Tisztelt Adózóna! Kérdezem, hogy ha online pénztárgép egyszerűsített készpénzes számlát állít ki egy vevő részére, amelynek áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot, kell-e ezt a számlát külön jelenteni a NAV-nak, illetve róla tételesen adatot szolgáltatni, vagy ez az adat az online pénztárgépen keresztül már amúgy is a NAV rendelkezésére áll? Mi a helyzet, ha csak nyugtát kap a vásárló? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_16_Vasarlasi_utalvanyok_ertekesitese_wlq kérdéshez szeretném még a következő garanciával kapcsolatos kérdést feltenni: Amikor a vásárló az utalványt beváltja, akkor nem születik "pénztárgép nyugta". Elegendő lesz-e a garancia érvényesítéséhez a garancialevél, és azon az utalványbeváltás dátumának feltüntetése – eddig a pénztárgépnyugta a tényleges vásárláskor született meg, ez is igazolta a vásárlás dátumát.
Tisztelt Szakértő! Helyesen jár-e el az a csak fogászati tevékenységet végző katás bt., amely bevételi nyilvántartást vezet a következő esetekben: Amikor a magánszemélynek nyugtát ad a szolgáltatása igénybe vételéről, a másik, amikor például az Egészségpénztárnak számlát állít ki a szolgáltatásról? Használhatja-e mindkettőt a bevételi nyilvántartásában? Köszönettel
T. Válaszadó! Egyesületi formában működő amatőr rock zenekarunk a közeljövőben saját számaiból CD-t készül kiadni, amit a koncerteken szeretnénk forgalmazni. Kérdésünk arra irányul, hogy az említett értékesítésről számlát, avagy nyugtát kell majd átadnunk vásárlóinknak? Válaszukat köszönjük !
Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e a cégautó külföldi magáncélú használata során az üzemanyagköltség, ha csak egy nyugta áll rendelkezésünkre a tankolásokról? Sok helyen nincs is a kútnál kezelőszemélyzet, csak az automata ad egy nyugtát a tankolásról. Bankkártya használata során természetesen a kivonaton is szerepel az összeg. A cégautóadó megfizetésre kerül. Segítségüket előre is köszönöm !
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó vállalkozás vagyunk. Kollégáink Iránba szállítottak árut. Iránban vásárolt útdíjról, üzemanyagról, mosásról, szállodáról nem számlát, hanem csak nyugtát kaptak. Számunkra érthetetlen nyelven (új fárszi). Próbáltunk számlát kérni, de sajnos nem jártunk sikerrel. Az ilyen típusú vásárlásokról ők nem állítanak ki számlát. Költségként könyvelhetjük-e ezeket a bizonylatokat, vagy csak ráfordításba tehetjük be? Szükséges-e előre hivatalosan lefordíttatni a számlákat, vagy elegendő-e egy esetleges ellenőrzéskor? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes katás egyéni vállalkozást tervezek indítani. Honlapomon elektronikus dokumentumokat (pdf), illetve ezeknek nyomtatott verzióit árulnám. Magyar és külföldi – elsősorban amerikai, és európai uniós – állampolgárok lennének az ügyfeleim. A fizetés azonnal, a megrendelés időpontjában, bankkártyával (Stripe rendszerrel) történne. Ebben az esetben elegendő-e nyugtát küldeni a vásárlóknak, és azon fel kell-e tüntetni a kisadózó szót? Ha kötelező számlát küldeni, akkor a vásárlástól számított mennyi időn belül kell ezt megtenni? Ha elérem az évi 8 millió forint feletti árbevételt, akkor hogyan módosulnak a rám vonatkozó jogszabályok? Ezen kívül még arra lennék kíváncsi, hogyha a vásárló számára garanciális visszafizetés történik, akkor az beleszámít-e az árbevételbe? Az ügyfelemnek juttatott kedvezményes kuponok esetén a bevételbe az eredeti árat vagy a kupon értékével csökkentett árat kell beleszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy ha egy kft. a boltjában pénztárgépet használ, és abba beütötte azokat a bevételeket is, amikről számlát is kiállított, akkor ezt hogyan lehet rendezni, mivel így most duplán szerepel nála ez bevételként a könyvelésében. Ez duplán szerepelt az áfabevallásában is? Milyen bizonylattal, jegyzőkönyvvel lehet ezt javítani? Előre is köszönöm a válaszukat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erdészeti felügyelői továbbra is folyamatosan ellenőrzik az online tűzifahirdetéseket; a hatóság egy hét alatt 34 helytelenül feladott hirdetést távolíttatott el az egyik népszerű webes hirdetési felületről – közölte a Nébih.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki zöldséget, gyümölcsöt termel és értékesít. Az értékesítés során nyugtát állít ki. Az értékesítés többnyire piacon vagy a telephelyen történik. Vannak bolti értékesítései is, melyekre készpénzfizetési számlát állít ki. Helyesen jár el? Vagy online mobil kasszát kellene használnia? Köszönöm, tisztelettel: JT
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk segítséget kérni az alábbi ügyben. Gépjárműszervíz-szolgáltatás nyújtásával foglalkozik a cég. Pénztárgépet használ. Eddig azt a gyakorlatot követte, hogy azokat a tételeket is beütötte a pénztárgépbe, amelyekről készpénzes számlákat állított ki, a pénztárgépes nyugtát a számla vállalkozásnál maradó példányához csatolta. Erről 2014. 04. 09-én a NAV oldalán megjelent egy tájékoztató a számlával bizonylatolt ügylet adatainak pénztárgépben való rögzítéséről, ami ezt az eljárást ugyan nem szabályosnak, elfogadhatónak minősítette. A 2018. 08. 15-én megjelent, A 8+1 legfontosabb dolog... c. NAV-tájékoztató azonban egy esetleges ellenőrzésnél probléma forrásaként tünteti fel, ha a vállalkozás számla kiállítása mellett a pénztárgépben is rögzíti a bevételt, azaz egy ügyeltről számlát és nyugtát egyaránt kiállít. Kérjük a leírt előzmények ismeretében szíveskedjenek véleményt írni az alábbi kérdésinkre: Van-e arra lehetőség, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a készpénzes számlák kiállítása mellett a pénztárgépbe is beüssük az átvett összeget, azaz számlát és nyugtát is állítsunk ki egy ügylethez kapcsolódóan? Amennyiben számlát és nyugtát is kiállítunk egyidőben egy ügyletről, ellenőrzésnél okozhat-e problémát, megállapítható-e mulasztási bírság ezzel kapcsolatosan? Amennyiben számlát és nyugtát is kiállítunk, a nyugtát a kiállított számla mellé csatoljuk, megállapítható-e dupla adófizetési kötelezettség?
Kiemelten ellenőrzik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai az augusztus 20-ai nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvényeken és azok vonzáskörzetében a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, illetve szolgáltató szektorban tevékenykedő, valamint a személyszállítást végző vállalkozásokat. A revizorok a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgépek használatát, továbbá a foglalkoztatottak bejelentését vizsgálják.
Idén sem hagyják nyugton az adóellenőrök az év legnagyobb fesztiválján, a Szigeten árusítókat, és a kisebb fesztiválokon. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai egész augusztusban fokozottan vizsgálják a más rendezvényeken, strandok, fürdők területén működő vállalkozások működését. Kiemelten ellenőrzik a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgép használatát, a foglalkoztatás szabályszerűségét, valamint az áruk eredetét.
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft. pénztárgépet használ, azonban a visszárut és göngyöleg-visszavételt nem tudja beütni a pénztárgépbe (nem képes mínuszos áfás nyugta kibocsájtására, azt a pénztárgépben egyéb kiadásban tudják szerepeltetni, de áfa forgalomból nem veszi le a gép), így arról minden esetben áfás számlát állítanak ki. Kell-e ezen számlákat a PTGSZLAH nyomtatványon jelenteni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás a nyugtaadási kötelezettségét online pénztárgéppel teljesíti. Számlaadási kötelezettségét online számlázóprogrammal kívánja végezni. Ez a számviteli program egyidejűleg a készletnyilvántartást is kezeli. Számlakiállítási kötelezettséggel járó értékesítés esetén a számlán megjelölt termék mennyiségével csökkenti a készleten nyilvántartott mennyiséget. Nyugtaadási kötelezettséggel járó értékesítésnél ugyancsak csökkenti a készletmennyiséget és ekkor nem számlát, hanem „nyugta” elnevezésű bizonylatot állít ki a program. Ezzel párhuzamosan minden esetben a számlázó-készletnyilvántartó program által kiállított „nyugta” elnevezésű bizonylaton szereplő összeg beütésre kerül az online pénztárgépbe, és ez utóbbi nyugta a vevő vásárlásáról szóló bizonylat. Elfogadható-e a számlázó-készletnyilvántartó program által „nyugta” elnevezéssel kiállított bizonylat megnevezése, hiszen ez csak a készletcsökkentést jelző bizonylat, az adónyilvántartásban és a számviteli nyilvántartásban ez nem kerül lekönyvelésre, hiszen akkor duplikált értékesítési összeg keletkezne. Vagy zavaró a helyzet és csak „készletcsökkenés” elnevezésű bizonylat kiállítása lenne szerencsésebb? Köszönöm a választ.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték