1307 találat a(z) kiva cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. kérdés: egy kft. 2018.01.01-jétől kiva adózási módot választotta a tao helyett, 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, holott nem lehetett volna, mert a Tao 16. § (1.c.) bekezdése jogutód nélküli megszűnés esetén tiltja. Ilyen esetben mi a teendő? Társaságiadó-bevallást kell önellenőriznem? És késedelmi pótlékkal növelt összegben megfizetnem vagy kiva-bevallásban van-e rá lehetőség? 2. kérdés: ha fejlesztési tartalékot képeztem a Tao tv. hatálya alatt és a kiva időszakában 4 éven belül beruházásokat hajtok végre, feloldom a fejlesztési tartalékot, elszámolom a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést, viszont hogyan fizetem meg a fejlesztési tartalék utáni adót (késleltetett értékcsökkenést)? Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel Novákné Gaál Mónika

Kérdés

Kiva szerint adózó vállalkozás egyik tagja nem működik személyesen közre a vállalkozásban (heti 36 órát elérő munkaviszonya van), a másik tag pedig társas vállalkozóként dolgozik a vállalkozásban. 2019-ben osztalékot kívánnak felvenni. Ebben az esetben hogyan adóznak a tagok?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk 2019. január 1-jétől kiva adózási módot választotta. A 1871-es bevallás kitöltésénél a mérlegadatoknál nem szerepel elhatárolás sor. A kérdésem az lenne, hogy a 2018. évben kifizetett, de csak a 2019. évre vonatkozó költségeket a 2018. évi főkönyvben milyen főkönyvi számokra (elhatárolásként v. költségként) kell könyvelni? Válaszát köszönöm. Bognárné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kiva szerint adózó vállalkozás tagjának számla ellenében bérleti díjat fizet. Az egyik tag a szóban forgó cégben alkalmazott, a másiknak van heti 36 órát elérő munkaviszonya. A kérdésem az, hogy a számla ellenében fizetett bérleti díj beleszámít-e a kiva alapjába? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Többen megkérdezték már, de mégsem teljesen értem, hogy a kft. 2019. évben saját jogú öregségi nyugdíjas tulajdonosa , ha munkaviszony keretében végez tevékenységet cégében, a neki kifizetett munkabér képezi e kiva alapját? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kiva alá tartozó cégünk reprezentációt nyújtott munkavállalóinak. Ebben az esetben az összeg 1,18-szorosára állapítjuk meg a 15 százalék szja-t és ezen kívül az alap összeg 1,18-szorosára fizetjük majd meg a kivát is? Másik kérdésem pedig az lenne, ha a cégből az adómentes értékhatárig kulturális belépőt adunk a dolgozóknak, akkor kell-e fizetni kivát ez után vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019-től kivaalapot képeznek a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások. Az Szja tv. szerint az egyes meghatározott juttatások adóalapjának meghatározásakor alkalmazni kell az 1,18-szoros szorzót. Kérdésem az lenne, hogy a kiva alapjánál figyelembe kell-e venni az 1,18-szoros szorzót? Köszönettel várom válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. úgy döntött, hogy február 1-jétől szeretne átlépni a kiva hatálya alá. Kérdésem, hogy milyen teendőim vannak ezzel kapcsolatban, azon kívül, hogy bejelentettem ezt a szándékot az adóhatóságnak? Válaszát előre is köszönöm

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Amennyiben 2018-ra vagy akár a későbbi évekre vonatkozóan kiva adózású társaság osztalékot szeretne fizetni tagjainak a kiva időszak alatt termelődőtt nyereségből, úgy helyesen jár-e el, hogy az osztalék összegéből levonja a 15 százalék szja-t és a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót (max. szintig, ami 2019-től az eho helyett alkalmazandó), és emellett az éves kiva összeg meghatározásánál a kiva adóalapját is megemeli az osztalék összegével? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabérét csak 15 százalék szja terheli. Ha ez a nyugdíjas egyben tulajdonos is a kft.-ben, amely kivában működik, osztalék után hogyan adózik? A kiva kiváltja a szochót. Hogyan kell értelmezni a 19,5 százalékos szocho-fizetési kötelezettséget az osztaléknál?

Kérdés

Kedves Szakértő! Társaságunk 2018. 07. 01-jével lépett át a kiva adózásba. A mérlegbeszámolót és a 71-es bevallást elküldtük 06.30-ával bezárólag. A kérdésünk az, hogy a következő mérlegbeszámoló dátuma 2018. 07. 01-12. 31-éig lesz, vagy emiatt, hogy év közben tértünk át a kivára, eltérő üzleti év kezdődik ? Köszönjük a választ

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várom segítő válaszát. Kivás kft. ügyvezetője nyugdíjas. Mely esetben nem kivaalap a részére fizetett jövedelem/bér? Ha munkaviszonyban veszi fel a jövedelmet vagy ha társas vállalkozóként? Találtam a jogszabályokban (tb, Sztv.) fogalmakat erre vonatkozóan, de bizonytalanok vagyunk abban, hogy hogyan jár jobban a társaság.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Oktatással foglalkozó ügyfelem a kiva szerint adózik. Azt szeretném megtudni, hogy a biztosítottnak nem minősülő megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott oktatónak kifizetett jövedelem, valamint az alkalmi munkavállalónak kifizetett jövedelem változatlanul – ahogy 2018-ban sem – 2019-ben sem képezi a kiva alapját? Köszönettel: Kauker Zsoltné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Véleményüket szeretnénk kérni a kivaalanyiság megszűnése témakörében a következők tényállás szerint: A tárgyadóévben az adóalany kiva hatálya alá tartozó adózó. Évközben a tulajdonosi struktúra átalakulását követően a korábbi jogi személy tulajdonos többségi befolyást szerzett az adóalanyban. Tulajdoni hányada a korábbi 21 százalékról 60 százalékra változott, ezzel kimerítve a tao-törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás szabályait, melynek köszönhetően az adóalanynak az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Kérdés, hogy az adózónak így a kivatörvény 16. § 2. pontja szerint azonnal a cégjogi változások hatálybalépést követően, vagy a tárgyadóévet követő adóévben megszűnik-e a kivaalanyisága, avagy ebben az esetben kizárólag az adóalanyiság megszűnése tekintetében a 19. § 5. pontjában foglaltak az irányadóak? Szíves segítségüket köszönjük előre is. Üdvözlettel,Veresné

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyszerűsített végelszámolás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szolgálati szoba

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink