Tisztelt Szakértő! A társaság 2019. évi záráskor a vevők egyedi értékelése alapján az 1 000 e Ft értékű követelésére, amely 2016.11. 20-án járt le 50 százalék mértékű értékvesztést kíván elszámolni. 2019-ben a kiva adózási módot választotta. Kérdésem: a 2019. évi kiva alapjánál mit kell figyelembe vennie növelő és csökkentő tételként? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Két vevőnk is garanciális kötelezettségekre visszatartott az általa fizetendő vételárból. A kivában hogyan alakul a garanciális kötelezettségekre történő céltartalékképzés? Kötelező-e képezni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft., amely a kiva alanya, személygépkocsit vásárol nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A személygépkocsit cégautónak használja, ami után a cégautóadót megfizeti. Nem vezet útnyilvántartást, így él az 50 százalékos áfalevonási jogával a lízing törlesztőrészletek tekintetében. A gépkocsi átvételekor megfizeti az önrészt, aminek szintén az áfatartalom 50 százalékát visszaigényeli (ha jól gondoljuk). A futamidő végén a meghatározott maradványértéken nem ő vásárolja meg, hanem a kft. ügyvezetője mint magánszemély. Kérdésünk az lenne, hogy a kezdő önerő és a havi törlesztőrészletek befolyásolják-e a kivaalapot, illetve a futamidő végén azzal, hogy a személygépkocsi nem került a kft. tulajdonába, felmerül-e esetleg adóügyi tennivaló, gondolunk itt esetleges számlázásra, áfafizetésre, vagy ajándékozási ügylettel kapcsolatos vonzatokra a szerző magánszemély és a kft. között.
Tisztelt Szakértő! Tegnapi kérdésemre adott gyors válaszát nagyon köszönöm. A témában megjelent korábbi válaszok olvasása azonban továbbra is elbizonytalanít, mert ellentmondásos információkat tartalmaznak a kiva előtti utolsó üzleti évben keletkezett eredmény áttérési különbözetbe történő beszámításánál (2019. 11. 20-22-ei válasz pl.). Ugyancsak ellentmondásos információkat találtam a tao időszak alatt képződött eredménytartalék terhére történő osztalék beszámításával kapcsolatban. Ebből kifolyólag próbálom célirányosabban megfogalmazni a kérdésem. Adott társaság 2017. 02. 01-jével tért át a kiva alá. 2017. 02. 01-jével eredménytartalékba került az 1 hónap eredménye, 35 e Ft. 2019. 12. 31-éig kivaalany volt. 2017-es adózott eredménye 1 316 e Ft, a 2018. évi - 385 e Ft. 2018. évben jóváhagyott osztalék 1000 e Ft, amelyből 84 e Ft tao időszaki eredménytartalék terhére, részben a 2017. 02. 01-jével eredménytartalékba kerülő adózott eredmény terhére (amely az áttérési különbözet számításának kiinduló összege). Beruházása volt a kivaidőszak alatt, de a 2019. 12. 31-ei záró beszámolóban az eszközök értéke nulla. Hogy alakul ebben az esetben az áttérési különbözet számítása? Mi a teendő a 2017. évben a kivaidőszak alatt tao-s eredménytartalékból történt tőkeemeléssel? Ez tao-alap növelő tétel lesz a záró taobevallásban? Köszönettel. Elnézést, ha kissé bonyolultra sikerült a kérdés, de sajnos a törvény szövege és a korábbi válaszok nem egyértelműek. Nagyon sok a bizonytalanság e területen.
Az egyszerűsített vállalkozói adó, közismertebb nevén az eva megszűnt. Azoknak a volt evás egyéni vállalkozóknak, akiknek az adóalanyisága 2019. december 31-én – az eva törvény hatályon kívül helyezése miatt – megszűnt, 2020. február 25-éig kell benyújtaniuk a 1943-as bevallást. A 19SZJA bevallás benyújtására nyitva álló határidő ezen adózói kör esetében is 2020. május 20.
Tisztelt Szakértő! A következő témában kérnénk a segítségét. A kisvállalati adó (kiva) hatálya alá bejelentkezett, a számviteli törvény hatálya alá tartozó, normál üzleti éves vállalkozásnál (kft.), amely a hipában is az adólap egyszerűsített módját választotta, az adóévet (jelen esetben a 2019-es adóévet) követően elszámolt, de az adóévet érintő jövedelmek, kifizetések (például jutalom), valamint az ezek alapján számítandó hipa, valamint kiva összegét hogyan kell helyesen elszámolni a könyvekben? Alapjában véve, a számviteli törvény értelmében, a mérlegkészítésig (adott esetben 2020. februárban) felmerülő elszámolások terheit vissza kell határolni arra az évre (2019-re), melyet érintenek, a személyi jellegű ráfordítások közé. A kiva alapja azonban csak az adóévben járulékalapot képező jövedelem lehet, vagyis ezen utólagos kifizetések nem képezhetik a kiva (illetve ezen keresztül a hipa) alapját abban az évben, ahová vissza kell terhelnünk. Helyesen gondoljuk-e, hogy az utólag elszámolt jövedelmekre jutó kiva és hipa számított összege nem határolható vissza az adóévre, és annak összege csak a 2020. adóévben fog adóként megjelenni a könyvekben, és így a beszámolóban? Kérjük, szíveskedjen a tételek helyes főkönyvi elszámolását is részletezni! Köszönettel: Anita
Tisztetl Szakértő, az lenne a kérdésem, hogy hogyan kell kezelni a bérelhető, elektromos autók számláit? Budapesten egyre több ilyen szolgáltató van (MOL Limo, Greengo), és a könyvelt társaságoknál találkoztam ezekkel a költségekkel. Általában ezek 1-3 ezer forintos költségek egy-egy alkalommal és nem lehet személyhez rendelni, mert nem lehet tudni, hogy a cégből ki használja. Elszámolható egyes meghatározott juttatásként? Vagy bérként kell adóztatni? A szocho/szakképzési hozzájárulás elszámoláson túl van valami más is, amire figyelni kell akkor, ha ez a cég kivás? Köszönettel!
Mostanáig mintegy 51 ezer cég tért át a kisvállalati adózásra (kiva) – közölte a Magyar Hírlappal Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
A következőben szeretném a segítségüket kérni: van egy kft.-t aki kiva szerint adózik. Van-e lehetőség arra, hogy az iparűzési adóban minden évben változtassa az adózási módszerét? Például 2018. évben az iparűzési adót kiva adóalanyként fizette meg és 2019. évben pedig a normál szabályok szerint vallja be és fizesse meg. Van-e erre valamilyen szabály mint például az áfánál, ha túllépi az alannyi adómentes határt akkor két évig nem jelentkezhet ki az áfa hatálya alól? Elég-e ha a bevalláson jelzi hogy ő abban az évben melyik adózási módszert választja? Köszönöm előre is a segítséget!
Egy kft. 2020.03.01-jétől szeretné indítani a végelszámolást. A cég 2018.01.01-jétől 2020.02.29-éig kivás, 2020.03.01-jétől a végelszámolás miatt visszakerül a tao alá. A visszatérés miatt áttérési különbözetet kell számítani, és ebben kérném a tanácsukat. 2017. év adózott eredménye (TAO) 9 100 ezer nyereség. 2018. évi adózott eredmény (kivás) 3 000 ezer nyereség. 2019. évi adózott eredmény (kivás) -14 000 ezer veszteség. 2020.01-02. hónapra várható adózott eredmény (kivás) - 500 ezer veszteség. 2019-ben volt még 9 000 ezer jóváhagyott osztalék még a tao eredménytartalék terhére. Jól gondolom-e az áttérési különbözet számítását? Áttérési különbözet = 9 100+3 000-14 000= -1900. Vagyis nem kell lekötött tartalékot képezni. A 2019-ben jóváhagyott osztalékkal kell-e valamit tenni, mert 2019-ben csökkenti az eredménytartalékot, viszont még a taós eredménytartalékból lett jóváhagyva.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2020.01.01-től a kiva hatálya alá tartozik. Állattenyésztéssel foglalkozunk. A taós időszak alatt képződött elhatárolt veszteségünk. A vemhes üsző korosbítását tehénné beruházásként kezeljük Kérdésem a következő: A korosbítás összegéig az elhatárolt veszteséggel a személyi jellegű kifizetések terhére csökkenthetjük-e az adóalapot? Válaszát előre is köszönöm.
Szeretnénk dolgozóinknak lehetőséget biztosítani, hogy munkaidőben 15-20 perces masszázst vegyenek igénybe. A masszőr leszámlázza a szolgáltatást cégünknek. Ez hogyan számolható el, illetve milyen adóvonzata van (kivaalanyok vagyunk).
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz, de 2019-ben a kedvezményt nem vette figyelembe a kiva-előleg bevallásoknál, mert az alkalmazott nem mutatta be a komplex minősítéséről szóló igazolását. (Ami alapján egyébként jogosult lenne a kedvezményre.) 2020. januárban végül leadta az említett igazolást. A kérdésem az lenne, hogy a kft. igénybe veheti-e 2019-re a kedvezményt? Ha igen, akkor miképpen? A negyedéves kivás előlegbevallások önrevíziója szükséges ehhez, vagy megteheti, hogy a májusban határidős éves elszámoló bevallásában veszi figyelembe? Csatolni kell a bevalláshoz az igazolást, vagy elég ha csak megvan? Köszönöm!
Egy 2012-ben alakult – akkor még társasági adóalany kft. – 2012. évi eredménye 873 355 forint veszteség volt. A társaság 2013-ban bejelentkezett a kiva hatálya alá. A társaság 2019-ben cég végelszámolással történő megszüntetése mellett döntött. A végelszámolás kezdő időpontja 2020. január 1. A társaságnak 2013–2018 közötti időszakban 1 111 e forint pozitív eredménytartaléka keletkezett. A 2019.12.31-es fordulónappal elkészített beszámolójában 457 e forint veszteség került kimutatásra. A kft.-nek így összességében társasági adós időszakából 873 e forint negatív eredménytartaléka van, a kivás időszakból pedig 654 eFt (1111 e forint – 457 e forint) pozítív eredménytartaléka keletkezett. Osztalékot nem tud fizetni mivel két időszak eredménytartaléka összességében negatív. Kérdés: kell-e a kiva alpját növelni a 654 e forint kivás időszak pozítív eredménytartalékával? Ha igen felmerül-e ezen összeg után szja, illetve szochofizetési kötelezettség? Köszönettel: Lovász János
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2019-ben a kiva szerinti adózást választotta. 2020.01.01-től visszatért a társasági adózás alá. A 2020-ban megkapott, 2019 évre vonatkozó területalapú támogatásokat elszámolhatja a 2019-es bevételek között és időbeli elhatárolást képezhet? Köszönettel Nagyné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték