Kiváltható-e online pénztárgép használata azzal, ha a kötelezett minden esetben számlát bocsát ki, milyen bejelentési kötelezettségei vannak az ilyen adózónak? Olvasónk további kérdéseket is feltett az online kasszákkal kapcsolatban. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk termékeket árul, és azokat a vásárló lakásán be is szereli. A terméket a vásárló az üzletben vásárolja meg, és számlát kap róla. A helyszíni szerelésről minden esetben készpénzfizetési számlát állítunk ki. A kérdésem az lenne, hogy áttérhetünk-e arra a módszerre, hogy a szerelésről nyugtát adunk, és aki számlát kér (maximum 50 ezer forint), annak azt egy későbbi időpontban a cég székhelyén állítjuk ki, és postán küldjük meg. Ezzel két bizonylatot állítanánk ki, egy nyugtát a helyszínen, és egy számlát. A saját nyilvántartásunkban a két bizonylatot összetűznénk, és csak egy alkalommal – a számla alapján – történne meg az áfafizetés.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál lehetőség van bankkártyás fizetésre. Van, amikor a vevő számlát kér. Kiállítja a számlát (bankkártyafizetés megnevezéssel), beüti a pénztárgépbe, mint bankkártyás bevételt. A pénztárgép napi zárásnál megjelenik külön tételként a bankkártyás fizetés. A könyvelésbe a kiállított számlát kell-e könyvelni, mint vevő követelés vagy a terminál által kiadott nyugta másolatot kell a könyvelésben szerepeltetni, mint egyéb követelés? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném kérni a segítségét: Használt kerékpárok kiskereskedelmével foglalkozunk, és erre a tevékenységünkre a különbözet szerinti adózást választottunk. Minden vevőnknek számlát állítunk ki. Kérdésem az lenne, hogy ezen értékesítéseket be kell-e ütni az online pénztárgépünkbe? Ha igen, akkor milyen adómértékkel? Szerepeltetni kell-e a nyugtán a különbözet szerinti adózás szöveget? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. belföldi magánszemélyektől vásárol vételi jeggyel használt műszaki cikkeket. Ezeket javítás után boltjában értékesíti, szintén belföldi magánszemélyeknek. Erről pénztárgépes nyugtát ad. Sem a beszerzés, sem az eladás során nem számít fel áfát. Árrésről nem vezet nyilvántartást és az árrés után sem fizet áfát, ezt az értékesítést az áfabevallás 004-es sorában tünteti fel. Az áfatörvény XVI/2. alfejezetének alkalmazásáról nem nyilatkozott. Hogyan kellene helyesen eljárnia? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett, azonos című kérdésemre szeretnék pontosítást kérni: Abban az adott kérdésben kérem segítségét, hogy FELVÁSÁRLÁSI jegyet vagy VÉTELI JEGYET vagy MÁS EGYÉB SZÁMVITELI BIZONYLATOT kell kitölteni a felvásárló cégnek, ha a kérdésben megjelölt magánszemélyek azt nyilatkozzák, hogy nem üzletszerű a tevékenység? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretném az Ön segítségét kérni. Zumba Fittnes oktatásához szükséges-e bevezetni január 1-jétől az online pénztárgépet? Jelenleg egyesület keretein belül működik. Hetente 3-szor 1 óra az edzés időtartama. Az órák idejére egy tornaterem kerül kibérlésre, tehát nem egy komplett edzőteremként működik! Az új változtatás értelmében elegendő, ha nyugtát ad az oktató, vagy pénztárgép szükséges a tevékenység folytatásához? Válaszát előre is köszönöm!
Tegnap megjelent a Magyar Közlönyben a pénztárgép rendelet módosítása, mely szerint a korábban kihirdetett szeptember végi időpont helyett egységesen 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online kassza használata. A pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre nem változik – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk számlát kért 2016. 09.hóban a 2016. 05. és 06.havi parkolásairól. Ehhez az eredeti nyugtákat (parkolójegyeket) benyújtotta a parkolási szolgáltatást nyújtó céghez. A parkolási szolgáltatást nyújtó cég az utólagos számlakibocsátási igényt azzal utasította el, hogy az áfatörvény 163. §-a szerint a számlát észszerű határidőn, de legkésőbb 15 napon belül kell kiállítani a szolgáltatás nyújtását követően Ez gyűjtőszámla esetében (ehhez a két fél előzetes megállapodása is szükséges lenne) is az adó-megállapítási időszakot követő 15 napon belül lehetséges. A cég arra is hivatkozott, hogy a számviteli törvény 167. § (1) bekezdése szerint a külső bizonylatokkal szembeni tartalmi követelményeknek a nyugta is megfelel, valamint hogy a 167. § (3) bekezdés szerint a külső bizonylat alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha ez másképpen nem bizonyítható – az érintett szervezet képviselője vagy belső szabályzatban erre feljogosított személy aláírásával is igazolható. Tehát a számlától eltérően a nyugta ugyan önmagában nem elszámolható, de a legújabb értelmezések szerint a költség felmerülésének bármilyen bizonyítottsága, illetve az erre felhatalmazott személy igazolása esetén azonban igen. A kérdés az, hogy helyesen járt-e el a parkolási szolgáltatást nyújtó cég, amikor megtagadta a számla kiállítását a korábbi időszakokra? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Falusi szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég mentesülése a pénztárgép használata alól csak 2016. október 1-jétől érvényes? Ez azt jelenti, hogy a korábban kiállított készpénzes számláiról adatot kellett volna szolgáltatnia a NAV felé? Ha igen, ez hogyan pótolható? A szállásdíjakról minden esetben számla került kitöltésre, viszont előfordult néhány kézi nyugta kiállítására egy-egy saját előállítású vagy bizományosként értékesített termék (például szörp, méz) eladásakor. Amennyiben ez az eljárás szabálytalan volt, van mód ennek helyrehozatalára? Köszönettel várom válaszát!
Összesen mintegy 300 millió forint bírságot kellett kiszabni a NAV nyári akciójában. Az országszerte végzett mintegy 7600 ellenőrzés egyharmadának eredménye valamilyen szabálytalanságot mutatott. Nyugtahiány vagy feketefoglalkoztatás miatt majdnem 50 üzletet kellett 12 napra bezárni, és 8 esetben kellett üzletbezárást helyettesítő bírságot kiszabni.
Vannak olyan szolgáltatások, amikor a vállalkozó szolgáltató tömegesen járja az ügyfeleket. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül keresi fel a helyszínt – ami lehet éppen naponta egy tucat lakás – végez valamilyen javítást, vagy gyógyító masszázst, vagy éppen a pórul járt útszélén ragadt gépkocsit javítja meg. Kell-e online pénztárgépet használni a mobil tevékenységeknél?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. Németországban karácsonyi vásáron szeretné saját áruját, illetve másoktól felvásárolt kézműves termékeket árusítani. A kérdésem az lenne, hogy szüksége van-e német adószámra és mivel kell teljesíteni a nyugtaadási kötelezettségét? Vennie kell német pénztárgépet? Erre a tevékenységre Németországban kell áfabevallást beadni? Az árbevétel a magyar társasági adóalapba számít bele? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Adózóna! A korábban feltett kérdésemmel (http://adozona.hu/kerdesek/2016_8_31_Penztargep_hky#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice) kapcsolatosan lenne egy további kérdésem, melyben egy bútorjavítással foglalkozó katás egyéni vállalkozó pénztárgépkötelezettségére kérdeztem rá. Ezzel kapcsolatban lenne a kérdésem, hogy a válaszukban azt írják, hogy ha pt.gép kötelezett lenne, és nem ennek megfelelően jár el, akkor a katatörvény 5. § alapján elveszítheti kata alanyiságát. A NAV tájékoztató call centere szerint ez a mulasztás nem minősül nyugtaadási kötelezettség elmulasztásának, amiatt csak "sima" mulasztási bírság lehet érte a szankció. Legyen kedves az Art.-ből az ide vonatkozó jogszabályhelyet megadni számomra, mely szerint a pt.-gép kötelezettség elmulasztása nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával azonos szankciót von maga után. Ezenkívül, korábbi válaszukban egy cikkre hivatkoznak, de nem egyértelmű számomra, hogy egy jövőbeni, vagy egy múltbeli cikkről van szó. Szíveskedjenek erről is tájékoztatni! Illetve, ha egy későbbi cikkben lesz benne a témával kapcsolatos tájékoztatás, akkor arról emailben fogok értesítést kapni Önöktől? Köszönettel!
Tisztelt Sinka Júlia! 09.09.-én megválaszolt, a családi gazdálkodó pénztárgép használatára vonatkozó válaszával kapcsolatban még egy kérdés merült fel bennem. Amennyiben a jogalkotó a pénztárgép használatát pénzátvételi helyhez köti, és ilyennek minősíti a nyugtaadási kötelezettséggel járó fizetést, akkor jól értelmezem, hogy például egy baromfitenyésztéssel foglalkozó őstermelő esetében, aki "háztól" tojást értékesít, vagy aki kiül a háza elé, és a saját maga által megtermelt terményt (például kukoricát, paprikát) értékesíti, szintén nem elég a kézi nyugta, hanem felmerül a pénztárgéppel történő nyugtaadási vagy a számlakibocsátási kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték