Szeretnénk dolgozóinknak lehetőséget biztosítani, hogy munkaidőben 15-20 perces masszázst vegyenek igénybe. A masszőr leszámlázza a szolgáltatást cégünknek. Ez hogyan számolható el, illetve milyen adóvonzata van (kivaalanyok vagyunk).
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz, de 2019-ben a kedvezményt nem vette figyelembe a kiva-előleg bevallásoknál, mert az alkalmazott nem mutatta be a komplex minősítéséről szóló igazolását. (Ami alapján egyébként jogosult lenne a kedvezményre.) 2020. januárban végül leadta az említett igazolást. A kérdésem az lenne, hogy a kft. igénybe veheti-e 2019-re a kedvezményt? Ha igen, akkor miképpen? A negyedéves kivás előlegbevallások önrevíziója szükséges ehhez, vagy megteheti, hogy a májusban határidős éves elszámoló bevallásában veszi figyelembe? Csatolni kell a bevalláshoz az igazolást, vagy elég ha csak megvan? Köszönöm!
Egy 2012-ben alakult – akkor még társasági adóalany kft. – 2012. évi eredménye 873 355 forint veszteség volt. A társaság 2013-ban bejelentkezett a kiva hatálya alá. A társaság 2019-ben cég végelszámolással történő megszüntetése mellett döntött. A végelszámolás kezdő időpontja 2020. január 1. A társaságnak 2013–2018 közötti időszakban 1 111 e forint pozitív eredménytartaléka keletkezett. A 2019.12.31-es fordulónappal elkészített beszámolójában 457 e forint veszteség került kimutatásra. A kft.-nek így összességében társasági adós időszakából 873 e forint negatív eredménytartaléka van, a kivás időszakból pedig 654 eFt (1111 e forint – 457 e forint) pozítív eredménytartaléka keletkezett. Osztalékot nem tud fizetni mivel két időszak eredménytartaléka összességében negatív. Kérdés: kell-e a kiva alpját növelni a 654 e forint kivás időszak pozítív eredménytartalékával? Ha igen felmerül-e ezen összeg után szja, illetve szochofizetési kötelezettség? Köszönettel: Lovász János
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2019-ben a kiva szerinti adózást választotta. 2020.01.01-től visszatért a társasági adózás alá. A 2020-ban megkapott, 2019 évre vonatkozó területalapú támogatásokat elszámolhatja a 2019-es bevételek között és időbeli elhatárolást képezhet? Köszönettel Nagyné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés esetében van a cégnek beszámolókészítési kötelezettsége, mivel kikerül a kiva hatálya alól. https://adozona.hu/kerdesek/2020_1_6_IPA_bevallas_sbg Az ipa-ban a normál adózás szerint adózott kiva időszak alatt (bevétel csökkentve az anyagköltséggel). Így akkor most a cégnek van soron kivüli bevallási kötelezettsége vagy nincs? A jogutódnak az önkormányzatnál korábban telephelye, a beolvadástól pedig székhelye van.
Tisztelt Szakértő! Beolvadás miatt a jogutód cégnek át kell térnie kiváról tao-ra. Az átértékelési tartalék számításával kapcsolatban kérnék segítséget, hogy jól gondolom-e. A kiva alatt összességében veszteséges volt a cég, a veszteség összege 83 900 e forint (vagyis az eredménytartaléka ennyivel csökkent a mérlegben a kiva időszaka alatt), és volt tárgyi eszköz beszerzése, melynek a könyv szerinti értéke a kivaalanyiság megszűnésekor 17 731 e forint, akkor az áttérési különbözet minusz 101 631 e forint, így 101 631 e forint elhatárolt veszteséget visz át a következő 5 év tao-s időszakára, amivel az eredményt majd csökkentheti? Illetve a beszerzett eszközök után a tao-ban már nem számolhat el értékcsökkenést?
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2019. évi adatok alapján bejelentkezett a kiva adózás alá. 2019-ben több tehergépkocsit vettünk, szeretnénk eszközberuházás címén adóalap-kedvezményt igénybe venni (mivel elég jelentős a nyereségünk). Kérdésünk: lehetőségünk van-e erre, így hogy szeretnénk a 2020.01.01-jétől a kivába belépni. Úgy tudjuk fejlesztési tartalékot nem vehetünk igénybe, mert az kizáró ok a kivába való átlépésbe. Köszönöm előre is válaszát! Práczkyné Ress Mária
A vállalkozások december 31-én éjfélig választhatnak kedvezőbb adózási módot, a határidő lejártáig választható a kisvállalati adó (kiva), illetve a kisadózók tételes adója (kata), ha a teljes 2020-as adóévben így adózna a vállalkozó – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) kedden az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! A hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi kérdéseben! Ügyfelem 2019. július 31-éig a kiva adóalanya volt, 2019. augusztus 1-jétől pedig újra társasági adóalany. Az osztalék utáni adót adót kiváltó adó levezetése kapcsán az alábbiakat szeretném kérdezni: - Az osztalék utáni adót kiváltó adóalapot, ha jól értelmezem lekötött tartalékként kell kimutatnom,és a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznom. Szeretném kérdezni, hogy ezt a 0731-i záróbeszámolómban ki kell mutatnom, elő kell írnom Eredménytartalék-Lekötött tartalék mérlegsorokat érintve? - Miért kell ezt az adóalapot elkülönítenem fejlesztési tartalékként, beruházásra felhasználni, miért nem veheti fel egyből osztalékként? - Az osztalék utáni adót hogyan és mikor írom elő a könyvekben? - A kivás időszak eredménytartalékát és adózott eredményét hogyan tudja felvenni a tulajdonos? Ugyanúgy majd jóvá kell hagynom a tao időszak alatt és az szja-t meg kell fizetnie? - Arra az adóalapra, amelyet az osztalék utáni adó terhelt újra meg kell fizettetni a személyj jövedelemadót? - Van esetleg javaslata arra, hogy a záró kiva bevallásban/beszámolóban hogyan tudom az osztalék utáni adót kiváltó adóalapot csökkenteni? Legyen szíves segíteni abban, hogy ezzel hogy mennyi adót be kell fizetni miért jár jobban a cég/mit vált ki vagy nyer vele? Köszönöm szépen a segítségét! Bakonyi Eszter
Az idén többször is nekifutott az Országgyűlés az adótörvények módosításának: nyári csomagban három törvénnyel végezték a nagyobb átalakításokat, majd jött a szokásos őszi csomag, kisebb fazonírozásokkal. Ezzel párhuzamosan majdnem tucatnyi olyan javaslatról tárgyaltak és döntöttek az őszi csomag elfogadása után a képviselők, amelyek zöme inkább jogharmonizációs jellegű.
Tisztelt Szerkesztőség! 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2. § 23.pontja alapján a pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. Kérdéseim: 1. A mentesített érték meghatározásának módját (5 százalék vagy 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke) évente lehet változtatni vagy kötelező az első évben alkalmazott módot használni? 2. Amennyiben az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke pl. 10 millió forint, akkor ez lesz vagy lehet a pénztár mentesített értéke a későbbiekben is? 3. Csak megerősítésként: a tárgyévi összes bevétel alatt az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek bevételeit is érteni kell?
A napokban mintegy 57 ezer cég kap tájékoztatást arról, hogy a kisvállalati adó (kiva) választásával mennyi közterhet spórolhat meg. A tájékoztató leveleket az érintett cégek elektronikus tárhelyeire (cégkapu) helyezi ki a NAV.
A napokban mintegy 57 ezer cég kap tájékoztatást arról, hogy a kisvállalati adó (kiva) választásával mennyit spórolhat közterhein. Az érintetteknek érdemes megfontolni a kivára váltást, mert összességében 24 milliárd forintnyi adót takaríthatnak meg jövőre – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni abban, hogy milyen áttérési szabályokat szükséges alkalmazni kiváról katára, illetve eváról kivára történő áttérésnél társas vállalkozás esetében. Köszönettel várom segítségét!
Társaságunk ügyfélköréhez tartozik egy szolgáltató társaság. A szolgáltató társaság cégvásárlás előtt áll. A megvásárolni kívánt cég a kisvállalati adó szerinti adózás alá tartozik. Kérdés: 1. A megvásárolt kivás cég tulajdonosa lehet-e társaság? 2. A kiva szerinti adózó cég a tulajdonosváltást követően is kiva szerinti adózás alá fog-e tartozni? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték