Tisztelt Szakértő! Egy kapcsolt vállalkozásról van szó. Az egyik cég tőkeemelés címén 30 millió forint nem pénzbeli hozzájárulást ad a másik cégnek, de ez csak a tőketartalékba kerül, nem válik a törzstőke részévé. Ilyenkor, mivel tőketartalékba kerül a pénz, nem minősül tulajdonjog-átruházásnak. Kérdésem: hogyan kell ezt könyvelni az egyik, illetve a másik cégnél?
Egy cég Széchenyi-folyószámlahitelét fordulónapon nem hagyta jóvá a bank. A cég nem tudta visszafizetni a hitelt. A Garantiqua Hitelgarancia Zrt. a bank felé kifizette a fennálló hitel tőketartozásának a 80 százalékát, míg a maradék tőkét és a kamatokat a cég részletekben törleszti. Jól gondolom-e, hogy a cég könyveiben a Garantiqua Zrt. által teljesített összeget, azaz az eredeti hitel 80 százalékát egyéb bevételként és elengedett kötelezettségként kell kimutatni? Az ügylethez kapcsolódik-e illetékkötelezettség? A hitel kezese az ügyvezető volt. A Garantiqua Hitelgarancia Zrt. megállapodást kötött a magánszemély ügyvezetővel az általa fizetett 80 százalék tőkerész kamattal növelt összegének fizetésére. Érzésem szerint ez nem érinti a vállalkozás könyvelését.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását italdiszkont áruselejtezésével kapcsolatban. Üdítő, chips, édesség szavatossági lejárat után – ha akció keretében nem tudta értékesíteni az árut az üzlet, selejtezési jegyzőkönyv alapján kivezeti azt a készletei közül. A könyvelésre selejtezési jegyzőkönyvet küldenek darabszám és érték megjelölésével. A selejtezett árut a készletek közül elkönyveljük egyéb ráfordításként. Kérdésem, hogy egyéb kötelezettség felmerül-e az áru selejtezése kapcsán, ha azt szavatossági idő miatt vezetik ki a könyvekből? Köszönöm!
Gyermekeknek gyártott termékeink gyártásához Walt Disney licencszerződést kötöttünk a licenctulajdonos külföldi céggel. A szerződés 5 évre szól, természetesen meghosszabbítási lehetősséggel. A szerződés alapján cégünk jogosult a termékeken a cég figuráinak feltüntetésére. Ezen termékeket elsődlegesen négy célországban értékesíthetjük. A szerződés ezen tartalmáért évente előre meghatározott fix díjat fizetünk, amit a licenc tulajdonosa meghatározott időszakonként számláz. (Nem egyenletesen, hanem a szerződés szerinti ütemezés szerint.) Cégünk az általunk gyártott termékeket saját webes felületen is értékesíti. Mivel innen bárki rendelhet a világon, a szerződés szabályozza, hogy az elsődleges célországokon kívüli értékesítés esetén utólagosan számláznak felénk az egyes országok értékesítési volumenéhez igazodóan is licencdíjat. Kérem segítségüket a fenti licencdíjak számviteli elszámolásában.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk bankban széfet bérel. A házipénztárból a készpénzt nem bankszámlára fizeti be, hanem a bankban bérelt széfben helyezi el. A mérlegben a pénztár- vagy a banksoron kell szerepeltetnem a széfben elhelyezett készpénzt, és milyen főkönyvön?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk jövedékiadó-köteles, alkohol termékekkel kereskedik, melyeket az Európai Unióból szerez be. A készletről év közben csak mennyiségi nyilvántartást vezet, ezért az árubeszerzések elszámolására a 814-es főkönyvi számot használja. 1. kérdés: az EU-ból vásárolt áru nem a saját adóraktárunkba kerül, hanem egy másik társaság adóraktárába. A kitároláskor ők fizetik meg a NAV felé a jövedéki adót, majd kiszámlázzák részünkre. Adó folyószámlánkon így ez nem jelenik meg. Kérdésem, hogy az így részünkre átszámlázott jövedéki adót, milyen főkönyvi számon kell szerepeltetnem. A 814-es eladott áruk beszerzési értékén szerepeltetem év közben, és év végén a készletértékem részét fogja képezni, 2. kérdés: Az EU-ból beszerzett áru a saját adóraktárunkba kerül, onnan pedig vagy a vevőhöz, vagy saját raktárunkba amely nem minősül adóraktárnak. A jövedéki adót mi fizetjük meg a NAV felé, adófolyószámlánkon szerepel. A jövedéki adót a 867-es főkönyvi számon kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni a jövedéki adót abban az esetben, ha kitárolás után az árut saját nagykereskedelmi raktárunkba készletre vesszük és hogyan, ha közvetlenül értékesítésre kerül. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft.-ben az egyik tag, aki nem végez munkát, nem fizet járulékot. Kérdésem, hogy a cég könyvelését, illetve mérlegbeadását intézheti-e ez a tag ilyen módon, vagy megbízási szerződést kell kötnie a kft.-jével? Az említett tag egy másik bt.-ben könyveléssel foglalkozik. Számlázhat ez a könyvelő bt. a kft. felé? Köszönöm.
Az Adózóna olvasója Ausztriába költözne és könyvelői tevékenységét egy általa alapítandó külföldi céggel bonyolítaná magyar ügyfelei megtartásával. Mire kell ügyelnie? Antretter Erzsébet adószakértő, mérlegképes könyvelő, a Niveus Consulting Group Kft. szakembere válaszolt a kérdéseire.
Kedves Szakértő! Egy bt. egyszerűsített végelszámolásról döntött. Jól tudom, hogy a vagyonfelosztást úgy kell kiszámítani, hogy saját tőke - jegyzett tőke, s úgy a tagok között felosztani? Hogyan kell lekönyvelni, s mit kell levonni belőle? Köszönöm segítségét, mert ilyet még nem csináltam
Tisztelt szakértő! Egy szálloda próbaüzem költségeinek elszámolásával kapcsolatban szeretnénk kérdezni: a szálloda épülete és a konyhatechnikai berendezései nem a szálloda, hanem az anyavállalat tulajdonában vannak, a szálloda bérleti díjat fizet érte. A szálloda igazgatója próbaüzemet rendelt el a használatba vételi engedéllyel egy időben. A szálloda pre-opening időszaka ezt követően 3 hónappal indult el. Szeretnénk kérdezni, hogy a próbaüzem alatt felmerült költségek-bevételek beruházásként való elszámolására milyen jogcímen kerülhet sor: Az 1. számlaosztályon belül bérelt ingatlanon végzett próbaüzem megfelelő lenne? Ide a próbaüzem alatt felmerült bérköltségeket, alapanyag-beszerzéseket és hitelkamat költségeket könyvelnénk – csökkentve a bevételekkel. Könyveléstechnikailag megfelelő, ha a bevételt-költségeket külön 8-as, 9-es technikai számlán gyűjtenénk, és a innen vezetjük át a 161-es beruházás főkönyvre, és innen aktiválnánk próbaüzem költségeként a szálloda hivatalos nyitásakor az erre kialakítandó 1-es számlaosztályba?
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági kft. tagja egy tésznek. A kft. tagi kölcsönt ad a tésznek, melyet a tész a támogatás megérkezését követően fizet vissza. Hova kell ezt könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Egy gyümölcstároló épület beruházását terveztük. Mivel támogatás igénybevételével terveztünk, ezért a tervezési, eljárási illetékek, engedélyek már elkészültek, melyeket a 161 befejezetlen beruházáson gyűjtöttünk. Mostanra kiderült, hogy nem valósul meg a beruházás. Kérdésem, hogy mi a helyes átkönyvelése ezen költségeknek?
Tisztelt Szakértő! 2018-ban átvettem egy kft. kettős könyvelését. A folyószámla egyenlege kivánnivalót hagyott maga után. Leegyeztettem a vevőkkel, szállítókkal írásban a nálam függő tételeket. Kérdéseim: 1. Azokat a tételeket, melyeket a partner visszaigazolt, hogy megtörtént a rendezése, kivezethetem a 2018-as évben? Évekre lekönyveltem a T:86-K.311 és T:4541-K:96 fö könyvre, majd a 86 összegével adóalapot emelek a beszámolóban. Helyesen járok-e így el vagy néznem kell évenként vagy összesen az éveket hogy meghaladja-e a mérlegfőősszeg 2 százalékát vagy az 1 millió forintot? 2. A 353 vevőkkel szembeni követelésen is maradt egy nagyobb összeg, visszakerestem, előírták T:353 T:466 K: 4541, majd készpénzben lett rendezve T:4541-K: 3811. Ott maradt a 353-ason. 2016-os tétel, hogyan tudom ezt rendezni, 3 millió forint. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Egy betéti társaság 6 évvel ezelőtt(ig) OEP által finanszírozott háziorvosi tevékenységet látott el. Az elmúlt 6 évben a cég ezen tevékenysége nem működött (kizárólag üzemorvosi bevételt realizált). Most a cégnek OEP-szerződés keretében újra van lehetősége OEP által finanszírozott háziorvosi praxis ellátására, emiatt a bt. szeretne megvásárolni egy háziorvosi praxisjogot, ugyanis van ehhez elegendő pénzeszköze és eredménytartaléka is. A munkát ellátó körzeti orvos egyben a bt. beltagja is. Lehetséges-e (illetve kivitelezhető-e) ez az elképzelés, vagyis az ügyletnek a cég könyvelésében való nyilvántartása/bevezetése? Ugyanis a doktornő, valakitől úgy halotta, hogy a praxisjogot kizárólag magánszemély veheti meg... Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Ausztriába szeretnék költözni, és ott ingatlant vásárolni, céget alapítani. Kezdetben mindkét országban rendelkeznék bejelentett címmel. A könyvelői tevékenységemet a külföldi céggel bonyolítanám tovább. A tevékenységemet online tudom végezni, az iratanyagot szkennelve kapom meg aíz ügyfeleimtől. A munkámat így gyakorlatilag bármely országban tudom végezni. Az itthoni, illetve a külföldi tartózkodási napok számát nem tudom meghatározni, egyéb családi kötelezettségek miatt Magyarországon is sokat kell tartózkodnom. Kérdéseim a következők: 1.) Biztosítási kötelezettségeimnek hol kell eleget tennem? 2.) Külföldi társaság végezhet-e könyvviteli szolgáltatást magyar társaságnak? 3.) Ha igen, annak milyen előírásai vannak? 4.) A külföldi jövedelmemről kell-e Magyarországon bevallást adnom? 5.) Ha a magyarországi lakcímemről kijelentkeznék, akkor hogyan változnának az előbbiekre adott válaszok? 6.) Mi lenne a helyzet akkor, ha munkavállalóként távmunkában végezném a könyvelési tevékenységet Ausztriában, egy magyarországi cégnél? Ekkor hol kell adóznom, és hogyan?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték