344 találat a(z) nyugta cimkére
Oktatási tevékenység bizonylatolása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelünk nem áfaalany magánszemélyek részére oktatási-továbbképzési tevékenységet folytat, alanyi áfamentes minőségben. A kurzusokon résztvevők kötelesek előre kifizetni az ellenértéket, ez a feltétele a részvételnek. Úgy tudjuk, ha nem adóalany a résztvevő, akkor az ilyen előlegről nem is kell bizonylatot adni. Kérdés, hogy nyugtát vagy számlát kell adni a nem adóalany résztvevőknek a teljesítés megtörténtekor? Kizárólag átutalással teljesítik a fizetést, s 900 ezer forint alatti a résztvevői díj és senki nem kér számlát.
Pedikűrös számlázása
Kérdés
Szeretném kérdezni, hogy a pedikűrös, aki házhoz megy lábat ápolni, az kézi számlát vagy nyugtát köteles kiállítani? És ha kérésre számlát ad, akkor adatot szolgáltat-e a PTGSZLAH nyomtatványon? Köszönöm válaszukat előre is
Egyesület számlaadási kötelezettsége
Kérdés
Egyesületünk sporteseményeket szervez, melynek ellenértékét – a nevezési díjat – kedvezményesen átutalással vagy a helyszínen készpénzben fizetheti meg a versenyző. Áfaalanyként, alanyi mentesen végezzük a szolgáltatásnyújtást. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a szolgáltatást igénybe vevő, nem adóalany, számlát nem kérő magánszemély a készpénzben megfizetett helyszíni nevezésről nyugtát kap az ügylet ellenértékéről, míg a banki átutalással, a versenyt hónapokkal megelőzően kifizetett előlegről nem kap sem számlát, sem nyugtát, az előleg megfizetésének dokumentuma maga a banki bizonylat. A kérdéshez felhasználtam A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai (2016) 18-as füzet 1.2 pont alatt olvasottakat a 900 ezer forintot meg nem haladó értékesítésekről.
Több telephely pénztárkezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. több telephelyen végez palackértékesítést. A telephelyeken a pénzügyi elszámolás havonta egyszer hó végén történik. A társaságnak egy pénztára van, ahová a hónap utolsó napján kerül bevételezésre az eladott áru értéke. Az értékesítésekről a nyugta természetesen az értékesítéskor kiállításra kerül. Helyes-e ez az eljárás, vagy másképpen kellene kezelni ?
Pénztárgép házhoz járó masszőrnél
Kérdés
Kérdésem arra vonatkozik, hogy annak a masszőrnek, aki üzletben is dolgozik és házhoz is jár, kötelező-e mobil pénztárgépet használnia, vagy megfelel a jogszabályi előírásoknak, ha az üzletben pénztárgépet használ, háznál pedig kézi nyugtát ad? Úgy gondolom, a szolgáltatás igénybe vevője nem kötelezhető arra, hogy egy pénztárgép áramellátását biztosítsa. Kérdésem másik fele arra vonatkozik, hogy mi lesz a helyzet akkor, ha a masszőr úgy nyilatkozik: pénztárgépes nyugta helyett kizárólag számlát ad. Ha a számlát számítógépes programmal állítja ki, akkor háznál erre nem lesz lehetősége. Adhat ott kézi nyugtát?
Pénztárgépes nyugtaadás új tevékenységekre
Cikk
2017-től újabb szakasza kezdődik az online pénztárgépek szabályozásának, ugyanis ekkortól lépett életbe a hosszú ideje nem változott, pénztárgép használatára kötelezett tevékenységek bővülő és módosuló köre.
Taxis online pénztárgép használat
Kérdés
Taxis egyéni vállalkozó 1 fő alkalmazottal, két autóval dolgozik, így két online pénztárgépet vett. A gépekben rögzítve van a pénztáros neve. Mi van akkor, ha mindkét sofőr mindkét autóban dolgozik? Viszi a gépet magával? A taxaméter viszont az autóhoz kapcsolódik. Ez így szabályos? Bizonylatok: most a taxaméter kiad egy bizonylatot, amit beütnek a pénztárgépbe. Mit ad oda az utasnak? Ha számlát kér az utas, akkor csak az online pénztárgép nyugtáját tűzi bele a számlatömbbe, a taxaméter bizonylatát nem?
Nyugta és számla együtt?
Kérdés
Vendéglátási tevékenységet folytató egyéni vállalkozó könyvelését 2016. jan.1-jétől vettem át. Az ezt megelőző időszakban az tapasztaltam, hogy a készpénzes számlát igénylő vendégek esetében a fizetendő összeget először beütötték a pénztárgépbe, ezt követően kiállították a számlát, a nyugtát pedig a számlához tűzték. Saját vásárlásaim során is ezt a gyakorlatot tapasztalom több üzletben. Kérdésem, hogy ez így helyes-e? Véleményem szerint vagy csak számlát vagy csak nyugtát állítunk ki egyidőben. Tisztelettel várom válaszukat!
Áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magyar adózó uniós tagországba fuvaroz 3,5 tonna alatti tehergépkocsival az uniós országba nem kap sem a gázolajról, sem az útdijról számlát, hogyan könyvelhetem el? Nyugták állnak rendelkezésre. Az útdíj áfáját levonhatom nyugta alapján és a 3,5 tonna alatti tehergépkocsi miatt? Elek áfát igényelhetek nyugta alapján? Köszönettel
Nekik is kötelező januártól az online kassza
Cikk
Tíz új tevékenységi körben kötelező online pénztárgépet használni január 1-jétől.
Áfás őstermelő
Kérdés
Egy őstermelő a következő évtől átjelentkezett áfakörbe. Eddig alanyi adómentes volt, illetve a kompenzációs felár megtérítésére tartott igényt. A változásbejelentő lapon az általános szabályok szerint megállapított áfa mellett jelölhető, hogy lemond különös jogállásáról, a kompenzációs rendszer helyett is általános szabályokat alkalmaz. A különös jogállású őstermelő az áfatörvény 199. § (1) b szerint e tevékenysége körében áfalevonásra nem jogosult. Jól értelmezem-e, ha a változás bejelentésénél nem jelöljük be, hogy lemondunk a különös jogállásunkról, az áfatörvény 197-204. §-ai irányadóak az olyan értékesítéseinkre, amelyeket olyan adóalanynak teljesítünk, aki belföldön nyilvántartásba vett adóalany, illetve nem mezőgazdasági adóalany és természetesen a többi tárgyi stb. feltételek is fennállnak? Ilyen minőségben felvásárlási jeggyel kell értékesítenünk, melyet a termék beszerzője állít ki kompenzációs áfa feltüntetésével. Minden más értékesítésünkkel kapcsolatban áfás számlát, nyugtát kell kiállítanunk. De mivel nem mondtunk le a különös jogállásunkról, ÁFALEVONÁSRA a 199. § alapján nem vagyunk jogosultak. E levonási tilalom a mezőgazdasági tevékenység egészére vonatkozik, vagy csak a kompenzációs felárral, felvásárlási jeggyel értékesített termékkel kapcsolatos beszerzéseinkre? Hiszen ez utóbbiak nem elkülöníthetők, ha viszont a tevékenység egészére fennáll a levonási tilalom, a számlás, nyugtás értékesítéseink után mindig fizetendő áfa keletkezik.
NAV: egymilliós is lehet a bírság, ha nincs se pénztárgép, se számla
Cikk
Egymillió forintra is bírságolhatók az újonnan online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi körbe tartozók közül azok, akik januártól elmulasztják a bizonylat kiállítását, kivéve, ha nyugta helyett számlát állítanak ki, és valamennyi számláról havonta adatot szolgáltatnak – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
PTGSZLAB nyomtatvány
Kérdés
Azt szeretném kérdezni, hogy tényleg megszűnt a PTGSZLAB nyomtatvány? Vagyis ha egy cégnek 2017.01.01-jétől kötelező az online pénztárgép használata, de a cég helyette azt választja, hogy minden értékesítéséről nyugta helyett is számlát állít ki, akkor már nem kell a ptgszlab nyomtatványt benyújtani? Helyette elég havonta a ptgszlah nyomtatványt benyújtani, legkorábban január hónapról 02.15-éig? Előre is köszönöm a választ.
Tételes áfabevallás: túl alacsony az összeghatár, ötszöröse lenne jó
Cikk
Komoly adminisztrációs többletterhet ró a mikro- és kisvállalkozásokra, hogy jövőre a jelenlegi egymillióról százezer forintra csökken az áfa-adatszolgáltatás összeghatára – véli a Minősített Könyvelők Egyesülete. Az érdekképviselet ötszázezer forintos adatszolgáltatási határt javasol.
Nyugta és számla, számlajelentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbiban. Gépjármű-alkatrész értékesítésével foglalkozó kiskereskedő, a TEÁOR 4532 szám alapján pénztárgéphasználatra kötelezett. A vevőknek a vásárlásokról a pénztárgép által kibocsátott nyugtát ad. Abban az esetben, ha a vevő készpénzes számlát kér a vásárlásáról, a számlát kibocsátja, a pénztárgépbe a fizetendő összeget beüti. Ha a vevő átutalással szeretné rendezni a vásárlását, szintén számlát bocsát ki, és a bankszámlára fog megérkezni az összeg. A kérdés, hogy a bankba megérkező vásárlások ellenértéről kibocsátott számlákat a NAV felé jelenteni kell, illetve kellett volna? Köszönöm a segítséget.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
