1307 találat a(z) osztalék cimkére
Magánszemély külföldről származó osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező országból osztalékot kapott. Az Erste az igazolás alapján levonta a magyarországi adót (64 forint), és feltüntette a a külföldön megfizetett adó összegét is (964 forint). A bevallás kitöltésénél a levont forrásadóhoz a 64 forint adót írtam be az 57. sorba, tájékoztató adatnak (189.sor) pedig a 964 forint adót. Ez alapján a Magyarországon fizetendő adó 964 forint. Így úgy tűnik, hogy Magyarországon újra meg kell fizetnie a 964 forintot. Kérdés: levonható-e a külföldön megfizetett adó összege? Hol kell ezt a bevallásban feltüntetni? Köszönettel: Kanizsai Mónika
Pótbefizetés osztalék-követelés átadásával
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy társaság tagjai a pótbefizetést nem pénzbeli szolgáltatás útján, a társaság által még ki nem fizetett osztalékból származó követelésük átadásával teljesítik, kell-e személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni a követelés átadásakor? Ha igen, a pótbefizetés értéke az osztaléknak a levont adókkal csökkentett nettó értékével egyezik meg? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó osztalék könyvelése
Kérdés
A korábban megválaszolt kérdés nyomán (Egyéni vállalkozó – osztalék könyvelése) Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozó esetén osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás elszámolható költségként? Én úgy tudom, igen. Köszönettel.
Áfa, járulék, osztalék- és különadók: óriási köztehercsökkentésre készülnek Romániában
Cikk
Elfogadta a bukaresti kormány az új adótörvénykönyv tervezetét, amely jövő évtől kezdődően a jelenlegi 24-ről 20 százalékra csökkentené az általános forgalmi adót (áfa), az alapvető élelmiszerek áfáját pedig 9 százalékra mérsékelné.
Osztalék vonatkozásában létezik-e engedményezés?
Kérdés
Osztalék kifizetésénél van-e mód arra, hogy az egyik tulajdonos (magánszemély) engedményezés címén lemondjon a másik tulajdonos (cég) részére az osztalék összegéről? Az egyik tulajdonos magánszemély, a másik tulajdonos cég, amelyben a magánszemély szintén tulajdonos, és a kérdésem még, hogy ha lehetőség van az engedményezésre, akkor kell-e bármilyen adót vonni, vagy mint a cégnek, csak átutalom a teljes összeget?
Külföldről kapott osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külföldi részvényei után osztalékban részesült. Az osztalékból adót vont le a külföldi kifizető és erről igazolást adott ki. A kft. a nettó osztalékot kapta meg. Kérdésem az, hogyan kell a könyvekben elszámolni, illetve a társasági adóbevallásban szerepeltetni? Üdvözlettel: Tulogdi Mária
Egyéni vállalkozó pénztára
Kérdés
Az egyéni vállalkozó minden eredményét leadózza, ennek ellenére nagyobb összeg van a pénztárában. Ezt hogyan lehet kivenni?
Egyéni vállalkozó – osztalék könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban, hogy amennyiben 2014. évben az egyéni vállalkozás bevételeiből a költségek, kivét levonását követően marad jövedelem (nyereség), akkor azt a vállalkozói szja 10 százalék, vállalkozói osztalékalap szja 16 százalék, eho 14 százalék (maximum 450 ezer forintig) levonása után a pénztárkönyvben hogyan, és mikor könyveljük? 1. 2014. évben a bruttó osztalékot 2015. évben a fizetendő szja, eho 2. 2014.évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho 3. 2015. évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho Köszönöm a segítséget.
Osztalék ehója
Kérdés
Ha a társaság osztalékot fizet magánszemély bel- és kültagjainak, akkor a 16 százalékos szja-t levonja, de a 14 százalékos ehót is vonni kell az osztalékból, vagy azt a munkáltató fizeti? Köszönöm a választ.
Kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. visszatért a kata hatálya alá. A nyitómérlegben a kata időszak alatt be nem folyt bevételeket az eredménytartalékban mutatjuk ki. Kérdés, hogy ha ez a bevétel befolyik a tao időszak alatt, akkor ezt miként veheti ki a tulajdonos a cégből? Osztalékot fizet utána? De miért, hisz ez a bevétel a kata időszakban keletkezett? Köszönöm!
Egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ugyanazon vállalkozásban munkaviszonyos (heti 40 óra) és tagi jogviszonyos is. 2015. évben a 2014. évi eredmény után elő lett írva 10 millió osztalék, melyből már 2014. évben felvett előlegként 8 milliót. Itt csak a 16 százalékos szja lett levonva. A 2 millió forint után levonásra került 16 százalékos forrásadó és 422 ezer Ft 14 százalékos eho, mert a I-II. hónapban már le lett vonva 28 ezer Ft (3+4%) egészségbiztosítási járulék. A kettő összege 450 ezer Ft. Kérdésem: Szabályos-e, hogy az év hátralévő időszakában nem vonjuk a 3+4%-ot? Az eho törvény 3. § (2) e) pontja szerint a ...,,14%-os mértékűe gészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amig a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3)bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítása járulék....itt még további beszámító tételek...együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer Ft-ot" A 19. § (3) bekezdésében viszont nincs ez a korlát, hogy eho-fizetés esetén, ha eléri a 450 ezer Ft-ot, akkor nem kell tovább fizetni a 3+4%-ot. Az szja-bevallás 9-es lapján viszont a kimutatott többletfizetés esetén van visszaigénylési lehetősége. Köszönöm válaszukat.
Osztalék – eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy az osztalék ehokötelezettségének megállapításakor lehet-e előre kalkulálni a munkabérből éves szinten levont 4+3 százalékos egészségbiztosításijárulék-mértékkel a 450 ezer forintos korlát miatt? Ha feltételezem – a munkaszerződés alapján –, hogy a munkabérből éves szinten le lesz vonva 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék, de az osztalékfizetés májusban történik, kell-e az osztalékból ehót is levonni?
Angol cégalapítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem alkalmazottként 8 órás munkaviszonyban dolgozik Magyarországon. A munkaviszony mellett szeretne egy vállalkozást létrehozni webshop készítés/karbantartás, grafikai munkák készítése, szerver üzemeltetés tevékenységi körrel. Megtalálta a www.griffconsulting.co.uk oldalt, amelyből kiderült, hogy Ltd. alapításkor nem kell törzstőke, az ő várható forgalma után nem kell Angliában osztalékadót fizetnie. A tevékenységet interneten, telefonon keresztül is tudja intézni. Tehát az ügyintézés helye nem kötődik Magyarországhoz, szükséges-e, hogy a vállalkozás telephelye Magyarországon legyen? Valós lehetőség az is, ha az angol cég tulajdonosává teszi a magyar céget, akkor a nyereségadó megfizetése után osztalékadó-mentesen kerül a nyereség az angol cégbe, ahonnan pedig nagyon kedvező angol adózási feltételekkel tudja a pénzt magánszemélyként kivenni? Köszönöm a válaszát.
Osztalék még mindig
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! 2015. január 25-én "osztalék rendbetétele" címmel kértem segítséget. Köszönöm válaszát, viszont a hozzászólásomra még nem reagált, ezért teszem fel itt kérdésemet újból: "Még annyit szeretnék kérdezni, hogy ha nem rendelkezett a társasági szerződés osztalékelőlegről, akkor 2014.01-04.hónapban kifizetett összeg mi lesz? Kölcsön nyújtása tagnak? Egy általános kérdés még: osztalékelőleg mikor fizethető ki (időszakra gondolok)? Adott év 01.01-12.31. között bármikor, vagy az adott évben az előző év beszámoló elfogadását követően 12.31-ig? Köszönöm segítségét!"
Engedményezett osztalék, követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A”, „ B” és „ C” Kft. által kötött szerződés az alábbiakat tartalmazza: „A” Kft. „ B” Kft. felé fennálló jóváhagyott osztalék-követelését - 90 millió Ft-ot - engedményezi „C” Kft.-re, melyet a „B” Kft. több részletben fog kifizetni. Az „A” Kft . és a „C” Kft. megállapodnak abban, hogy az engedményezés összegét , 90 millió forintot kölcsön követelésre változtatják, egy kölcsönszerződés alapján (melyben a kölcsönadó „A” Kft., a kölcsönbevevő pedig „C” Kft.). Meghatározzák továbbá, hogy a kölcsön folyósításának napja a „B” Kft. által átutalt összeg „ C” Kft. számláján való jóváírásának napja. A tárgyév fordulónapjáig a 90 millió forint engedményezett összegből 37 millió forint került átutalásra C Kft. számlájára. Kérdés: hogyan kell a „C” Kft.-nek könyvelni, illetve mérlegében kimutatni azt az összeget, amelyet a tárgyévben nem utalt át részére a „B” Kft., úgy, hogy a szerződés fenti szövegével is összhangban legyen és a számviteli törvénynek is megfeleljen? Köszönöm előre is válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
