Olvasónk nyugdíjba vonulása után még a munkaviszonyra tekintettel kapott prémiumot. Az utalás a nyugdíjazás után történt, de a kifizetés még az aktív időszakra vonatkozik. Kérheti-e a nyugdíj összegének újbóli megállapítását, szja szempontjából melyik évhez tartozik a jövedelem? Olvasónk kérdéseit Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolta meg.
A 2020/9. számú adózási kérdés (amelyet október 12-én tett közzé honlapján az adóhatóság) rögzíti, hogy a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni. Az adózási kérdésben található levezetés kapcsán érdemesnek gondoljuk bemutatni a kivaalap és a járulékalap kapcsolatát.
Noha azt hihetnénk, hogy az új Tbj. 27. paragrafus (2)–(3) bekezdéseiben foglalt szabályokkal összefüggésben már minden lehetséges probléma terítékre került, az első éles bevallás készítése során újabb kérdések merültek fel. Cikkünkben ezeket vesszük sorba, hozzátéve, hogy olyan élethelyzetekről van szó, amelyekre sem a jogszabály, sem pedig a NAV vonatkozó tájékoztatói (például a szeptember 10-én a honlapon megjelent, munkáltatóknak szóló minimális járulékfizetéssel kapcsolatos tájékoztatója) nem térnek ki.
Újra és újra felmerülő kérdés olvasóink körében, hogy egyszemélyes kft. tagja létesíthet-e saját magával munkaviszonyt az egyszemélyes kft.-ben. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk kérdésre válaszolva részletesen levezeti, miért lehetséges ez.
2021. január 1-jétől jelentősen szigorodnak a kisadózók tételes adójának (kata) szabályai.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), honlapján rendszeresen közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, lakcímét adószámát, természetes személy esetében az adóazonosító jelet, akiknél a végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem jelentették be foglalkoztatottjaik munkaviszonyát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték