A munkaerőhiány következtében egyre több munkavállaló létesít egyidejűleg több munkáltatóval munkaviszonyt. Ez a döntés pedig – rövidtávon legalábbis – mindkét félnek előnyös. A munkáltató munkaerőhiánya ideiglenesen orvosolható, a munkavállaló pedig többletbevételhez jut. Nézzük, mire kell a feleknek ezzel összefüggésben figyelniük!
Tisztelt Szakértő! 2017-ben akalkult egy katás bt. A kültag az ügyvezető, de személyesen közreműködik is a cégben. Katasként be lett jelentve alakuláskor, és a katát folyamatosan megfizette. Most derült ki, hogy a társasági szerződésben az áll, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban végzi. Munkaszerződés nem készült, munkaviszony-bejelentés sem történt, járulékokat sem fizetett. Hogyan lehet ezt visszamenőleg korrigálni? Állítólag az új Ptk. szerint egy aláhúzás nem dönthet a munkaviszonyról. Azt kell vizsgálni volt-e munkaszerződés. Kinek higgyünk? Köszönöm.
2019.01.01-től kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha igen, melyik jogviszony alapján? – saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, valamint a saját kft.-jében az ügyvezetői teendőket a társasági szerződésben rögzítettek alapján megbízási díj ellenében látja el, de juttatást ezért nem kap. – saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki a saját kft.-jében heti 36 órában munkaviszonyba dolgozik és e munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket is. köszönettel
Tisztelt Válaszadó! 1. Lehetséges-e, ha valaki egyéni vállalkozó és ugyanazt a tevékenységet, amire az egyéni vállalkozói igazolványát kiváltotta, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is végezze (az egyéni vállalkozói tevékenységét nem szüntetné meg)? 2. Ha valaki vásárol egy lakást, amit átalakít és három lakásra bont, amiket külön albetétként jegyeznek be, majd ezeket eladja öt éven belül, akkor mi a megszerzés idöpontja? Illetve mi a megszerzéskori vételár? Az eredeti ingatlan vételára, amit haromfelé oszt jelen esetben? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelem megvett egy céget (tulajdonosváltás volt). Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mindenki ki van jelentve, jegyzőkönyv nem készült. Csak a nyitó tételeket és a tárgyieszköz-nyilvántartást kaptuk meg. A tulajdonváltás 2017.06.30-án történt. 2019.03.30-án megjelent egy úr nálam azzal, hogy a felesége szült, és kérjem meg részére a csedet, mert a régi cégnél dolgozott, és onnan ment 2015.05.19-én szülni. A gyes 2018.05.19-én lejárt. Az új munkáltatót nem kereste meg a dolgozó, viszont 2019.03.18-án ismét szült, és most az kéri, hogy a cég intézze esetében a csecsemőgondozási díjat stb. Most mit tudok csinálni, az ügyvezető is tanácstalan? Ebben az ügyben kérnék sürgésen segítséget, amelyet előre is köszönök.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. (jogi személyekből áll), aki megbíz egy ügyvezetőt a vállalkozás vezetésével. A megbízott ügyvezetőnek más cégnél van 8 órás munkaviszonya, ahol megfizetik utána a járulékokat. Kérdésem: elláthatja-e az ügyvezető a megbízásos ügyvezetést nulla forintért? Tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk fenntartója egy szociális intézménynek. Az egyesületnek elnöksége, az intézménynek intézményvezetője van. Az elnök egyben a gazdasági vezetői feladatokat is ellátja, az intézményvezető pedig tagja az elnökségnek. 1.) Az elnök lehet-e elnökként munkaviszonyban az egyesületnél? A problémát az okozza számomra, hogy elnöki tisztségére a közgyűlés választja meg, és akár indoklás nélkül vissza is hívhatja. A munkaviszonyt nem érinti egy esetleges visszahívás. És mi a helyzet, ha megszűnik a munkaviszonya, de a közgyűlés nem hívja vissza? Egyáltalán: ki lehet az elnök munkáltatója? 2.) Az egyesületben a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja. Az intézményvezetőnek az elnök a munkáltatója, de a gazdasági vezetőnek ki lehet a munkáltatója, ha egyben ő az elnök is? Előre is köszönöm, ha sikerül akár egy szálat kibogozni ebben a nehezen átlátható helyzetben!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a szakvéleményét kérni: Egy munkavállaló családi okok miatt fizetés nélküli szabadság igénylésére kényszerült, amit a munkáltatójától meg is kap, így minden pénteki napon fizetés nélküli szabadságon lesz. Jelenlegi munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban. Jelen fennállás szerint a munkavállaló 2019.08.01-től a "nők 40" nyugdíjra lesz jogosult, igényelné is azt, viszont a pénteki fizetés nélküli szabadságok miatt ezen napok kieső időnek számítanak, ezért a 2019.08.01-i nyugdíjjogosultság kitolódna (a fizetés nélküli szabadságnapok számával). A fizetés nélküli szabadság miatt a munkáltatónál heti szinten csak 32 órát teljesít a munkavállaló, viszont egy másik munkáltatónál heti 8 órás munkaviszonyban lenne bejelentve. Érdeklődnék, hogy a heti 32 órás munkaviszony, és a heti 8 órás munkaviszony "összeadódik-e", tehát így is jogosult lesz-e a munkavállaló 2019.08.01-én a "nők 40" nyugdíjra? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Konkrét kérdésem: egy kft.-ben "A" munkaviszonyos állományban van 2018.01.01-től, 2018.02.23-tól táppénzen 2018.10.07-ig, majd 10.08-tól cseden 12.31-ig. Ugyanez a dolgozó ugyanitt megbízási díjjal 02.01-től 04.15-ig. "B" dolgozó 2018.02.01-től 04.15-ig állományban. "C" dolgozó 2018.06.19-től 12.31-ig foglalkoztatva. Mennyi az átlagos statisztikai létszám? Mindenki 40 órás. Megbízásos jogviszony után is járulékfizetés történt. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A 2002. évben alakult társaságnál a társasági szerződésben az ügyvezető tag jogviszonya társas vállalkozó. Három éve nyugdíjas, és ellátja az ügyvezetői teendőket, fizeti a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot, jövedelme utána 10 százalék nyugdíjjárulékot. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő, ha az idén a továbbiakban munkaviszonyosként látná el teendőit, kell-e társasági szerződést módosítani?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha egy társas vállalkozó 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik más társaságnál, be lehet-e jelenteni a saját vállalkozásába 20 órás munkaviszonnyal "x" FEOR-orra, s ezáltal nulla járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ügyvezetőként, s nem számít főfoglalkozású társas vállalkozónak?
Tisztelt Szakértő! Munkaviszony létesítésekor és munkaviszony fennállása alatt bekért adatokkal kapcsolatban az alábbi kérdéseimre szeretnék segítséget kérni önöktől. A munkáltató munkaviszony létesítéséhez milyen személyes adatot kérhet el a munkavállalótól, ezt milyen formában teheti meg és meddig őrizheti? Például a személyes adatokat tartalmazó iratok (személyi igazolvány, lakcímkártya, stb.), végzettséget igazoló iratok fénymásolhatók-e? A fénymásolatok megőrizhetők-e, ha igen, mennyi ideig? Vagy csak a munkavállaló által kitöltött adatlapon szerepelhetnek ezek az adatok? Amennyiben a személyi igazolvány érvénytelenné vált a munkaviszony alatt, a munkáltató kérheti-e, hogy az érvényes igazolványát bemutassa (fénymásolatban átadja) a dolgozó? Köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Homó Blanka
T.Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy az 1908-as nyomtatványon kell-e jelenteni és ha kell, hogyan a nyugdijas munkavállalót, ha csak 15 százalék szja-t fizet. Köszönöm
Kérdésem a következő. Aktív korú (nem nyugdíjas) társas vállalkozó a cég ügyvezetője és egyben személyesen közreműködő is. Az ügyvezetést a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el. A munkaszerződés szerint az ügyvezetésen kívül a személyi közreműködésre is kiterjed a megbízatása. A munkaszerződés heti 20 órára szól. Hogyan értelmezendő ez esetben a társas vállalkozók kötelező járulékfizetése szabály? Mint említettem, nem nyugdíjas, és máshol sem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi a kérdésünk: adott egy kétszemélyes kft, az egyik tag az ügyvezető, a társasági szerződés szerint munkaviszonyban. Az ügyvezető csak és kizárólag az ügyvezetést látja el a cégben. Nincs máshol biztosítási jogviszonya. Akkor ebben a .ft-ben mindenképpen 8 órás munkaviszonyban kell lennie? Egyenlőre még most indul a cég, nem igazán van napi 8 órás feladat és a 8 órás járulék is megterhelő lenne. Van-e lehetőség arra, hogy ezt az ügyvezetést munkaviszonyban csak napi 2 órában vagy 4 órában lássa el? Ha nincs, akkor megoldás lehet-e az, hogy a társasági szerződést módosítják arra, hogy az ügyvezetés megbízási jogviszonyban legyen? Vagy legyen inkább egyszemélyes kft. és a másik tag mint részmunkaidős alkalmazott ügyvezető lássa el az ügyvezetést? Köszönjük szépen a segítséget!
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték