A munkaviszony megszűnése után kifizetett jövedelmek adózási szabályai

Megosztás Tetszik

Gyakran előfordul, hogy különböző okok miatt a munkabért vagy más járandóságot csak a munkaviszony, biztosítási jogviszony megszűnését követően fizetik ki. Ilyen jövedelem lehet az utólagosan kifizetett prémium, jutalom vagy teljesítménybér, illetve a – jellemzően a munkaügyi bíróság által megítélt – jövedelempótló kártérítés is.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) a jogviszony megszűnését követően kifizetett jövedelmek kezelésével kapcsolatban az általánostól jelentősen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz. Így az szja-törvény egyik legfontosabb szabályából, a 2. § (6) bekezdésből kell kiindulni, mely szerint  

„(6) A Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. …”

Az idézett szabály alapján tehát megállapítható, hogy a jövedelem jogcímén nem módosít az, ha a jövedelmet a jogviszony megszűnését követően fizetik ki, függetlenül attól, hogy a jövedelem munkaviszonyból vagy más tevékenységből származik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megismerheti a munkaviszony megszűnésété követően kifizetett jövedelem adóelőleg-szabályait, a kártérítés és a nem pénzben juttatott jövedelem előírásait!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.