1251 találat a(z) osztalék cimkére
Jóváhagyott osztalék: mikor kell visszavonni?
Cikk
Mit tehet a cég a jóváhagyott osztalékkal, ha olyan veszteséges, hogy negatívvá vált a saját tőkéje? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla, az Adózóna szakértője válaszol.
Osztalékadót kiváltó adó
Kérdés
A társasági adó, vagy a kifizetőt terhelő Szja számlaszámára kell az osztalékadót kiváltó adót átutalni a KATA adónemre áttérő Bt -nek? Nem találok erre vonatkozó információt.Segítségüket előre is köszönöm: Rné
Jóváhagyott osztalék elengedése 2012. januártól 2012. június előtt
Kérdés
Egy magyar Kft, 100%-ban magyar magánszemély tulajdonosai 2010 évben 20 M osztalékot hagytak jóvá.Az osztalék nem került kifizetésre 2011. és 2012. évben. A könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel az összeg.2012 májusában a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, rossz pénzügyi helyzetre való tekintettel és hitelfelvételi esély javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Ez jelentősen növeli az adózás előtti eredményt és a saját tőkét.1. Jól gondolom-e, hogy a magánszemélyek az elhatározott 20 MFt osztalékot illetékmentesen engedhetik el? Tehát a bruttó összeget!2. Jól gondolom-e, hogy a jóváhagyott, de ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait és nem csak a nettó osztalékot lehet elengedni.
Jóváhagyott osztalék saját tőkébe történő "visszakerülése" adóvonzata
Kérdés
A társaság a korábbi években nyereséges volt és jóváhagyott osztalékot. Tárgy évben olyan mértékű a vesztesége, hogy negatívvá vált a saját tőke. A taggyűlés úgy dönt, hogyA eset: visszavonja az osztalékot jóváhagyó taggyűlési határozatot és az eredménytartalékba visszateszi a jóváhagyott osztalékot. Lehetséges-e?B. eset: Azzal az indokkal, hogy miután az osztalékot a társaság kifizetni nem tudja és negatív a saját tőke az jóváhagyott osztalékot visszateszi eredménytartalékba azzal, hogy amennyiben a gazdálkodás eredménye azt lehetővé teszi, ismét jóváhagyja osztalékként. A fenti esetekben le kell-e adózni az osztalékot?
Osztalékadó cégeknél
Kérdés
Magyarországon bejegyzett és működő társaság a 2012. évi beszámolójában az adózott eredményből osztalékot fizetést állít be.. Az anyacég Szlovákiában bejegyzett társasság.Kérdésem: Az osztalék kifizetésekor a kifizető magyar társaságot terheli-e valamilyen adó?
Az osztalékfizetés, osztalékelőleg-fizetés szabályai, összefüggései
Cikk
A magyar számviteli szabályok alapján különös aktualitása van a vállalkozók többségénél a 2012. évi üzleti év zárásának, hiszen a beszámolót május végéig kell elfogadniuk és letétbe is helyezniük abban az esetben, ha az üzleti évük megegyezik a naptári évvel. A társaságok, vállalkozások életében meghatározó az üzleti év zárása, az erre vonatkozó beszámoló elfogadása, és ezzel összefüggésben a tulajdonosi osztalék megállapítása, adózása, illetve a korábbi osztalékelőlegekkel kapcsolódó elszámolás. Tekintettel ennek aktualitására és a felmerülő kérdésekre, ennek összefüggéseit foglaljuk össze a következőkben, két részletben.
Osztalék utáni adót kiváltó adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő!Egy társasági adóalany 01.01-el a kata rendszert választotta. A zárási könyvelési tételekkel kapcsolatos kérdésem:- az eredménytartalék és a 2012.évi adózott eredmény jóváhagyásra kell-e kerüljön jóváhagyott osztalékként, vagy maradhat a megfelelő sorokon?- a kiváltó adót a könyvekben elő kell-e írni szja kötelezettségként a tulajdonosokkal szemben kötelezettséggel szemben?- felvehetik-e a tulajdonosok 2013-ban a teljes összeget annak ellenére, hogy az adó 3 év alatt kerül megfizetésre?Válaszát,segítségét előre is köszönöm
Osztalék fizetés eredménytartalék terhére
Kérdés
Evás időszak előtt keletkezett eredménytartalékot, részben az eva időszak veszteségeivel kompenzáltuk, de maradt még felhasználható eredménytartalék, amit szeretnénk osztalékként kifizetni az evás időszakra, hogy ne kelljen szja-t, és eho-t fizetni, megtehetjük-e ezt? Ha nem, akkor a kifizetés időpontjában érvényes Szja és eho százalékos kulccsal kell számolni.
Osztalék utáni adót kiváltó adó könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő!Egy evás bt (számvitel hatálya alá tartozott) 2013. január 1.-től átlép a kata hatálya alá. Az eva előtti időszakról még van eredménytartaléka, így arra meg kell fizetnie az osztalék utáni adót kiváltó adót.A 2012. évi mérlegében elő kell írni a következő években fizetendő osztalékadót kiváltó adófizetési kötelezettséget? Az evás időszak előtti eredménytartalékát át kell vezetni a kötelezettségek közé? Mi a helyes eljárás a mérleg elkészítésénél?Segítségét előre köszönöm.Üdvözlettel.Pötörke Gyuláné
Osztalékelőleg és osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő!Egy kft mindkét tagja 2012-ben közbenső mérleg alapján osztalékelőleget vett fel (50-50%), amit a cég eredménye megengedett , 2013-ban ez az osztalékelőleg teljes egészében osztalékká válik.Az a probléma, hogy 2013. január 30-án a Kft egyszemélyes Kft-vé alakult át, vagyis az egyik tag kilépett. A 2012-es mérleg elfogadása 2013. március 31.Ebben a helyzetben mi a teendő a kilépett tag osztalékelőlegével? A végleges mérleg elfogadásakor kit illet az osztalék (100 %-ban csak a kft-ben maradt tagot?)Ha ez a helyes eljárás, akkor a 2012-ben 1208-as bevallásban bevallott osztalékelőleget a kilépett tag esetében hogyan kell lerendezni? Válaszát előre is köszönöm TSGY
Mit kell tudni az osztalék bevallásáról?
Cikk
Sokan nem vették észre, hogy az osztalékot az első forinttól be kell vallani, mert már két éve megszűnt az a szabály, amely szerint – ha a kifizető az adót levonta – egyes tőkejövedelmeket (például árfolyamnyereséget, osztalékot) meghatározott összegig nem kellett bevallani.
OTP részvény utáni osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2012-ben kifizetett OTP részvény után kapott osztalék, amiből a 16%-os forrásadót már levonták. Kell -e utána 14%-os EHO-t fizetni, mert a kifizető nem vonta le?A választ előre is köszönöm.
Katás bt csendestársának osztaléka
Kérdés
Kérdésem a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá bejelentkezett, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társasággal kapcsolatos.A szakmai cikkek alapján sem egyértelmű számomra, hogy a kata adóalanynak bejelentkezett bt személyesen nem közreműködő tagjának (csendes társ, befektető) kötelező-e részesülnie a „nyereségből”, egyáltalán értelmezhető-e a KATA-s bt esetében a nyereség fogalma és azután hogyan adózik? Semmilyen szakmai fórumon nem találtam erre egyértelmű választ, a szakmai cikkek alapján is ez teljesen rendezetlen kérdés, ugyanakkor a KATA választását eldönteni a kérdés egyértelmű ismerete nélkül nem lehet.A bevételi nyilvántartást vezető EVA-s bt esetében teljesen egyértelmű, hogy a bt az evával csökkentett bevételt kifizetheti osztalékként és a tagoknak nem kell szja-t és eho-t sem fizetni az osztalék után, a kata esetében azonban nem tudom, mi a helyes eljárás, ezért kérem szépen a segítségüket.Kérem szépen egyértelmű válaszát az alábbiakra:Egy bt-ben 2 beltag és 2 kültag van, az egyik beltag és az egyik kültag vagyoni betétje tagonként 20.000 Ft, a másik beltag és a másik kültag vagyoni betétje tagonként 10.000 Ft.A bt-ben az egyik beltag személyesen közreműködik és ellátja a vezető tisztségviselői tevékenységet is, ez a beltag kisadózóként bejelentésre kerül. A másik beltag és a 2 kültag semmilyen formában nem működik közre a társaság tevékenységében (csendes társ, befektető), így ők nem minősülnek kisadózónak és bejelentésre sem kerülnek.1) A KATA alatt osztalék fizetéséről nem beszélhetünk, a cég nem tud az Szja tv. 66.§/1/ bekezdés a) pontjának megfelelő juttatást - osztalékot - fizetni a tagjának. Ha bt csendestárs tagjai a KATA-s időszak alatt a bt-től valamilyen juttatásban részesülnek, de nem munkavégzésük eredményeként, akkor ezen juttatás a csendestársak egyéb jövedelmének minősül. Kérdésem: milyen juttatást értünk ezalatt? 2) Kérdésem, hogy kötelező-e a bt-nek a csendestárs tagoknak a vagyoni betétjük alapján valamilyen jövedelmet juttatni és azután ki és hogyan adózik?A fentiek alapján helyes-e az alábbi eljárás: KATABevétel 2 000 000KATA 1 fő főállású kisadózó után 600 000Fizetendő közteher összesen 600 000Nettó jövedelem 1 400 000A kisadózóként bejelentett 1 fő beltag a megmaradó 1.400.000 Ft nettó jövedelmet felveszi, így az 1.400.000 Ft után egyéb közteher fizetési kötelezettség sem a bt-t, sem a kisadózót nem terheli, a csendestársaknak a vagyoni betétjük arányában a bt semmilyen juttatás kifizetésére nem kötelezett, így őket sem terheli egyéb közteher fizetési kötelezettség, a 600.000 Ft KATA közteher befizetésével a bt és a tagok minden adójogi és Gt. szerinti kötelezettségükek eleget tettek, semmilyen adó vagy Gt-ből levezethető fizetési kötelezettség nem terheli sem a bt-t, sem a tagokat.3) Ha a fenti eljárás nem helyes, milyen adófizetési kötelezettségek vagy Gt.szerinti fizetési kötelezettségek ( pl. tagok vagyoni betétjük alapján a bt „nyereségéből” járó részesedésük) terhelik a bt vagy a csendestársakat. Válaszát előre is köszönöm.Tatabánya, 2013. március 5.
Törzstőke emelése eredménytartalékból
Kérdés
Ha eredménytartalékból törzstőkét emelünk, akkor az adózik-e? Úgy viselkedik, mintha osztalékot fizettünk volna?
Szlovákiai osztalék magyarországi adózása
Kérdés
1. kérdés: ha egy magyar állampolgár a szlovákiai cégéből osztalékot (nyereséget) vesz fel, akkor 23%-ot adózik Szlovákiában, egyéb teher nincs Szlovákiában. Az így kézhez kapott 77% osztalék után kell-e Magyarországon bármilyen további terhet fizetni? 2. kérdés: ugyanaz, mint az előző, csak a szlovákiai cég tulajdonosa szlovák és magyar állampolgár is egyszerre, ráadásul, Magyarországon alkalmazotti viszonyban van főállása.