234 találat a(z) mérleg cimkére
Saját termelésű készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Növénytermelés a fő profilunk. Év végén a saját termelésű terményeket (például kukorica) értékelni kell a könyvelésünkben. (Mivel év közben nem tartjuk nyilván értékben a saját termelésű terményeinket, így azokat év végén, leltár alapján könyveljük). December 31-én például 45 ezer forint volt a tonnánkénti egységára, de ha március 31-én van a mérlegkészítés időpontja, akkor módosítanom kell-e a december 31-én értékelt – például kukorica – könyvszerinti értékét? A piaci ár közben kevesebb lett? Mivel tudom alátámasztani? (tőzsdei ár, hírlap..) Áprilisban van csak értékesítésem. Annak az egységárát figyelembe vehetem a március 31-ei értékelésemnél? Kérném segítségüket. Köszönettel: Ené
Kaució kimutatása a mérlegben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérleti szerződésünk értelmében a bérlő háromhavi bérleti díjnak megfelelő kauciót fizetett részünkre, melyet a bérleti szerződés felmondása esetén – bizonyos feltételek teljesülése mellett – visszakap. Ez az összeg szolgál arra az esetre, ha nem fizetne, vagy a bérleti szerződés megszűntekor nem a rendeltetésszerű állapotban adná vissza a helyiséget. A bérleti szerződés 5 évre szól, és meghosszabbítható. Kérdésem az lenne, hogy a mérlegben/főkönyvben hol kell kimutatni a kapott összeget: egyéb rövid lejáratú kötelezettségként, vagy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként, vagy máshol? Köszönöm válaszukat.
Elhunyt osztalékelőlege
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Egy kft. tulajdonosai 50-50 %-ban anya és lánya. 2015-ben osztalékelőleget vettek fel, és ennek szja-vonzatát az akkori 16 % kulccsal a cég levonta, bevallotta, megfizette. Az édesanya e héten váratlanul elhunyt. A cég számviteli politikájában február utolsó napjáig tudomására jutott információkat könyveli az előző év kapcsán. A mérleg az előlegnél magasabb osztalékfizetésre ad lehetőséget. Az eredeti szándék szerint a mérleget elfogadó taggyűlésen döntöttek volna az előleggel egyező összegű osztalékról, és ezt követően került volna megállapításra az ehokötelezettség. Kérdések: Mi történik az előleggel a cég szempontjából, és mi az elhunyt magánszemély szempontjából? Hogyan rendezhető az előleg és az osztalék szja-kulcs változásból eredő 1 %-os különbözete és az eho? Mit kell tenni abban az esetben, ha a mérleg-közzétételi kötelezettségig lezárul a hagyatéki eljárás, és mit, ha nem? Kérem, segítsenek e váratlan helyzet megoldásában!
Követelések
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakásszövetkezet, társasház lakástakarék-pénztári befizetései, azok kamatai és állami támogatása az év végén megküldött egyenleg alapján a mérlegben a követelések között kell, hogy szerepeljen (a lejárati év 5 év)? Egyszeres könyvvezetésűek. Válaszát előre is köszönöm szépen! Reményik Anikó
Előző évekből származó kamat elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Anyavállalat leányvállalatának adott kölcsön után 1999-2002 évekre vonatkozóan nem számolta el a kamatot bevételként! A leányvállalat ezzel szemben elhatárolta ezt a kamatot. A 2003-2014. közötti időszak kamatát mind a két cég elszámolta (elhatárolta) a könyveiben. 2014-2016. években a leányvállalat visszafizette a tőkét, majd folyamatosan fizette vissza a kamatot. 2015 végére az anyavállalatnál "elfogyott" a lekönyvelt kamat. A leányvállalat 1999-2002. évek tekintetében elhatárolt, még fennálló kamatot is megfizeti az anyavállalatnak.(Anyavállalatot a NAV 2003-2005. évekre vonatkozóan átfogó vizsgálattal már ellenőrizte, lezárt időszakot teremtve!) Kérdésem: 1. Az anyavállalat ezt a kamatot (amit ő nem számolt el 1999-2002. év tekintetében, de most meg fog kapni) ki kell, hogy mutassa a 2015-ös eredménykimutatásában? 2. Elegendő csak a mérlegben rendezni ezt a követelést (T: Követelés - K: Eredménytartalék)? 3. Az anyavállalat mérlegfőösszege 210 millió forint, az említett kamat összege 24 millió forint. Jól gondolom, hogy szükséges 3 oszlopos mérleget készítenie? 4. Ha anyavállalat eredménykimutatásában szerepelteti a kamatot, hogyan kell a társaságiadó-bevallásában elszámolnia? Köszönöm!
Mérlegkészítés
Kérdés
A kft. könyvelőt váltott 2015. februártól. Az előző könyvelő nem készítette el a mérleget és az éves bevallásokat, ezért a cég 100 ezer forintos mulasztási bírságot kapott. Mindkét könyvelő elhárította a felelősséget, a régi szerint a zárás időpontjában ő már nem könyvelője a cégnek, az új könyvelő szerint csak a régi könyvelő zárhatja le az évet. Milyen szabályok alapján lehet megállapítani valamelyik könyvelő felelősségét? Vagy a cégvezető felelős egyedül a mulasztásért? Segítségüket előre is köszönöm.
Határozat könyvelése
Kérdés
Melyik évre kell könyvelni a jogerős adóhatósági határozatot a következő esetben? Egy kft.-nél az adóhatóság áfa adónemben végzett ellenőrzést 2013-2014. évekre, és mindkét évre 19-19 ezer forint adóhiányt állapított meg. Az adóhatósági jegyzőkönyv dátuma: 2016. február 09. A kft.-nél a mérlegkészítés napja 2016. március 31-e. Amennyiben a határozat 2016. március 31-e előtt jogerőssé válik, melyik évre (2015-re vagy 2016-ra) kell könyvelni a nem jelentős összegű adóhiány összegét, valamint annak bírság- és kédelmipótlék-vonzatát?
Számviteli beszámoló, Tao bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kisadózó vállalkozásként működő betéti társaság kényszertörlési eljárás hatálya alá került 2015 májusában. A kata törvény értelmében nyitó mérlegét elkészítette és könyvvizsgáltatta. A bt. törlésére 2016 januárjában került sor. A nyitó mérleget ugye nem kellett közzétenni? A kényszertörlés és a törlés közötti időszakról kötelezett-e beszámolót készíteni, letétbe helyezni és közzétenni vagy nem alanya a számviteli törvénynek? A kényszertörlés időszaka alatt nem végezhet gazdasági tevékenységet és a kényszertörlést követően törlésre kerül, mi értelme lenne a beszámolónak? A kisadózó nem csak akkor kerül vissza a számviteli törvény hatálya alá – mint jogelőd nélkül alapított vállalkozás –, ha tevékenységét tovább folytatja, mint társasági adóalany? A kényszertörlés alatt álló társaság nem alanya a társasági adónak. A kényszertörlési eljárás végén be kell-e nyújtania a 1671-es nyomtatványt? Korábbi válaszukban arról tájékoztattak, de ez a nyomtatvány nem TAO alanyokra vonatkozik csak? Köszönettel:
Számviteli és adózási teendők végelszámoláskor
Cikk
Mikor van mód végelszámolásra, milyen határidőket kell betartani, milyen számviteli és adózási feladatokat kell teljesíteni? Összefoglaltuk a számviteli törvény hatálya alá tartozó adózókra vonatkozó szabályokat.
Támogatás visszafizetése
Kérdés
Ügyfelem nonprofit kft., állami támogatást kap a központi költségvetésből tevékenysége ellátásához. A támogatás nettó módon finanszírozza a kiadásait. A 2014. évi támogatási összeg minisztérium által történő elszámolása 2015. év végén megtörtént, az elszámoltatást végző főosztály határozata alapján az állami támogatás egy részét ügyfelemnek vissza kell fizetnie. A határozatot ügyfelem kifogásolta, körülbelül áprilisban (még mérlegkészítés előtt) születik majd meg a visszafizetendő támogatás végleges összegét is tartalmazó határozat. Kérdésem: a 2015. évről készült beszámolóban szerepeltethetem-e az egyéb ráfordítások között a visszafizetendő támogatás összegét? Szükséges-e ehhez a támogatás mérlegkészítésig történő visszautalása? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Saját fejlesztésű berendezés
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A következő kérdéssel kapcsolatban kérnénk szíves segítségét. Társaságunk egy saját berendezés építésébe kezdett. Ehhez megvásároltunk egy szabadalmi jogot, illetve igénybe vettünk szolgáltatásokat, valamint vásároltunk anyagokat. A projekt egyelőre nem zárult le, a berendezés folyamatos fejlesztés és tesztelés alatt van, de még nincs kész. Hogyan kell elszámolni a projekttel kapcsolatos költségeket év közben, és a mérlegben hol szerepel helyesen a beruházás, ha év végéig nem történt meg a berendezés üzembe helyezése? Továbbá az lenne a kérdésünk, hogy van-e a projektnek bármilyen különleges adóvonzata? Köszönettel.
Kár elszámolása
Kérdés
Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett 2014 decemberében. Az ingatlan tartozéka volt egy darupálya is, ami a tűz miatt szinte teljesen használhatatlanná vált. Külső szakértők szerint az ingatlanban és az ingatlanhoz épített 5 tonnás darupályában keletkezett kár, az avultságot is figyelembe véve 17 millió forintos, a biztosító értékelése a mérlegkészítésig nem érkezett meg. Mivel a darupálya az ingatlannal összefügg, tehát az épület nélkül nem lehet használni, ezért az ingatlan értéke tartalmazza a darupálya értékét is. Ezért az értékcsökkenést 2 százalékban számoltuk el. A 2014. 12. 31-ei mérlegben a szakértők által megállapított 17 millió forintos összegű kárt terven felüli értékcsökkenésként elszámoltuk, mivel a mérleg készítéséig nem rendelkeztünk a biztosító megállapításával. 2015 augusztusában megérkezett a biztosító által megállapított kárösszeg, ami 19 millió forint volt. A kár összegét 2015. évben egyéb bevételként számoltuk el. 2015. évben az ingatlanon és a darupályán végzett bontási és javítási költségeket beruházásként számoltuk el, és megnöveltük az ingatlan értékét; ez az érték 16 millió forint. A teljes felújítás még nem fejeződött be a 2015. évben. Kérdésem, hogy megfelelő volt-e az elszámolásunk? Kérdésem, hogy a 2015. évben az ingatlanon és a darupályán végzett felújítást el lehet-e számolni a taotörvény 7 § (1) zs) pontja alapján adóalap-csökkenésként, mint ingatlanon végzett felújítást? Várom válaszukat.
Beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beruházási tervet kell készítenem, ahol adott két cég: „A” és „B”. „A” cég jegyzett tőkéje 30 millió forint, ennek az 50 százalékát megvásárolja „B” Kft. (projektcég) 250 millió forintért, amihez üzletvásárlási hitelt vesz fel. (Ezen túl „A” Kft. eredménytartaléka 260 millió forint, „B” Kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint.) Így a tervekben „B” Kft. mérlegében az eszközoldalon lesz 250 millió forint részesedés (befektetett pénzügyi eszköz), forrásoldalon pedig a hitelek között szerepel a párja. „B” Kft. 3 évig törleszti a beruházási hitelét folyamatosan (évi 20 millió forinttal), majd 2019-ben azt tervezi, hogy beolvad „A” Kft.-be. A kérdésem az lenne, hogy a beolvadás után hogyan kell tervezni „A” Kft.-nél? A jegyzett tőkéket össze kell adni, ha jól tudom: 50+3 millió forint = 53 millió forint. A beruházási hitel maradék összege bekerül „A” Kft.-be. A „B” Kft mérlegében szereplő részesedést (befektetett pénzügyi eszközök között) hol, hogyan kell nyilvántartani a beolvadás után „A” Kft.-nél? („A” Kft.-ben való 250 millió forint értékű részesedés?) Egyéb részesedés, saját részvény, eredménytartalék terhére le kell írni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Végelszámolás: így kell felosztani a vagyont a tulajdonosok között
Cikk
Végelszámolás alatt álló cégnél mi a teendő a beszámoló zárása előtt? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértő, mérlegképes könyvelő válaszolt.
Osztalékelőleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Egy egyszemélyes kft. (100 százalékos tulajdonos egy kft.) 10 millió forint osztalékelőleget állapít meg idén augusztus 15-vel. (Mérleg stb.) Az osztalékelőleget kiutalja a tulajdonosnak. (Mivel a tulajdonos egy gazdasági társaság - nincs szja előleg levonás.) Októberben a 100 százalékos tulajdonos eladja a 100 százalék üzletrészét egy másik kft.-nek. 2016-ban mérlegkészítéskor a véglegesen jóváhagyott osztalék 10 millió forint, azonban már más a tulajdonos 2015.12.31-én. Mi a teendő? Mi a sorsa az osztalékelőlegnek? Válaszát előre is köszönöm: Tisztelettel: L.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
