Tisztelt Szakértő! Többen megkérdezték már, de mégsem teljesen értem, hogy a kft. 2019. évben saját jogú öregségi nyugdíjas tulajdonosa , ha munkaviszony keretében végez tevékenységet cégében, a neki kifizetett munkabér képezi e kiva alapját? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A kiva alá tartozó cégünk reprezentációt nyújtott munkavállalóinak. Ebben az esetben az összeg 1,18-szorosára állapítjuk meg a 15 százalék szja-t és ezen kívül az alap összeg 1,18-szorosára fizetjük majd meg a kivát is? Másik kérdésem pedig az lenne, ha a cégből az adómentes értékhatárig kulturális belépőt adunk a dolgozóknak, akkor kell-e fizetni kivát ez után vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2019-től kivaalapot képeznek a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások. Az Szja tv. szerint az egyes meghatározott juttatások adóalapjának meghatározásakor alkalmazni kell az 1,18-szoros szorzót. Kérdésem az lenne, hogy a kiva alapjánál figyelembe kell-e venni az 1,18-szoros szorzót? Köszönettel várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. úgy döntött, hogy február 1-jétől szeretne átlépni a kiva hatálya alá. Kérdésem, hogy milyen teendőim vannak ezzel kapcsolatban, azon kívül, hogy bejelentettem ezt a szándékot az adóhatóságnak? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Adózóna! Amennyiben 2018-ra vagy akár a későbbi évekre vonatkozóan kiva adózású társaság osztalékot szeretne fizetni tagjainak a kiva időszak alatt termelődőtt nyereségből, úgy helyesen jár-e el, hogy az osztalék összegéből levonja a 15 százalék szja-t és a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót (max. szintig, ami 2019-től az eho helyett alkalmazandó), és emellett az éves kiva összeg meghatározásánál a kiva adóalapját is megemeli az osztalék összegével? Válaszukat előre is köszönöm.
Munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabérét csak 15 százalék szja terheli. Ha ez a nyugdíjas egyben tulajdonos is a kft.-ben, amely kivában működik, osztalék után hogyan adózik? A kiva kiváltja a szochót. Hogyan kell értelmezni a 19,5 százalékos szocho-fizetési kötelezettséget az osztaléknál?
Kedves Szakértő! Társaságunk 2018. 07. 01-jével lépett át a kiva adózásba. A mérlegbeszámolót és a 71-es bevallást elküldtük 06.30-ával bezárólag. A kérdésünk az, hogy a következő mérlegbeszámoló dátuma 2018. 07. 01-12. 31-éig lesz, vagy emiatt, hogy év közben tértünk át a kivára, eltérő üzleti év kezdődik ? Köszönjük a választ
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várom segítő válaszát. Kivás kft. ügyvezetője nyugdíjas. Mely esetben nem kivaalap a részére fizetett jövedelem/bér? Ha munkaviszonyban veszi fel a jövedelmet vagy ha társas vállalkozóként? Találtam a jogszabályokban (tb, Sztv.) fogalmakat erre vonatkozóan, de bizonytalanok vagyunk abban, hogy hogyan jár jobban a társaság.
Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó ügyfelem a kiva szerint adózik. Azt szeretném megtudni, hogy a biztosítottnak nem minősülő megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott oktatónak kifizetett jövedelem, valamint az alkalmi munkavállalónak kifizetett jövedelem változatlanul – ahogy 2018-ban sem – 2019-ben sem képezi a kiva alapját? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Tisztelt Szakértő! Véleményüket szeretnénk kérni a kivaalanyiság megszűnése témakörében a következők tényállás szerint: A tárgyadóévben az adóalany kiva hatálya alá tartozó adózó. Évközben a tulajdonosi struktúra átalakulását követően a korábbi jogi személy tulajdonos többségi befolyást szerzett az adóalanyban. Tulajdoni hányada a korábbi 21 százalékról 60 százalékra változott, ezzel kimerítve a tao-törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás szabályait, melynek köszönhetően az adóalanynak az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Kérdés, hogy az adózónak így a kivatörvény 16. § 2. pontja szerint azonnal a cégjogi változások hatálybalépést követően, vagy a tárgyadóévet követő adóévben megszűnik-e a kivaalanyisága, avagy ebben az esetben kizárólag az adóalanyiság megszűnése tekintetében a 19. § 5. pontjában foglaltak az irányadóak? Szíves segítségüket köszönjük előre is. Üdvözlettel,Veresné
Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.
Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .
Tisztelt Szakértő! Az alábbi válaszával kapcsolatban lenne további kérdésem:https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_13_KIVA_alatti_beruhazas_vxe Köszönöm a választ, de az nem egyértelmű számomra, hogy ezek szerint az eredménytartalékból ugyanannyi áll rendelkezésre osztalék kifizetésére, mintha nem történt volna beruházás? Ez azért lényeges, mert ha későbbiekben osztalékkifizetés mellett döntünk, a rendelkezésre álló keret ezt is mutatni fogja. Természetesen az osztalékfizetési korlátot figyelembe véve szól a kérdésem. Köszönöm szépen.
Tisztelt Szerkesztő! Kérdésem, hogy a kivaalapba beleszámít-e, ha használt tárgyi eszközt vásárolok? Kell-e utána fizetni 13 százalék kivát? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az egyik cég kiva adózási formára szeretne áttérni. A kft. tulajdonosa társas vállalkozó is egyben. Az ügyvezetést is ő látja el. Eddig a garantált bérminimum 112,5% -a után fizette a járulékokat, mivel nem munkaviszonyban végezte. Ha áttér a kiva adózási formára, akkor a 13% kiva mellett is kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, vagy ha írnak egy munkaszerződést, akkor elég csak a garantált bérminimum után fizetni a kivát és nem kell a szochot és a szakképzési járulékot sem?
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték