Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. online társkereső szolgáltatást üzemeltet, ahol a magánszemély (főként magyar, de előfordulhat külföldi is) regisztrálók bizonyos díjért cserébe online szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A regisztrálók bankkártyával, online fizetnek. A szolgáltatás bruttó bevétele megjelenik a cég bankszámláján. Köteles-e a cég e tevékenység kapcsán a számla-, illetve nyugtaadásra, és amennyiben igen, miképpen tudja azt teljesíteni?
T. Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét: online pénztárgéppel rendelkező taxis vállalkozó a kiadott készpénzes számlákat beüti a pénztárgépbe. (Több kereskedő is ezt teszi: beüti a kézi számlát a pénztárgépbe és a számla másodpéldányához tűzi a nyugtát). Hogyan járnak el helyesen: csak a nyugta kerül az online pénztárgépbe és a számláról kellene adatot szolgáltatni havonta a PTGSZLAH nyomtatványon a NAV felé értékhatártól függetlenül? Vagy elég, ha könyvelésre kerül a nyugta, aztán a számlák is? Köszönöm a válaszát!
Közzétette a honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy ezen a héten mely településeken számíthatnak kiemelt ellenőrzésre az adózók. Az operatív ellenőrzésekkor elsősorban azt vizsgálják a revizorok, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos számlát, nyugtát, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, elvégezték-e az éves felülvizsgálatát, bejelentik-e alkalmazottaikat. Célkeresztbe kerülnek a szünetelő vállalkozások is.
Tisztelt Szakértők! Vállalkozásunk főtevékenysége Mns. egyéb élelmiszer gyártása lett. Belföldön forgalmazzuk termékeinket magánszemélyeknek és adóalanyoknak is. Bővítjük tevékenységünket sütemények gyártásával (teasütemények, linzer). A 4724 és 4636 TEÁOR kód pénztárgépköteles tevékenységek. Megfelelő-e, ha kiváltjuk készpénzfizetési számla kiállításával a nyugtaadási kötelezettséget (a vevő nevét és címét elkérjük a számla egyik kötelező elemeként feltüntetjük ez elegendő)? A leírtak alapján kell-e adatot szolgáltatnunk a PTGSZLAH nyomtatványon? Helyesen járunk-e el, ha a) a vevő a termékről nyomtatott sajtóhirdetés, szórólap formájában vagy a közösségi médiában szerez tudomást, leadja rendelését telefonon, vagy elektronikus módon írásban és a terméket közvetlenül kiszállítjuk. A vevő a kiszállítással egy időben kapja meg a készpénzfizetési számlát, mely szállítási díjat nem tartalmaz. b) A vevő a termékről a közösségi médiában (FB poszt, vagy egyéb hirdetés) szerez tudomást. A terméket kiszállíttatjuk postai küldeményként, vagy csomagküldő szolgáltató igénybevételével. A vevő utánvéttel teljesíti fizetési kötelezettségét. A számlát a termékkel együtt kapja. A készpénzfizetési számlán a szállítási díjat külön sorban tüntetnénk fel. A továbbszámlázandó szállítási költség felveszi a termék áfáját? A fentiek és a TEÁOR alapján (4791, 4799) nincs jelentési kötelezettség, mivel nem nyílt árusítást végző üzletben kerül sor az értékesítésre? Köszönöm válaszukat!
Folytatódik a koszorú-, virág- és mécsesárusok ellenőrzése, emellett a NAV munkatársai a számla- és nyugtaadást és az alkalmazottak bejelentésének szabályszerűségét is ellenőrzik.
A NAV által a számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályairól szóló információs füzetben a következő található: Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem általános. Nem kell számlát kibocsátani a (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előlegről abban az esetben, ha az előleg összege (mely adót is tartalmaz) 900 ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát. A kérdésünk: ez milyen esetekre lehet alkalmazni? Válaszukat előre is köszönjük
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk több éve a céges autóba ugyanannál a benzinkútnál tankol, melyről áfás számlát kér. A múlt havi (céges) bankkártyás vásárlásnál a kút pénztárosa tévesen csak nyugtát adott az üzemanyagról. Utólag a számla kiállítását elutasították. Hogyan tudjuk elszámolni az üzemanyag-vásárlást, banki kifizetést? Mit tehetünk ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás autómentés végez, útközben Olaszországban több helyen is tankolt, bankkártyával fizetett. Viszont semmilyen számlát nem hozott, csak a fizetést bizonyitó bizonylatot, valamint egy nyugtaszerű papírt, amin nyomtatva rajta van a kiállító cég neve, viszont a vásárlóé nem, nincs rajta pecsét és aláírás. Befogadható így a bizonylat, és ha nem. milyen tételként lehet kivezetni a könyvelésből? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Kérdéseim a következők lennének: – Őstermelőnek, ha nem áfaalany, akkor is ki kell váltania az adószámot? – Ha igen, akkor ezt milyen nyomtatványon teheti meg? – Őstermelő vállalkozásnak értékesíthet vagy csak magánszemélyeknek? Milyen bizonylatot állithat ki, ha nem magánszemélynek értékesít? Számlát vagy felvásárlási jegyet? Nyugta magánszemélynek? Köszönöm!
Tájékoztatót közölt honlapján a NAV az online pénztárgépekkel kapcsolatos legfontosabb teendőkről.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa aromaterapeuta szakértők. Kis műhelyt bérelnek, ahol a különböző illóolajokat tartják, itt keverik össze őket. Termékeiket kizárólag az interneten értékesítik. Szándékuk szerint évente 2-3 alkalommal megnyitnák a műhelyt, az érdeklődök körülnézhetnek, vásárolhatnak is. Kérdés, hogy kötelező-e ezeken a napokon pénztárgépet használniuk, vagy megoldható-e az értékesítés nyugta-, számlatömb használatával. Köszönettel: Vágner Emília
A következő napokban a NAV munkatársai rendezvényeken és más helyszíneken ellenőrzik, hogy szabályos-e a foglalkoztatás, a számla- és nyugtaadás.
Tisztelt Szakértő! A segítségét kérném, a következőkben: kft. bolti kiskert folytat (lakberendezés) és természetesen a boltban pénztárgépet használ. Kitelepülnének rendezvényekre egyszer-egyszer, de az üzlet nyitva lenne ezeken a napokon is. A kérdésem az lenne, hogy kötelező-e új pénztárgépet beszerezni a rendezvényekre, vagy nyugtázhatnak is? Nagyon sürgős lenne a válasz! Köszönöm!
Változott-e a vállalkozó kötelezettsége az új NAV-szemlélet alapján? Adott egy egyéni vállalkozó, aki háztartási gépek javításával foglalkozik Teáor: 95.1-95.2. A szerviz boltjában is történik alkatrészek eladása és javítása is. Ezekről a bolti tételekről online pénztárgépet használva nyugtát állít ki, illetve céges megrendelések esetén számlát állít ki, és azokat a tételeket a pénztárgépben nem rögzíti. A bevételeinek több mint 70 százalékát háznál történő helyszíni javítás (mosógép, hűtőgép) teszi ki. Ez utóbbiakról számlát vagy nyugtát állít ki, de ezeket sem rögzíti a pénztárgépben. Helyes-e az eljárása, illetve kell-e adatot szolgáltatnia a számlával kísért eladásairól? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság tagja és alkalmazottja 3. országbeli megrendelést teljesítve külföldön végzett munkát 2 hónap időtartamban. Az étkezésükről nyugtákat hoztak, melyek összegét saját költségükre előlegezték meg (étterem, közért stb). Milyen adózással fizethető ki részükre a fogyasztás? Van-e összegkorlát? Köszönettel: Reményi Győzőné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték