adozona.hu
Változások a kisadózásban. Rámozdult a katásokra a NAV
//adozona.hu/2019_es_valtozasok/Valtozasok_a_kisadozasban_Ramozdult_a_katas_M0AG19
Változások a kisadózásban. Rámozdult a katásokra a NAV
Tetszik
A többnyire csak „nyári adócsomagként” nevezett törvények közül az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló a 2019. évi LXXII. törvény tartalmazza a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szabályainak változásait, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény pedig 2020-tól kivezeti az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) a kkv szektor számára elérhető adózási módok sorából.
Eva – itt a vége
Úgy tűnik, technikailag is véget ér az egyszerűsített vállalkozói adó pályafutása a magyar adórendszerben. A 2003-ban bevezetett eva volt az első bevétel-alapú adózási mód, kezdetben 15 százalék adómértékkel, ami 2012-re több lépésben 37 százalékra kúszott fel. A jogalkotó a 2013-tól a kisadózásra két alternatív módot vezetett be (kiva, kata), majd ettől kezdve az eva helyett ezek szabályrendszerének fejlesztésére szentelt nagyobb figyelmet.
Utoljára 2018 decemberében lehetett az evát választani, 2019 végén pedig – a kihirdetett törvénymódosítás értelmében – a még az eva hatálya alatt működő vállalkozásoknak is át kell térniük más adózási módra, 2020. január 1-jei hatállyal. Ettől a dátumtól kezdődően ugyanis teljes egészében hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény. Érdekesség, hogy az egykor igen népszerű egyszerűsített adózási mód alanyai között a NAV evaalanyok egyszerű lekérdése adatbázis (még mindig – 2019. 08. 16-ai letöltés) 17 584 evaalanyt tart nyilván.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen elképzelésekről vitáztak a szakértők a kata módosításával kapcsolatban, illetve hogyan változott a kiva!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
Hozzászólások (4)
A KATA megvalósítja a "többkulcsos" adózást, az igazán kicsik 12 millióig normál szinten adóznak, utána 20 millióig a 40 % is megéri a költségekkel alig rendelkezők számára. Szomorú, hogy a munkavállalóknál - a megélhetési szint mértékét nézve - jóvak kevesebb marad, ha bért kapnak. A nyugdíj egy mai fiatalnak álom, egészségügyre meg adózott pénzből fizet az emberek fele normális biztosítás híjján.
A kb. 3,3 millió Ft adó különbözet elköltve több mint 20 %-a ÁFA formájában a költségvetésbe kerül, a többi pedig a gazdaságot élénkíti további adóbevételeket generál a, csökkentve a szürke gazdaságot. Amint a KATA nem lesz vonzó, azonnal visszaáll a korábbi állapot. Az eddigi legeredményesebb gazdaság élénkítő intézkedés, emelésének, eltörlésének híveit nyilván zavarja, hogy gazdaságunk - talán csak az - meglehetősen rendben van a korábbiakhoz képest.
Tekintettel arra, hogy a KATA alanyok a korábbi 6 helyett már 12 milliós bevételt "úsznak meg" évi 650.000 Ft adóval, míg egy munkavállaló ugyanezért a jövedelemért 4.020.000 Ft adót és járulékot fizet, plusz a munkáltatói járulékok, annyira azért nem elvetemült a gondolat. 2013. óta (7 éve) nem emelkedett ez az adómérték, míg az adóztatott jövedelem felső határa megduplázódott. De nem szorgalmazom én sem az emelést, egyszerűen csak az érem másik oldalát is megvizsgálva el tudom fogadni azt az álláspontot, amely szerint 7 év után esetleg ideje lenne az infláció miatti értékcsökkenést kiigazítani.
Szomorú látni, hogy az adózóna a KATA emelését szorgalmazza.