Tisztelt Szakértő! Kft.-nek, amely 2017.01.01-től kivára tért át, és az előző években kapott támogatás miatt 48-as elhatárolás főkönyvi számlán több évre van még elhatárolt bevétele, mi a teendője ezzel a 2016. évi záró mérlegében, bevallásában? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! A 2015. évi beszámolóban a mérleg szerinti eredményem 0 volt, mivel az adózott eredményt a tulajdonosok teljes egészében osztalékfizetésre fordították. 2015-ben osztalékelőleg lett kifizetve. 2015-ben a régi szabályok alapján előírtam az osztalékot, és a kifizetett előleget 2015. 12. 31-ével összevezettem az osztalékkötelezettséggel. 2016-ban az új szabályoknak megfelelően kell a mérleget átfordítani. A problémám az lenne, hogy ha az adózott eredményt beírom a saját tőke elemei közzé, a kötelezettségem nem tudom csökkenteni az adózott eredmény teljes egészével, mivel az osztalékelőleg miatt nincs annyi kötelezettségem. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a követelések közé kell visszatenni az osztalékelőleg összegét?
A számviteli tv. 177. § (45) bekezdése szerint: A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni. A kérdés, hogy a 2015. évi záró–2016. évi nyitó átrendezéshez melyik a helyes eljárás? 1. A 2015. évre könyvelt osztalékot kivesszük a nyitóból (mintha meg sem történt volna, csak 2016-ban), tehát csökken a kötelezettség, és esetleg nő az eredménytartalék ott, ahol azt is igénybe vettünk, vagy 2. az eredménytartalékot csökkentjük az osztalék összegével, és marad a kötelezettség. Köszönöm:
Tisztelt Szakértő! Elhatárolásokkal kapcsolatban a következő kérdésem lenne: Cég bérleti díjat számláz. Számlázott időszak: 2016. december. Számla kelte, teljesítés időpontja, fizetési határidő: 2017. január. Ebben az esetben a számlát 2016-ban kell kimutatni a követelések és az árbevétel között vagy 2017-ben kell könyvelni és elhatárolni a bevételt 2016. évre? A második esetben a követelés 2017-ben szerepel a mérlegben. Mi alapján kell eldönteni, hogy mi a helyes eljárás? Köszönettel: Szombati Imréné
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Cégünk 2015. évi beszámolójában szerepel jóváhagyott osztalék, mely még a mai napig sem került kifizetésre. Kezdenénk a 2016. évi mérleg összeállítását. Mivel sorok szűntek meg, így a 2015. évi mérleg oszlopait nem tudjuk "átmásolni", rendezni kell. De hová teszem a jóváhagyott osztalékot? Csökkentem a rövid lejáratú kötelezettségeket és növelem az adózott eredményt? Az előző évek eredményéből, eredménytartalékból nem volt jóváhagyott osztalék, csak a 2015.é vi eredményből. Elvileg könyvelési tétel nincs, csak mérlegátrendezés? És ha 2017-ben ki akarják fizetni a 2015. évi jóváhagyott osztalékot, akkor az könyvelésileg hogy fog kinézni? A mérlegben ez a jóváhagyott osztalék már az adózott eredményben, majd eredménytartalékban van, de a főkönyvben még a rövid lejáratú kötelezettségeknél? Ha 2017 májusában osztalékként fel akarják venni a 2016. évi eredményt és a 2015. évi jóváhagyott osztalékot, akkor könyvelésileg a 2015. évit a rövidlejáratúba könyvelem, a 2016. évit pedig az eredménytartalékból? Köszönöm szépen a segítséget!
Másik fél hibájából kár keletkezett a vállalkozás gépében 2016-ban. A biztosító megítélte a kártérítést, amit csak az idei évben, de az is lehet, hogy csak 2018-ban fizet ki. Hogyan kell ezt figyelebe venni a társasági adó számításánál? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A mérleg készítésekor hol kell kimutatni a pénztár-bank közötti átvezetési számla egyenlegét? A bankból a pénzt decemberben felvettük, ami be is került a pénztárba, viszont a banki kivonaton még nem szerepel az utolsó tétel, a 2017. januári banki kivonaton jelenik majd meg. Ezért az átvezetési főkönyvi számlának követel egyenlege van év végén. A mérlegben ezt a tételt hol kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha a tao alá tartozó betéti társaság 2017.01.01-től áttér a katarendszerbe, hogyan kell könyvelni a januárban kiállított decemberi szolgáltatásra vonatkozó bevételt? Az még a 2016. évi árbevételt növeli, vagy a katás bevételbe tartozik? Tényleg le kell zárni a cég számvitelét 2016.12.31-ével, mintha végelszámolt volna? Köszönöm válaszukat: Takács Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Kft. jelentős részlegbővítést végzett, új szakembereket kellett felvennie, új alvállalkozói vannak egy multi projekt elvégzéséhez. Az ehhez kapcsolódó költségeket ki akarjuk mutatni a mérlegben, és nem egyösszegben szeretnénk elszámolni. Hogyan kell ezt lepapírozni, mi legyen a számviteli bizonylata annak, hogy a költségek összértéke bekerült az immateriális javak közé? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel, Hadusovzkyné
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 50-50%-ban tulajdonosai a kft.-nek. A cég saját tőkéje 20 millió, a jóváhagyott osztalék 4 millió, a tagi kölcsön 2 millió forint. Az osztalék és a tagi kölcsön is 50-50%-os a felek közt. Az apa betegsége miatt gondolniuk kell a cég további sorsára. Egy gyermekük van, aki az egyik örökös, a másik örökös a házastárs, aki egyben a cég másik tagja. 1. megoldás Az apa az üzletrészét 50-50%-ban elajándékozza a gyermekének és a házastársának. Az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) 2. pontja értelmében az ajándékozási szerződés napjára meg kell határozni az üzletrész szokásos piaci értékét . A szokásos piaci érték az ajándékozott üzletrészre jutó saját tőke, növelve a jóváhagyott osztalékrésszel? Vagy még a tagi kölcsön rá eső részével is kell növelni az értéket? Az ajándékozási szerződésben elég az üzletrész névértéke, és az szja-törvény alapján elégséges igazolás a szokásos piaci értékre vonatkozóan a szerződés napjára taggyűlés által jóváhagyott mérleg? Kérdésem még, hogy ha kiveszik a jóváhagyott osztalékot és a tagi kölcsönt, amit az üzletrésszel ajándékba kaptak, akkor a magánszemélyek hogyan adóznak? 2. megoldás Ha megvárják az öröklés útját, akkor mi lesz a szokásos piaci érték, kiemelve kérdezem a jóváhagyott osztalék és a tagi kölcsön sorsát? Ha a megörökölt jóváhagyott osztalékot, tagi kölcsönt kiveszik, akkor hogyan adóznak? Várom – ha lehet, jogszabályi hivatkozással – szíves válaszukat. Üdvözlettel:Kisfaludyné
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági vállalkozás 2016. évben SAPS támogatást igényelt tárgyévre. A támogatás egy részét előlegként az adott évben az MVH ki is fizette, amiről küldött egy végzést is. Lekönyvelhetem-e a fenti támogatást (előleget) egyéb bevételként a 2016. évben, vagy csak követelésként állíthatom be? Amennyiben a végleges határozat csak a mérlegkészítés időpontja után jön meg, a beadott igénylés alapján előírható-e egyéb bevételként 2016. évre a teljes összeg?
Tisztelt Szakértő! Egy bt. elhatározza, hogy átalakul egyszemélyes kft.-vé. A kültaggal hogyan történik az elszámolás? Milyen számviteli teendők vannak az átalakulás kapcsán, illetve hogyan alakul az adóbevallások benyújtásának határideje? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy adásvételi szerződésben az eladó részletfizetéseket határozott meg azzal, hogy ha azok nem teljesülnek, akkor az adásvételi szerződés érvényét veszíti és utólag a kifizetett díjak bérleti díjaknak fognak minősülni. A nemfizetés bekövetkezett és annak a szerződésben rögzített hatása is. Az ügylet már lezárt beszámolót is érint. A számviteli törvény idei módosítása véleményem szerint az ilyen ügylet bemutatását is három oszlopos mérlegben kéri bemutatni (amennyiben a nagyságrendi feltételek teljesülnek), függetlenül attól, hogy ez nem tekinthető hibának, hisz az eredeti beszámoló készítésénél az akkori információk alapján helyesen lett bemutatva tárgyi eszköz beszerzésként az ügylet. Jól gondolom? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az idei könyvelés alkalmával derült ki, hogy egy külföldi partnerünknek még 2013-ban anyagelőleget számláztunk, amit ki is fizetett, de az akkori könyvelő ezt a tételt is exportbevételként könyvelte. Ebben az évben jutott el a termelésünk odáig, hogy ezt az előleget az idén teljesített értékesítésből levonjuk. Ha úgy könyvelem le, ahogyan az előleg visszavételezését kell, akkor a 453 főkönyvi szám T egyenlege megmarad, mert nincs meg az ellenpárja. Hogyan rendezzük ezt a helyzetet? Önrevíziózni kell a 2013. évi társasági adóbevallást (bevételként, akkor adóztunk utána) és három oszlopos mérleget kell készíteni a 2016. év beszámolójában? Vagy most a bevétel csökkenéseként számoljuk el a levont előleget? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Szakértők! Szeretném kérni a véleményüket, hogy jól könyveljük-e az alábbi esetet. Adott egy kft., amelynek 100 százalékos tulajdonosa egy másik kft. Osztalékot hagytak jóvá a korábbi években is. Most is majd jóvá lesz hagyva (ha minden jól megy) 2017. április 30-án (osztalék jóváhagyásának a napja). 1/ a cég lekönyveli a jóváhagyás napján, azaz 2017. április 30-án az alábbiak szerint: T413-K479. 2/ a tulajdonos cég a mérlegét 2017. május 10-én fogadja el, akkor könyveli le az 1-es pont szerint általa elfogadott osztalékot az alábbiak szerint: T36..?-K971 (kapott, járó osztalék) 3/ ha utal a "leány", akkor nála: T479-K384; míg az anyacégnél: T384-K36. tétel kerül könyvelésre. A kérdésem az, hogy egy jelenleg átvett könyvelésnél nyitó tételben (nem kevés, több száz millió forint) a T391-en csücsül a még meg nem kapott osztalék. Mi a helyes? Az, ha a kapott (járó) osztalékot az anyacégnél Egyéb követelésként, vagy Aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni? Több fórumon én a 391-et találtam, de szerintem egyéb követelés. Több szakértő is (köztük a SALDO) az egyéb követelést adta meg válaszként. Ha lehet, akkor a válasznál esetleg a számviteli törvény erre vonatkozó paragrafusát is kérem adják meg. Várom megtisztelő válaszát! Ui.: Ha nem jó a 391-es számla, akkor mit tudok tenni vele? Csak simán tegyem át 36-ra (ezen belül nem tudom, hogy pontosan hova kellene)?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték