378 találat a(z) nyugta cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cégnél a telephelyen nyugtás bevételek vannak forintban és euróban (utazási iroda, nem kell pénztárgép). Vezetik naponta a pénztárjelentéseket, minden nyugtát darabonként a befizetéskor azonnal felvezetnek. Mellette külön analitika van a nyugtás bevételekről. Én a könyvelésben megtehetem, hogy hó végi tételként egyösszegben könyvelem a nyugtás bevételeket és csatolom a részletes nyugtaanalitikát mellé? Az említett cégnél megvalósul a törvény szerinti azonnali pénzmozgás könyvelése az általuk vezetett pénztárjelentésekben. Válaszát előre is köszönöm. Páll Miklós

Cikk

Nagyszabású összehangolt ellenőrzést hajtott végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fővárosban. Az elmúlt hét végén 32 frekventált vendéglátóhelyet látogattak meg egy időben a revizorok, és egy-egy helyszínre háromszor is visszatértek.

Kérdés

Kereskedelmi üzleteinkben a készpénzes számlákat is beütjük a pénztár-gépekbe. A NAV 04. 09-én leírta, hogy „ugyanarról az ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merül fel”, de nem kifogásolható a beütés. Egyik üzletünknek alig van lakossági vevője. Mivel bárki bemehet vásárolni, van pénztárgépe. Túrajáratokban is kiszállít, előre kiállított számlákkal együtt. A készpénzes számlák ellenértékét munkatársunk átveszi, a vevőnél maradó példányon igazolja a pénz átvételét. A túrából visszaérve elszámol a pénzzel és a készpénzes számlák értékét egyesével beütik a pénztárgépbe. A NAV 06. 05-ei állásfoglalása szerint nem kell készítenünk PTGSZLAA adatszolgáltatást, mivel nem nyugtaadás helyett adunk számlát (minden vevő adóalany). A „vagy számla, vagy nyugta” alapján a vevőnek elég a készpénzes számlát átadni és igazolni a pénz átvételét. Mivel nem kifogásolják az ellenérték pénztárgépes rögzítését, a pénztárgép-szalagról (és nem vevőnként) könyveljük a készpénzes bevételt. Az online pénztárgép azonban „láthatóvá teszi” a beütések egyenlőtlen eloszlását, ami valószínűsíti az ellenőrzést. A pénz átvételekor (a munkatárs telefonja alapján) megtörténhetne a beütés, de a pénz ekkor még nincs az üzletben. A fentiek alapján „védhető-e” a kialakított gyakorlatunk, vagy ha nem, akkor min kell változtatnunk?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Könyvelőc égként több ügyfelünktől átvállaltuk a számlázást az áfatörvény 160. § (1) bekezdésének megfelelően. 2014.10.01-től a 23/2014. (06.30) NGM rendelet szerint le kell jelenteni annak a nevét és az azonosítási adatait, aki számlázóprogramot használ. Kérdés, hogy a két cég között átvállalt számlázás esetén a program az egyik cég tulajdonában van, míg a másik csak "szolgáltatást" vesz igénybe. Kell-e itt külön bejelentéssel foglalkozni, illetve a szolgáltatást igénybevevő cégnek kell-e licenct külön vásárolnia a számlázóprogram készítőjétől? Köszönettel, Attila

Cikk

Július 1-jén hatályba lépett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló rendelet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményt adott ki a jogszabály értelmezéséről.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Jól értelmezzük-e a most hatályba lépett 23/2014-es NGM rendeletet a következő vonatkozásában: A 24/1995 PM rendelet szerint nyugtaadást vagy nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával (kézi kiállítás) vagy pénztárgéppel lehetett teljesíteni. Az új rendelet alapján a számlázószoftverekkel (vagy valamilyen nyugtaadó szoftverrel) is elő lehet állítani nyugtát? Ez nekem jelentős könnyítésnek tűnik. Válaszukat előre is köszönöm

Cikk

Egy évvel azután, hogy a kft. tulajdonosa átadta cégét, ellenőrzés alá vonták azt. Az új tulajdonost 50 ezer forintra bírságolta az adóhivatal, amiért nem tudta megmondani és főként megmutatni, mikor, hol vette a számlatömböt, amit használ. Mint később kiderült, ezt a korábbi tulajdonosnak kellett volna nyilvántartania még a számla vásárlásakor egy sor másik adattal együtt. Mik ezek az adatok és pontosan hogyan kell nyilvántartani őket? A piacésprofit.hu összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaszi ellenőrzés-sorozatán a vizsgálatok 28 százalékánál tártak fel szabálytalanságot a Nyugat-Dunántúlon, a mulasztási bírság összege várhatóan megközelíti a 20 millió forintot - közölte a NAV regionális igazgatóságának sajtószóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Kérdés

Kft.-nk kisgyermekek számára tart zenés foglalkozásokat, melyre a gyerekek az édesanyjukkal (vagy és édesapjukkal) jönnek. A foglalkozás díját a szülők a végén készpénzben rendezik. A kérdésem az, hogy elegendő-e, ha ilyenkor nyugtát adunk a fizetőnek, vagy számlát kell kiállítani? (A könyvelőm szerint számlát kell.) A számla nem életszerű, mert a foglalkozások minden nap más helyszínen van, a helyiséget béreljük, a végén viszonylag gyorsan kell elhagyni a helyiséget, tehát nincs sok idő a számlákkal foglalkozni. A szülők abszolút nem igénylik a számlát, és a nevüket és címüket sem szívesen árulják el. Gondolkodtunk azon is, hogy belépőjegyet árusítunk, de erre vonatkozóan még ennyi információ sem áll rendelkezésünkre. Mi a teendő? Nyugta - számla - belépőjegy? Kérem, segítsenek a válaszukkal, hogy megfelelően tudjunk adózni.(Az áfatörvényt böngészve szerintem nyugta is elegendő.)

Cikk

Illegálisan forgalmazott cigaretta és alkohol, nyugtaadás elmulasztása. A NAV Somogy Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának nyári ellenőrzési tapasztalatait a sonline.hu összegezte.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Minimum tb-járulék

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink