Egy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki a cégben, ahol tag is, az ügyvezetést nulla forintért látja el, eddig megfizette maga után a egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2019. 02. hónaptól munkaviszonyban is dolgozna, határozott időre. Ebben az esetben milyen járulékokat kell megfizetnie az új szabályok alapján, és milyen bejelentési kötelezettsége van?
Tisztelt Szakértő! Létesíthet-e a nyugdíjas többségi tulajdonos a saját kft.-jével megbízási jogviszonyt vagy részmunkaidőben munkaviszonyt? Jelenleg ügyvezető, de a későbbiekben tanácsadóként szeretne részt venni a vállalkozásában. Milyen jogviszonyban célszerű vagy lehet heti két alkalommal munkát végeznie? Válaszát köszönöm.
Kérdésem a csed, illetve a gyed folyósítási feltételeinek pontosítására irányul, konkrétan arra, hogy a szülés időpontjában munkaviszonyban kell-e állnia a kismamának, hogy ezen támogatási formákat folyósítani lehessen részére. A biztosítási jogviszonynak megfelelne, hogy 2 éven belül rendelkezni fog 365 napi biztosítotti idővel, csak félő, hogy a munkahely meg fogja szüntetni a munkaviszonyát a szülés időpontjáig. Ezzel kapcsolatban várom szíves válaszukat.
Lengyelországban a jövőben azok az anyák is kapjanak minimálnyugdíjat, akik legalább négy gyermeket felneveltek, és emiatt egyáltalán nem tudtak munkát vállalni, vagy nem szerezték meg a nyugdíjfizetéshez szükséges szolgálati időt – így döntött a szejm a csütörtökre virradóra elfogadott törvénytervezetben.
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni, hogy azok az ügyvezetők, akik eddig megbízási jogviszonyban látták el az ügyvezetést, a továbbiakban elláthatják-e munkaviszonyban? A társasági szerződés ügyvezetésre vonatkozó szabályai alapításkor a következőképpen lettek írásba foglalva: „13.3. A tagok és az ügyvezető személyes közreműködésének szabályai: A tagok nem kötelesek a személyes közreműködésre. Nem minősül személyes közreműködésnek az ügyvezetés és a képviselet ellátása, valamint a tagnak munkaviszonyban, illetve polgári jogviszonyban (pI. megbízás alapján) történő munkavégzése. Ezért járó díjazás a tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg. Az új Gt. 22. § (2)-(3) bek. szerint megengedett és ezt lehetővé tevő, eltérő társasági szerződési rendelkezés értelmében a tag a tisztségviseléssel járó (személyes közreműködésnek nem minősülő) ügyvezetési tevékenységet akár munkaviszonyban, akár a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályai keretében is elláthatja, figyelemmel a Gt.-ben meghatározott eltérésekre is. Továbbá az ügyvezetést ellátó tag munkaviszony keretében végezhet bármely más, munkavégzésre irányuló tevékenységet is a cégben. Ezért járó díjazás az ügyvezetést ellátó tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg.” Kötelező-e ebben az esetben a cég társasági szerződését ügyvéd által módosítani és a cégbíróságon ezt bejelenteni (közzétenni), vagy elegendő egy taggyűlési határozat, mely lehetővé teszi az ügyvezető számára a munkaviszonyos jogviszonyt? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Adott egy üzletviteli tanácsadással foglalkozó egyszemélyes kft., amelynek tagja jelenleg heti 36 óra melletti társas vállalkozó. Munkaviszonya 2019. 02. 28-ával megszűnik. Alkalmazottja nincs, a tanácsadásokat/tevékenységet maga a tag látja el egyedül. A kérdéseink a következők: 1. A tag lehet-e heti 36 órás munkaviszonyban a kft.-ben abban az esetben, ha az alapító okirat sehol sem rendelkezik arról, hogy az ügyvezető megbízással vagy munkaviszonyban látja el tevékenységét? 2. Amennyiben nem lehet, akkor elegendő-e készíteni egy alapítói határozatot 2019. 02. 28-ai dátummal, amelyben arról rendelkezik a tag, hogy 2019. 03. 01-étől munkaviszonyban is elláthatja az ügyvezetőséget, vagy mindenképpen cégbíróságon keresztül kell ezt megváltoztatni? 3. És amennyiben lehet munkaviszonyos, akkor kötelező a heti 36 órát elérő munkaviszony neki, vagy lehet részmunkaidős is, mivel maga a társaság alig működik, így a minimum járulékfizetési kötelezettség nagyon nagy terhet róna rá? Válaszukat előre is köszönjük. Tisztelettel: Kiskovács Norbert
Tisztelt Szakértő! Egy 55 éves hölgy teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik, és mellette szombatonként egyszerűsített foglalkoztatás keretében vállal munkát. A szolgálati idő számításnál, jogszerző időként extra/plusz napként veszik figyelembe ezeket a napokat? Válaszát köszönöm!
Munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabérét csak 15 százalék szja terheli. Ha ez a nyugdíjas egyben tulajdonos is a kft.-ben, amely kivában működik, osztalék után hogyan adózik? A kiva kiváltja a szochót. Hogyan kell értelmezni a 19,5 százalékos szocho-fizetési kötelezettséget az osztaléknál?
Tisztelt Szakértő ! A jelenlegi jogszabályok alapján benne kell-e lennie a társasági szerződésben, ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el tevékenységét? Ez esetben ki képviseli a munkáltatói jogokat, például az ügyvezető munkaszerződését ki írja alá a munkáltató részéről? Ezt is meg kell-e jelölni a társasági szerződésben ? Köszönettel
Tisztelt szakértő! Nyugdíjas társas vállalkozóra lehet-e alkalmazni a nyugdíj melletti Mt. szerinti munkaviszonyt?
Tisztelt dr. Kéri Ádám! Köszönöm gyors válaszát ,és elnézést kérek valóban nem volt a kérdésem egyértelmű, amit most megpróbálok pótolni. A bt.-beltag megbízási jogviszonyban az ügyvezetői feladatokat látja el megbízási díj ellenében, ami jelen esetben 10 ezer forint volt havonta. Ezzel nem is volt semmi gond, amíg a beltag máshol 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett. Szeretné azonban a számítástechnikai-informatikus végzettséggel (erre értettem, hogy szakképzettséget igénylő munkakör) a saját cégén keresztül végezni a továbbiakban a munkát mint munkavállaló. Munkavállalóként kedvezőbb a járulékfizetés, mint ha beltagként, vezető tisztségviselőként fizetne. Mivel a 36 órát meghaladó munkaviszonya megszűnik a saját cégében már nem a 10 ezer forint után adózna. A kérdésem arra vonatkozott, hogy vezető tisztségviselőként köthet-e szerződést saját magával mint munkavállalóval, mert megengedett, vagy változtassa meg a társasági szerződést, és ne megbízási díjasként legyen ügyvezető, hanem munkaviszonyosként? Tisztelettel, L. Andrea
Tisztelt Szakértő! Adott egy korhatárt betöltött öregségi nyugdíjban részesülő tag és egyben ügyvezető, aki személyes közreműködésre a társasági szerződés szerint nem köteles, a kft. tevékenységében rendszeresen részt vesz. Eddig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként kapott jövedelmet a kft.-től. Kérdésem az lenne, hogy 2019-től lehetséges lenne-e az, hogy a kft. ügyvezetői feladatai ellátásért felvesz egy bizonyos összeget és a társaságban végzett tevékenységére munkaszerződést köt vele a kft.? Elsősorban a kedvezőbb adózási lehetőségek miatt.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el a társasági szerződés szerint. Emellett olyan tevékenységet végez a cég, amihez szakképzettség kell, ez a szakképzettség a beltagnak van meg. Kérdésem, hogy lehet-e a beltag a saját cégében egyszerre megbízási jogviszonyban (megbízási díj ellenében) és 8 órás munkaviszonyban is az adott szakképzettséget igénylő tevékenység ellátására? Máshol már megszűnt a munkaviszonya. Ha lehet, ki köt vele munkaszerződést? Saját maga vagy esetleg a kültag, bár ő nem vesz részt a cég életében tevékenyen. Köszönöm a segítségét! Tisztelettel: L. Andrea
Tisztelt Horváthné Szabó Beáta Szakértő Asszony! Köszönöm gyors válaszát. Levelemben elírás történt az első mondatban."Magyar székhelyű társaság adminisztrációs feladatok végzésére szerződést köt más uniós székhelyű társasággal" helyesen. Gondolom, más szabályok vonatkoznak erre az esetre, mint a nem uniós székhelyű társasággal kötött szerződésekre. A kérdés további része változatlan. A feladatokat magyar állampolgár végezné, aki munkaviszonyban a magyar vállalkozásnál, de életvitelszerűen az adott országban tartózkodik. Bérét a magyar vállalkozás fizetné. Kérdésem: a magyar adózási szabályok vonatkoznak-e a munkavállaló foglalkoztatására, vagy vannak speciális szabályok, amelyeket figyelembe kell venni? Elnézést kérek a figyelmetlenségért és várom az új válaszát, amit nagyon köszönök. Tisztelettel: Takácsné Anci
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tulajdonosa van, mindketten nyugdíjasok. Az egyik tulajdonos egyben az ügyvezető is. Kiegészítő tevékenységet folytat a kft.-ben és nem vesz fel jövedelmet, csak osztalékot. A másik tulajdonos eddig nem tevékenykedett a kft.-ben, csak osztalékot vett fel. 2019-ben szeretne heti 40 órás munkaviszonyban dolgozni a kft.-ben. Dolgozhat-e az Mt. szerinti munkaviszonyban? Milyen közterheket kell neki megfizetni és vonatkozik-e rá a kereseti korlát?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték