiság. Ez esetben is december 31-ével szűnik meg, vagy azzal a nappal, amikor megvásárolja az üzletrészt? 2. A 2016-ban kapott osztalék kihat-e még valamilyen módon a fizetendő evára, lévén, azt a 2015. évi eredmény után kapja? Véleményem szerint, ha B Kft. még azelőtt dönt az osztalékról, hogy A Kft. elkészítené a mérlegét, akkor vissza kell tenni 2015-re. Ha B Kft. akkor dönt az osztalékról, amikor A már lezárta a beszámolóját, akkor a kapott osztalék már 2016. évi bevétel lesz. Erősítse meg kérem a fentieket, illetve, ha van még észrevétele, szívesen veszem a hasznos tanácsot! Köszönettel: Vágner Emília
Az évközi adóváltozások alapján már tudható, hogy 2016. évben a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökken. Az RSM-nél kiszámolták, hogy különböző gyerekszám mellett hogyan hat ez a nettó keresetekre az egyes jövedelemkategóriákban.
2014. 12. 31-én egy kft. mérlegszerinti eredménye 12 millió forint. A társaság úgy dönt, hogy 6 millió forintot osztalékként kivesz. Ennek semmi akadálya. Kérdésem: hogyan kontírozom a jóváhagyott osztalékot 2014. 12. 31-én?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném szakértői véleményét kérni: Adott egy bt. (kültaggal, beltaggal). A cég alapításakor 50-50 %-os arányban tették be az induló tőkét, és az osztalék felvétele is ebben az arányban történt. A bt. a kata adózást választotta idéntől; a beltagnak van más cégnél heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Az alábbi kérdések merültek fel: – A beltag után megfizetik a 25 ezer forintos katát, de a kültag után is meg kell-e (a kültag nem dolgozik a cégben, csak a normál felállás szerint osztalékra lenne jogosult)? – Mivel a kata alatt a cég nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, beszélhetünk-e egyáltalán osztalékról? – Milyen jövedelemre számíthat a kültag? – Ha nem dolgozik, és nincs fizetve rá a 25 ezer forintos kata, akkor hiába rendelkezik a társasági szerződés arról, hogy a betett tőkéje arányában osztalékra jogosult, nem kaphat semmit? – Ellenben kaphat csak a beltag jövedelmet? – Lehet minden jövedelem csak a beltagé úgy, hogy a kültag nem kap semmit? –Vagy a társasági szerződés szerint felezni kell a cég "nyereségét", és a kültagra eső részt a 30 százalékos osztalékadóval kell felvennie, ha nem fizette meg a cég a kültag után is a 25 ezer forintos katát havonta? Valahogy, mintha egymásnak ellentmondó információkkal kellene ezügyben dolgoznunk. Köszönettel várom szakértői véleményét ennek az ügynek a tisztánlátásához!
Tisztelt Adózóna! Török állampolgár ügyfelem 5 évre szóló tartózkodási engedélyt kapott Magyarországon. Van személyi igazolványa és bejelentett lakcíme is. Kell-e a tagi jogviszonya alapján számára kifizetett osztalék után 14 százalék ehót fizetni? Az ehotörvény visszautal a Tbj. "belföldi" fogalmára, ami szerint a letelepedett személy belföldinek tekintendő. Ügyfelem viszont TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY nevet viselő kártyát kapott. Ez letelepedett státuszt jelent? Válaszukat előre is köszönöm: Komáromy Erika
Már jövőre a jelenlegi 16-ról 5 százalékra csökken Romániában az osztalékadó – döntött sürgősségi rendeletben kedden a bukaresti kormány.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyszemélyes kft. A 2014. évi eredmény megállapításakor jóváhagyott osztalékot ez évben nem akarja fel venni. Indoka: az idei évi munkák (mélyépítés) nem hoztak olyan árbevételt, ami eredményt produkálna. A ki nem vett osztalék nyújtana fedezetet a tavaszi munkák indításához. Megteheti-e, hogy nem veszi ki a jóváhagyott osztalékot? Milyen következményei vannak, lesznek? Köszönöm! KM
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. 2014-ben osztalékelőleget fizetett ki, majd a beszámoló elfogadásakor (2015-ben) jóváhagyta az osztalékot a 2014. évi adózott eredmény terhére. Kérdésem: 1.: Hogyan kell könyvelni a jóváhagyott osztalékot, a mérleg szerinti eredményem milyen könyvelési tétellel lesz, 0? 2.: A cégbírósághoz az ügyvezető nyilatkozatát nem küldtük be, mert telefonos egyeztetés alkalmával azt a választ kaptuk, hogy ez szükségtelen. Kérdésem, hogy meg kellett volna-e tennünk, ha igen, utólag megtehetjük, megtegyük-e? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt szakértő! Egy társaságnál az előző évekre vonatkozóan jelentős könyvelési hiba törént. A hiba hatása eredményeképpen a nyereség összege is jelentősen csökkent, és így nagymértékben változna a kifizetett osztalék összege is. A tagokkal vissza kell fizettetni a különbözet összegét, avagy ez nem igényel semminemű módosítást? Válaszát megköszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Egy cég osztalékelőleget fizet. A kifizetéskor levonja az szja-t. A beszámoló elfogadásakor az osztalékelőleg "osztalékká válik". Mikor kell az osztalék után az ehót megfizetni és a cégnek vagy a magánszemélynek? Amennyiben a cégnek, akkor a magánszemélynek vissza kell adni az eho összegét, hogy a cég be tudja fizetni az adóhatóságnak? Hogyan kell az ehót a '08-as bevallásban szerepeltetni?
Egy, az 1950-60-as években alakult fogyasztási szövetkezet (volt ÁFÉSZ) jogutód nélkül megszűnt. Az alapítói vagyont jelentő szövetkezeti alaprészjegyeket, vagyis az "üzletrészt" a tagok fizették meg több mint 40 évvel ezelőtt. Az ÁFÉSZ jól gazdálkodott, jelentős adózott saját tőkét halmozott föl, a megmaradt vagyon pénzeszközökből állt, és a tagokra jutó felosztandó összeg elérte a 300-400 ezer forintot. A végelszámoló a megmaradt vagyonnal úgy számolt el a tagokkal, mintha az a szövetkezeti üzletrészük értékpapírból származó jövedelme lenne, árfolyamnyereség címén fizette ki azt – nézetem szerint tévesen. A teljes (bruttó kimutatott vagyonrészre) felszámoltak osztalék utáni 16 százalékos forrásadót és a 14 százalékos egyéni ehót. Véleményem szerint itt nem osztalék és árfolyamnyereség keletkezett, a megszűnéskor olyan vagyonrészt kapott kézhez minden volt alapító tag, akik ezzel a vagyonnal kapcsolatosan költséget és jövedelem-csökkentő tételeket számolhatnának el, minimum a befizetett alaprészjegy értékét levonásba helyezhetnék, ami jelen esetben 40-50 évvel ezelőtti nyilvántartott befizetés, bár annak nominális értéke a mai érték közel század része csak. Éppen ezért érvényesíthető-e az szja-törvény azon kitétele, miszerint egy nem ismert szerzéskori érték esetén vélelmezhetjük a bevétel 25 százalékát jövedelemként ezekre a vagyoni értékekre vonatkozó bevételekre? Ez esetben mekkora mértékű, és milyen adóteher terheli az íly módon megállapított jövedelmeket?
Nők 40 éves munkaviszonyával nyugdíjban részesülő, vállalkozásban (egyéni vagy társas) szerzett jövedelme bele számít-e az éves keretösszegbe. (2015-ben 1 890 ezer forintba)? Amennyiben igen, úgy evás egyéni vállalkozónál a bruttó számlás összeg 4 százaléka tekintendő a határnak, konkrétan jelenleg 47 250 ezer forint bruttó számla összeg. ami belefér? Illetve társas vállalkozásnál, ha nincs személyes jövedelem kifizetés részére, csak osztalék, akkor az nem számít bele az éves keretösszegbe? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szerkesztőség! 2014. 07. 03-án alakult egy egyszemélyes kft. A megalakuláskor a tag 1 millió 500 ezer forint jegyzett tőkét a társaságnak befizetett. A fennmaradó 1 millió 500 ezer forintot egy éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátania úgy, hogy amíg ez meg nem történik, addig osztalékot nem lehet kifizetni. A 2014-es évben 500 ezer forint adózott eredmény keletkezett, ami eredménytartalékba került. 2015. 06. 30. napjával a társaság végelszámolással történő megszüntetéséről született döntés. A végelszámolási eljárás megkezdődött. A 40 nap elteltével vagyonfelosztási nyilatkozatot kell tenni. A kérdésem: a befizetett jegyzett tőkén felüli eredménytartalékban lévő 500 ezer forint adómentesen kifizethető, vagy osztalékként kell kezelni és adózni utána? Megtisztelő válaszukat várva, köszönettel: Vadoba József
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték