Tisztelt Szakértő! A kiva adózási módot a 2018. november elején alakuló társaság választhatja már a megalakulás napjától? Ha igen, akkor a társasági szerződésben kell rögzíteni a választott adózási módot, vagy a 18T203KV nyomtatványon történő bejelentésre van szükség? Válaszát megköszönve: Kissné
Betéti társaság társaságiadó-törvény hatálya alá tartozik jelenleg, október 1-jétől áttér a kivára. A korábbi években tagjai számára kölcsönt nyújtott, melynek visszafizetése még nem történt meg. A bt. minden évben jegybanki alapkamat +plusz 5 százalékos kamatot számít fel a tagok részére, melyet elszámol bevételként és nyilvántart, mint tagokkal szembeni követelést. Kérdésünk: a nyújtott kölcsön fennálló állományát, esetleg a kamatkövetelést/bevételt figyelembe kell-e vennünk bármilyen korrekciós tételként a kiva alapjának megállapításakor?
Tisztelt Szakértő! Egy 2018 szeptemberében alakuló betéti társaság 2019. évtől választhatja-e a kiva adózási módot? Válaszát megköszönve Bognárné
Cikkünkben a tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatását mutatjuk be a kiva adózás alatt és a társasági adó hatálya alá történő visszatérést követően. Példákkal szemléltetjük a társasági adózás időszakában használatba vett eszközökkel kapcsolatos döntések hatását a kiva alól a tao hatálya alá történő visszatérést követően.
Az elmúlt másfél évben 110 ezer kisebb gazdasági szereplő csatlakozott a katához, és több mint húszezer közepes cég a kivához – ismerteti szombati számában a Magyar Idők.
Tisztelt Szakértő! Nagyon érdekes volt az erről szóló cikk, de néhány további kérdés vetődött fel ezzel kapcsolatban: 1. Kell-e szochót fizetni azután az osztalék után, ami még a kivára történő bejelentkezés előtt keletkezett, de a kifizetés 2019-ben lesz? 2. Kell-e szochót fizetni a 2019-ben megállapított eredmény után (ami 2018-ban keletkezett), ha még 2019-ben fel is veszik az osztalékot? 3. Hogyan kell eljárnia a nyugdíjas tulajdonosnak, akinek 2019-től nincs szocho/tb fizetési kötelezettsége a jövedelme után, mit és mennyit kell fizetnie a kapott osztaléka alapján? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! 2017-től kiva adózás alá bejelentkezett ügyfelem 2011-2015. évi vevői követeléseit – a vevők folyamatos felszólításának és ennek ellenére a vevők nem fizetése miatt – ki szeretné vezetni a könyvekből. Azt szeretném megtudni, hogy a behajthatatlan vevői követelések kivezetése miatt meg kell-e emelni a kjivaalapot nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség címen? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. bejelentkezik kiva alá, akkor az iparűzési adónál is át kell jelentkeznie? Az önkormányzattal beszéltünk telefonon, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy semmi teendő előtte, a bevallás határidejekor, május 31-én kell a bevallásban nyilatkozni ez ügyben, hogy választja-e a kivaalap szerinti adózást. Mi van, ha év közben tér át kiva alá? Akkor kell az önkormányzat felé jelezni valamit? A kivaalap 120%-a az iparűzési adóalap? Évente lehet változtatni, hogy melyik szerint akarok iparűzési adót fizetni? Ha nem kell bejelentkezni, akkor azt jelentené, hogy módosítható? Várom válaszukat.
Tisztelt Pölöskei Pálné! Egy kivás vállalkozás értékesíti a kiva előtti tao-s időszakban beszerzett tárgyi eszközét. Áttéréskor élt a Katv. 28. § (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel, azaz nem növelte meg a tao-alapját a tao és a számviteli értékcsökkenés különbözetével. Kérdés, hogy az áttéréskor meg nem fizetett tao-alap után keletkezik-e adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor mikor, az értékesítéskor vagy a kivából való esetleges kilépéskor? Köszönettel. Pap Attila
A különböző adózási módot (társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója) alkalmazó társas vállalkozásoknak és tagjaiknak speciális szabályok szerint kell adózniuk az osztalék, osztalékelőleg után.
Áttérési különbözet a kivás adóalanyiság megszűnésekor c. cikkükben a 2. példa szerint a tao időszaka alatt képződött, társasági adóval leadózott 2016. évi eredmény újra tao-alapot képezne, ha azt a kiva alól visszajelentkező adóalany nem eszközbeszerzésre költi. Ez szerintem nem egyezik meg azzal az elvi indokolással, amit a szakértő a cikk elején kifejt, miszerint az áttérési különbözet számításának indoka, hogy ne lehessen olyan jövedelem, ami egyik adó alá sem esik. Hogyan egyeztethető ezzel össze az Önök álláspontja, amit a cikkben kifejtettek? Ugyanis a szerint a 2016-os eredmény akár kétszer is tao-fizetési kötelezettség alá kerülhet, míg a 2017-es eredmény sem kivával, sem tao-val nem adózott.
Sok szó esik arról, hogy a „hagyományos” adózási módnak tekinthető társasági adó vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás alól hogyan térhetnek át az arra jogosult adózók a 2013-tól bevezetett „új” adózási módokra (kata, kiva), kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy létezik visszaút is. Akinek nem vált be a kisvállalati adózás, vagy a jövőre nézve más pénzügyi stratégiát folytatna (például. visszaszorul a bérköltség és előtérbe kerül az osztalékfizetés), visszatérhet (áttérhet) a kisvállalati adózás (kiva) alól a társasági adó alá.
Egyéni cég Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni cégre szeretné változtatni a vállalkozási formáját. Kérdésem: mi lenne az a minimális összeg, amivel alapítani tudná az egyéni céget, s ez készpénz vagy tárgyi eszköz is lehet? S ha egyéni cég vállalkozási formát választ, akkor kiva adózási formába is átléphet? S ilyenkor amit kivált, a kiva a szocho, szakképzési és az szja? Milyen nyomtatványt kell kitölteni az átjelentkezés esetén? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni cégre szeretné változtatni a vállalkozási formáját. Kérdésem: mi lenne az a minimális összeg, amivel alapítani tudná az egyéni céget, s ez készpénz vagy tárgyi eszköz is lehet? S ha egyéni cég vállalkozási formát választ, akkor kiva adózási formába is átléphet? S ilyenkor amit kivált, a kiva a szocho, szakképzési és az szja? Milyen nyomtatványt kell kitölteni az átjenlenkezés esetén? Válaszukat előre is köszönöm!
A cikk a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.) módosító – az Országgyűléshez T/00625 számon benyújtott – megszavazott törvényjavaslatban a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződések alapján meghatározott különbözet adóalapnál (egyenlegnél) történő figyelembevételére módosító szabályt értelmezi.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték