244 találat a(z) mérleg cimkére
Kiválásos beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiválásos beolvadással kapcsolatosan kérném állásfoglalásukat. Egy társaságnak három belföldi magánszemély tulajdonosa van, egyenlő arányban. Legyen ez az A társaság, melynek főbb adatai: *összes eszköz : 1.000.000 ezer Ft jegyzett tőke : 3000 ezer Ft eredménytartalék : 350 000 ezer Ft lekötött tartalék : 27 000 ezer Ft adózott eredmény : 20 000 ezer Ft *saját tőke összesen : 400 000 ezer Ft *kötelezettség összesen : 600 000 ezer Ft Ennek a társaságnak van egy 100%-os részesedése C társaságban. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, melyet ezen részesedéssel fizetnek ki a tagok felé, így ezen időponttól a C társaság egyenlő arányú tagja lesznek. Az A társaságból 20 000 ezer Ft értékű (könyv szerinti értékű) ingatlant visznek ki B társaságba, amivel azonnal be is olvadnak C társaságba. Az ügylettel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. A kiválással létrejövő B társaság csak virtuálisan jön létre vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? Véleményünk szerint csak virtuálisan jön létre, de ha mégsem, akkor milyen teendői lesznek a NAV irányában? 2. A kiválásnál a kivitt eszköz az összes eszköz 2%-a. A kiválásnál nem tag válik meg a cégtől véglegesen klasszikus formában, hanem mindenki marad tag, de ugyanakkor ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti le, 1.000*0,02=20 ezer Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimum szabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik: (350 000+20 000 )*0,02=7400 eft értékben, viszont a lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből is visznek 20 000-(7400+60) =12 540 eft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet, vagy megállapodhatnak akár úgy is, hogy: 2.1. Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 20 000 eft értékű kötelezettséget? 2.2 Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 3*20=60 eft értékű jegyzett tőke mellett 20 000-60=19 940 eft értékű eredménytartalékot? Tehát kérdés, hogy a tagok az úgynevezett arányos elszámolástól eltérően is dönthetnek? 3. Jól gondoljuk-e, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell szerkeszteni? – A-nak mint amiből kiválnak, B-nek mint kiválónak és A-nak mint folyamatosan tovább működőnek, továbbá C-nek mint befogadónak és C-nek mint folyamatosan tovább működőnek? 4. A természetben kiadott részesedés véleményünk szerint sem a vagyonmérleg-tervezetben sem a végleges vagyonmérleg közbenső soraiban (különbözet, rendezés oszlopokban) nem fog szerepelni. Jól gondoljuk? 5. Ezen kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Mérlegsor összevezetése II.
Kérdés
Hivatkozva a "mérlegsor összevezetése" címen felvetett kérdésre, jól értelmezem, hogy ha 2015-re előírtak osztalékot, és 2016-ban (2015-ben már zárás után) az osztalékot nullának tekintve a kötelezettség csökken, az új adózott (2015-ös mérleg szerinti) eredmény és ezáltal a saját tőke összege nő? Ezt hogyan kell könyvelni? És mikor? Ha a tényleges 2015-ös főkönyvi kivonattal nyitok, hogyan tüntetem el a 47615-re könyvelt osztalékot?
Mérleg tételeinek a meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely 2015-ben még az Eva. tv. hatálya alá tartozott, bevételi nyilvántartást vezetett. 2016-ban - mivel megszüntette a bankszámlaszámát - a NAV megszüntette a bt. eva-adóalanyiságát. 2012 óta a bt. könyvelőt nem alkalmazott. 2005. 01. 01-jével tért át a bt. az eva hatálya alá. Rendelkezésemre áll a 2004. évi főkönyvi kivonat. Az 1-es számlaosztályban 555042, a 3-as számlaosztályban -148706, a 4-es számlaosztályban 406208 az egyenleg. Az 1-es számlaosztályon belül a befektetett eszközök 555042, egyéb berendezések 305349, beruházások 260791 egyenleggel szerepelnek. Kérdésem az, hogy mi alapján készítsem el a nyitómérleget? Köszönöm a válaszát.
Mikrogazdálkodói beszámoló részei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló esetében a mérlegen és eredménykimutatáson kívül kötelező-e az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot elkészíteni és mellékletként csatolni a beszámoló beküldésekor? Köszönettel: Vadoba József
2015-2016 mérlegfordítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az, hogyan járunk el helyesen a 2015. évi bázisadatok bemutatásában az alábbi adatok figyelembevétele melett: 2015-ben volt: adózott eredmény 1000 eft eredménytartalék igénybevétele osztalékra: 300 eft jóváhagyott osztalék: 1300 eft mérlegszerinti eredmény: 0 eft a 2015-ös év folyamán fel lett véve: 1300 eft osztalékelőleg (a megszavazottal egyezően) A problémát alapvetően az okozza, hogy minden szakirodalom azt mondja, a mérlegfőösszeg nem változhat. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés éven belül számviteli besorolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk tavaly év végén vásárolt egy garázst, amelyet bérbeadással hasznosít. A bérbevevő szeretné megvásárolni most az ingatlant, amelynek eladására a tulajdonosok is hajlandóságot mutatnak. A bérbevevő nem mondta teljesen biztosra a vételt, még elképzelhető, hogy visszalép. A kérdésem az lenne, hogy még mérlegkészítés előtt vagyunk, de az értékesítés (ha bekövetkezik) ez után fog megtörténni. A kérdésem, hogy el kell-e végezni a tárgyi eszköz átsorolását készletre, és ha igen, akkor milyen nappal? Az addig elszámolt értékcsökkenést vissza kell-e írni, egyáltalán elszámolható-e? Ha végül mégsem értékesítjük a garázst, akkor mi a teendő? Nem szeretnénk később abból megállapítást, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevétel nem egyéb bevétel, és iparűzési adóban hiányunk legyen. Köszönöm.
Osztalék, elhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy zrt., melynek részesedése van egy cseh vállalkozásban (15%), amely vállalkozás osztalékot utalna nekünk a 2016. évi eredménye után. A döntésről szóló határozat 2017. márciusi, az utalás valószínűleg áprilisban lesz. A mi mérlegkészítési határidőnk 2017. 03. 31. A kérdés, hogy el kell-e határolni 2016-ra az osztalékot (T39/K96), vagy 2017-re könyvelendő T38/K97? A másik pedig, hogy a társasági adó bevallásakor csökkenthető-e a kapott osztalékkal az adóalap? Tisztelettel várom válaszukat.
Hiányzó számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét! Az egyik általam könyvelt vállalkozás könyvelését év elején vetem át. A tavalyi ügyleteket leegyeztettem a beszállítóival, mert jó néhány számla hiányzott. Az egyik szállító, arra hivatkozva, hogy az ügyfelem tartozik neki, nem hajlandó megküldeni a hiányzó számlát. (milliós nagyságrend). Hogyan lehet ezt a mérlegben mégis kimutatni? A számla összege ismert. Céltartalékot kell rá képezni? Van-e különbség a mérlegben történő megjelenítésben, abból a szempontból, hogy a kft. elismeri-e vagy sem a beszállító követelését? Köszönettel Vágner Emília
Kiva – időbeli elhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nek, amely 2017.01.01-től kivára tért át, és az előző években kapott támogatás miatt 48-as elhatárolás főkönyvi számlán több évre van még elhatárolt bevétele, mi a teendője ezzel a 2016. évi záró mérlegében, bevallásában? Köszönöm válaszát.
2015. évi beszámoló átfordítása a 2016. évi változásoknak megfelelően
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2015. évi beszámolóban a mérleg szerinti eredményem 0 volt, mivel az adózott eredményt a tulajdonosok teljes egészében osztalékfizetésre fordították. 2015-ben osztalékelőleg lett kifizetve. 2015-ben a régi szabályok alapján előírtam az osztalékot, és a kifizetett előleget 2015. 12. 31-ével összevezettem az osztalékkötelezettséggel. 2016-ban az új szabályoknak megfelelően kell a mérleget átfordítani. A problémám az lenne, hogy ha az adózott eredményt beírom a saját tőke elemei közzé, a kötelezettségem nem tudom csökkenteni az adózott eredmény teljes egészével, mivel az osztalékelőleg miatt nincs annyi kötelezettségem. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a követelések közé kell visszatenni az osztalékelőleg összegét?
2015. évi mérlegadatok rendezése
Kérdés
A számviteli tv. 177. § (45) bekezdése szerint: A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni. A kérdés, hogy a 2015. évi záró–2016. évi nyitó átrendezéshez melyik a helyes eljárás? 1. A 2015. évre könyvelt osztalékot kivesszük a nyitóból (mintha meg sem történt volna, csak 2016-ban), tehát csökken a kötelezettség, és esetleg nő az eredménytartalék ott, ahol azt is igénybe vettünk, vagy 2. az eredménytartalékot csökkentjük az osztalék összegével, és marad a kötelezettség. Köszönöm:
Elhatárolások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Elhatárolásokkal kapcsolatban a következő kérdésem lenne: Cég bérleti díjat számláz. Számlázott időszak: 2016. december. Számla kelte, teljesítés időpontja, fizetési határidő: 2017. január. Ebben az esetben a számlát 2016-ban kell kimutatni a követelések és az árbevétel között vagy 2017-ben kell könyvelni és elhatárolni a bevételt 2016. évre? A második esetben a követelés 2017-ben szerepel a mérlegben. Mi alapján kell eldönteni, hogy mi a helyes eljárás? Köszönettel: Szombati Imréné
2016. évi beszámolóban sorok átrendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Cégünk 2015. évi beszámolójában szerepel jóváhagyott osztalék, mely még a mai napig sem került kifizetésre. Kezdenénk a 2016. évi mérleg összeállítását. Mivel sorok szűntek meg, így a 2015. évi mérleg oszlopait nem tudjuk "átmásolni", rendezni kell. De hová teszem a jóváhagyott osztalékot? Csökkentem a rövid lejáratú kötelezettségeket és növelem az adózott eredményt? Az előző évek eredményéből, eredménytartalékból nem volt jóváhagyott osztalék, csak a 2015.é vi eredményből. Elvileg könyvelési tétel nincs, csak mérlegátrendezés? És ha 2017-ben ki akarják fizetni a 2015. évi jóváhagyott osztalékot, akkor az könyvelésileg hogy fog kinézni? A mérlegben ez a jóváhagyott osztalék már az adózott eredményben, majd eredménytartalékban van, de a főkönyvben még a rövid lejáratú kötelezettségeknél? Ha 2017 májusában osztalékként fel akarják venni a 2016. évi eredményt és a 2015. évi jóváhagyott osztalékot, akkor könyvelésileg a 2015. évit a rövidlejáratúba könyvelem, a 2016. évit pedig az eredménytartalékból? Köszönöm szépen a segítséget!
Kártérítés, értékcsökkenés, társaságiadó-alap, na és a könyvelés
Cikk
Másik fél hibájából kár keletkezett a vállalkozás gépében 2016-ban. A biztosító megítélte a kártérítést, amit csak az idei évben, de az is lehet, hogy csak 2018-ban fizet ki. Hogyan kell ezt figyelebe venni a társasági adó számításánál? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Átvezetési számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mérleg készítésekor hol kell kimutatni a pénztár-bank közötti átvezetési számla egyenlegét? A bankból a pénzt decemberben felvettük, ami be is került a pénztárba, viszont a banki kivonaton még nem szerepel az utolsó tétel, a 2017. januári banki kivonaton jelenik majd meg. Ezért az átvezetési főkönyvi számlának követel egyenlege van év végén. A mérlegben ezt a tételt hol kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
