Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék tájékoztatást kapni: piacon áruló egyéni vállalkozó nyugtát használ, véletlenül a férje által használt nyugtába (aki szintén piaci árus és szintén nyugtát használ) írt bevételeket (a férj ezen idő alatt szüneteltette a tevékenységét) 2 db nyugtát írt így tele. Mi a teendő ilyenkor?
Pénztárgép által kibocsátott nyugták sorsolásával, úgynevezett nyugtalottóval akarja visszaszorítani az adócsalást a román kormány.
Már 2014-ben életbe lépett az a rendelkezés, mely szerint valamennyi pénztárgép használatra kötelezett adóalany, aki bizonylatadási kötelezettségét pénztárgépnyugta helyett számla kibocsátásával helyettesíti, kötelezett az általa kibocsátott számlákra vonatkozóan adatot szolgáltatnia a NAV felé. Azonban bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozói kör türelmi időszakot kapott, ez azonban 2015-től lejár. Így január 1-től már minden vállalkozás, aki online pénztárgép használatára kötelezett, azonban nyugtaadási kötelezettségének számlakibocsátással tesz eleget, kötelező a NAV fele adatot szolgáltatnia – hívja fel az érintettek figyelmét a MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és adótanácsadó cég hozzáteszi: 2014 végéig le kell lecserélniük a hagyományos pénztárgépeket azoknak a cégeknek is, amelyek pénztárgép használatára nem kötelezettek.
2015. január 1-jétől kezdődően valamennyi pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, amely bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti (ideértve az adatszolgáltatási kötelezettség alól korábban mentesülőket is), köteles a kibocsátott számláiról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé – írja hírlevelében a Mazars.
Tisztelt Szakértő! A "Mikor kell pénztárgépes nyugtát adni? Itt a sorvezető, példákkal" című cikkük alapján kérdésem, hogy a mozgó vendéglátással (italkiméréssel) foglalkozó cég csak különböző rendezvényeken értékesít. Eddig (értelmezésem szerint 2014. dec 31-éig) a felmentés alapján nem volt kötelező online pénztárgépet használni, ezért ők még régi pénztárgépet használnak. Kötelező-e áttérni 2015. január 1-jétől online pénztárgép használatra? Ha nem tudnak ennyit beruházni, van-e más lehetőség (kézi nyugtaadás)? Köszönettel
Adott egy egyéni vállalkozó, aki háztartási gépek javításával foglalkozik Teáor: 95.1-95.2. A szerviz boltjában is történik alkatrészek eladása és javítása is. Ezekről a bolti tételekről online pénztárgépet használva nyugtát állít ki, illetve céges megrendelések esetén számlát állít ki, és azokat a tételeket a pénztárgépben nem rögzíti. A bevételeinek több mint 70 százalékát háznál történő helyszíni javítás (mosógép, hűtőgép) teszi ki. Ez utóbbiakról számlát vagy nyugtát állít ki, de ezeket sem rögzíti a pénztárgépben. Helyes-e az eljárása, illetve kell-e adatot szolgáltatnia a számlával kísért eladásairól? Válaszukat előre is köszönöm!
Továbbra is sok adózó kérdezi, hogy kell-e pénztárgépes nyugtát adnia, vagy megfelelő-e, ha a kézi nyugta tömbjét használja? A kérdések eldöntésénél majdnem mindig ugyanazt a logikai utat kell bejárnunk és követnünk. Ezért példaként két kérdésre adott válasz logikai levezetését szembesítem a fennálló szabályokkal.
Tisztelt Szakértő! Helyesen jár-e el annak a kft.-nek a vezetője, aki 4520 TEÁOR szám alatt végzett gépjárműjavítás karbantartásról (karosszériajavításról, -festésről) olyan magánszemélyeknek, akik nem kérnek számlát, kézi nyugtatömbből állít ki nyugtát maximum 200 000 forint értékben? Válaszát előre is köszönöm!
Számomra megoldhatatlan kérdéssel fordulok Önökhöz. A pénztárgépeken használt pénztárgépszalagok láthatósága helyes tárolás esetén sem felel meg a a formailag elvárt láthatósági követelményeknek.Egyéves nyugták irodai (+ fokos) helyiségben tárolás alkalmával is elhalványul, nem bizonyítható, hogy ténylegesen mi szerepel a nyugtákon. A szalag hátuljára 5 év garancia van feltüntetve. És meg kell őrizni. Az új pénztárgépeken még ellenőrző szalag sincs. Írjam rá a számlákra, az ellenőrző kód számát, vagy minden nyugtát még fénymásoljak a számlák mellé? Elég gyakorlati kérdés, de sok problémát okozhat, nem tudjuk, mi vállalkozók bizonyítani, mi szerepel a nyugtán valójában. Köszönöm kérdésem megválaszolását.
Hogyan kell elkülöníteni a borravalóként kapott összegeket az egyéb bevételektől – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Tanácsadó Kft. vezérigazgatója válaszolt.
A napokban több olvasónk is arról számolt be, hogy az üzletéből távozó vásárlóktól az adóhatóság munkatársai a nyugta bemutatását kérték. Része lehet-e ez az ellenőrzésnek, elvárható-e a vevőtől, hogy megőrizze az átvett nyugtát. Egyáltalán: magánszemély esetében van-e értelme a nyugták, számlák „raktározásának”?
Júliusban és augusztusban országos ellenőrzési sorozatot tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV munkatársai több mint 15 ezer ellenőrzést végeztek, amelyből csaknem minden negyediknél találtak valamilyen hiányosságot. A mulasztási bírságok összege meghaladja az 530 millió forintot. Mindezeken túl 70 esetben került sor 12 napos üzletbezárására, valamint hat esetben üzletbezárást helyettesítő bírság kiszabására – írja a NAV közleménye.
Az esti órákban és a hétvégeken egyáltalán nem számítanak a szolgáltatók az ellenőrzésekre, így gyakran mellőzik is a nyugta- és számlaadást. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-Alföldön vizsgálta a kuponos szállásokat, a horgászathoz kötődő szolgáltatásokat, a taxisokat és a bringó-hintó kölcsönzést is. A revizorok még egy lakókocsit is bevetettek a nyáron – írja a dehir.hu.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat: Egy kiadó kft. (időszaki kiadványok, esetenként könyvkiadás) a saját gondozásában megjelent könyvét többek között úgy is értékesíteni kívánja, hogy a vevők a szerkesztőségbe bemehetnek és ott tudják megvásárolni a könyvet, vagy például színházi előadások előtt vagy szünetben értékesítik, vagy szakmai konferenciákra viszik magukkal a könyvet és aznap ott helyszínen értékesítik. Ezekhez az értékesítésekhez praktikusan a bankkártyás fizetést is biztosítani kívánják, így pos terminal megrendelésén gondolkodnak. Felmerült a kérdés, hogy az ilyen jellegű értékesítések esetében elegendő-e a kártyás fizetésnél kiadott nyugta, vagy készpénzes fizetés esetében a hagyományos nyugta? Avagy szükséges-e úgynevezett NAV-val összekötött pénztárgép? Ha esetleg igen, akkor megoldható-e az, hogy minden vevőjének számlát állít ki a kft., de mi van akkor, ha esetleg valaki nem hajlandó megmondani a nevét? Válaszukat előre is köszönöm.
Milyen esetekben és milyen határidővel kell a NAV részére adatot szolgáltatni a számláról, nyugtáról? Itt vannak a részletek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték