275 találat a(z) mérleg cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mérlegsorokban lévő összegek átkönyvelésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mi a helyes járható út. Most vettem át egy kft. könyvelését, és az ügyvezetőnek az a kérése, hogy a lekötött tartalékban és a tőketartalékban lévő összegeket vezessem át az eredménytartalékra. A mérleget 2003-ig visszamenőleg megnéztem. A lekötött tartalék soron lévő összeg eredetileg a rövid lejáratú kötelezettségek között volt 2011-ig. Az összegekről semmiféle dokumentáció nincs. 2012-ben tulajdonos- és ügyvezetőváltás volt. Akkor az ügyvezető próbált a régi tulajdonosoktól információt szerezni a két mérlegsoron lévő összegről. A lekötött tartalékban lévő összegről az az információ, hogy valamikor előírt osztalék volt. Mivel a cég nem tudta kifizetni az osztalékot, így 2011-ig a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelt. A tulajdonosok az évek során, azaz 2011-ig teljesen kicserélődtek. 2012-ben az új ügyvezető döntése az volt, hogy mivel az osztalékot továbbra sem tudják kifizetni, illetve előrelátható időn belül biztosan nem, így a kötelezettséget megszüntette és az összeget a lekötött tartalékba helyezte. A kérdés, hogy átkönyvelhető-e az összeg a lekötött tartalékból az eredménytartalékba egy jegyzőkönyv alapján? A másik kérdés, hogy a tőketartalékban lévő összeget, amiről 2003-tól senki nem tud semmi információt adni – ugyancsak jegyzőkönyv alapján – át lehet-e helyezni az eredménytartalékba? Köszönettel: Margit

Kérdés

Katás bt. végelszámolásakor a katatörvény 29. paragrafusának előírása szerint a végelszámolás indításához kapcsolódóan zárómérleget és záró leltárt kell készíteni. Ezen zárómérleget az Szt. 2/A § (4) bekezdése szerint kell összeállítani. A kérdésem, hogy a forrásoldalon szükséges beállítani a társaság alapításakor a társasági szerződésben meghatározott jegyzett tőke összegét is? Ha a társaságnak ezzel szemben eszközoldalon nincs elég eszköze, hogyan teremthető meg a mérlegegyezőség?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017.10.01-vel a 2016. évben alakult kft. átalakul zrt.-vé. A kérdésem ebben az esetben, hogy 2017.09.30-ai dátummal le kell zárnom a kft.-t, és leadnom a mérleget, valamint társaságiadó-bevallást, majd új cégként kezelni a zrt.-t, és az üzleti éve 2017.10.01-2017.12.31-ig tart, vagy marad a folyamatos könyvelés, és az üzleti év 2017.01.01-17.12.31-ig tart csak nem kft., hanem zrt. formában. Köszönöm előre is a válaszát.

Kérdés

Kedves Adózóna! Alábbi kérdésre keresem a választ: Átvettem egy cég könyvelését idén tavasszal. A cég 2015. évi teljes könyvelési anyagát az előző könyvelő nem bocsájtja rendelkezésére a cégnek. Tulajdonképpen az elmondása szerint elégette. Sem főkönyv, tárgyieszköz-kimutatás, kartonok nem állnak rendelkezésemre, így nem tudom a 2016. évi főkönyvet megnyitni, ezáltal a 2017. év is teljesen nyitó nélküli még. A tárgyi eszközök között van sok CNC gép stb. Mi ebben az esetben a teendő, mert a 2016. évi mérlegét, eredménykimutatását is közzé kell tennem már régen. Köszönettel: Horváth-Krivanek Tímea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Van egy cégünk, ahol jelenleg két tulajdonos van, az egyiknek 97, a másiknak 3 százaléka van. A 97 százalékos tulajdonnal rendelkező meg szeretné venni a másik tulajdonos 3 százalékos részesedését. Ha a jegyzett tőke 3 százaléka feletti összegen akarják értékesíteni, akkor az eladónak mennyit kell adóznia? 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót? A könyvelést csak a 3 százalék értinti, ugye? Az eladás napjával kellene csinálni egy évközi mérleget, és az addigi nyereség osztalékát is ki kell fizetni a 3 százalékos tulajdonosnak? Ha ez az adásvétel megvolt, akkor a 100 százalékos tulajdonos az egész tulajdoni részét el akarja adni 2017.12.31-én. Itt célszerű a 3 milliós jegyzett tőkét értékesíteni, ugye? Az eladó és a vevő pedig egy másik szerződésben szeretne még x millió forintban megállapodni. Ezt az összeget az eladónak, mint magánszemélynek szintén 15 százalék szja-val és 22 százalék ehóval kell majd leadóznia, ugye? A két eladási procedúrát hogyan lehet végrehajtani, ha az eladási napon még nincs mérleg (ugye legkorábban, mire leadják a decemberi számlákat és mérleg lesz, január 31.) vagyis egy hónap a csúszás. Ezt hogyan lehet kivitelezni? Az is felmerült, hogy a 100 százalékos eladásnál (év végi) a tulajdoni részt tulajdonjog-fenntartással adná el a mostani tulajdonos, de a cég nyereségét átengedné a vevőnek. Akkor az új tulajdonos jogosult az egész osztalékot egyedül felvenni? Köszönjük szépen a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nagyon szűkszavú a 1771-es útmutatója a kivára áttérés témájában, csak az IFRS-t választókra gondoltak. Évközi áttéréssel kapcsolatosan érdekel: 1. Az elmúlt évben kapott fejlesztési támogatást – mely PIE között szerepel – a kivára most áttérő vállalkozás. Az elszámolás folytatódhat a kiva tv. 28. § szerint (nem kötelező a megszűnés szabályait alkalmazni, ha az eredeti feltételek teljesülnek). Tehát logikusan A. változat: az értékcsökkenés számviteli elszámolásával párhuzamosan kell feloldani az elhatárolást most és a következő években is, a mérlegkészítéskor? Az értékcsökkenést úgysem vesszük figyelembe a Kiva megállapításakor. 2. A most benyújtandó 1771-es bevallás 01-02 lapján nincs PIE, ezért annak összege a kötelezettségben szerepeljen? B. változat lehetne, hogy most áttérés előtt a támogatott eszköz nettó értékét terv szerinti értékcsökkenésként elszámoljuk, elhatárolást megszüntetjük, s az eszköz a továbbiakban csak maradványértéken fog szerepelni a mérlegben. 3. Kivára áttéréskor kell-e évközi IPA-bevallást benyújtani? A választ előre is köszönöm.

Kérdés

A cégbíróság meghozta a végzést, elrendelte a kényszertörlést. Ilyenkor még milyen bevallásokat kell beadni, illetve mérleget kell-e még beadni, illetve a felosztandó vagyon után milyen adófizetés keletkezik, és azt a cég vagy a magánszemély vallja be év végén?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 1629 társasági adóbevallásba nem lett beírva a tárgyévi elhatárolt veszteség összege. A mérleghez csatolt jegyzőkönyv a beszámoló elfogadásáról sem tartalmazza a veszteség elhatárolását. A következő évek fizetendő társasági adóját csökkenthetem-e ezek után a 2016. évi veszteséggel? Ha a 1629 bevallásban ki lenne töltve az elhatárolt veszteség összege, akkor hány évig lehetne azt felhasználni a jelen szabályozás szerint? Célszerű lett volna mérleghez csatolt jegyzőkönyvbe is beírni a veszteség-elhatárolás tényét?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás végelszámol. Június 15-ei dátummal készítené a tevékenységét lezáró mérleget. A jegyzett tőkéjén kívül eredménytartalékban is van, melyet ki akar venni osztalékként. Úgy gondoljuk, hogy az eredménytartalékot megszüntetjük, és az összeget rövid lejáratú kötelezettségként írjuk elő. Helyesen gondoljuk-e? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Adózóna, Tisztelt Szakértő! A kérdésem egy naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaság fordulónapjával kapcsolatos. A társaság 02. 28-át választotta a mérleg fordulónapjának. Szökőév esetén is február 28-án lesz a fordulónapja, vagy február 29-én? Előre is köszönöm szíves segítségét

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Tao. alá tartozó bt. pályázaton támogatást nyert. A támogatás tárgyi eszközhöz kapcsolódó bevétele elhatárolásra került, az időarányosan esedékes részt az értékcsökkenésnek megfelelő összegben oldottuk fel. 2017.01.01-vel áttértünk a katára. Kérdés: el kell-e számolnia 2016. évi eredménykimutatásban bevételként a még fel nem oldott részt, illetve a kapcsolódó értékcsökkenést, vagy passzív időbeli elhatároláson maradhat a mérlegben? Köszönöm Mikro

Kérdés

Társaság végelszámolása esetén a végelszámolási mérlegben lehetnek-e a vagyontárgyak nyilvántartási (bekerülési) értéken, ha igen, a befektetett eszközök között lévő üzletrész vagyon felosztáskor nyilvántartási áron kerül a tulajdonos céghez. Kell-e a tulajdonosnak adózni, a vagyonfelosztásból nyilvántartási értéken átvett vagyon után és egy valamilyen módszerrel meghatározott piaci érték különbözete után.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Dropshipping

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Használtautó-kereskedő cég, alkatrész áfájának levonhatósága

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Áfa levonhatósága

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink