Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várom segítő válaszát. Kivás kft. ügyvezetője nyugdíjas. Mely esetben nem kivaalap a részére fizetett jövedelem/bér? Ha munkaviszonyban veszi fel a jövedelmet vagy ha társas vállalkozóként? Találtam a jogszabályokban (tb, Sztv.) fogalmakat erre vonatkozóan, de bizonytalanok vagyunk abban, hogy hogyan jár jobban a társaság.
Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó ügyfelem a kiva szerint adózik. Azt szeretném megtudni, hogy a biztosítottnak nem minősülő megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott oktatónak kifizetett jövedelem, valamint az alkalmi munkavállalónak kifizetett jövedelem változatlanul – ahogy 2018-ban sem – 2019-ben sem képezi a kiva alapját? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Tisztelt Szakértő! Véleményüket szeretnénk kérni a kivaalanyiság megszűnése témakörében a következők tényállás szerint: A tárgyadóévben az adóalany kiva hatálya alá tartozó adózó. Évközben a tulajdonosi struktúra átalakulását követően a korábbi jogi személy tulajdonos többségi befolyást szerzett az adóalanyban. Tulajdoni hányada a korábbi 21 százalékról 60 százalékra változott, ezzel kimerítve a tao-törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás szabályait, melynek köszönhetően az adóalanynak az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Kérdés, hogy az adózónak így a kivatörvény 16. § 2. pontja szerint azonnal a cégjogi változások hatálybalépést követően, vagy a tárgyadóévet követő adóévben megszűnik-e a kivaalanyisága, avagy ebben az esetben kizárólag az adóalanyiság megszűnése tekintetében a 19. § 5. pontjában foglaltak az irányadóak? Szíves segítségüket köszönjük előre is. Üdvözlettel,Veresné
Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.
Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .
Tisztelt Szakértő! Az alábbi válaszával kapcsolatban lenne további kérdésem:https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_13_KIVA_alatti_beruhazas_vxe Köszönöm a választ, de az nem egyértelmű számomra, hogy ezek szerint az eredménytartalékból ugyanannyi áll rendelkezésre osztalék kifizetésére, mintha nem történt volna beruházás? Ez azért lényeges, mert ha későbbiekben osztalékkifizetés mellett döntünk, a rendelkezésre álló keret ezt is mutatni fogja. Természetesen az osztalékfizetési korlátot figyelembe véve szól a kérdésem. Köszönöm szépen.
Tisztelt Szerkesztő! Kérdésem, hogy a kivaalapba beleszámít-e, ha használt tárgyi eszközt vásárolok? Kell-e utána fizetni 13 százalék kivát? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az egyik cég kiva adózási formára szeretne áttérni. A kft. tulajdonosa társas vállalkozó is egyben. Az ügyvezetést is ő látja el. Eddig a garantált bérminimum 112,5% -a után fizette a járulékokat, mivel nem munkaviszonyban végezte. Ha áttér a kiva adózási formára, akkor a 13% kiva mellett is kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, vagy ha írnak egy munkaszerződést, akkor elég csak a garantált bérminimum után fizetni a kivát és nem kell a szochot és a szakképzési járulékot sem?
December 31-én három – a vállalkozásoknak jelentős adómegtakarítást eredményező – határidő jár le. Az óév utolsó napjáig lehet választani az alanyi mentességet az áfában. 2019-től négymillió forinttal, 12 millió forintra nő az áfamentesség bevételi határa, ezért több tízezer vállalkozóval bővülhet az alanyi mentesek több mint félmilliós tábora. Az év utolsó napjáig választható a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva), ha már január elsejétől ezen adózási módok egyike szerint kíván adózni a vállalkozó. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy 2018. december 31-én éjfélig az erre vonatkozó nyilatkozatot el kell juttatni az adóhivatalnak – írja mai sajtóközleményében a Pénzügyminisztérium.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal "A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től" címmel tett közzé információkat honlapján.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását. A Portfolio.hu megjelent egy cikk, hogy miért előnyös a kiva. A cikk szerint egy 20 fős vállalkozás bérköltsége 50 millió forint, az adózás előtti eredménye 20 millió forint, a társaságiadó-alapja pedig ennek a 80 százaléka, és az adóévben nem fizetett ki osztalékot, valamit 46 millió forint értékű új beruházást valósít meg. A számításaik szerint 520 ezer forint a kiva. Ezt lehet úgy értelmezni az én példám alapján, hogy a társaság, ahol a bérköltség 10 millió forint, a beruházás 9 999 999 forint, akkor 1000 forint után kell fizetni kivát? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
A kormány azt szeretné, ha egyre több vállalkozás választaná a kisvállalati adót (kivát) – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
December, a naptári év utolsó hónapja nem csak a téli ünnepek közeledtét jelenti, és nem csak – a naptári évvel megegyező üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknál legalábbis – az üzleti év zárásával kapcsolatos feladatok, tennivalók kerülnek ilyenkor a pénzügyi vezető, ügyvezető asztalára.
Kérdésem a következő: a társasági adó hatálya alatt keletkezett eredménytartalékból hogyan adózik a magánszemély a kiva hatálya alatt felvett osztalék után, illetve a kiva ideje alatt keletkezett és fizetett osztalék után?
Tisztelt Szakértő! Egy kivaalanyiságot választó kft. 2019. évben osztalékot kíván fizetni tagjai részére. A társaság tagjai munkaviszonyban állnak a kft.-vel, havi munkabérük a garantált bérminimum. (A kérdés a 2019-es változás miatt vetődött fel, mivel eho helyett szociális hozzájárulási adót terheli az kifizetett osztalékot) Kérdésem, milyen adóterhek mellett fizethető ki az osztalék? Illetve mennyire lehet előnyös számukra, ha 2019-ben a kft. minimálbér kétszeresének megfelelő munkabért fizetne részükre? Tisztelettel köszönöm szíves válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték