1247 találat a(z) kiva cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. kérdés: egy kft. 2018.01.01-jétől kiva adózási módot választotta a tao helyett, 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, holott nem lehetett volna, mert a Tao 16. § (1.c.) bekezdése jogutód nélküli megszűnés esetén tiltja. Ilyen esetben mi a teendő? Társaságiadó-bevallást kell önellenőriznem? És késedelmi pótlékkal növelt összegben megfizetnem vagy kiva-bevallásban van-e rá lehetőség? 2. kérdés: ha fejlesztési tartalékot képeztem a Tao tv. hatálya alatt és a kiva időszakában 4 éven belül beruházásokat hajtok végre, feloldom a fejlesztési tartalékot, elszámolom a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést, viszont hogyan fizetem meg a fejlesztési tartalék utáni adót (késleltetett értékcsökkenést)? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel Novákné Gaál Mónika

Kérdés

Kiva szerint adózó vállalkozás egyik tagja nem működik személyesen közre a vállalkozásban (heti 36 órát elérő munkaviszonya van), a másik tag pedig társas vállalkozóként dolgozik a vállalkozásban. 2019-ben osztalékot kívánnak felvenni. Ebben az esetben hogyan adóznak a tagok?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk 2019. január 1-jétől kiva adózási módot választotta. A 1871-es bevallás kitöltésénél a mérlegadatoknál nem szerepel elhatárolás sor. A kérdésem az lenne, hogy a 2018. évben kifizetett, de csak a 2019. évre vonatkozó költségeket a 2018. évi főkönyvben milyen főkönyvi számokra (elhatárolásként v. költségként) kell könyvelni? Válaszát köszönöm. Bognárné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kiva szerint adózó vállalkozás tagjának számla ellenében bérleti díjat fizet. Az egyik tag a szóban forgó cégben alkalmazott, a másiknak van heti 36 órát elérő munkaviszonya. A kérdésem az, hogy a számla ellenében fizetett bérleti díj beleszámít-e a kiva alapjába? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Többen megkérdezték már, de mégsem teljesen értem, hogy a kft. 2019. évben saját jogú öregségi nyugdíjas tulajdonosa , ha munkaviszony keretében végez tevékenységet cégében, a neki kifizetett munkabér képezi e kiva alapját? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kiva alá tartozó cégünk reprezentációt nyújtott munkavállalóinak. Ebben az esetben az összeg 1,18-szorosára állapítjuk meg a 15 százalék szja-t és ezen kívül az alap összeg 1,18-szorosára fizetjük majd meg a kivát is? Másik kérdésem pedig az lenne, ha a cégből az adómentes értékhatárig kulturális belépőt adunk a dolgozóknak, akkor kell-e fizetni kivát ez után vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019-től kivaalapot képeznek a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások. Az Szja tv. szerint az egyes meghatározott juttatások adóalapjának meghatározásakor alkalmazni kell az 1,18-szoros szorzót. Kérdésem az lenne, hogy a kiva alapjánál figyelembe kell-e venni az 1,18-szoros szorzót? Köszönettel várom válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. úgy döntött, hogy február 1-jétől szeretne átlépni a kiva hatálya alá. Kérdésem, hogy milyen teendőim vannak ezzel kapcsolatban, azon kívül, hogy bejelentettem ezt a szándékot az adóhatóságnak? Válaszát előre is köszönöm

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Amennyiben 2018-ra vagy akár a későbbi évekre vonatkozóan kiva adózású társaság osztalékot szeretne fizetni tagjainak a kiva időszak alatt termelődőtt nyereségből, úgy helyesen jár-e el, hogy az osztalék összegéből levonja a 15 százalék szja-t és a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót (max. szintig, ami 2019-től az eho helyett alkalmazandó), és emellett az éves kiva összeg meghatározásánál a kiva adóalapját is megemeli az osztalék összegével? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabérét csak 15 százalék szja terheli. Ha ez a nyugdíjas egyben tulajdonos is a kft.-ben, amely kivában működik, osztalék után hogyan adózik? A kiva kiváltja a szochót. Hogyan kell értelmezni a 19,5 százalékos szocho-fizetési kötelezettséget az osztaléknál?

Kérdés

Kedves Szakértő! Társaságunk 2018. 07. 01-jével lépett át a kiva adózásba. A mérlegbeszámolót és a 71-es bevallást elküldtük 06.30-ával bezárólag. A kérdésünk az, hogy a következő mérlegbeszámoló dátuma 2018. 07. 01-12. 31-éig lesz, vagy emiatt, hogy év közben tértünk át a kivára, eltérő üzleti év kezdődik ? Köszönjük a választ

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várom segítő válaszát. Kivás kft. ügyvezetője nyugdíjas. Mely esetben nem kivaalap a részére fizetett jövedelem/bér? Ha munkaviszonyban veszi fel a jövedelmet vagy ha társas vállalkozóként? Találtam a jogszabályokban (tb, Sztv.) fogalmakat erre vonatkozóan, de bizonytalanok vagyunk abban, hogy hogyan jár jobban a társaság.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó ügyfelem a kiva szerint adózik. Azt szeretném megtudni, hogy a biztosítottnak nem minősülő megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott oktatónak kifizetett jövedelem, valamint az alkalmi munkavállalónak kifizetett jövedelem változatlanul – ahogy 2018-ban sem – 2019-ben sem képezi a kiva alapját? Köszönettel: Kauker Zsoltné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Véleményüket szeretnénk kérni a kivaalanyiság megszűnése témakörében a következők tényállás szerint: A tárgyadóévben az adóalany kiva hatálya alá tartozó adózó. Évközben a tulajdonosi struktúra átalakulását követően a korábbi jogi személy tulajdonos többségi befolyást szerzett az adóalanyban. Tulajdoni hányada a korábbi 21 százalékról 60 százalékra változott, ezzel kimerítve a tao-törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás szabályait, melynek köszönhetően az adóalanynak az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Kérdés, hogy az adózónak így a kivatörvény 16. § 2. pontja szerint azonnal a cégjogi változások hatálybalépést követően, vagy a tárgyadóévet követő adóévben megszűnik-e a kivaalanyisága, avagy ebben az esetben kizárólag az adóalanyiság megszűnése tekintetében a 19. § 5. pontjában foglaltak az irányadóak? Szíves segítségüket köszönjük előre is. Üdvözlettel,Veresné

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Arborétumlétesítés számviteli elszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Egyéni és társas vállalkozás egyidejűleg, járulékok

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése, bevallások

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink