Tisztelt Szakértő! Többen megkérdezték már, de mégsem teljesen értem, hogy a kft. 2019. évben saját jogú öregségi nyugdíjas tulajdonosa , ha munkaviszony keretében végez tevékenységet cégében, a neki kifizetett munkabér képezi e kiva alapját? Köszönettel!
60 évesen saját jogú nyugdíjat kapó (röntgenben dolgozott), ha bt. beltagjaként munkaviszonyt létesít 20 órára, milyen kötelezettségek terhelik a vállalkozót és a bt. beltagját?
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja hogyan igényelhet rehabilitációs ellátást? A kft.-ben a feladatait munkaviszonyban látja el. Nem ügyvezető, egyszerű irodai feladatokat lát el. A társasági szerződésben sem szerepel semmilyen konkrét feladat ellátása. Rehabilitációs ellátás igényléséhez esetében elég, ha 1 nap fizetésnélküli szabadságot vesz ki, és úgy megvalósul az hogy nem végez azon a napon keresőtevékenységet, vagy meg kell szüntetni a munkaviszonyát? Természetesen a kft.-ben lévő tagsága megmaradna. Válaszát előre is köszönöm.
Egy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki a cégben, ahol tag is, az ügyvezetést nulla forintért látja el, eddig megfizette maga után a egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2019. 02. hónaptól munkaviszonyban is dolgozna, határozott időre. Ebben az esetben milyen járulékokat kell megfizetnie az új szabályok alapján, és milyen bejelentési kötelezettsége van?
Tisztelt Szakértő! Létesíthet-e a nyugdíjas többségi tulajdonos a saját kft.-jével megbízási jogviszonyt vagy részmunkaidőben munkaviszonyt? Jelenleg ügyvezető, de a későbbiekben tanácsadóként szeretne részt venni a vállalkozásában. Milyen jogviszonyban célszerű vagy lehet heti két alkalommal munkát végeznie? Válaszát köszönöm.
Kérdésem a csed, illetve a gyed folyósítási feltételeinek pontosítására irányul, konkrétan arra, hogy a szülés időpontjában munkaviszonyban kell-e állnia a kismamának, hogy ezen támogatási formákat folyósítani lehessen részére. A biztosítási jogviszonynak megfelelne, hogy 2 éven belül rendelkezni fog 365 napi biztosítotti idővel, csak félő, hogy a munkahely meg fogja szüntetni a munkaviszonyát a szülés időpontjáig. Ezzel kapcsolatban várom szíves válaszukat.
Lengyelországban a jövőben azok az anyák is kapjanak minimálnyugdíjat, akik legalább négy gyermeket felneveltek, és emiatt egyáltalán nem tudtak munkát vállalni, vagy nem szerezték meg a nyugdíjfizetéshez szükséges szolgálati időt – így döntött a szejm a csütörtökre virradóra elfogadott törvénytervezetben.
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni, hogy azok az ügyvezetők, akik eddig megbízási jogviszonyban látták el az ügyvezetést, a továbbiakban elláthatják-e munkaviszonyban? A társasági szerződés ügyvezetésre vonatkozó szabályai alapításkor a következőképpen lettek írásba foglalva: „13.3. A tagok és az ügyvezető személyes közreműködésének szabályai: A tagok nem kötelesek a személyes közreműködésre. Nem minősül személyes közreműködésnek az ügyvezetés és a képviselet ellátása, valamint a tagnak munkaviszonyban, illetve polgári jogviszonyban (pI. megbízás alapján) történő munkavégzése. Ezért járó díjazás a tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg. Az új Gt. 22. § (2)-(3) bek. szerint megengedett és ezt lehetővé tevő, eltérő társasági szerződési rendelkezés értelmében a tag a tisztségviseléssel járó (személyes közreműködésnek nem minősülő) ügyvezetési tevékenységet akár munkaviszonyban, akár a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályai keretében is elláthatja, figyelemmel a Gt.-ben meghatározott eltérésekre is. Továbbá az ügyvezetést ellátó tag munkaviszony keretében végezhet bármely más, munkavégzésre irányuló tevékenységet is a cégben. Ezért járó díjazás az ügyvezetést ellátó tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg.” Kötelező-e ebben az esetben a cég társasági szerződését ügyvéd által módosítani és a cégbíróságon ezt bejelenteni (közzétenni), vagy elegendő egy taggyűlési határozat, mely lehetővé teszi az ügyvezető számára a munkaviszonyos jogviszonyt? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Adott egy üzletviteli tanácsadással foglalkozó egyszemélyes kft., amelynek tagja jelenleg heti 36 óra melletti társas vállalkozó. Munkaviszonya 2019. 02. 28-ával megszűnik. Alkalmazottja nincs, a tanácsadásokat/tevékenységet maga a tag látja el egyedül. A kérdéseink a következők: 1. A tag lehet-e heti 36 órás munkaviszonyban a kft.-ben abban az esetben, ha az alapító okirat sehol sem rendelkezik arról, hogy az ügyvezető megbízással vagy munkaviszonyban látja el tevékenységét? 2. Amennyiben nem lehet, akkor elegendő-e készíteni egy alapítói határozatot 2019. 02. 28-ai dátummal, amelyben arról rendelkezik a tag, hogy 2019. 03. 01-étől munkaviszonyban is elláthatja az ügyvezetőséget, vagy mindenképpen cégbíróságon keresztül kell ezt megváltoztatni? 3. És amennyiben lehet munkaviszonyos, akkor kötelező a heti 36 órát elérő munkaviszony neki, vagy lehet részmunkaidős is, mivel maga a társaság alig működik, így a minimum járulékfizetési kötelezettség nagyon nagy terhet róna rá? Válaszukat előre is köszönjük. Tisztelettel: Kiskovács Norbert
Tisztelt Szakértő! Egy 55 éves hölgy teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik, és mellette szombatonként egyszerűsített foglalkoztatás keretében vállal munkát. A szolgálati idő számításnál, jogszerző időként extra/plusz napként veszik figyelembe ezeket a napokat? Válaszát köszönöm!
Munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabérét csak 15 százalék szja terheli. Ha ez a nyugdíjas egyben tulajdonos is a kft.-ben, amely kivában működik, osztalék után hogyan adózik? A kiva kiváltja a szochót. Hogyan kell értelmezni a 19,5 százalékos szocho-fizetési kötelezettséget az osztaléknál?
Tisztelt Szakértő ! A jelenlegi jogszabályok alapján benne kell-e lennie a társasági szerződésben, ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el tevékenységét? Ez esetben ki képviseli a munkáltatói jogokat, például az ügyvezető munkaszerződését ki írja alá a munkáltató részéről? Ezt is meg kell-e jelölni a társasági szerződésben ? Köszönettel
Tisztelt szakértő! Nyugdíjas társas vállalkozóra lehet-e alkalmazni a nyugdíj melletti Mt. szerinti munkaviszonyt?
Tisztelt dr. Kéri Ádám! Köszönöm gyors válaszát ,és elnézést kérek valóban nem volt a kérdésem egyértelmű, amit most megpróbálok pótolni. A bt.-beltag megbízási jogviszonyban az ügyvezetői feladatokat látja el megbízási díj ellenében, ami jelen esetben 10 ezer forint volt havonta. Ezzel nem is volt semmi gond, amíg a beltag máshol 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett. Szeretné azonban a számítástechnikai-informatikus végzettséggel (erre értettem, hogy szakképzettséget igénylő munkakör) a saját cégén keresztül végezni a továbbiakban a munkát mint munkavállaló. Munkavállalóként kedvezőbb a járulékfizetés, mint ha beltagként, vezető tisztségviselőként fizetne. Mivel a 36 órát meghaladó munkaviszonya megszűnik a saját cégében már nem a 10 ezer forint után adózna. A kérdésem arra vonatkozott, hogy vezető tisztségviselőként köthet-e szerződést saját magával mint munkavállalóval, mert megengedett, vagy változtassa meg a társasági szerződést, és ne megbízási díjasként legyen ügyvezető, hanem munkaviszonyosként? Tisztelettel, L. Andrea
Tisztelt Szakértő! Adott egy korhatárt betöltött öregségi nyugdíjban részesülő tag és egyben ügyvezető, aki személyes közreműködésre a társasági szerződés szerint nem köteles, a kft. tevékenységében rendszeresen részt vesz. Eddig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként kapott jövedelmet a kft.-től. Kérdésem az lenne, hogy 2019-től lehetséges lenne-e az, hogy a kft. ügyvezetői feladatai ellátásért felvesz egy bizonyos összeget és a társaságban végzett tevékenységére munkaszerződést köt vele a kft.? Elsősorban a kedvezőbb adózási lehetőségek miatt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték