A Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb, adórendszert egyszerűsítő pontja lép hatályba jövőre. 2020. január 1-jétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), a Pénzügyminisztérium eva-kalkulátorral is segíti a vállalkozókat új adózási formát választani helyette – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t szerdán.
Tisztelt Szekértő! Egy kft., amely a kiva hatálya alá tartozik, 2019-ben beolvadna egy másik kft.-be, amely a tao hatálya alá tartozik. A beolvadás dátuma 2019.09.30. A beolvadás előtt vissza kell-e lépni a kivából a tao hatálya alá, vagy a tao hatálya alá tartozó cég lépjen be a kivába? Mik az előírások, és mire kell ügyelni ez esetben? Tisztelettel: Kecskemétiné Hk
A nyár elején még evás vállalkozások alig több mint 3 százaléka, mindössze 570 jelentkezett ki mostanáig az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól – írja az mfor.hu.
A többnyire csak „nyári adócsomagként” nevezett törvények közül az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló a 2019. évi LXXII. törvény tartalmazza a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szabályainak változásait, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény pedig 2020-tól kivezeti az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) a kkv szektor számára elérhető adózási módok sorából.
Elég gyakori, hogy a vállalkozásoknak a naptári év közben megszűnik a kivaalanyiságuk, valamely – megszűnéssel járó – gazdasági esemény bekövetkezése miatt. A cikk azt foglalja össze, hogy milyen teendői vannak ez esetben a vállalkozásnak.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kereskedelemmel foglalkozó kft., amelynek az árbevétele 1,6 milliárd forint felett van. Tulajdonosai 50-50 százalékban magánszemélyek. Ez a 2 (40-40%) magánszemély és egy 3. magánszemély (20%) alapít egy másik kft.-t, amely szerződéses kapcsolatban fog állni az eredeti kereskedelmi kft.-vel, tevékenységük eltérő lesz, de fognak nyújtani egymásnak szolgáltatásokat (tanácsadás, bérbeadás) és a jövőben természetesen külső ügyfeleknek is. Az új kft. gondolkodik a kiva választásában induláskor, a másik kft. árbevétel/létszám adatait figyelembe kell-e venni annak eldöntése során, hogy lehet-e kivaalany az új társaság? Segítségüket előre is köszönöm.
Társasági szerződésbe foglalva hogy az ügyvezető munkaviszonyban dolgozik háziorvosi feladatok lát el. A kft. a betegellátást az orvoson keresztül gyakorolhatja. Háziorvos elment nyugdíjba, de a mai napig rendel. A kft. belépett a 2018-ban a kivába. 2019. január 1-jétől a nyugdijasokat ki kellett jelenteni, de nem jelentettük ki, mert nyugdijasként munkaviszonyban van, munkabért kap és a bér ellenében ellátja a rendelést és az ügyvezetői feladatokat is a társasági szerződés szerint. A bérébőll csak szja-t vonunk. A kiva azt mondja, hogy a bérköltség az adó alapja. Kicsit furcsa helyzet van a tb, a kiva és a számviteli fogalmak között. Más kollegáktól tudom, hogy nagyon sok társaságnak vannak nyugdijba ment ügyvezetői, akik a Ptk. szerint az átdolgozott társasági szerződésekben is munkaviszonyban látják el a feladatokat. Ahol nem munkaviszony van ott ellenszolgáltatás nélkül ügyvezetők, és fizetik a hétezervalamennyit, és igy mennek el a 08-as bevallások is. Kérem segitsenek a tisztánlátásban, vagy ha hibáztunk, annak javításában. Köszönöm Bozsóki Margit
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy a nyári adócsomagban elfogadták-e az egyéni vállalkozók átalakulásának tervét egyszemélyes kft.-vé? Ha ez megtörtént, mikortól lehet elindítani a folyamatot? Mi a pontos menetrendje ennek? 1. A létrehozott egyszemélyes kft. mikortól működhet? 2. Milyen anyagi költsége van az átalakulásnak (kivás kft. lenne az új cég)? 3. Az átalakulás érint-e áfát (több milliós készlet---tgk---gépek)? 4. Az átalakuláskor az engedélyek tovább vihetők? (lényeges kérdés)/ 5. Az adószám változik? Új bankszámla kell? 6. A korábbi kereskedelmi szerződéseket jogutódlás miatt tovább vihetem? 7. Az átalakulást milyen hatóságnak kell bejelenteni? 8. A munkavállalókkal új munkaszerződést kell kötni? 9. A pénztárgéppel mi a teendő? Az átalakulás "kivás" -s jellegét már az alapítóokiratban meg kell jeleníteni? Válaszát várva .. Köszönettel..
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket. Cégünk újságkiadással foglalkozik, a szerzőknek szerzői jogdíjat fizetünk, bruttó 10-30 ezer forint közötti díjakról van szó. Cégünk kivás. Az lenne a kérdésünk, hogy felhasználói szerződés esetén a levont szja-n kívül, kell-e egyéb adót (szochót, vagy kivátt) fizetnünk?
Az eva megszüntetésének apropóján érdemes lehet áttekinteni az egyes alternatív adózási formákat – kata, kiva a tao-val összehasonlítva. Melyik mikor jelent könnyebbséget, kisebb adóterhelést, milyen következményei, hátrányai vannak az egyes adónemek választásának – áfaalanyiság, nyugdíjbiztosítás, költségelszámolás?
A jövő évi költségvetés egyszerre segíti a bérek, a beruházások növekedését, valamint a közterhek, az adók és az államadósság csökkentését – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Közölte: a költségvetési bevételek megfelelő formában történő csökkentése olyan lehetőségeket nyit meg, amelyekkel a vállalkozások és a munkavállalók is élni tudnak.
Óriási érdeklődés mutatkozik a kisebb vállalkozásoknak kitalált két adózási lehetőség iránt, egyre emelkedik a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata és a kisvállalati adó, vagyis a kiva szerint adózók tábora – mondta a Magyar Nemzetnek Izer Norbert.
Tisztelt Szakértő! Tavalyi, kivával kapcsolatos előadás során hallottam, hogy csak bemenetkor szükséges a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen vizsgálni. Ha belépést követően kapcsolt vállalkozás tulajdont szerez a cégben, akkor szükséges-e ismét megvizsgálni a belépéskori árbevétel- és létszámfeltételeket? A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy igen, de nem kaptam jogszabályra utalást, ami alapján ez valóban szükséges. Előre is köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: Füzesi Katalin
Tisztelt Szakértő! A kivatörvény 20. § (3) bekezdés b) pontjának értelmezésében kérem a segítségét. Így szól a törvény ezen része: "az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét". Ezt a részt Ön szerint hogyan kell értelmezni? Adott egy kft., amely 2018-ban és 2019-ben is kiva szerint adózik. Ha a 2018. évi eredményéből 2019 májusában határoznak osztalékfizetésről, akkor melyik év kivabevallásában kell szerepeltetni a jóváhagyott osztalék után fizetendő kivát? Igazából az "adóévben jóváhagyott" kifejezés értelmezése nem egyértelmű, mert 2019-ben kerül jóváhagyásra, de a 2018-as adóév eredményéből. Válaszát köszönöm.
Számos, a vállalkozásoknak kedvező, és több kisebb jelentőségű, továbbfejlesztést, további finomítást igénylő elemet is tartalmaz a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomag az Adótanácsadók Egyesülete szerint. Az egyesület örül annak, hogy a döntéshozók meghallgatták az évek óta ismételt kérését a társaságiadó-előlegek év végi kiegészítésére vonatkozóan, de mivel a könnyítést a helyi iparűzési adóra nem terjesztették ki, még mindig nem csökkennek számottevően az adminisztrációs terhek – ecseteli Zara László, az egyesület elnöke.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték