Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e a cégautó külföldi magáncélú használata során az üzemanyagköltség, ha csak egy nyugta áll rendelkezésünkre a tankolásokról? Sok helyen nincs is a kútnál kezelőszemélyzet, csak az automata ad egy nyugtát a tankolásról. Bankkártya használata során természetesen a kivonaton is szerepel az összeg. A cégautóadó megfizetésre kerül. Segítségüket előre is köszönöm !
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó vállalkozás vagyunk. Kollégáink Iránba szállítottak árut. Iránban vásárolt útdíjról, üzemanyagról, mosásról, szállodáról nem számlát, hanem csak nyugtát kaptak. Számunkra érthetetlen nyelven (új fárszi). Próbáltunk számlát kérni, de sajnos nem jártunk sikerrel. Az ilyen típusú vásárlásokról ők nem állítanak ki számlát. Költségként könyvelhetjük-e ezeket a bizonylatokat, vagy csak ráfordításba tehetjük be? Szükséges-e előre hivatalosan lefordíttatni a számlákat, vagy elegendő-e egy esetleges ellenőrzéskor? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes katás egyéni vállalkozást tervezek indítani. Honlapomon elektronikus dokumentumokat (pdf), illetve ezeknek nyomtatott verzióit árulnám. Magyar és külföldi – elsősorban amerikai, és európai uniós – állampolgárok lennének az ügyfeleim. A fizetés azonnal, a megrendelés időpontjában, bankkártyával (Stripe rendszerrel) történne. Ebben az esetben elegendő-e nyugtát küldeni a vásárlóknak, és azon fel kell-e tüntetni a kisadózó szót? Ha kötelező számlát küldeni, akkor a vásárlástól számított mennyi időn belül kell ezt megtenni? Ha elérem az évi 8 millió forint feletti árbevételt, akkor hogyan módosulnak a rám vonatkozó jogszabályok? Ezen kívül még arra lennék kíváncsi, hogyha a vásárló számára garanciális visszafizetés történik, akkor az beleszámít-e az árbevételbe? Az ügyfelemnek juttatott kedvezményes kuponok esetén a bevételbe az eredeti árat vagy a kupon értékével csökkentett árat kell beleszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy ha egy kft. a boltjában pénztárgépet használ, és abba beütötte azokat a bevételeket is, amikről számlát is kiállított, akkor ezt hogyan lehet rendezni, mivel így most duplán szerepel nála ez bevételként a könyvelésében. Ez duplán szerepelt az áfabevallásában is? Milyen bizonylattal, jegyzőkönyvvel lehet ezt javítani? Előre is köszönöm a válaszukat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erdészeti felügyelői továbbra is folyamatosan ellenőrzik az online tűzifahirdetéseket; a hatóság egy hét alatt 34 helytelenül feladott hirdetést távolíttatott el az egyik népszerű webes hirdetési felületről – közölte a Nébih.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki zöldséget, gyümölcsöt termel és értékesít. Az értékesítés során nyugtát állít ki. Az értékesítés többnyire piacon vagy a telephelyen történik. Vannak bolti értékesítései is, melyekre készpénzfizetési számlát állít ki. Helyesen jár el? Vagy online mobil kasszát kellene használnia? Köszönöm, tisztelettel: JT
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk segítséget kérni az alábbi ügyben. Gépjárműszervíz-szolgáltatás nyújtásával foglalkozik a cég. Pénztárgépet használ. Eddig azt a gyakorlatot követte, hogy azokat a tételeket is beütötte a pénztárgépbe, amelyekről készpénzes számlákat állított ki, a pénztárgépes nyugtát a számla vállalkozásnál maradó példányához csatolta. Erről 2014. 04. 09-én a NAV oldalán megjelent egy tájékoztató a számlával bizonylatolt ügylet adatainak pénztárgépben való rögzítéséről, ami ezt az eljárást ugyan nem szabályosnak, elfogadhatónak minősítette. A 2018. 08. 15-én megjelent, A 8+1 legfontosabb dolog... c. NAV-tájékoztató azonban egy esetleges ellenőrzésnél probléma forrásaként tünteti fel, ha a vállalkozás számla kiállítása mellett a pénztárgépben is rögzíti a bevételt, azaz egy ügyeltről számlát és nyugtát egyaránt kiállít. Kérjük a leírt előzmények ismeretében szíveskedjenek véleményt írni az alábbi kérdésinkre: Van-e arra lehetőség, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a készpénzes számlák kiállítása mellett a pénztárgépbe is beüssük az átvett összeget, azaz számlát és nyugtát is állítsunk ki egy ügylethez kapcsolódóan? Amennyiben számlát és nyugtát is kiállítunk egyidőben egy ügyletről, ellenőrzésnél okozhat-e problémát, megállapítható-e mulasztási bírság ezzel kapcsolatosan? Amennyiben számlát és nyugtát is kiállítunk, a nyugtát a kiállított számla mellé csatoljuk, megállapítható-e dupla adófizetési kötelezettség?
Kiemelten ellenőrzik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai az augusztus 20-ai nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvényeken és azok vonzáskörzetében a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, illetve szolgáltató szektorban tevékenykedő, valamint a személyszállítást végző vállalkozásokat. A revizorok a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgépek használatát, továbbá a foglalkoztatottak bejelentését vizsgálják.
Idén sem hagyják nyugton az adóellenőrök az év legnagyobb fesztiválján, a Szigeten árusítókat, és a kisebb fesztiválokon. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai egész augusztusban fokozottan vizsgálják a más rendezvényeken, strandok, fürdők területén működő vállalkozások működését. Kiemelten ellenőrzik a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgép használatát, a foglalkoztatás szabályszerűségét, valamint az áruk eredetét.
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft. pénztárgépet használ, azonban a visszárut és göngyöleg-visszavételt nem tudja beütni a pénztárgépbe (nem képes mínuszos áfás nyugta kibocsájtására, azt a pénztárgépben egyéb kiadásban tudják szerepeltetni, de áfa forgalomból nem veszi le a gép), így arról minden esetben áfás számlát állítanak ki. Kell-e ezen számlákat a PTGSZLAH nyomtatványon jelenteni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás a nyugtaadási kötelezettségét online pénztárgéppel teljesíti. Számlaadási kötelezettségét online számlázóprogrammal kívánja végezni. Ez a számviteli program egyidejűleg a készletnyilvántartást is kezeli. Számlakiállítási kötelezettséggel járó értékesítés esetén a számlán megjelölt termék mennyiségével csökkenti a készleten nyilvántartott mennyiséget. Nyugtaadási kötelezettséggel járó értékesítésnél ugyancsak csökkenti a készletmennyiséget és ekkor nem számlát, hanem „nyugta” elnevezésű bizonylatot állít ki a program. Ezzel párhuzamosan minden esetben a számlázó-készletnyilvántartó program által kiállított „nyugta” elnevezésű bizonylaton szereplő összeg beütésre kerül az online pénztárgépbe, és ez utóbbi nyugta a vevő vásárlásáról szóló bizonylat. Elfogadható-e a számlázó-készletnyilvántartó program által „nyugta” elnevezéssel kiállított bizonylat megnevezése, hiszen ez csak a készletcsökkentést jelző bizonylat, az adónyilvántartásban és a számviteli nyilvántartásban ez nem kerül lekönyvelésre, hiszen akkor duplikált értékesítési összeg keletkezne. Vagy zavaró a helyzet és csak „készletcsökkenés” elnevezésű bizonylat kiállítása lenne szerencsésebb? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Kozmetikus egyéni vállalkozó alkalmanként kozmetikai termékeket (krémeket) is árul. Szükséges-e kiskereskedelmi tevékenységet is bejelentenie (TEÁOR 4775)? Ehhez kell kereskedelmi végzettség? Így pénztárgép-használatra kötelezett lesz, amit kiválthat számla kiállításával és a NAV felé adatszolgáltatással. Számlát csak a termékeladásról kell kiállítani, a kozmetikai kezelésről elég nyugtát? Köszönettel.
Elfogadható-e az a gyakorlat, hogy a magánszemély által a munkáltatója nevére kért számlánál az eladó a vásárlás összegét a pénztárgépben rögzíti és a nyugtát a készpénzfizetési számlához tűzi? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Minden negyedik, a főváros nagy forgalmú szórakoztató negyedében működő vállalkozásnál találtak szabálytalanságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei – közölte az adóhatóság júniusi egyhetes ellenőrzéssorozatát követően. Több kereskedő árbevétele több mint háromszorosára növekedett az akció hetében, de egy bár például heti átlagos 1 milliós bevétele ellenére ezen a héten 14 millió forint forgalmat rögzített. Mintegy 50 kocsmánál legalább másfélszeres mértékű bevételnövekedés volt kimutatható
Tisztelt Szakértő! Ruházati kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletünkben online pénztárgépet használunk. Több magánszemély a vásárlása alkalmával számlát kér és a munkáltatója nevére kéri. A vásárlás összegét a pénztárgépben rögzítjük és a nyugtát a készpénzfizetési számlához tűzzük. Az új NGM rendelet nem így írja, de a "régi" NGM rendeletes eljárást lehet-e folytatni, vagy nagyon nagy hibát követünk el? Köszönettel.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték