1605 találat a(z) munkaviszony cimkére

Kata + munkaviszony Kérdés

Munkaadói felmondás koronavírus veszélyhelyzetben Kérdés

Ügyvezető jogállása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő szakmai kérdés megoldásához. Két kft.-nek ugyanaz a magánszemély az ügyvezetője. Mindkét kft.-ben tag is. A jelenlegi kialakult helyzetben megoldásként alkalmazható-e, hogy az egyik kft.-ben, ahol munkaviszony keretében látja el a feladatait fizetés nélküli szabadságra megy, mert semmi munkavégzés nincs sajnos. A másik kft.-ben, ahol eddig megbízásos jogviszonyban látta el a feladatokat, módosítják a társasági szerződést, ahol rögzítik, hogy ebben a kft.-ben is munkaviszonyban fogja ellátni a feladatokat mondjuk napi 2 órában, és 2 órás munkavégzés után fizeti meg a járulékokat. Abban a kft.-ben, ahol fizetés nélküli szabadságra megy, ott meg kell-e fizetni a egészségügyi szolgáltatási járulékot az ügyvezető után? Alkalmazható-e ez az eljárás, hogy minkét kft-ben munkaviszonyos lesz és nem kell megfizetni a minimálbér után a járulékokat egyik cégben sem? Válaszukat nagyon szépen köszönöm!

Nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíja Kérdés

A dolgozó 2021. májusában éri el a nők 40 éves munkaviszonyához szükséges szolgálati időt. A kialakult koronavírus helyzet miatt az üzemi konyhákat működtető vállalkozás közös megegyezés alapján 8 óráról 6 órára csökkentette a dolgozó munkaviszonyát. A munkáltató a kifizetett munkabérből nem von nyugdíjjárulékot. Kérdésem: a fent leírtak befolyásolják-e a nyugdíjba vonulás időpontját, mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés; beletartozik-e ez az időszak a szolgálati időbe? Mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés,a kifizetett bér beletartozik-e a nyugdíjalapba? Várom megtisztelő válaszát.

Próbaidő-problémák járvány idején Cikk

A kijárási korlátozások, illetve a járvány következtében előálló gazdasági lassulás valamennyi munkáltató tevékenységét érinti. Kérdés, hogy ezek a folyamatok milyen hatással vannak a felek szerződéses viszonyrendszerére, jelen esetben a próbaidő megállapítására.

Egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki rendelkezik más cégnél 4 órás munkaviszonnyal is. A saját kft.-ből nem vesz fel jövedelmet. Azt szeretném megtudni, hogy a kft.-ben milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik az ügyvezető után? Válaszát köszönöm, H.Éva

Érvényesíthető-e a járulékfizetési kedvezmény cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítás esetén? Cikk

A koronavírus-járvány próbára teszi a gazdaság minden területét. Amellett, hogy rengeteg munkahely szűnik meg, illetve kerül nehéz helyzetbe, vannak olyan szektorok is, ahol a járványt megelőző időszakhoz képest oly mértékben növekedett a feladat- és munkamennyiség – ilyen például az egészségügy és az egészségügyet kiszolgáló szektor – hogy a munkaerőhiány okoz komoly problémát. Megoldható-e a munkaerőhiány cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítással? Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

47/2020. (III.18.) Korm. rendelet hóközi kifizetésre Kérdés

Adott munkáltató a hivatkozott Korm. rendeletekben felsorolt TEAOR-ok egyikébe tartozó főtevékenységet végez, 2020.03.13-án több munkavállalója kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, melyet a munkáltató tudomásul vett. Közös megegyezéssel távoztak. A 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) alapján a munkáltató a törvényben előírt igazolásokat kiadta, valamit a 2020. 03. 01–2020. 03.13. közötti időre járó, törthavi bért kifizette 5 munkanapon belül (a Korm. rend. III.18-ai megjelenése és kihirdetése előtt). A rendelet nem rögzíti, a március–június hónapok járulék és szocho/KIVA mentesítése csak a kihirdetést követően történő kifizetésekre, vagy "visszamenőleg", akár 2020. 03. 18. előtt megszűnő munkaviszonyok miatt már hóközben kifizetett jövedelmekre is alkalmazható. Azaz ha a dolgozó megkapta a törthavi (pl. 2020. 03. 01. – 2020. 03.13. közötti időre) járandóságát az utolsó munkában töltött napon, 03.13-án, akkor a 03. 18-ával hatályba lépő járulékmentesítés miatt a dolgozót bérkülönbözet, a munkáltatót szochomentesítés utólag megilleti, vagy sem? Ha a munkáltató nem számolja újra a mentesség miatt a bért terhelő levonásokat, s ezért nem keletkezik nettó bér különbözet, akkor a munkavállaló beperelheti a munkáltatót, azért mert kevesebb a nettó kilépő bére, mint a 47/2020. Korm. rendelet szerint lehetne? Tehát a kérdéseim: 1. A Korm. rendelet kihirdetését megelőzően megszűnő jogviszonyokra is érvényes a mentesség? 2. Amennyiben érvényes, azt kötelező alkalmazni, vagy munkáltatóként lehetőség?

Katás egyéni vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném segítségét. Egy társaság ügyvezetését a tulajdonos munkaviszonyban látta el. Jelenleg a kft. nem működik, bevétele nem keletkezik, megszüntetni nem tudja. Munkavégzés a katás egyéni vállalkozásában történik. Itt fizeti meg az 50 ezer forintot, még a társas vállalkozásában napi 2 órás munkaviszony után fizeti a járulékokat. Kérdésem, hogy jól jártunk-e el? Köszönettel:

Mezőgazdasági őstermelők figyelem! Közeledik az I. negyedéves bevallás határideje Cikk

Közeledik a mezőgazdasági őstermelők I. negyedéves bevallásának (2058-as) benyújtási határideje, így nem haszontalan, ha áttekintjük a kötelezettségek megállapításának legfontosabb szabályait annál is inkább, mivel az I. negyedévi értékek mindenképpen különböznek a 2019. IV. negyedévi összegektől.

Jár-e végkielégítés ebben az esetben? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy korábbi az oldalon feltett kérdésből arra a kérdésre választ kaptam, hogy a rendkívüli helyzetre való hivatkozás nem lehet oka a végkielégítés meg nem fizetésének, hiszen ahogy dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvédnő írta "A végkielégítésnek az a rendeltetése, hogy a munkáltatónál hosszabb ideig munkaviszonyban álló munkavállalónak – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – anyagi ellátást biztosítson, másrészről az újrakezdés elősegítését szolgálja. Ezen mértéket semmiféle esetleges vis maior helyzet sem befolyásolja." Egy olyan jellegű kérdésem merült fel ezzel kapcsolatban, hogy abban az esetben, ha a munkáltató felajánlja a 4 órás munkaviszonyt a munkavállalónak és azt a munkavállaló nem kívánja elfogadni, jár-e végkielégítés? A 8 órás munkaviszonyhoz tartozó alapbér meg nem fizetését az alábbiakkal indokolja a munkáltató:  "Ha a munkáltató által ajánlott munkaszerződés-módosítást nem fogadja el (...) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 146. §-a alapján, mivel a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni, ezért a munkáltató felmenti a munkavégzési kötelezettsége  alól, de tekintettel az elháríthatatlan külső okra, ebben az esetben az Ön számára az Mt. hivatkozott rendelkezése alapján az alapbér nem jár." Válaszát előre is köszönöm!

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulás Kérdés

A mezőgazdasági őstermelőnek főfoglalkozású munkaviszonya van, ahol biztosított. A szociális hozzájárulási adó felső határát eléri (3 576 000 forintot). A mezőgazdasági őstermelésből tételes költségelszámolást választotta, jövedelme keletkezett. A mezőgazdasági őstermelésből számított jövedelemnél a szociális hozzájárulási adó felső határa figyelembe vehető-e? A mezőgazdasági őstermelésből keletkezett jövedelme után meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót?

Ügyvezető jogviszonya és a társasági szerződés Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Egy két személyes kft. ügyvezetője megbízásos jogviszonyban van. Fizeti a minimumjárulékot, mert nincs más jogviszonya. A társasági szerződés szerint is megbízásban látja el a teendőit. Most szeretnénk munkaviszonyba átrakni. Kell-e ehhez társasági szerződést módosítani, vagy elég egy taggyűlési határozattal eldönteni? Köszönettel: Török Tamás

19SZJA-09 lap Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 19SZJA-09 lap 286. sorában szerepeltetni kell a munkaviszony melletti egyéni vállalkozónak e jogviszonyából származó bérjövedelmét? Nem értem, hogy az egyéni vállalkozó miért csökkentheti a munkáltató által az ő bére után befizetett szociális hozzájárulási adóval az őt terhelő szociális hozzájárulást.

Tagi viszony-munkaviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy kétszemélyes kft., ahol mindkét tag ügyvezetésre jogosult (önállóan) és mindketten tagi viszonyban látják el a munkájukat. A cég zenei koncerteket szervez illetve zenélnek. A jelenlegi helyzetben ők az érintett szektor, ahol a kormányrendelet alapján nem kellene a munkavállalók utáni közterheket megfizetni. Ezt a tagi viszony miatt nem érvényesíthetik. Van-e rá lehetőség, hogy mindketten munkaviszonyban lássák el a feladataikat? Ha igen, akkor milyen heti munkaidőben tehetnék ezt meg? Melyik naptól? Köszönöm!