240 találat a(z) mérleg cimkére
Támogatás visszafizetése
Kérdés
Ügyfelem nonprofit kft., állami támogatást kap a központi költségvetésből tevékenysége ellátásához. A támogatás nettó módon finanszírozza a kiadásait. A 2014. évi támogatási összeg minisztérium által történő elszámolása 2015. év végén megtörtént, az elszámoltatást végző főosztály határozata alapján az állami támogatás egy részét ügyfelemnek vissza kell fizetnie. A határozatot ügyfelem kifogásolta, körülbelül áprilisban (még mérlegkészítés előtt) születik majd meg a visszafizetendő támogatás végleges összegét is tartalmazó határozat. Kérdésem: a 2015. évről készült beszámolóban szerepeltethetem-e az egyéb ráfordítások között a visszafizetendő támogatás összegét? Szükséges-e ehhez a támogatás mérlegkészítésig történő visszautalása? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Saját fejlesztésű berendezés
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A következő kérdéssel kapcsolatban kérnénk szíves segítségét. Társaságunk egy saját berendezés építésébe kezdett. Ehhez megvásároltunk egy szabadalmi jogot, illetve igénybe vettünk szolgáltatásokat, valamint vásároltunk anyagokat. A projekt egyelőre nem zárult le, a berendezés folyamatos fejlesztés és tesztelés alatt van, de még nincs kész. Hogyan kell elszámolni a projekttel kapcsolatos költségeket év közben, és a mérlegben hol szerepel helyesen a beruházás, ha év végéig nem történt meg a berendezés üzembe helyezése? Továbbá az lenne a kérdésünk, hogy van-e a projektnek bármilyen különleges adóvonzata? Köszönettel.
Kár elszámolása
Kérdés
Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett 2014 decemberében. Az ingatlan tartozéka volt egy darupálya is, ami a tűz miatt szinte teljesen használhatatlanná vált. Külső szakértők szerint az ingatlanban és az ingatlanhoz épített 5 tonnás darupályában keletkezett kár, az avultságot is figyelembe véve 17 millió forintos, a biztosító értékelése a mérlegkészítésig nem érkezett meg. Mivel a darupálya az ingatlannal összefügg, tehát az épület nélkül nem lehet használni, ezért az ingatlan értéke tartalmazza a darupálya értékét is. Ezért az értékcsökkenést 2 százalékban számoltuk el. A 2014. 12. 31-ei mérlegben a szakértők által megállapított 17 millió forintos összegű kárt terven felüli értékcsökkenésként elszámoltuk, mivel a mérleg készítéséig nem rendelkeztünk a biztosító megállapításával. 2015 augusztusában megérkezett a biztosító által megállapított kárösszeg, ami 19 millió forint volt. A kár összegét 2015. évben egyéb bevételként számoltuk el. 2015. évben az ingatlanon és a darupályán végzett bontási és javítási költségeket beruházásként számoltuk el, és megnöveltük az ingatlan értékét; ez az érték 16 millió forint. A teljes felújítás még nem fejeződött be a 2015. évben. Kérdésem, hogy megfelelő volt-e az elszámolásunk? Kérdésem, hogy a 2015. évben az ingatlanon és a darupályán végzett felújítást el lehet-e számolni a taotörvény 7 § (1) zs) pontja alapján adóalap-csökkenésként, mint ingatlanon végzett felújítást? Várom válaszukat.
Beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beruházási tervet kell készítenem, ahol adott két cég: „A” és „B”. „A” cég jegyzett tőkéje 30 millió forint, ennek az 50 százalékát megvásárolja „B” Kft. (projektcég) 250 millió forintért, amihez üzletvásárlási hitelt vesz fel. (Ezen túl „A” Kft. eredménytartaléka 260 millió forint, „B” Kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint.) Így a tervekben „B” Kft. mérlegében az eszközoldalon lesz 250 millió forint részesedés (befektetett pénzügyi eszköz), forrásoldalon pedig a hitelek között szerepel a párja. „B” Kft. 3 évig törleszti a beruházási hitelét folyamatosan (évi 20 millió forinttal), majd 2019-ben azt tervezi, hogy beolvad „A” Kft.-be. A kérdésem az lenne, hogy a beolvadás után hogyan kell tervezni „A” Kft.-nél? A jegyzett tőkéket össze kell adni, ha jól tudom: 50+3 millió forint = 53 millió forint. A beruházási hitel maradék összege bekerül „A” Kft.-be. A „B” Kft mérlegében szereplő részesedést (befektetett pénzügyi eszközök között) hol, hogyan kell nyilvántartani a beolvadás után „A” Kft.-nél? („A” Kft.-ben való 250 millió forint értékű részesedés?) Egyéb részesedés, saját részvény, eredménytartalék terhére le kell írni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Végelszámolás: így kell felosztani a vagyont a tulajdonosok között
Cikk
Végelszámolás alatt álló cégnél mi a teendő a beszámoló zárása előtt? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértő, mérlegképes könyvelő válaszolt.
Osztalékelőleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Egy egyszemélyes kft. (100 százalékos tulajdonos egy kft.) 10 millió forint osztalékelőleget állapít meg idén augusztus 15-vel. (Mérleg stb.) Az osztalékelőleget kiutalja a tulajdonosnak. (Mivel a tulajdonos egy gazdasági társaság - nincs szja előleg levonás.) Októberben a 100 százalékos tulajdonos eladja a 100 százalék üzletrészét egy másik kft.-nek. 2016-ban mérlegkészítéskor a véglegesen jóváhagyott osztalék 10 millió forint, azonban már más a tulajdonos 2015.12.31-én. Mi a teendő? Mi a sorsa az osztalékelőlegnek? Válaszát előre is köszönöm: Tisztelettel: L.
Mérleg önreviziója
Cikk
Olvasónk a 2013-as évről benyújtott mérleget szeretné önrevíziózni. A társaság törzstőkeemelést hajtott végre, mely összeg a mérlegben tévesen tagi kölcsönként szerepel. Azt kérdezte: mi a módja a cégbírósághoz benyújtott mérleg javításának? Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Bt. átalakulás kft.-vé
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság kft.-vé alakul. Ebben az esetben a bt.-nek a teljes zárása elkészül. Könyvvizsgáló kell az évközi, illetve záró mérleghez? 71-es nyomtatványt kell benyújtani, vagy teljes zárást közzétéve? Milyen teendők vannak ilyenkor a bt. esetében? Hogyan történik a társasági adó? Teljes elszámolással? Az átalakult kft. társasági adó előlege a bt.-ből adódik majd? Köszönöm válaszát
Alapítvány nyitómérlegéböl kimaradt kamatozó betét
Kérdés
2012-ben a kettös könnyvitelre való áttéréskor kimaradt a kamatozó betét összege. Egy kis iskolai alapítványról van szó. Most vettük észre, amikor már szükség lett az összegre. T 385.01-K 413 148 366 forint, most igy került be a nyilvántartásunkba. Kérdésem: a fenti kontirozó tétel jó-e? Visszamelöleg kell-e a leadott mérlegeket módosítani? Elöre is köszönöm a segítséget Üdvözlettel :Kutasi Gabriella
Hiba van a mérlegben? Megmutatjuk, mit kell tennie!
Cikk
Elküldtük a mérlegeket a Cégbíróságnak – az ország valamennyi könyvelője egy emberként lélegzett fel. Mi a teendő, ha a nagy hajrában mégis elkövettünk valamilyen hibát? Az alábbiakban e kérdést egy esettanulmányon keresztül válaszoljuk meg.
Ellenőrizze, benne van-e minden a kiegészítő mellékletben!
Cikk
Összegeztük, éves beszámoló esetén milyen kiegészítések kapcsolódnak a mérleghez, illetve mi mindent kell tartalmaznia a kiegészítő mellékletnek.
Devizában adott kölcsön évvégi értékelése
Kérdés
A társaság ingatlant vásárolt, melyhez a külföldi illetékességű tag adott hosszú lejáratra kölcsönt euróban. Kérdésünk, hogy ezt a kölcsönt, az év végi euró árfolyamon át kell-e értékelni? A társaságnak 2014-ben bevétele nem volt, ez az összeg jelentős veszteséget okozna, ha el kell számolni. Kérem segítségüket, hogy válaszukat szíveskedjenek még a mérleg bevallás előtt elküldeni.
Adatváltozás
Kérdés
A mérleg forduló napja és a mérlegkészítés napja kozött székhelyváltozás, adószámban területi illetékességi változás következett be. Kérdés: a fordulónapi adatokkal, vagy a megváltozott adatokkal kell közzétenni a beszámolót?
Osztalékelőleg: fél évig érvényes a mérleg
Cikk
A számviteli törvény tavaly novemberi módosítása alapján az új Ptk. alatt működő társaságok is hat hónapig használhatják elkészített mérlegeiket osztalékelőleg fizetésére – mutat rá a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás. A Ptk.-ból hiányolt, de az Szt.-ben megtalálható passzussal időt és pénzt is nyernek a hazai vállalkozások: akár már idén is kevesebb közbenső mérleget kell készíteniük és auditáltatniuk. Az előnyére változó osztalékszabályozás az idei számviteli változásokkal nemzetközileg is kompatibilis lesz – állítja a MAZARS legfrissebb összefoglalója.
Ingatlannal rendelkező társaság
Kérdés
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § o) pontja szerint az a cég, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék. Egy kft. 2014. évi mérlegében az alábbi adatok szerepelnek millió forintban: A változat B változat Ingatlanok 170 170 Egyéb berendezések 53 53 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 7 Pénzeszközök 7 0 Eszközök összesen 230 230 Ingatlanok aránya A változat B változat Ingatlanok 170 170 Eszközök összesen 230 230 -LE: Pénzeszközök 7 0 Korrigált eszköz érték 223 230 Ingatlanok/korrigált eszközérték 76,23% 73,91% Jól értelmezem-e, hogy az eszközökben az ingatlanok arányának számítása során csak a pénzeszközöket és pénzköveteléseket kell levonni az összes eszköz értékéből és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nem kell levonni? Helyes az a megállapítás, hogy az „A” változat adatai szerint a 2014. évi mérleg alapján a kft. ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, míg a B változat mérlegadatai alapján az ingatlanok aránya a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal nem csökkentett eszközök értékének 73,91 szuázaléka, így a B változat szerint a társaság nem minősül ingatlannal rendelkező társaságnak?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
