2016. évben megváltoztak az osztalék szabályai. Ha 2016-ban osztalékelőleget fizetünk, majd ezt 2017-ben osztalékként elfogadjuk, az osztalék ehóját melyik évi (2016., 2017.) '08-as bevallásban kell bevallani, illetve melyikhez kapcsolódóan kell azt megfizetni?
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Úgy gondolom kérdésemre nem kaptam teljes körű választ. Kérdésem az osztalék engedményezésének szja-kötelezettségére vonatkozott. Konkrét számokkal a gazdasági esemény: Magánszemély 2013-ban engedményezi 1000 e Ft osztalékkövetelését 500 e Ft-ért egy másik magánszemélynek. Az engedményes részére 2016-ban kifizetésre kerül az osztalék teljes összege: 1000 e Ft. Kérdésem: - 2013-ban az engedményesnél keletkezik-e jövedelem és ezzel összefüggésben szja fizetési kötelezettség? - 2016-ban az osztalék kifizetésekor a kifizető társaságnak az osztalékra vonatkozó szabályozás szerint kell-e levonnia az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha gyakorlati szempontból értelmezné az ehotörvény 3. § (3) bekezdését és a 11/A § paragrafust. Egy nyugdíjas társas vállalkozó osztalék kifizetését tervezi. Január-október hónapokig megfizet 70 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tervezett osztalék összeg után számított eho bőven meghaladja a 450 ezer forintot. A kifizető mennyi ehót köteles levonni? Maximum 450 ezer forintot? Figyelembe veheti az eddig megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot? Ha nyilatkozik, akkor eddig a kifizetésig nem fizette még meg a maximum összeget, az egészségbiztosítási járulék várható összege pedig nem fogja meghaladni a határt, de azt pontosan tudjuk, hogy mennyi lesz az év végéig. Például havi egészségügyi szolgáltatási járulék 7050 forint, a tervezett osztalék összege 10 millió forint. Mennyi a nettó kifizetendő? Köszönettel:
Ingatlanban fizetné ki egy társaság tagjának a korábban jóváhagyott osztalékot. Kötelező-e az értékbecslés, s mit kell tenniük a cégtulajdonosoknak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2016. 06..30-án "A" Kft.-ben tulajdonosváltozás történt: két magánszemély tag 50-50 százalékos részesedését vásárolt a meg "B" Kft., melynek így a részesedése 100 százalék lett. Az "A" Kft.-ben 2014. és 2015. évekre még a régi tagok osztalékot állapítottak meg, azonban ezek nem lettek kifizetve, az üzletrészt pedig átruházták. Az osztalékra vonatkozólag nem született semmilyen megállapodás az üzletrész átruházásakor. Kérdésem: Követelhetik-e a régi tagok az osztalék kifizetését, vagy az már az új tagot, B. Kft.-t illeti meg?
A társaság már korábban elhatározta, hogy az adott év adózott eredményét kiegészítve az eredménytartalékkal (megfelel az előírásoknak, nincs korlát) osztalékként osztják fel a tulajdonosok között. Ezt előírták, de az osztalékot a mai napig nem fizették ki. Az egyik tulajdonos elfogadná a társaság tulajdonát képező ingatlant. Azzal tisztában vagyok, hogy az ingatlan piaci értékét meg kell határozni, de kötelező-e az ingatlan értékbecslése? Ha az ingatlan értéke meghaladja az osztalék szja-val és 14 százalék ehoval csökkentett összegét, akkor a fenti összeget meghaladó részre szintén 15 százalék szja-t kell számolni, és ezt a tulajdonossal szemben kell követelésként előírni (hiszen már nincs miből levonni), és a társaságnak 27 százalék ehót kell fizetni. Helyes-e így? Van-e lehetőség rá, és mi van akkor, ha az osztalékrészen felüli részt a tulajdonos megfizeti? Az egész könyvelése hogyan történik? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném, milyen módja van, hogy egy katás bt. (amelynek a beltagja kisadózó) elkerülje, hogy a kültagnak (aki nem működik személyesen közre) az éves bevételből bármilyen összeget is juttasson? Elég-e esetleg a kültag nyilatkozata vagy társasági szerződésben kell ezt rögzíteni? Köszönöm a segítségét.
Szépen csurrant-cseppent a legnagyobb jövedelműeknek tavaly; a toplista élén állóké külföldről származott – derül ki a NAV adóbevallási statisztikáiból.
A vállalkozást 2016-ban végelszámolással meg akarják szüntetni a tulajdonosok. A saját tőkéje megegyezik a törzstőkével, de értékpapírban van kb. 4 millió forintja. Ezt hogyan lehet kifizetni a tulajdonosoknak: osztalékként vagy jövedelemként, járulékokkal terhelve?
Tisztelt Dr Szeiler Nikolett! Eredménytartalékból szeretne a társaság osztalékot fizetni. Előző évben nem hagyott jóvá osztalékot. Az osztalékfizetést akkor teheti meg, ha a 2016. évi beszámoló elfogadásakor erről dönt? Köszönettel: Bognárné
Kft. alapító tagja, nem ügyvezetöje után kell-e járulékot fizetni, vagy elég osztalékot kivenni?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretném kérni a válaszát: lehet-e 2016. június végi taggyűlési határozat (2015. december 31-ei sajáttőkeadatok) alapján 2016 októberében osztalékelőleget fizetni? A kft. 2016. június 30-ai taggyűlési határozatában a 2015. december 31-ei sajáttőkeállapot alapján 5 millió forint osztalékelőlegről döntött. Ez az összeg kifizethető-e a tulajdonosok számára 2016. december 31-éig bármikor (például október 10-én) vagy csak 2016. június 30-áig? Válaszát tisztelettel megköszönöm. B. Ilona
Tisztelt Szakértő! A napokban megjelent cikkel kapcsolatosan lenne kérdésem: A cikkben megjelent szöveg: "Továbbá tudni kell, hogy a Ptk. 6:22 paragrafusa alapján a követelések 5 év alatt évülnek el, melyet az előbb említett döntésben meghatározott kifizetési időponttól kell számítani. Lehetőség van írásban az elévülési idő megváltoztatására, illetve az elévülés nyugszik (Ptk. 6:24 §) maximum egy évig, ha a jogosult azt nem tudja érvényesíteni, mert például nem volt pénze a társaságnak a kifizetésre." Ilyen esetben, amikor lejár az öt év plusz 1 év, mit kell tenni a már elhatárolt osztalékkal? Esetleg adó-, illetékvonzata van-e? Köszönöm.
Egyéni vállalkozó az osztalékalapját csökkenti a tárgyévben beszerzett üzemi célú tárgyi eszközök értékével. Kérdésem, hogy ezen tárgyi eszközök után a további években elszámolható-e értékcsökkenési leírás?
Lehet-e eltérő időpontokban, eltérő évekre vonatkozó osztalékot kifizetni egy kft. több tagjának, illetve hogyan részesülhet a nyereségből az év közben belépett új tag? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték