Egy kft. targoncás munkakörben, 8 órában foglalkoztatott munkavállalóját gondnoki feladatok ellátásával szeretné megbízni. Milyen lehetőségek vannak a munkáltató részéről, hogy mindkét feladat ellátása megoldott legyen az említett dolgozóval? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Katás bt. egyik tagjának édesanyja napi segítségre szorul. Egy hölgy van vele, akinek nincs munkaviszonya. Szeretnének neki segíteni, és munkaviszonyban bejelenteni. Hogyan lehetséges ez? Magánszemélyként vagy esetleg a bt.-ben? Ha bejelentem a bt.-be a tevékenységet, fel lehet venni alkalmazottként a hölgyet? Magánszemélyként hogyan lehet bejelenteni munkaviszonyra? Ezt ugyanúgy kell, mint a társaságoknak? Utána havonta kell bevallást beadni (08-as)? Köszönettel: Fidler Gáborné
A NAV közzéteszi továbbá a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját is. A NAV, a honlapján közzétett adózók adatait két év elteltével törli. Kivéve, ha a jogsértést az adózó ismét elkövette. A listából való törléshez szükséges két évet az ismételt jogsértés közzétételétől kell számítani.
Tisztelt Szakértő! Van egy ukrán nyugdíjas, aki magyar állampolgár is. Magyarországi székhellyel rendelkező cég ügyvezetője után milyen járulékot kell fizetni, ha munkaviszonyban látja el, illetve ha megbízási szerződéssel látja el. Leginkább ukrán lakhelyén tartózkodik, Magyarországon nincs bejelentett lakcíme. Nagyon szépen köszönöm előre is a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló 23 éve az adott cégnél van ahol 2018.12. 30-a óta nyugdíjas munkaviszonyban van foglalkoztatva. A kérdésem az, hogy elbocsátásnál jár-e neki végkielégítés. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Somogyi Zoltán
Míg a gazdaságfehérítési reményeket beváltotta a kisadózók tételes adója (kata), hiszen több tízezer egyéni vállalkozót és kisvállalkozást terelt a legális irányba, addig számos cég alternatív foglalkoztatási módként használja, a probléma a héten összeülő, negyedik Adó-Tanácskozáson is megvitatják a jelenlévők – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.
Új ügyfelünk heti 36 órás munkaviszony mellett katás egyéni vállalkozó, havi 25 ezer forint kata megfizetésével. Tavaly novemberben főállású munkaviszonya hó közben, 20-án megszűnt, majd 22-étől új, heti 36 órás munkaviszonyt létesített. A NAV felé mindez bejelentésre került. Indokolt-e a munkaviszony 1 napos megszakadása miatt a tárgyhóra 50 ezres forintos katakötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Ha egy 50 ezer Ft-ot fizető katás egyéni vállalkozó még 20 órás munkaviszonnyal is rendelkezik, hogyan számítják ki az ezen időszakra vonatkozó szolgálati idejét? Ha jól tudom, az 50 ezer forintos kata csak kb 60 százalékos időnek számít nyugdíj tekintetében. A 20 órás munkaviszony ehhez hozzáadódik? Vagy párhuzamos jogviszony esetén az időbe csak az egyik számít? Előre is köszönöm a válaszukat!
A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek megállapítása során a kiindulópont az érintett társadalombiztosítási jogviszonyának a tisztázása, amely talán a társas vállalkozók – ezen belül a gazdasági társaságok tulajdonos tagja – vonatkozásában okozza a legtöbb nehézséget. Nem véletlen, hiszen a rájuk irányadó szabályok között nem kevés bizonytalanságot vagy ellentmondást találhatunk. A következőkben ezek között tallózunk, a nem nyugdíjas tagokkal összefüggésben foglalkozva a témával.
Olvasónk nyugdíjba menetele előtt kérte a szolgálati idő megállapítását. A saját maga által számolt és a hivatalosan megállapított szolgálati idő között hét év eltérés van. Megállapító szerv tájékoztatása szerint ez idő alatt nem volt járulékfizetésre. A kérdező akkori munkahelyén, egy önkormányzatnál azt mondták, hogy az adott időszakra vonatkozó kartonokat leselejtezték, számítógépes nyilvántartás sincs róla. Olvasónk azt kérdezi, hogyan tudja igazolni, hogy az érintett időszakban a munkáltató tőle levonta a járulékokat, illetve az adót is? Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély heti 2 órában munkaviszonyt létesít egy vállalkozásnál. Abban az esetben, ha semmilyen más jövedelemmel, ellátással nem rendelkezik, ez a munkaviszony biztosítotti jogviszonyt keletkeztet-e, és mentesíti-e az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól? Van-e a munkaviszonyból származó jövedelem nagyságával kapcsolatos előírás arra vonatkozóan, hogy egészségügyi ellátásban részesüljön a részmunkaidőben dolgozó? Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem a következő ügyben állásfoglalását! A dolgozó 2017. 08.15-én állt munkaviszonyba a társasághoz. 2019. 05. 24-én született meg az első gyermeke, jelenleg a dolgozó gyed-en van. Kizárólag telefonon, szóban jelezte 2020.02.21-én, hogy szeretné a fizetés nélküli szabadsága megszakítását, és ismételt terhessége miatt már táppénzen is van 1 hete, anélkül, hogy egyetlen napot is dolgozott volna. Lehetőségünk így nincs a felgyülemlett szabadság kiadására. Kérdésem, hogy a szóban jelzett fizetési nélküli szabadság megszüntetés jogos-e? Szükséges-e erről bármilyen írásban jelzett nyilatkozat? Köteles-e a munkáltató visszamenőleg figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének jelzését? Kaphat-e táppénzt abban az esetben, ha nincs írásos dokumentum a fizetés nélküli szabadságának megszüntetéséről, és nem is szünteti meg hivatalosan, és mellette a gyed-et folyamatosan kapja? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő ! Katás bt. beltagja 3 hónap betegállományban volt, mert műtötték. A bt. működött ezen időszak alatt is, hisz van munkaviszonyban bejelentett alkalmazottja, aki után megfizetik a tb-kötelezettséget. Most a katabevallásnál szembesültem azzal, hogy miután a beltag 3 hónapig nem fizette az 50 e forintot saját maga után, sőt táppénzt is kapott, a bevételi keretét 3 millióval csökkentették. Kérdésem, hogy miért lehet ez jogszerű, hisz az alkalmazott dolgozott és utána a járulék- és adókötelezettség is teljesítve lett. Szíves válaszukat köszönöm! Tisztelettel: Béradmin Kft.
Tisztelt Címzett! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Két fő részére havi 50 000 forint díjazást kel fizetnünk a felügyelőbizottságban végzett munkájukért. A felügyelőbizottsági tagok nem állnak munkaviszonyban velünk (más helyen van heti 36 órát elérő munkaviszonyuk), megbízási szerződést nem kötöttünk. A T1041 bejelentettük őket. Milyen járulékokat kell levonni tőlük? Leginkább azt nem tudtuk eldönteni, hogy kell-e 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot vonnunk. Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi 117. törvény 1. számú melléklet 8. pontja szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: "8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott a) a gyermeknek, tanulónak vagy rá tekintettel más magánszemélynek a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a szakképzésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, és a hallgatónak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás; b) a köznevelési intézmény tanulója, illetve a szakképző intézmény tanulója számára adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérlet, jegy;" Kérdések: 1.) Milyen jogviszony (például munkaviszony, megbízási jogviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, személyesen közreműködő tag, kiegészítő tevékenységet folytató tag) alapján adható adómentesen a fent hivatkozott, nem pénzben biztosított juttatás, bérlet, jegy? 2.) Melyek pontosan ezen nem pénzben biztosított ellátások, és van-e értékhatára az adómentességnek? 3.) Milyen számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni adómentesen a juttatást? Például a kifizető nevére kell-e kérni a számlát, vagy jó a magánszemély nevére szóló bizonylat is? 4.) Társaságiadóalap-növelő tételnek számítanak-e ezen juttatásokra, bérletre, jegyre kifizetett összegek? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték