Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1363 találat a(z) osztalék cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Most készítem a 2015. évi beszámolót. A cég mérleg szerinti eredménye veszteséges, ennek ellenére szeretne osztalékot fizetni, melyre szabad eredménytartaléka fedezetet nyújt. Hogyan kell helyesen elkészíteni a mérleg- és eredménykimutatás ide vonatkozó sorait? Illetve a társaságiadó-bevallásban tájékoztató adatként milyen összeg kerül feltüntetésre (eredménytartalék igénybevétele osztalékra soron)? Ha lehetséges, szeretném kérni a levezetést és a könyvelési tételeket is konkrét számokkal. Előre is nagyon köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Lédererné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk a 2015. évi eredmény terhére osztalékot kíván fizetni, úgy, hogy kifizeti a 2015. évi eredményt, és eredménytartalékból még kipótolja azt a jóváhagyott összegre. A 2015. évre ezt már nem könyvelhetem le? A beszámolóban a 1529-A-02-02 20. sorában kell csak feltüntetnem. Ezzel kapcsolatban 2015. évre nincs semmilyen könyvelési feladatom? Ezt az összeget 2016-ban a jóváhagyás napján kell kötelezettségként előírnom? Kérem, szíveskedjen a segítségemre lenni, mert nem világos számomra, hogy az új szabályokat már a 2015. évi beszámolónál is alkalmaznom kell-e, vagy pedig a 2015. évi eredmény terhére megállapított osztalékot 2015-re le kell könyvelni, és csak a 2016. évi eredmény utáni osztalékot kell az új szabályok szerint könyvelni. Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Turner Tiborné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2015. 12. 01-jével a tao hatálya alól áttért a kata adózási módra. A közeljövőben tartósan a kata adózási módot fogja választani. Adózás utáni eredménye 1 700 000 forint. Javasoljam neki, hogy az osztalékfizetési korlát figyelembe vételével vegyen fel osztalékot? Mire kell figyelni az áttéréskor? Köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott kft.vásárolt egy elektromos autót. Úgy döntenek, hogy az osztalékot nem pénzben, hanem az autóval fizetnék ki. Lehetséges-e ez? Mi van akkor, ha eltér a kettő értéke? Hogyan kellene megoldani az értékegyeztetést (akár az autó piaci értéke több, akár több osztalékot fizetnénk az autó áránál)? Milyen adó-, illeték-, áfa-, egyéb fizetési kötelezettség keletkezik az osztalékadón felül? Milyen módon kell ezt dokumentálni? Számlát ki kell állítani? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Király Anita

    Kérdés

    Evás kft.-nél végelszámolás indult 2016. 01. 01-jével. A 2015. évben keletkezett jövedelmek után az evát megfizette, azonban a keletkezett osztalékot nem vette ki, az a bankszámlán szerepel. Mivel 2016. 01. 01-jétől társaságiadó-alany lett, kell-e fizetnie szja-t és ehót, amikor ezt a pénzt ténylegesen kifizeti (átutalja magánszámlára) 2016-ban a 2015. évi tevékenységet lezáró beszámolót elfogadó határozat alapján?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. 2015-ben -3000 forint veszteséggel zárt. Saját tőkéje: 17000 forint ebből eredménytartalék 14 000 forint. Pénzeszköze:14 000 forint. Mennyi osztalékot lehet beállítani a mérlegbe? Köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Simon Józsefné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kanadai gazdasági társaság osztalékot fizetne magyar gazdasági társaságnak. Ugyanez a gazdasági társaság osztalékot fizetne magyar állampolgárnak. A két osztalékfizetés közül melyik a kedvezőbb? A kanadai társaságban a magyar gazdasági társaság, illetve a magyar állampolgár 30 százalékot tulajdonol. Az alapítóknak azért kérdés ez, hogy a kanadai cégben, magyar gazdasági társaságként vagy magyar magánszemélyként legyenek jelen. Nagyon szépen köszönöm a választ. Fekete Ildikó

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Bt.-beltag meghalt – aki a volt férj –, a feleség a kültag. A bt. 2014. évi mérlegében – mely jelen esetben a hagyatéki tárgyalás alapja, igaz tevékenységet sem folytatott 2015. évben, tehát bankköltségen kívüli változás nem történt a bt.-ben – jóváhagyott osztalék lett előírva, könyvelve, határozat is beadva 2,5 millió forint értékben. Ez az összeg viszont a bt. rendelkezésére is állt, mivel a pénztárban volt ennyi készpénz. Hagyatéki tárgyalás során a kültag kéri az őt megillető 50 százalékot. A kérdéseim a következők lennének: Mi lesz a másik 50 százalékkal, mert egyik örökös, és a kültag sem akar beltag lenni, tehát nagy valószínűséggel végelszámolásra kerül sor. Ez a kötelezettség bt. részéről ottmarad, és a pénztárban is a fedezetéül szolgáló összeg. Viszont a beltag halála után – akinél minden papír, pénzeszköz volt – lakását az egyik örökös teljesen kipakolta. A másik örökös kérheti a rá jutó 25 százalékot? Mi lesz a bt. úgynevezett névértéke? Ugyanis a közjegyző, mint társasággal szemben fennálló követelésként jegyzőkönyvezte a kültag követelését. De ezt lenne miből kifizetni, ha nem más kezébe került volna a készpénz. Legjobb tudomásom szerint a tagság megszűnését követő 3 hónapon belül a kültagot ki kell fizetni. Ha nem lesz kifizetve, mert az ingatlan eladásából akarják, akkor mi a helyzet, meddig kell várni a kültagnak a pénzére? Mi lesz a sorsa annak a készpénznek, ami nem lesz meg? Elnézést a sok kérdésért, és remélem, érhető is voltam. Tisztelettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: a cég a 2015. évi nyereségét a 2016 márciusában megtartott taggyűlésen hagyta jóvá osztalékként való kifizetésre. Mikor kell bevallani ezt az osztalékot? A 2015. vagy a 2016. évi adózást kell figyelembe venni ez ügyben? Osztalékelőleget nem fizettek. Eredménytartalékuk van az előző évekről, de ahhoz nem akarnak nyúlni, csak a 2015. évi eredményt szeretnék kifizetni. Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné

    Kérdés

    Kft.-nek kettő tulajdonosa van. 2015-ben osztalékelőleget vettek fel, majd 2016. 01. hóban az egyik tulajdonos helyett egy bt. lett a tulajdonos. Most fog elkészülni a 2015-ös mérleg, és még van felvehető osztalék a tavalyi évre. Mi a helyzet ilyenkor? Ki kapja az osztalékot, a régi vagy az új tulajdonos? És, ha az új tulajdonos kapja, mi legyen az előleggel?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kettős adóztatást kizáró egyezmények számomra elég nehezen értelmezhetők, ezért szeretném megkérdezni a véleményét az alábbi kérdésben. Magyar kft. tulajdonosa egy ukrán vállalatnak. A magyar kft. osztalékot kapott Ukrajnából úgy, hogy az osztalékot fizető ukrán cég levont 5 százalék adót a megszavazott osztalékból. Kérdésem az lenne, hogy helyesen járt-e el az ukrán cég az osztalék adóztatása során? Előre is köszönöm a választ.

    Kérdés

    A 2015 évi adóbevallás mely sorait érintik a CIB Bank igazolásán feltüntetett tételek: A külföldi bruttó osztalék bevétel összege: 71 252 Ft A magyar osztalékadó (16%): 11 399 Ft Külföldön levont adó: 21 379 Ft A magyar osztalékadóba beszámítható külföldön megfizetett adó: 10 689 Ft Megállapított levont osztalékadó (szja): 716 Ft Nettó kifizetés: 49 155 Ft Köszönettel

    Kérdés

    Amennyiben új cég alakul és egyik tulajdonos a törzstőke felét szolgáltatja, de csak 40 százalékos üzletrészt szerez, megilletheti-e garantált 20 százalékos (300 000 forint) garantált osztalékelsőbbség, amit bevennének a társasági szerződésbe? Kifizetésre csak akkor kerülhetne sor, ha az üzletrészt feltöltötte.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A KBC magyarországi fiókjától kaptam egy igazolást „igazolás külföldi részvények osztalékáról” címmel. Ezen fel van tüntetve a bruttó osztalék, a külföldi levont ad és a belföldi levont adó is. Német részvényről van szó, és a kettős adóztatásról szóló egyezmény szerint a forrásországban maximum 15 százalék adót vonhatnak le. A levonás több volt, mint 15 százalék, de a bevallásban csak maximum 15 százalék külföldön megfizetett adót vehetek figyelembe, a 15 százalék feletti részt majd a német adóhivatallal kell elszámolni. Az összegek a következőeók: Bruttó osztalék: 12 132 Ft Levont adó külföldön: 3 199 Ft 15% összege: 1 820 1% összege: 121 1553-05 lap: 182 sor B: 12.131 C: 121 (1 %) A 182. sor kitöltési útmutató szerint itt a 16 % adóból le kell vonni a külföldön megfizetett adót (maximum a 15 százalékot), és a különbözetet kell beírni a C oszlopba. Ekkor a program automatikusan kitölti a 186-as sor B és C oszlopát a fenti összegekke, valamint a 188. sor B oszlopát. A 188. sor C. oszlopába az adót nekem kell beírni, amit fizetendő adóként majd figyelembe vesz a 64. sorban. Ha a 188. sor C oszlopba a még fizetendő adót (1 %-ot) szeretném beírni, amit egyébként szintén levont már a KBC, és az igazoláson szerepel is, mint hazai megfizetett adó forintban, akkor azt a hibaüzenetet kapom, hogy a „külföldről származó, belföldön is adóköteles jövedelmek adója összegének (188. C oszlop) a jövedelemösszeg (188. B oszlop) 5 és 16 százalék közé kell esnie”. Mely sorokba, milyen összeget kell beírnom? Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Pihenőnapok kiadása, kifizetése

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Korhatár előtti nyugdíjas foglalkoztatása

    Winkler Róbert

    nyugdíjszakértő

    Cégcsoporton belüli áthelyezés külföldről 2.

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media