Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsönnél a kölcsönt nyújtó tao szerint adózik, jegybanki alapkamat +5 százalékkal kiszámolja a (feltételezett) piaci kamatot és ezzel az összeggel növeli a tao alapját. A kamatmentes kölcsönben részesülő kiva szerint adózó ugyanezzel az összeggel csökkentheti-e a kiva alapját? Köszönettel, CsK
Tisztelt Szakértő! Kft. a kiva adózást választotta 2019-től. A kivában adóalap-módosító tétel a kiva időszak alatt jóváhagyott osztalék, a kiva időszak előtti eredménytartalékból jóváhagyott osztalék viszont nem. Kérdésem az lenne, hogyha a 2019-es beszámoló (kivás) készítésekor kerül osztalék jóváhagyásra, akkor van-e valamilyen sorrendiség, vagyis először a tárgyévi adózott eredményt kell figyelembe venni, vagy miután az adózott eredmény nyitás után az eredménytartalékba kerül, az osztalék-jóváhagyás pedig már az eredménytartalékból történik, ezért elfogadható-e az a sorrendiség, hogy először a tao időszakban keletkezett eredménytartalék kerül felhasználásra? Kft. tulajdonában levő lízingelt személygépkocsi után a lízingdíj áfájának 100 százaléka levonásra kerül, magánhasználat nincsen, ez útnyilvántartással alá van támasztva. Helyes-e az áfa 100 százalékos levonása? Amennyiben eladásra kerül a személygépkocsi, akkor eladáskor milyen áfakulcsot kell a számlában feltüntetni? Köszönöm válaszukat!
2018. évi eredmény után egy kivaalany kft. taggyűlése osztalékot hagy jóvá 2019 áprilisában. A kiváról szóló szabályozás azt mondja, hogy az adóévben jóváhagyott osztalék után kell figyelembe venni adóalap-módosító tételként. Jelen esetben a 2018-ról szóló adóbevallásban kell-e figyelembe venni módosító tételként az osztalékot, vagy a 2019-ben (mivel 2019-ben volt a jóváhagyás)?
Gyakran felmerülő kérdés a kisvállalati adóalany gazdasági társaságoknál, hogy a tagok által teljesített pótbefizetés összegével szükséges-e módosítani a kisvállalati adó alapját, illetve a korábban – akár a társasági adóalanyiság időszakában – teljesített pótbefizetés visszafizetése esetén van-e korrekciós tétel a kivában.
Tisztelt Szakértő! Egy kivás cég alábbi ügyleteinek adójogi megítélésével kapcsolatban kérek Öntől segítséget: 1. Ha egy kivás cég a Tao törvény alá tartozó vállalkozásától osztalékot kap, akkor azt kiva adóalap-csökkentőként kell elszámolnia? 2. Ha egy kivás cég Tao alá tartozó vállalkozásának osztalék fizet, akkor azt kiva adóalap-növelőként kell elszámolnia? 3. Ha egy cég egy másik cégnek végleges pénzeszközt ad át, akkor keletkezik-e a nyújtó vagy a kapó cégnek bármilyen adófizetési kötelezettsége, és ha igen, akkor milyen jogcímen? Kérem, írja meg az alábbi relációk vonatkozásában van-e eltérés az adófizetési kötelezettségekben? Egy kivás cég adhat-e taós cégnek Tao törvény szerinti nyilatkozatot, hogy a végleges pénzeszköz átadás vállalkozás érdekében elismert ráfordításnak minősüljön a taós cégnél? Fordított helyzetben hogyan kell eljárni? a) Kivás cég ad kivás cégnek, b) Kivás cég ad taós cégnek, c) Taós cég ad kivás cégnek, d) Taós cég ad taós cégnek. 4. Van-e valamilyen plusz jogszabályi kötelezettség (például 1 évig nem lehet elidegeníteni) azon új beszerzésű tárgyi eszközökre, amelyekre tekintettel a cég csökkentette a kiva alapját? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Egy Magyarországon bejegyzett cég munkaerőt kölcsönöz németországi fióktelepén keresztül. A Tao-törvény hatálya alatt a külföldi fióktelephez közvetve vagy közvetlenül köthető költségeket és ráfordításokat átterheli a németországi fióktelepre, mely Németországban éves beszámolót készít. A költségátterhelés a járulékokra is vonatkozik. A magyar társaság át akar térni kiva adózásra, mely során a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást a kiva adó kiváltja. Kérdés: A személyi jellegű kifizetések alapján kiszámolt kiva adó azon része, amely a Németországban dolgozók magyarországi bére után kerül kiszámításra továbbhárítható-e a németországi fióktelepre?
Tisztelt Adószakértő! Kérem mutassa be, ha lehet példán keresztül, hogy milyen hatása van kivába lépéskor a halasztott bevételeken (483 számlán) nyilvántartott összegnek (korábban beruházásra kapott támogatás elhatárolt összege), társasági adó szempontjából (növeli-e a társaságiadó-alap összegét) és a számviteli törvény szempontjából is. Köszönettel!
A társaság 2019. január 1-től visszatér a kiva hatálya alól a tao hatálya alá. A 2018. évi adózott eredmény felhasználásáról februárban döntenek. - Ha úgy döntenek, hogy a 2018. évi eredményt teljesen osztalékra használják fel, akkor ez az összeg még a kiva alapját fogja növelni a 2018. évi kiva bevallásban? - Ha úgy döntenek, hogy az eredményt teljes mértékben eredménytartalékba helyezik, úgy az a későbbiekben ha úgy döntenek, hogy ezt az eredménytartalékot osztalékra fogják felhasználni ez az összeg taoval fog adózni?
A kérdésem a következő lenne: kft. 2018-ban jelentkezett be a kiva alá. A törvényben azt olvastam , hogy kivás vállalkozás nem alkalmazhat időbeli elhatárolást, csak ha 2 évnél több évet érint. Most egy kicsit meg vagyok zavarodva, hogy mit kezdejek azokkal a számlákkal, amelyek 2019. január–februári keltezésűek, de a számlán belül látható, hogy 2018. évi költségeket tartalmaz. Ha jól értelmezem, az áfát mindenképpen 2019. január, illetve február hóban vonhatom le, mert 2019. évi kibocsátásúak, de a költségek elszámolásában bizonytalan vagyok. Kérem szépen a segítséget, melyik évben számolhatom el a költségeket. Válaszukat előre nagyon megköszönve: Hável Györgyné Erika
A kiva adózást választó adóalanyok az iparűzési adó alapján a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A jóváhagyott osztalék is a kiva alapja. Kérdésem, hogy a jóváhagyott osztalék az iparűzési adó alapját is növeli? Tehát az iparűzési adó alapjának számításánál a kivaalapot a növelő, csökkentő tételek figyelembe vételével kell meghatározni? Mária adószakértő
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2019. január 1-jétől a társasági adóról áttért a kisvállalati adóra. 2018. évre a taggyűlés prémiumfeltételt írt elő, a prémium mértékét a társaság 2018. évi adózott eredményéhez kötötte. A prémium összege az éves beszámoló elkészítésekor válik véglegessé. Az elmúlt években a prémiumot és annak járulékait (szocho, szakképzési hozzájárulás) a költségek között elszámoltuk a passzív időbeli elhatárolással szemben. 2018 után az ügyvezetőt megillető prémium a beszámoló elfogadását követően, várhatóan 2019. április hónapban kerül kifizetésre. Helyesen járunk-e el a 2018. év zárása és a beszámoló elkészítése során, ha a prémium bérköltségként elszámolt összege után nem szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást számolunk el az 54-56-os számlacsoportban, hanem 13 százalékos kivát a 89-es számlán, mivel a prémium kifizetésekor már nem vagyunk a társasági adó alanya? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy kivás vállalkozás nem veszi igénybe a kiva által biztosított beruházási adókedvezményt, a kiva alól történő kilépés után, amikor visszatér a tao hatálya alá, figyelmen kívül hagyhatja a tao szerinti adófizetési kötelezettségét, amit az áttérés szabályai határoznak meg? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó telefonszámlája után szeretné elszámolni az áfát, ezt 70-30 százalékos arányban lehet alkalmazni? S ilyenkor kell a telefonköltség 20 százalék része után szja-t és szochót fizetni, kivás cég esetén pedig csak kivát szocho helyett? Egyéni vállalkozó nem dönthet úgy ugye, hogy csak a telefonköltséget számolja el, és nem fizet szja-t, szochót, és áfát sem igényel vissza?
Tisztelt Szakértő! Kiva szerint adózó társaság prémiumot határolt el az előző évre, azaz a bevallást érintő évben a bérköltség között szerepel a prémium összege. Kérdésem, hogy az elhatárolásként év végén lekönyvelt prémium után az arról az évben beadott záróbevallásban, vagy a következő évben, a tényleges kifizetéskor kell bevallani és befizetni a kivát? Köszönöm a választ!
Cikkünkben az osztalék (osztalékelőleg) meghatározása mellett az e jövedelem utáni adózást mutatjuk be a magánszemélyeknél, illetve jogi személyeknél, figyelemmel az alkalmazott adózási formára.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték