1188 találat a(z) kiva cimkére
2018-ban osztalék-előírás, 2019-ben lesz csak kifizetve
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van két kft., az egyik kivaalany, a másik tao-alany. A munkaviszonyos tulajdonosok a kivás cégben kapnak havi 450 000 forint bért. A tao-s cégben nem vesznek fel jövedelmet, itt a 2017. év eredménye megengedte, hogy osztalékot írjanak ki, de 2018-ban nem tudták csak egy részét felvenni. A 2019. évi osztalékadózás változása (19,5 százalék szocho-fizetés, ha nincs meg a minimálbér 24-szerese) hátrányos helyzetben hozza-e őket, vagy úgy mint eddig, mindegy, hogy hol keletkezik a bérjövedelme, be lehet számítani csökkentő tételnek a szocho-fizetésnél. Tehát a kivás cégben megszerzett munkabér beszámítható-e a tao-s osztalék adójának kiszámításánál?
Kiva feltétele, kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kiva adózás kedvező lehetőségeiről szóló NAV tájékoztató alapján kérdezem, hogy "a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kiszámított bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot" feltételnek megfeleléshez figyelembe kell-e venni a kata adózás alá belépni kívánó társaság bevételi adataihoz annak 100 százalékban külföldi tulajdonosának – számunkra ismeretlen – várható bevételi adatait is? A 100 százalékban külföldi tulajdonos társaság ügyvezetője nyilatkozott arról, hogy nincs a társaság tényleges tulajdonosai között 25 százalék tulajdonosi részesedést elérő vagy meghaladó tulajdonos személy. A december 20-ai bejelentkezési határidő miatt kérem szépen a segítségüket, melyet előre is köszönöm!
Kiva adóalap napidíj esetén
Kérdés
Társaságunk a munkavállalók külföldi kiküldetésére napidíjat fizet. Ennek 15 EUR adómentes része beleszámít-e a kisvállalati adó alapjába?
Kiva és beszámoló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy vállalkozás átlép a kivába, kikerül a tao-törvény hatálya alól, de az Sztv. hatálya alatt marad. Ezért azt, hogy milyen beszámolót kell készítenie, továbbra is a számviteli törvény határozza meg. Fentiek szerint tehát lehetséges olyan kft., amely a kiva szerint adózik, és mikrogazdálkodói beszámolót készít? Köszönettel.
Áttérés kivára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. szeretne 2019.01.01-től áttérni a kiva szerinti adózásra. 22 alkalmazottja van, a bérköltsége kb. 60 millió forint. 19 alkalmazottra szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény vehető figyelembe (mezőgazdasági munkakör). Jelentős értékű tárgyieszköz-állománnyal rendelkezik, melynek adótörvény szerinti nettó értéke 282 millió forint, a számviteli törvény szerinti pedig 394 millió forint. Osztalékkifizetés nem történik, elhatárolt veszteség nincs, az adózás előtti eredmény kb. 1 millió forint minden évben. Érdemes-e ebben az esetben áttérnie a kivára? Köszönettel: Nagyné
Megjelent a decemberi VálaszAdó
Cikk
Több hónapig tartó huzavona után körvonalazódtak az egyes adótörvények főbb jövő évi változásai, noha a korábbi évek gyakorlatát tekintve korántsem jelenthető ki, hogy az őszi adócsomagban elfogadott módosítások már a végleges szabályokat tartalmazzák, hiszen évről évre fel-felbukkannak az év végi egyéb, költségvetési tárgyú törvényjavaslatokban adószabályokat érintő változtatások is.
Kiva – osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2018. 01. 01-jétől a kiva hatálya alá tartozik. A 2017. évi beszámoló alapján, 2018-ban a 2017. évi adózott eredmény terhére a tagok osztalék jóváhagyásáról döntöttek. 2017-ig a kft. jelentős eredménytartalékkal rendelkezik. Kérdéseim: 1. Milyen adóteher mellett fizethető ki a 2017. évi eredmény terhére jóváhagyott osztalék, ha kifizetés 2018-ban megtörténik? 2. Ha a kifizetés 2019. évben történik meg? 3. Ha a kft. 2018. évi beszámolója alapján az eredménytartalék terhére osztalék kifizetését hagyja jóvá (már a kivás időszak alatt, de kiva előtt keletkezett eredménytartalékból) , és a kifizetés 2019-ben történik? Milyen adóteher mellett fizethető ki a tagok részére az osztalék? Válaszukat előre is köszönöm!
A kivára ösztönöz 80 ezer céget a Pénzügyminisztérium
Cikk
A napokban kapja meg a személyes tájékoztatást az a mintegy 80 ezer vállalkozás, amely a kisvállalati adó (kiva) választásával a becsült számítások alapján legalább tíz százaléknyi közterhet spórolna jövőre – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Nyugdíjas biztosítási kötelezettsége 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! "Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4) című cikkük utolsó bekezdésében írják, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak 2019-től, holott a "Nyugdíjas munkavállalók utáni közterhek 2019-ben: most akkor mi a szabály?" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Nyugdijas_munkavallalok_utani_kozterhek_201_STLNZN#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed) című cikkükben már megírták, hogy a 2019. 01. 01-én hatályba lépő rendelkezés szerint a továbbiakban is biztosított, csak a Tbj.tv. 25. § szerint nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetniük (valamint nem kerül megfizetésre utánuk a szocho és a szakképzési hozzájárulás. sem). Kérem ennek figyelembevételét a kiva 2019. évi személyi jellegű adóalapjának a vizsgálatánál. Üdvözlettel: Kovács L. Gábor
Kiva alatt megbízási jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiva alatt működő kft.-nek két dolgozója van, mindketten megbízási jogviszonyban vannak, de a megbízási díj egyikük esetében sem éri el a minimálbér 30 százalékát, így nem biztosítottak. Kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben a kifizetett megbízási díjak kivaalapot képeznek-e. Ha nem, akkor ez így elfogadható a kiva alatt, mivel nem lesz a cégnek kivaalapja?
Kata, kiva: még decemberben érdemes dönteni
Cikk
December 1-jétől megduplázódott, ötszázmillióról egymilliárd forintra nőtt a kisvállalati adó (kiva) belépési határa. A vállalkozóknak decemberben érdemes dönteniük arról, hogy az új évben melyik kedvező adózási mód szerint teljesítik közteherfizetési kötelezettségüket – emlékeztet honlapján a Pénzügyminisztérium.
Tárgyi eszköz értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság fontolgatja, hogy végelszámolással megszűnik. A társaság jelenleg kivaalany. Természetesen tudja, hogy a végelszámolás elindításakor kivaalanyisága megszűnik, és újra taoalannyá válik. A társaság tulajdonában van egy tehermentes ingatlan, amelyet értékesíteni szeretne. Kérdésünk az, hogy az ingatlan értékesítése kivás vagy taós alanyként járna nagyobb adóteherrel? Válaszukat előre is köszönöm!
Áttérés kiváról katára
Kérdés
Ügyvédi iroda, amely 2018-ban kiva szerint adózik, 2019.01.01-től áttér kata adózásra. Eredménytartalék és az adózott eredmény 80 millió forint (lekötött tartalék és osztalékfizetési kötelezettség nincs) Az ügyvédi iroda rendelkezik egy ingatlannal. 1. Az ingatlan könyv szerinti – 2018. december 31-ei – nettó értékével (50 millió) csökkentjük az osztalékot kiváltó adó adóalapját, azaz 80-50 millió = 30 millió után megfizetjük a 15% szja-t. Az ingatlan az ügyvédi iroda birtokában marad. Ebben az esetben mi történik, – ha kata adózás alatt az ingatlant értékesítjük 90 millió forintért, akkor az katás bevétel lesz teljes összegben (nem lehet csökkenteni el nem számolt értékcsökkenéssel)? – vagy ha az iroda végelszámolással megszűnik, akkor a végelszámolás alatti időszakban társasági adó alá fog tartozni, az ingatlant értékesítik, egyéb bevétel lesz. A társaságiadó-alap számításánál csökkenteni lehet a bevételt az ingatlanra korábban (kata adózás előtt) még el nem számolt értékcsökkenéssel? Ha igen, akkor ez úgy fog kinézni, hogy amíg társasági adó alá tartozott, a társasági adó szerinti értékcsökkenést (5 millió), amikor kiva alá tartozott (2013-tól 2016-ig) (15 millió) a 10 százalékos értékcsökkenést kell elszámoltnak tekinteni? Az ingatlan beszerzési ára 70 millió forint volt, 70-5-15 = 50 millió forint értékcsökkenés nem lett még elszámolva. Tehát a 90 millió forintos bevételből le lehet vonni az 50 millió forint el nem számolt értékcsökkenést? Azaz 90-50 = 40 millió forint után kell megfizetni a társasági adót? 2.) Az ingatlan könyv szerinti, 2018. december 31-ei nettó értékével nem csökkentjük az osztalékot kiváltó adó alapját, azaz leadózzuk az ingatlan nettó értékét az áttéréskor, azaz 80 millió forint után megfizetjük a 15% szja-t. Ebben az esetben az ingatlan a tulajdonosok birtokába kerülhetne úgy, hogy egyéb adókötelezettségük nem keletkezik. Ha igen, akkor ezt az elkövetkezendő években bármikor megtehetik (most még nem értékesíthető az ingatlan, mert lízingelik)? 3.) 2020-ban visszatérnek a kiva hatálya alá, majd értékesítik az ingatlant. Milyen adófizetési kötelezettségük keletkezik az eladás után, ha a KATA-ra való áttéréskor nem csökkentették az osztalékot kiváltó adó alapját, és milyen, ha csökkentették az osztalékadót kiváltó adó alapját? köszönettel: Izsó Krisztina
Kiva alatt a pénztár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Taóról kivára áttért adózónál a pénztár figyelése továbbra is feladat. Ha például a cég pénztára a tao alatt negatívba fordult át, akkor tagi kölcsönt kellett betenni. Mi a helyzet a kivás időszakban, ha ugyanez bekövetkezik? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Kiva – tagi kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megerősítést kérnék abban, hogy kivás időszak alatt nem keletkezhet tagi kölcsön, de mi van abban az esetben, amikor esetleg a tag vissza tudná fizetni a kölcsönt, van erre lehetőség, van-e ennek valamilyen adóalap-módosító hatása? Előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
