Továbbra is sok adózó kérdezi, hogy kell-e pénztárgépes nyugtát adnia, vagy megfelelő-e, ha a kézi nyugta tömbjét használja? A kérdések eldöntésénél majdnem mindig ugyanazt a logikai utat kell bejárnunk és követnünk. Ezért példaként két kérdésre adott válasz logikai levezetését szembesítem a fennálló szabályokkal.
Tisztelt Szakértő! Helyesen jár-e el annak a kft.-nek a vezetője, aki 4520 TEÁOR szám alatt végzett gépjárműjavítás karbantartásról (karosszériajavításról, -festésről) olyan magánszemélyeknek, akik nem kérnek számlát, kézi nyugtatömbből állít ki nyugtát maximum 200 000 forint értékben? Válaszát előre is köszönöm!
Számomra megoldhatatlan kérdéssel fordulok Önökhöz. A pénztárgépeken használt pénztárgépszalagok láthatósága helyes tárolás esetén sem felel meg a a formailag elvárt láthatósági követelményeknek.Egyéves nyugták irodai (+ fokos) helyiségben tárolás alkalmával is elhalványul, nem bizonyítható, hogy ténylegesen mi szerepel a nyugtákon. A szalag hátuljára 5 év garancia van feltüntetve. És meg kell őrizni. Az új pénztárgépeken még ellenőrző szalag sincs. Írjam rá a számlákra, az ellenőrző kód számát, vagy minden nyugtát még fénymásoljak a számlák mellé? Elég gyakorlati kérdés, de sok problémát okozhat, nem tudjuk, mi vállalkozók bizonyítani, mi szerepel a nyugtán valójában. Köszönöm kérdésem megválaszolását.
Hogyan kell elkülöníteni a borravalóként kapott összegeket az egyéb bevételektől – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Tanácsadó Kft. vezérigazgatója válaszolt.
A napokban több olvasónk is arról számolt be, hogy az üzletéből távozó vásárlóktól az adóhatóság munkatársai a nyugta bemutatását kérték. Része lehet-e ez az ellenőrzésnek, elvárható-e a vevőtől, hogy megőrizze az átvett nyugtát. Egyáltalán: magánszemély esetében van-e értelme a nyugták, számlák „raktározásának”?
Júliusban és augusztusban országos ellenőrzési sorozatot tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV munkatársai több mint 15 ezer ellenőrzést végeztek, amelyből csaknem minden negyediknél találtak valamilyen hiányosságot. A mulasztási bírságok összege meghaladja az 530 millió forintot. Mindezeken túl 70 esetben került sor 12 napos üzletbezárására, valamint hat esetben üzletbezárást helyettesítő bírság kiszabására – írja a NAV közleménye.
Az esti órákban és a hétvégeken egyáltalán nem számítanak a szolgáltatók az ellenőrzésekre, így gyakran mellőzik is a nyugta- és számlaadást. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-Alföldön vizsgálta a kuponos szállásokat, a horgászathoz kötődő szolgáltatásokat, a taxisokat és a bringó-hintó kölcsönzést is. A revizorok még egy lakókocsit is bevetettek a nyáron – írja a dehir.hu.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat: Egy kiadó kft. (időszaki kiadványok, esetenként könyvkiadás) a saját gondozásában megjelent könyvét többek között úgy is értékesíteni kívánja, hogy a vevők a szerkesztőségbe bemehetnek és ott tudják megvásárolni a könyvet, vagy például színházi előadások előtt vagy szünetben értékesítik, vagy szakmai konferenciákra viszik magukkal a könyvet és aznap ott helyszínen értékesítik. Ezekhez az értékesítésekhez praktikusan a bankkártyás fizetést is biztosítani kívánják, így pos terminal megrendelésén gondolkodnak. Felmerült a kérdés, hogy az ilyen jellegű értékesítések esetében elegendő-e a kártyás fizetésnél kiadott nyugta, vagy készpénzes fizetés esetében a hagyományos nyugta? Avagy szükséges-e úgynevezett NAV-val összekötött pénztárgép? Ha esetleg igen, akkor megoldható-e az, hogy minden vevőjének számlát állít ki a kft., de mi van akkor, ha esetleg valaki nem hajlandó megmondani a nevét? Válaszukat előre is köszönöm.
Milyen esetekben és milyen határidővel kell a NAV részére adatot szolgáltatni a számláról, nyugtáról? Itt vannak a részletek.
Tisztelt Szakértő! Egy cégnél a telephelyen nyugtás bevételek vannak forintban és euróban (utazási iroda, nem kell pénztárgép). Vezetik naponta a pénztárjelentéseket, minden nyugtát darabonként a befizetéskor azonnal felvezetnek. Mellette külön analitika van a nyugtás bevételekről. Én a könyvelésben megtehetem, hogy hó végi tételként egyösszegben könyvelem a nyugtás bevételeket és csatolom a részletes nyugtaanalitikát mellé? Az említett cégnél megvalósul a törvény szerinti azonnali pénzmozgás könyvelése az általuk vezetett pénztárjelentésekben. Válaszát előre is köszönöm. Páll Miklós
Nagyszabású összehangolt ellenőrzést hajtott végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fővárosban. Az elmúlt hét végén 32 frekventált vendéglátóhelyet látogattak meg egy időben a revizorok, és egy-egy helyszínre háromszor is visszatértek.
Kereskedelmi üzleteinkben a készpénzes számlákat is beütjük a pénztár-gépekbe. A NAV 04. 09-én leírta, hogy „ugyanarról az ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merül fel”, de nem kifogásolható a beütés. Egyik üzletünknek alig van lakossági vevője. Mivel bárki bemehet vásárolni, van pénztárgépe. Túrajáratokban is kiszállít, előre kiállított számlákkal együtt. A készpénzes számlák ellenértékét munkatársunk átveszi, a vevőnél maradó példányon igazolja a pénz átvételét. A túrából visszaérve elszámol a pénzzel és a készpénzes számlák értékét egyesével beütik a pénztárgépbe. A NAV 06. 05-ei állásfoglalása szerint nem kell készítenünk PTGSZLAA adatszolgáltatást, mivel nem nyugtaadás helyett adunk számlát (minden vevő adóalany). A „vagy számla, vagy nyugta” alapján a vevőnek elég a készpénzes számlát átadni és igazolni a pénz átvételét. Mivel nem kifogásolják az ellenérték pénztárgépes rögzítését, a pénztárgép-szalagról (és nem vevőnként) könyveljük a készpénzes bevételt. Az online pénztárgép azonban „láthatóvá teszi” a beütések egyenlőtlen eloszlását, ami valószínűsíti az ellenőrzést. A pénz átvételekor (a munkatárs telefonja alapján) megtörténhetne a beütés, de a pénz ekkor még nincs az üzletben. A fentiek alapján „védhető-e” a kialakított gyakorlatunk, vagy ha nem, akkor min kell változtatnunk?
Máris módosítaná a szaktárca a július 1-jén hatályba lépett számla rendeletet – derül ki a kormány honlapjáról. A változtatás a számlázó-programok fejlesztőit és használóit egyaránt érintheti.
Mit jelent az NGM legújabb számlarendelete, mi a teendője az adózóknak? Segítünk a bonyolult szabályok helyes értelmezésében.
Tisztelt Szakértő! Könyvelőc égként több ügyfelünktől átvállaltuk a számlázást az áfatörvény 160. § (1) bekezdésének megfelelően. 2014.10.01-től a 23/2014. (06.30) NGM rendelet szerint le kell jelenteni annak a nevét és az azonosítási adatait, aki számlázóprogramot használ. Kérdés, hogy a két cég között átvállalt számlázás esetén a program az egyik cég tulajdonában van, míg a másik csak "szolgáltatást" vesz igénybe. Kell-e itt külön bejelentéssel foglalkozni, illetve a szolgáltatást igénybevevő cégnek kell-e licenct külön vásárolnia a számlázóprogram készítőjétől? Köszönettel, Attila
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték