Kérdéseim pénztárgéphasználattal kapcsolatosak.Taxis vállalkozó, ha számlát kell adjon a fuvarról, akkor be kell-e ütni a pénztárgépbe? A számlákhoz kötelező-e pénztárgép nyugtát hozzá tűzni? Hiba esetén nyugtát kell kiállítani, vagy a taxióra által adott nyugta elfogadható? Válaszukat előre is köszönöm
Ügyfelem áfás egyéni vállalkozó, uniós tagországban végez fuvarozást. Kérdéseim: 1. Tankolásnál csak nyugtát adnak neki, elszámolhatom -e költségként? Áfáját visszaigényelhetem? Milyen bevalláson? Milyen gyakorisággal? 2. Milyen lehetőségem van az áthozható áfa visszaigénylésére havi bevalló tehergépkocsit vásárolt, így levonásba került 600 ezer forint áfa amit 1 millió forintig nem tud visszakapni, s a továbbiakban nem lesz kiadás áfája! Mikor jut a pénzéhez? 3. A vállalkozás tulajdonában van egy épület, amit vendéglátó tevékenységhez használt. Jelen pillanatban ezt a tevékenységet nem végzi, szeretném kérdezni hogy állagmegtartás címen elszámolhatok rá költséget? S annak áfáját levonhatom?
Tisztelt Szakértő! Talpmasszázst végző egyéni vállalkozó gyógyteákat, vitaminokat is szeretne értékesíteni. Árulhatja-e ezeket a masszázsszalonban és kötelező-e számára a pénztárgépes nyugtaadás? 2017. január 1-jétől a talpmasszázs tevékenységre már kötelező lesz a pénztárgép alkalmazása? Szeretne majd szoláriumot is üzemeltetni, 2017. január 1-jtől ez a tevékenység is pénztárgépköteles? Köszönettel.
Kiváltható-e online pénztárgép használata azzal, ha a kötelezett minden esetben számlát bocsát ki, milyen bejelentési kötelezettségei vannak az ilyen adózónak? Olvasónk további kérdéseket is feltett az online kasszákkal kapcsolatban. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk termékeket árul, és azokat a vásárló lakásán be is szereli. A terméket a vásárló az üzletben vásárolja meg, és számlát kap róla. A helyszíni szerelésről minden esetben készpénzfizetési számlát állítunk ki. A kérdésem az lenne, hogy áttérhetünk-e arra a módszerre, hogy a szerelésről nyugtát adunk, és aki számlát kér (maximum 50 ezer forint), annak azt egy későbbi időpontban a cég székhelyén állítjuk ki, és postán küldjük meg. Ezzel két bizonylatot állítanánk ki, egy nyugtát a helyszínen, és egy számlát. A saját nyilvántartásunkban a két bizonylatot összetűznénk, és csak egy alkalommal – a számla alapján – történne meg az áfafizetés.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál lehetőség van bankkártyás fizetésre. Van, amikor a vevő számlát kér. Kiállítja a számlát (bankkártyafizetés megnevezéssel), beüti a pénztárgépbe, mint bankkártyás bevételt. A pénztárgép napi zárásnál megjelenik külön tételként a bankkártyás fizetés. A könyvelésbe a kiállított számlát kell-e könyvelni, mint vevő követelés vagy a terminál által kiadott nyugta másolatot kell a könyvelésben szerepeltetni, mint egyéb követelés? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném kérni a segítségét: Használt kerékpárok kiskereskedelmével foglalkozunk, és erre a tevékenységünkre a különbözet szerinti adózást választottunk. Minden vevőnknek számlát állítunk ki. Kérdésem az lenne, hogy ezen értékesítéseket be kell-e ütni az online pénztárgépünkbe? Ha igen, akkor milyen adómértékkel? Szerepeltetni kell-e a nyugtán a különbözet szerinti adózás szöveget? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. belföldi magánszemélyektől vásárol vételi jeggyel használt műszaki cikkeket. Ezeket javítás után boltjában értékesíti, szintén belföldi magánszemélyeknek. Erről pénztárgépes nyugtát ad. Sem a beszerzés, sem az eladás során nem számít fel áfát. Árrésről nem vezet nyilvántartást és az árrés után sem fizet áfát, ezt az értékesítést az áfabevallás 004-es sorában tünteti fel. Az áfatörvény XVI/2. alfejezetének alkalmazásáról nem nyilatkozott. Hogyan kellene helyesen eljárnia? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett, azonos című kérdésemre szeretnék pontosítást kérni: Abban az adott kérdésben kérem segítségét, hogy FELVÁSÁRLÁSI jegyet vagy VÉTELI JEGYET vagy MÁS EGYÉB SZÁMVITELI BIZONYLATOT kell kitölteni a felvásárló cégnek, ha a kérdésben megjelölt magánszemélyek azt nyilatkozzák, hogy nem üzletszerű a tevékenység? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretném az Ön segítségét kérni. Zumba Fittnes oktatásához szükséges-e bevezetni január 1-jétől az online pénztárgépet? Jelenleg egyesület keretein belül működik. Hetente 3-szor 1 óra az edzés időtartama. Az órák idejére egy tornaterem kerül kibérlésre, tehát nem egy komplett edzőteremként működik! Az új változtatás értelmében elegendő, ha nyugtát ad az oktató, vagy pénztárgép szükséges a tevékenység folytatásához? Válaszát előre is köszönöm!
Tegnap megjelent a Magyar Közlönyben a pénztárgép rendelet módosítása, mely szerint a korábban kihirdetett szeptember végi időpont helyett egységesen 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online kassza használata. A pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk számlát kért 2016. 09.hóban a 2016. 05. és 06.havi parkolásairól. Ehhez az eredeti nyugtákat (parkolójegyeket) benyújtotta a parkolási szolgáltatást nyújtó céghez. A parkolási szolgáltatást nyújtó cég az utólagos számlakibocsátási igényt azzal utasította el, hogy az áfatörvény 163. §-a szerint a számlát észszerű határidőn, de legkésőbb 15 napon belül kell kiállítani a szolgáltatás nyújtását követően Ez gyűjtőszámla esetében (ehhez a két fél előzetes megállapodása is szükséges lenne) is az adó-megállapítási időszakot követő 15 napon belül lehetséges. A cég arra is hivatkozott, hogy a számviteli törvény 167. § (1) bekezdése szerint a külső bizonylatokkal szembeni tartalmi követelményeknek a nyugta is megfelel, valamint hogy a 167. § (3) bekezdés szerint a külső bizonylat alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha ez másképpen nem bizonyítható – az érintett szervezet képviselője vagy belső szabályzatban erre feljogosított személy aláírásával is igazolható. Tehát a számlától eltérően a nyugta ugyan önmagában nem elszámolható, de a legújabb értelmezések szerint a költség felmerülésének bármilyen bizonyítottsága, illetve az erre felhatalmazott személy igazolása esetén azonban igen. A kérdés az, hogy helyesen járt-e el a parkolási szolgáltatást nyújtó cég, amikor megtagadta a számla kiállítását a korábbi időszakokra? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Falusi szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég mentesülése a pénztárgép használata alól csak 2016. október 1-jétől érvényes? Ez azt jelenti, hogy a korábban kiállított készpénzes számláiról adatot kellett volna szolgáltatnia a NAV felé? Ha igen, ez hogyan pótolható? A szállásdíjakról minden esetben számla került kitöltésre, viszont előfordult néhány kézi nyugta kiállítására egy-egy saját előállítású vagy bizományosként értékesített termék (például szörp, méz) eladásakor. Amennyiben ez az eljárás szabálytalan volt, van mód ennek helyrehozatalára? Köszönettel várom válaszát!
Összesen mintegy 300 millió forint bírságot kellett kiszabni a NAV nyári akciójában. Az országszerte végzett mintegy 7600 ellenőrzés egyharmadának eredménye valamilyen szabálytalanságot mutatott. Nyugtahiány vagy feketefoglalkoztatás miatt majdnem 50 üzletet kellett 12 napra bezárni, és 8 esetben kellett üzletbezárást helyettesítő bírságot kiszabni.
Vannak olyan szolgáltatások, amikor a vállalkozó szolgáltató tömegesen járja az ügyfeleket. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül keresi fel a helyszínt – ami lehet éppen naponta egy tucat lakás – végez valamilyen javítást, vagy gyógyító masszázst, vagy éppen a pórul járt útszélén ragadt gépkocsit javítja meg. Kell-e online pénztárgépet használni a mobil tevékenységeknél?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték