Tisztelt Szakértő! Kft.-ben ketten tulajdonosok egyenlő részben.Az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében látják el. Az egyik tulajdonos öregségi nyugdíjas lett. A kérdésem az lenne, hogy a 2019.01.01-jétől érvényben lévő kedvezményes adózást igénybe lehet-e venni ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm.
A társadalombiztosítás keretein belül megállapítható nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás megállapításáig szerzett szolgálati idő hossza, a másik pedig a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset. A nyugellátás összege az úgynevezett béridőszakon – 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig eltelt időszak – belül szerzett átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott, szorzószám szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából lényeges, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
Tisztelt Széles Imre! Köszönöm válaszát az ukrán ügyvezetővel kapcsolatban. A Tbj. 4. § h. pontja csak a szociális biztonsági egyezmények hatálya alatti munkaviszonyt említi, de szociálpolitikai egyezményt nem említ. Ezen régi egyezmények alapján is figyelembe vehető a heti 36 órás munkaviszony? Igazolást be kell szereznie Ukrajnából ezzel kapcsolatban? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem kifejezetten az egyszemélyes kft. tagjának bérére vonatkozik abban az esetben, amikor az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. Társasági szerződésben is munkaviszony van. Ebben az esetben lehet-e részmunkaidőben bejelenteni, és heti 20 óra után megfizetni a járulékot, vagy kell a magasabb összegű (150%) természetbeni egészségbiztosítási, pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci járulék, valamint a magasabb összegű (112,5%) szociális hozzájárulás, illetve szakképzési hozzájárulás? Nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya. Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Saját jogú öregségi nyugdíjas társas vállalkozó a társaság személyesen közreműködő tagja. 2019. január 1-jétől a személyes közreműködést és az ügyvezetést az Mt. szerinti munkaviszony keretében látja el. A ténylegesen felvett munkabérből csak 15%-os szja levonása történik, 10%-os nyugdíjjárulék sem kerül levonásra és a társaság sem fizeti január 1-jétől a 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot arra hivatkozva, hogy az Mt. szerinti nyugdíjas munkavállaló mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól. Szükséges annak szabályozása társasági szerződésben vagy egyéb módon, hogy a kiegészítő tevékenységű társaság tagja az Mt. hatálya szerinti munkaviszony keretében látja el a személyes közreműködést és az ügyvezetést? Az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyán kívül más munkaviszonnyal nem rendelkezik. Várom szíves segítségét. Zsmami
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban látja el az ügyvezetői és egyéb adminisztratív feladatait. A társaság egyszerűsített végelszámolással akarja megszüntetni a tevékenységét. Az a kérdésem, hogy a végelszámolás ideje alatt is felveheti-e az ügyvezető munkaviszony keretében a díjazását? Mikor kell kijelenteni a munkaviszonyát? Köszönettel Reiter Tiborné
Kft. egy nem nonprofit sportverseny lebonyolításához a verseny céljával egyetértő önkéntesek segítségét venné igénybe. Milyen jogviszonyban van lehetőség a segítők szabályszerű jelenlétére a versenyen? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
T. Szakértő! Több helyen is utánanéztem annak a problémának, hogy van-e keresetkorlát a 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba vonuló nők esetében. Ahány helyen néztem, annyiféle választ találtam. Kérem, segítsen megtalálni a jelenleg hatályos jogszabályhelyet ebben a kérdésben! Másik problémám, hogy van-e különbség ebből a szempontból a munkavállaló és vállalkozó nyugdíjas esetében? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! A kiva adózás alá tartozó kft.-ben eddig két ügyvezető volt, az egyik munkaviszonyban szerelőként volt bejelentve, társas vállalkozóként pedig ügyvezetőként, 36 órás munkaviszony mellett. Csak a munkaviszony után kellett fizetnie az adókat, mivel az ügyvezetést 0 forintért látta el. Most a másik ügyvezető lemondott, csak tulajdonosként marad a cégben. A szerelői állást már csak max. 2 órás munkaviszonyban tudja ellátni az ügyvezető, mivel a teljes ügyvezetés rá hárul. Elláthatja az ügyvezetést 8 órás munkaviszonyban a kft.-ben a szerelői 2 órás munkaviszony mellett? Vagy mindenképpen társas vállalkozónak kell lennie az egyik jogviszonyban?
T. Szakértő! Egy 1964-ben született nő elmondása szerint rokkantnyugdíjat kap. Munkaviszony létesítése esetén nyugdíjasnak minősül? Vonatkozik-e rá a keresetkorlát? Köszönettel Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs semmilyen más jogviszonya, kötelezően társas vállalkozónak minősül és kötelező megfizetni a minimumok után a járulékokat? A társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban végzi az ügyvezetést, havi 10 ezer forintért. T1041-en nem kell bejelenteni, mert nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de a úgy gondolom, hogy ezt a megbízási jogviszonyt jelenteni kell a 08-as járulékbevallásban. Ha nulla forintért ügyvezetne, azt is jelenteni kell a 08-ason? A cég a tevékenységét csak októberben fogja megkezdeni, ha személyesen közreműködik a tulajdonos mint eladó, csak onnantól lesz társas vállalkozó vagy ha úgy dönt, akkor simán végezheti munkaviszonyként is? Előre is nagyon köszönöm válaszát!
2018. június 30-áig aktív félévem van a főiskolán. 3 gyermekkel vagyok itthon. 2019. április 27-étől 40 órás munkaviszonyom van. Jön a 4. baba. A szülés várható időpontja 2019. december 13. Jogosult leszek-e csedre? Táppénzre tudok-e menni már korábban? Ezt a kérdést egyik vállalkozás alkalmazottja tette fel számomra. Köszönöm válaszukat Szente Lajosné
Tisztelt Adózóna! Egy családi vállalkozásban (bt.-ben) beltag vagyok kata adózás mellett. A beltagoknál tudtommal feltétel a teljes munkaidős foglalkoztatottság akár magában a bt.-ben vagy bárhol másutt. Ezért jelenleg ezzel egy időben közalkalmazott is vagyok teljes munkaidőben. Így nem kellett a katában havi 50 000 forintot fizetnünk. Azonban hamarosan váltani szeretnék félállásra (heti 20 óra) munkaviszonyra ugyanezen a közalkalmazotti munkahelyen. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mivel feleződik a munkaviszony státusza, így fizetnem kell mondjuk a kata felét (25 ezer forintot) is külön a bt.-nkben? Köszönöm válaszukat!
Keresőtevékenység többféle foglalkoztatási formában is folytatható. A leggyakoribb foglalkoztatási típusba tartozik a munkaviszony és megbízási jogviszony. Sokszor felmerül a kérdés, hogyan határolható el egymástól e kettő, és mikor állapítható meg megbízásnál a színlelt szerződésben foglalkoztatás.
Tisztelt Szakértő! "Betegszabadság új munkahelyen" kérdés-válasz témakörhöz kapcsolódva szeretném kérdezni, hogy a válaszában említett "Az 1992. évi Mt. tartalmazta, hogy a munkavállalót – ha az év folyamán már munkaviszonyban állt – az év közben kezdődő munkaviszonyban megillető, időarányos betegszabadsága nem lehetett több mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része" szövegrész, az Mt. melyik szakaszában található? Hasonló a problémám egy bérszámfejtéssel, mint az alapkérdés, azzal az eltéréssel, hogy nálunk ugyanazon munkavállaló határozott idejű szerződése lejárt 02.28-án, igénybe vett 4 nap betegszabadságot. A 03.01-től kezdődő jogviszonyára az Mt. 126. § (3) bekezdése szerint arányosan jár 13 munkanap. De mivel ugyanaz a munkáltató, így csak maximum 15 nap betegszabadsága lehet? Válaszában legyen szíves a jogszabályi helyet is megjelölni! Köszönöm: Nagy Erzsébet
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
dr. Magyar Attila
ügyvéd
Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték