Tisztelt Szakértő! Cégünk a bérköltségeket támogató pályázaton vett részt. A költségelszámolást még tavaly ősszel beadtuk, de többszöri hiánypótlás után csak az idén kaptuk meg a nekünk járó összeget. A 2017. évi mérleg még nem készült el, a zárás folyamatban van. Ebben az esetben a most befolyt támogatási összeget figyelembe vehetem a tavalyi évre vonatkozólag, mint egyéb bevételt? A költségek is az előző évben merültek fel. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztő! Ügyvédi iroda 2018.,01.01-től katás lett. Lezárom a 2017.évet mérleget, készítek de ezt a mérleget mivel katás lett, közzé kell e tenni? Ugyanis az ügyvédi iroda mérlegét nem szoktuk közzé tenni. Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy december 31-én fizethető-e osztalékelőleg az év végi zárómérleg alapján? Kell-e köztes mérleget készíteni, ha az azonos az év végi zárómérleggel? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt.-hez, amely környezetvédelmi szolgáltatást végez, a 2016. május 3-ai teljesítésű számla ellenértéke csak 2017 júliusában folyt be. Melyik évben kell a kata-bevallásban és a mérlegben szerepeltetni? Köszönettel. Cordier Edit
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.12.01-jével végelszámolását határozta el. A tevékenységet lezáró beszámoló, adóbevallás elkészült, beküldésre került. Decemberben megmaradt készletét értékesítette, melyből minden kötelezettségét rendezte. Jelenleg a bankban és a házipénztárban van kisebb összeg (jóval kevesebb a jegyzett tőkénél). 2018.01.22-jével a végelszámolást be kívánja fejezni. Kérdésem a következő lenne: - a még várhatóan felmerülő költségek (például havi bankköltség) hogyan kerül elszámolásra? - a végelszámoló megbízatása ezzel a nappal megszűnik, nem lesz járulékfizetési kötelezettség utána - hiszen ezzel egyidejűleg még nem kerül a Cégbíróságnál törlésre a cég? - a végelszámolási záróbeszámolóban a felosztandó pénzeszköz már nem szerepel? ... mi ennek a könyvelési tétele? - milyen mérlegsorokon lesznek tételek, ha csak pénzeszköze és saját tőke elemei vannak? - a vagyonfelosztáskor a jegyzett tőkét meg nem haladó összeg után nem keletkezik adófizetés? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni. Egy kft. a könyv szerinti értéken nyilvántartott 5 millió 200 ezer forint saját üzletrészét 2017.12.29-én eladja 30. millió forintért egy magánszemélynek, pénzmozgás – két részletben – 2018-ban lesz. A szerződést az ügyvéd elkészítette, de a cégbírósághoz csak 2018 januárjában kerül benyújtásra. Ebben az esetben az árfolyamnyereséget 2017. évre (szerződés dátuma) vagy 2018. évre (cégbírósági benyújtás) kell elszámolni? Befolyásolja-e az évek közti elszámolást, hogy a pénzügyi teljesítésre a mérlegkészítés előtt vagy a mérlegkészítés után kerül sor? Mi történik akkor, ha a vételárat csak részben vagy egyáltalán nem egyenlítik ki? Ha az érintett felek egymástól függetlenek, az ügylet igényel-e adóalap-módosítást? Ha a vásárló a kft. egyik tulajdonosa, és az ár a piaci érték felett van, akkor milyen adóalap-módosítást kell elszámolni?
Tisztelt Szakértő! Végelszámolási időszakot záró beszámoló, mérleg készítésénél, ha 03.01-én indult és 07.31-én zárult a végelszámolási időszak, tudtommal a mérleg első oszlopa a korrigált nyitó mérleget kell hogy tartalmazza, ahol az adózott eredmény már az eredménytartalékhoz hozzáadottan szerepel? Céginformációs szolgálatnál viszont csak a tevékenység záró beszámoló értékét lehet szerepeltetni. Ahol a mérlegben az adózott eredmény sor az eredménykimutatás (előző időszak) sorával egyezik meg. Melyik lenne ebben az esetben a helyes eljárás? Rendeletben, törvényben kifezejezetten kerestem, de nem látok választ. A NAV 2017. évi tájékoztató füzete pedig (60-as) eleve képtelen kitételeket tartalmaz, mivel a törlési kérelem beadásával egyidőben írja elő valamennyi adóbevallás beadását, ám a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről az igazolást csak a 08-as záró bevallás birtokában adja ki a NAV, ami a törlési kérelem beadásához pedig szükséges. Mi a helyes eljárás a mérleg esetében? Köszönettel Eszter
Tisztelt Szakértő! Mérlegsorokban lévő összegek átkönyvelésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mi a helyes járható út. Most vettem át egy kft. könyvelését, és az ügyvezetőnek az a kérése, hogy a lekötött tartalékban és a tőketartalékban lévő összegeket vezessem át az eredménytartalékra. A mérleget 2003-ig visszamenőleg megnéztem. A lekötött tartalék soron lévő összeg eredetileg a rövid lejáratú kötelezettségek között volt 2011-ig. Az összegekről semmiféle dokumentáció nincs. 2012-ben tulajdonos- és ügyvezetőváltás volt. Akkor az ügyvezető próbált a régi tulajdonosoktól információt szerezni a két mérlegsoron lévő összegről. A lekötött tartalékban lévő összegről az az információ, hogy valamikor előírt osztalék volt. Mivel a cég nem tudta kifizetni az osztalékot, így 2011-ig a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelt. A tulajdonosok az évek során, azaz 2011-ig teljesen kicserélődtek. 2012-ben az új ügyvezető döntése az volt, hogy mivel az osztalékot továbbra sem tudják kifizetni, illetve előrelátható időn belül biztosan nem, így a kötelezettséget megszüntette és az összeget a lekötött tartalékba helyezte. A kérdés, hogy átkönyvelhető-e az összeg a lekötött tartalékból az eredménytartalékba egy jegyzőkönyv alapján? A másik kérdés, hogy a tőketartalékban lévő összeget, amiről 2003-tól senki nem tud semmi információt adni – ugyancsak jegyzőkönyv alapján – át lehet-e helyezni az eredménytartalékba? Köszönettel: Margit
Katás bt. végelszámolásakor a katatörvény 29. paragrafusának előírása szerint a végelszámolás indításához kapcsolódóan zárómérleget és záró leltárt kell készíteni. Ezen zárómérleget az Szt. 2/A § (4) bekezdése szerint kell összeállítani. A kérdésem, hogy a forrásoldalon szükséges beállítani a társaság alapításakor a társasági szerződésben meghatározott jegyzett tőke összegét is? Ha a társaságnak ezzel szemben eszközoldalon nincs elég eszköze, hogyan teremthető meg a mérlegegyezőség?
Tisztelt Szakértő! 2017.10.01-vel a 2016. évben alakult kft. átalakul zrt.-vé. A kérdésem ebben az esetben, hogy 2017.09.30-ai dátummal le kell zárnom a kft.-t, és leadnom a mérleget, valamint társaságiadó-bevallást, majd új cégként kezelni a zrt.-t, és az üzleti éve 2017.10.01-2017.12.31-ig tart, vagy marad a folyamatos könyvelés, és az üzleti év 2017.01.01-17.12.31-ig tart csak nem kft., hanem zrt. formában. Köszönöm előre is a válaszát.
Kedves Adózóna! Alábbi kérdésre keresem a választ: Átvettem egy cég könyvelését idén tavasszal. A cég 2015. évi teljes könyvelési anyagát az előző könyvelő nem bocsájtja rendelkezésére a cégnek. Tulajdonképpen az elmondása szerint elégette. Sem főkönyv, tárgyieszköz-kimutatás, kartonok nem állnak rendelkezésemre, így nem tudom a 2016. évi főkönyvet megnyitni, ezáltal a 2017. év is teljesen nyitó nélküli még. A tárgyi eszközök között van sok CNC gép stb. Mi ebben az esetben a teendő, mert a 2016. évi mérlegét, eredménykimutatását is közzé kell tennem már régen. Köszönettel: Horváth-Krivanek Tímea
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Van egy cégünk, ahol jelenleg két tulajdonos van, az egyiknek 97, a másiknak 3 százaléka van. A 97 százalékos tulajdonnal rendelkező meg szeretné venni a másik tulajdonos 3 százalékos részesedését. Ha a jegyzett tőke 3 százaléka feletti összegen akarják értékesíteni, akkor az eladónak mennyit kell adóznia? 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót? A könyvelést csak a 3 százalék értinti, ugye? Az eladás napjával kellene csinálni egy évközi mérleget, és az addigi nyereség osztalékát is ki kell fizetni a 3 százalékos tulajdonosnak? Ha ez az adásvétel megvolt, akkor a 100 százalékos tulajdonos az egész tulajdoni részét el akarja adni 2017.12.31-én. Itt célszerű a 3 milliós jegyzett tőkét értékesíteni, ugye? Az eladó és a vevő pedig egy másik szerződésben szeretne még x millió forintban megállapodni. Ezt az összeget az eladónak, mint magánszemélynek szintén 15 százalék szja-val és 22 százalék ehóval kell majd leadóznia, ugye? A két eladási procedúrát hogyan lehet végrehajtani, ha az eladási napon még nincs mérleg (ugye legkorábban, mire leadják a decemberi számlákat és mérleg lesz, január 31.) vagyis egy hónap a csúszás. Ezt hogyan lehet kivitelezni? Az is felmerült, hogy a 100 százalékos eladásnál (év végi) a tulajdoni részt tulajdonjog-fenntartással adná el a mostani tulajdonos, de a cég nyereségét átengedné a vevőnek. Akkor az új tulajdonos jogosult az egész osztalékot egyedül felvenni? Köszönjük szépen a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Nagyon szűkszavú a 1771-es útmutatója a kivára áttérés témájában, csak az IFRS-t választókra gondoltak. Évközi áttéréssel kapcsolatosan érdekel: 1. Az elmúlt évben kapott fejlesztési támogatást – mely PIE között szerepel – a kivára most áttérő vállalkozás. Az elszámolás folytatódhat a kiva tv. 28. § szerint (nem kötelező a megszűnés szabályait alkalmazni, ha az eredeti feltételek teljesülnek). Tehát logikusan A. változat: az értékcsökkenés számviteli elszámolásával párhuzamosan kell feloldani az elhatárolást most és a következő években is, a mérlegkészítéskor? Az értékcsökkenést úgysem vesszük figyelembe a Kiva megállapításakor. 2. A most benyújtandó 1771-es bevallás 01-02 lapján nincs PIE, ezért annak összege a kötelezettségben szerepeljen? B. változat lehetne, hogy most áttérés előtt a támogatott eszköz nettó értékét terv szerinti értékcsökkenésként elszámoljuk, elhatárolást megszüntetjük, s az eszköz a továbbiakban csak maradványértéken fog szerepelni a mérlegben. 3. Kivára áttéréskor kell-e évközi IPA-bevallást benyújtani? A választ előre is köszönöm.
2017-től új kormányrendelet szabályozza az egyéb szervezetek – köztük a lakásszövetkezetek és társasházak – beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét. Ismertetjük a legfontosabb jellemzőket és változásokat.
A cégbíróság meghozta a végzést, elrendelte a kényszertörlést. Ilyenkor még milyen bevallásokat kell beadni, illetve mérleget kell-e még beadni, illetve a felosztandó vagyon után milyen adófizetés keletkezik, és azt a cég vagy a magánszemély vallja be év végén?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték