A 2019. évi területalapú támogatást, ha a mérlegkészítésig nem kapja meg a mezőgazdasági társaság, a számviteli törvény alapján időbeli elhatárolásként elő kell írni. Ha a társasági adó bevallását követően megérkezik az Államkincstártól a határozat, kell-e a bevallásomat korrigálni eltérő támogatás esetén?
Társasházunk egyszeres könyvvezetés alapján egyszerűsített beszámolót készít. A közös képviselő megküldte a 2019. évi egyszerűsített beszámolót. A beszámoló mérlegében a követelések között kimutatja a tulajdonosok közösköltség-hátralékát. A kötelezettségek közé viszont nem állítja be azokat a kiegyenlítetlen szolgáltatói számlákat, melyek a 2019. évre vonatkozó gazdasági eseményeket tartalmaznak, arra hivatkozva, hogy a számlát a szolgáltató csak a tárgyévet követően állította ki, nyújtotta be. (Ezeket a számlákat a társasház elfogadta, nem kifogásolta, sőt 2020-ban ki is fizette.) Fentiekből adódóan a mérleg tartalék rovata egy pozitív összeget tartalmaz, kb. a tulajdonosi közösköltség-tartozással megegyező összeget, azaz úgy tűnik, mintha a társasház jelentős tartalékkal rendelkezne. Ha a kötelezettségek rovatba az összes év végén nyitott 2019-es gazdasági eseményt tartalmazó számla értékét beállítanánk, a tartalék összege 0, vagy negatív lenne, ami szerintem a társasház valós pénzügyi helyzetét mutatná. Véleményét szeretném kéni, hogy Ön szerint melyik megoldás a jó?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2019. évben határidős deviza forward ügyleteket kötött, amelyeket még 2019. évben lezárt. Mekkora összeget kell elhatárolni abban az esetben, ha a mérlegkészítés napjáig jóváírták a bankszámlánkon az ügylet nyereségét, illetve ha csak a mérlegkészítés napját követően írták jóvá a nyereséget 2020-ban? Például: ügyletkötés: 500 ezer euró, eladás 2019.08.29-én 2020.01.31-i határidőre. Ugyanezen ügylet 2019.10.22-én lezárva 500 ezer euró vétel ügyletkötéssel. Az adásvétel eredménye: 500 ezer forint nyereség, mely 2020.01.31-én íródik jóvá a társaság bankszámláján. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Számviteli evás cég 2019. dec. 31-ével áttért katára. 2019-es év adózott eredménye 5 723 ezer Ft. Az lenne a kérdésem, hogy mivel 2020-tól már nem készítünk mérleget, ezért előírom-e dec. 31-ére kötelezettségként ezt az összeget mint osztalékot, vagy osztalékelőleget? A pénztár záró állománya csak 2 051 ezer Ft, vevő követelésként nyilvántartunk 3 261 ezer Ft-ot, tehát kifizetni semmiképpen nem tudnánk 2019-ben. Tehát az utolsó mérlegben adózott eredményként kell szerepeltetnem az 5 723 ezer Ft-ot a források között? Köszönöm válaszát!
Tisztet Válaszadó! Eg ipari vállalkozás megrendeléseinek csökkenése miatt a telephelyének bezárása mellett döntött 2019 október végén. A munkavállalókat csoportos létszámleépítés keretében december elején tájékoztatták a felmondásuk átadásáról, melyre 2020. januárban és februárban sor került. Mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 31. A 2020. évben számfejtett felmentési időre, szabadságmegváltásra és végkielégítésre, valamint az ezek után fizetendő járulékokra kell-e képezni céltartalékot az éves beszámolóban? Ha kell, milyen jogcímen?
Osztalékelőleg kifizetésére került sor 2020. január 20-án. Melyik évről szóló beszámolóban elfogadott osztalékkal szemben kell ezt elszámolni, a 2019. vagy a 2020. évivel? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Ügyvédi Irodát kettős könyvelés szerint könyvelem. Év végén a mérleget hová kell beküldeni, illetve milyen speciális szabályok vonatkoznak a könyvelésére?
Az előzetesen közöltnél 68 millió euróval kevesebb, 556 millió euró helyett mindössze 488 millió euró volt a többlet a júniusi külkereskedelmi mérlegben a KSH jelentése szerint.
2019. július 23-án kihirdették az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvényt (Mód tv.), amely az egyéni vállalkozó által alapított kft.-t érintően módosítja a számvitelről szóló, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egyes előírásait.
Tisztelt Szakértő, Van egy kft., ahol az egyszerűsített végelszámolás rendben lezajlott, megkaptuk a napokban a cégbíróságtól, hogy törölték az adószámot. A következő a kérdésem: van-e még bármilyen teendőm mint könyvelőnek ezután (a vagyonfelosztás lekönyvelésén kívül). Gondolom a NAV-nak nem kell bejelenteni, sem az önkormányzatnak. A bankszámlát az ügyfél intézi. Illetve, még azt szeretném megkérdezni: én mindent úgy adtam be (zárómérleget, bevallásokat stb.), hogy a kezdő időpont 2019.01.01. és a záró időpont 2019.03.31. Az adószámtörlő cégbírósági végzésen pedig a kezdő időpont 2019.01.31., viszont a befejezési időpontra 2019.04.02-át írt a cégbíróság, és az adószám törlésére is ezt a dátumot adta meg. Remélem, hogy ezzel nem kell foglalkozni. Válaszát előre is köszönöm. Hajni
2019. 03.26-án kelt társasági szerződés alapján 2019.06.13-án jegyezték be a bt.-t. Ezen időszak alatt volt gazdasági tevékenysége a kft.-nek. 2019. 06.12-éig újra kell társaságiadó-bevallást és mérlegbeszámolót készíteni? Ez a záró adat lesz a bt. nyitásának az adata? Köszönöm a segítséget.
Végelszámolásról szóló írásunkat folytatjuk a végelszámolás időszakát lezáró beszámolóra, a vagyon felosztására és kiadására, az egyszerűsített végelszámolásra és a kényszertörlési eljárásra vonatkozó főbb szabályok ismertetésével.
2019 februárjában a kivitel volumene 6,5, a behozatalé 6,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az aktívum 816 millió euró volt, 26 millió euróval kevesebb a 2018. februárinál. 2019. január–februárban a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 1,2 milliárd eurót tett ki, 241 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Mint laikus, tisztelettel kérdezem, hogy ha elém tesznek egy mérlegkimutatást, akkor az előző évi és a tárgyévi adatok összefüggéseiből milyen következtetést lehet levonni? Például a vagyonvesztésre ránézésre rá lehet-e jönni? Amennyiben a tárgyévi eszközök és források értéke is milliós nagyságrenddel kisebb az előző évinél, akkor lehet-e a tárgyévi eredmény pozitív? A kérdésem lényege, hogy különösebb kutakodás nélkül a mérleg eszköz- és forrásadatai alapján (és mely adatok alapján?) meg lehet-e állapítani még egy laikusnak is a vagyonvesztést? Illetve a mérleg mely soraiból tudom az egymást követő évek vagyonvesztését vagy vagyongyarapodását megállapítani?
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyfelem pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert el 2018 novemberében, 5 millió forint értékben. A támogatást gyakornokok foglalkoztatására és munkahely kialakítására, eszközvásárlásra kapta. Már 2018-ban két embert foglalkoztatott, és az eszközt is megvásárolta. A problémám az, hogy a bér és a járulékai már 600 ezer forintra rúgnak 2018-ban, de még semmi pénzt nem utaltak a kft. részére. Nem tudom, hogyan könyveljek, mert költség felmerült, bevételt hogyan írjak elő így, hogy a mérlegfordulónapig semmit nem kaptunk? A kontírozásra vagyok kíváncsi. Válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték