Elég gyakori, hogy a vállalkozásoknak a naptári év közben megszűnik a kivaalanyiságuk, valamely – megszűnéssel járó – gazdasági esemény bekövetkezése miatt. A cikk azt foglalja össze, hogy milyen teendői vannak ez esetben a vállalkozásnak.
Tisztelt Szakértő! Adott egy kereskedelemmel foglalkozó kft., amelynek az árbevétele 1,6 milliárd forint felett van. Tulajdonosai 50-50 százalékban magánszemélyek. Ez a 2 (40-40%) magánszemély és egy 3. magánszemély (20%) alapít egy másik kft.-t, amely szerződéses kapcsolatban fog állni az eredeti kereskedelmi kft.-vel, tevékenységük eltérő lesz, de fognak nyújtani egymásnak szolgáltatásokat (tanácsadás, bérbeadás) és a jövőben természetesen külső ügyfeleknek is. Az új kft. gondolkodik a kiva választásában induláskor, a másik kft. árbevétel/létszám adatait figyelembe kell-e venni annak eldöntése során, hogy lehet-e kivaalany az új társaság? Segítségüket előre is köszönöm.
Társasági szerződésbe foglalva hogy az ügyvezető munkaviszonyban dolgozik háziorvosi feladatok lát el. A kft. a betegellátást az orvoson keresztül gyakorolhatja. Háziorvos elment nyugdíjba, de a mai napig rendel. A kft. belépett a 2018-ban a kivába. 2019. január 1-jétől a nyugdijasokat ki kellett jelenteni, de nem jelentettük ki, mert nyugdijasként munkaviszonyban van, munkabért kap és a bér ellenében ellátja a rendelést és az ügyvezetői feladatokat is a társasági szerződés szerint. A bérébőll csak szja-t vonunk. A kiva azt mondja, hogy a bérköltség az adó alapja. Kicsit furcsa helyzet van a tb, a kiva és a számviteli fogalmak között. Más kollegáktól tudom, hogy nagyon sok társaságnak vannak nyugdijba ment ügyvezetői, akik a Ptk. szerint az átdolgozott társasági szerződésekben is munkaviszonyban látják el a feladatokat. Ahol nem munkaviszony van ott ellenszolgáltatás nélkül ügyvezetők, és fizetik a hétezervalamennyit, és igy mennek el a 08-as bevallások is. Kérem segitsenek a tisztánlátásban, vagy ha hibáztunk, annak javításában. Köszönöm Bozsóki Margit
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy a nyári adócsomagban elfogadták-e az egyéni vállalkozók átalakulásának tervét egyszemélyes kft.-vé? Ha ez megtörtént, mikortól lehet elindítani a folyamatot? Mi a pontos menetrendje ennek? 1. A létrehozott egyszemélyes kft. mikortól működhet? 2. Milyen anyagi költsége van az átalakulásnak (kivás kft. lenne az új cég)? 3. Az átalakulás érint-e áfát (több milliós készlet---tgk---gépek)? 4. Az átalakuláskor az engedélyek tovább vihetők? (lényeges kérdés)/ 5. Az adószám változik? Új bankszámla kell? 6. A korábbi kereskedelmi szerződéseket jogutódlás miatt tovább vihetem? 7. Az átalakulást milyen hatóságnak kell bejelenteni? 8. A munkavállalókkal új munkaszerződést kell kötni? 9. A pénztárgéppel mi a teendő? Az átalakulás "kivás" -s jellegét már az alapítóokiratban meg kell jeleníteni? Válaszát várva .. Köszönettel..
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket. Cégünk újságkiadással foglalkozik, a szerzőknek szerzői jogdíjat fizetünk, bruttó 10-30 ezer forint közötti díjakról van szó. Cégünk kivás. Az lenne a kérdésünk, hogy felhasználói szerződés esetén a levont szja-n kívül, kell-e egyéb adót (szochót, vagy kivátt) fizetnünk?
Az eva megszüntetésének apropóján érdemes lehet áttekinteni az egyes alternatív adózási formákat – kata, kiva a tao-val összehasonlítva. Melyik mikor jelent könnyebbséget, kisebb adóterhelést, milyen következményei, hátrányai vannak az egyes adónemek választásának – áfaalanyiság, nyugdíjbiztosítás, költségelszámolás?
A jövő évi költségvetés egyszerre segíti a bérek, a beruházások növekedését, valamint a közterhek, az adók és az államadósság csökkentését – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Közölte: a költségvetési bevételek megfelelő formában történő csökkentése olyan lehetőségeket nyit meg, amelyekkel a vállalkozások és a munkavállalók is élni tudnak.
Óriási érdeklődés mutatkozik a kisebb vállalkozásoknak kitalált két adózási lehetőség iránt, egyre emelkedik a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata és a kisvállalati adó, vagyis a kiva szerint adózók tábora – mondta a Magyar Nemzetnek Izer Norbert.
Tisztelt Szakértő! Tavalyi, kivával kapcsolatos előadás során hallottam, hogy csak bemenetkor szükséges a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen vizsgálni. Ha belépést követően kapcsolt vállalkozás tulajdont szerez a cégben, akkor szükséges-e ismét megvizsgálni a belépéskori árbevétel- és létszámfeltételeket? A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy igen, de nem kaptam jogszabályra utalást, ami alapján ez valóban szükséges. Előre is köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel: Füzesi Katalin
Tisztelt Szakértő! A kivatörvény 20. § (3) bekezdés b) pontjának értelmezésében kérem a segítségét. Így szól a törvény ezen része: "az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét". Ezt a részt Ön szerint hogyan kell értelmezni? Adott egy kft., amely 2018-ban és 2019-ben is kiva szerint adózik. Ha a 2018. évi eredményéből 2019 májusában határoznak osztalékfizetésről, akkor melyik év kivabevallásában kell szerepeltetni a jóváhagyott osztalék után fizetendő kivát? Igazából az "adóévben jóváhagyott" kifejezés értelmezése nem egyértelmű, mert 2019-ben kerül jóváhagyásra, de a 2018-as adóév eredményéből. Válaszát köszönöm.
Számos, a vállalkozásoknak kedvező, és több kisebb jelentőségű, továbbfejlesztést, további finomítást igénylő elemet is tartalmaz a nemrégiben a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomag az Adótanácsadók Egyesülete szerint. Az egyesület örül annak, hogy a döntéshozók meghallgatták az évek óta ismételt kérését a társaságiadó-előlegek év végi kiegészítésére vonatkozóan, de mivel a könnyítést a helyi iparűzési adóra nem terjesztették ki, még mindig nem csökkennek számottevően az adminisztrációs terhek – ecseteli Zara László, az egyesület elnöke.
X. Kft. év közben áttért a kiva szerinti adózásra. Ebben az esetbe az iparűzésiadó-előleget miként fizeti, az előző évi hipabevallás alapján, avagy a kiva szerint, illetve kell-e záróbevallást benyújtania a kivaalanyiság előtti időszakra vonatkozóan? Válaszukat köszönöm.
Eltörlik a reklámadót, csökkentik a kiva kulcsát, megszüntetik az adófeltöltést. Összesen 14 döntést jelentett be Varga Mihály – írja a hvg.hu.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2019. január 1-jétől társasági adóról kiva adózásra tért át. Kérdésem, hogy május 31-éig az alább felsorolt bevallásokon kívül szükséges-e valamilyen bevallást beadni? Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, 1829-es bevallás, 1871-es bevallás, Iparűzési adóbevallás. Köszönettel: Csné
Tisztelt Szakértő! 2018.01.01-jétől vált társaságunk kivaalannyá, és bizonytalan vagyok az új beruházások értelmezésében a kivaalap megállapításánál. A törvény úgy fogalmaz, hogy "Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben." "A korábban használatba nem vett" jelentésének tisztázása, mert vett a társaság egy használt autót, ez még a társaság által nem használt jármű, de mások által már használt. Valamint azt szeretném megkérdezni, hogy ha ugyanez a társaság idén meglévő festékboltja tetőterét be szeretné építeni, akkor az új beruházásnak tekinthető vagy nem, mert már meglévő épületre fogom ráaktiválni. Előre is köszönöm válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték