Magyarországon keresztül is működő, népszerű adóoptimalizálási lehetőségeket szüntetne meg az Európai Bizottság hét eleji javaslata, amelynek célja az EU anya- és leányvállalati irányelvének módosítása – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Ha az Európai Tanács (EiT) rábólint a javaslatra, akkor jóval szigorúbbá válik az uniós anya- és leánycégek közötti adómentes osztalék-kifizetés.
Miközben az ötszáz legnagyobb eredményű cég együttes nyeresége 2012-ben viharos tempóban, egy év alatt közel másfélszeresére emelkedett, a saját tőkéjük mindössze 1,3 százalékkal lett nagyobb. Folytatjuk a HVG 2013. november 16-ai számában megjelent TOP 500 című összeállítás közlését.
A T/12094. számú törvényjavaslat elfogadása után továbbra is érvényes az, hogy 2014-ben és 2015-ben is kivehető osztalék anélkül, hogy felemelnénk a törzstőkét 3 millióra?
A társaság osztalékelőleget fizet közbenső mérleg alapján. Van-e korlátozva az ilyen jogcímen fizetett összeg gyakorisága? Lehet-e ezt akár havi rendszerességgel tenni? Annak érdekében, hogy utólagos ellenőrzés ne minősítse a kifizetést tagi kifizetésnek vagy munkabérnek - a rendszerességre való tekintettel- a közbenső mérlegen és taggyűlési döntésen kívül szükséges-e más dokumentáció? Például a cégbíróság felé régebben erről nyilatkozatot kellett küldeni. Az osztalékelőlegből csak szja-t kell levonni a kifizetőnek? Ehót nem?
Végre lehet-e hajtani a kötelező törzstőke-emelést (500 ezer forintról 3 millió forintra) a ki nem fizetett osztalék, illetve a magánszemély által a vállalkozásnak nyújtott tagi hitel terhére, valamint banki hitel felhasználásával? Betéti társaság kft.-vé való átalakulásánál a meglévő tárgyi eszközöket lehet-e erre a célra (törzstőke-emelés) használni, és ha igen, akkor az eszközök nettó, vagy bruttó értékét kell-e alapul venni? Olvasónk kérdésére Siklós Márta, a LeitnerLeitner adótanácsadója válaszolt.
Az egyik kérdésem, hogy a kötelező törzstőke emelést (500eft-ról 3Mft-ra) végre lehet-e hajtani a ki nem fizetett osztalék terhére, vagy a magánszemély által a vállalkozásnak nyújtott tagi hitel terhére, illetve banki hitel felhasználásával, ha igen, akkor ezeknek mi az adó-, járulék- és illetékkötelezettsége. A másik, hogy bt. kft-vé való átalakulásánál a meglévő tárgyi eszközöket lehet-e erre a célra (törzstőke emelés) használni, és ha igen, akkor az eszközök nettó, vagy bruttó értékét kell alapul venni.Köszönöm szépen.
A kft törzstőkét 2016-ig kell 3 millióra emelni. Az a kérdésem, hogy lehet-e osztalékot kivenni addig (2014 és 2015-ben) anélkül, hogy megemelnénk a törzstőkét? Köszönöm!
Összesen 794 millió forint adót fizetett Magyarország legnagyobb személyi jövedelmet bevalló adózója, jövedelme elsősorban osztalékból származott - derült ki a NAV mai sajtótájékoztatóján.
Az egy évvel korábbinál mintegy 24 milliárd forinttal több forrásadós jövelemről vallottak 2012-ről az adózók, s e jövedelmük után összesen mintegy 64 milliárd forint adót fizettek - derült ki a NAV mai sajtótájékoztatón.
Bt év közben átlép kata adózás alá. Megállapítják az osztalékadót kiváltó adót. Kérdésünk, hogy ezen adó bevallása és 1. részlet megfizetése után a házi pénztárban és a bankszámlán lévő pénzkészlet felvehető, és a tulajdonosok között szétosztható részesedéseik arányában? Vagy csak azon összeget vehetik fel, ami az osztalékadót kiváltó adó alapját képezi? Kell-e erről az osztalékról a tagoknak igazolást kiállítani? Másik kérdésünk, hogy a kata időszaka alatt értékesíthető-e azon tárgyi eszköz, amit csökkentő tételként figyelembe vettünk az osztalékadót kiváltó adó meghatározásánál? Egy esetleges visszatérésnél ezen eladott eszköz befolyásolja-e a nyitó mérleget?
Egy kft. a jóváhagyott osztalékát ingatlan átadással rendezné. Kérem szíves segítségüket, hogy milyen formában lehetséges illetve szükséges lett volna-e, hogy erről a tényről az adózott eredmény felhasználásnál már rendelkezni kellett volna.
Háromfős kft tulajdonosai vagyunk. A korábban kilépett tagok üzletrészét a kft vásárolta meg, így a kft (a kft negyedk tagja) birtokolja a társaság üzletrészének 30%-át. A kft társasági szerződése szerint a nyereség felosztása a tagok között a törzsbetétek arányában oszlik meg a Ct. 135. §-ában foglaltakra figyelemmel. A tavalyi adózott nyereség osztalékként történő kifizetésekor a kft törzsbetétére jutó jutó osztalék kifizethető-e a kft három tulajdonosa között?
Hogyan kell pontosan nyilatkozni a cégbírósághoz, ha osztalékot fizettem ki - mely nem veszélyezette a társaság működőképességét,- milyen nyomtatványon ,hol lehet letölteni , esetleg ezt is ügyvédnél kell tenni külön dijazásért?
Tisztelt Szakértő!A z osztalék és osztalék előlegről írt cikk nagyon hasznos volt. De egy dologban kérném segítségét. Milyen módon kell a társaságnak a 08 járulék bevallásában rendezni, ha a magányszemély tulajdonos több osztalék előleget vett fel, mint a tárgyév zárásánál megállapításra kerülő osztalék. Azzal tisztában vagyok, hogy a osztalék előleg azon része után amely nem vált osztalékká kamatot kell számítani, és egyéb juttatásként leadózni. De az osztalékká nem vált előlegből túl vont személyi jövedelem adó túlfizetést, milyen módon kell rendezni az adóhatóság felé (08 járulék bevallás vagy a magánszemély az szja bevallásában). Válaszát várva Tisztelettel.
Mit tehet a cég a jóváhagyott osztalékkal, ha olyan veszteséges, hogy negatívvá vált a saját tőkéje? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla, az Adózóna szakértője válaszol.
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték