2360 találat a(z) könyvelés cimkére
Kiállított számla sztornózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk bérbeadott egy kereskedelmi ingatlant egy másik vállalatnak három hónap határozott időre. Kauciót nem kötöttünk ki. A bérbeadásról szerződést kötöttünk, amiben a rezsire vonatkozó rész így szól: "A bérlemény közüzemi díja – villany, víz, csatorna – az Albérlőt terheli." Ennek megfelelően a villany, víz a közüzemi szolgáltatóktól kapott számlák alapján tovább lett számlázva a bérlőnek, amit a bérlő később ki is fizetett. A bérleti szerződés lejárata előtt közvetlenül kaptuk meg bérbeadás időszakára vonatkozó szemétszállítás díját (6532 Ft + áfa), amit jóhiszeműen szintén továbbszámláztunk. Ezt viszont a bérlő már nem fizette ki, mert szerinte ez a szerződésben nem szerepelt. Az összeg igen alacsony, ezért nem éri meg jogilag utánajárni, hogy kinek van igaza. A kérdésem az, hogy akkor járunk-e el helyesen, ha ott hagyjuk a könyvelésben a számlát és idővel majd értékvesztést számolunk el vagy sztornózhatjuk, tekintve, hogy nem történt valódi teljesítmény részünkről, pusztán rosszul értelmeztünk egy szerződést. Válaszát előre is köszönöm.
Céges autó – káresemény, javítás számlája
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Új céges autóba parkolóban beletolattak, a javítás számlájának kontírozásához kérek szépen segítséget, az alábbi adatok alapján: 1. Számla összesen: 400 013 2. Gépkocsibérlés 15% 1535 3. Bruttó kár 398 478 4. Áfa-visszatérítés 42 358 (?) 5. Önrészalap 356 120 6. Önrész 0 7. Ügyfél fizet (2+4+6) 43 893 8. Biztosító fizet (5+6) 356 120 _________________________________ Mi a 42 358 forint áfa sorsa? Köszönettel: előfizető kérdező
Közvetlen vámjogi képviselő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk harmadik országból importált árut, ehhez az ügylethez közvetlen vámjogi képviselő szolgáltatását vette igénybe. Megérkezett az értesítés a vámkezelésről, ami alapján a közvetlen vámjogi képviselő bankszámlájára át kell utalnia az importáfa összegét, valamint a spedíciós költséget és a banki költségeket. A kérdésem az lenne, hogy hogyan kell ez esetben a számlát (nettó 12 288 EUR), illetve a vámjogi képviselő részére elutalt összegeket lekönyvelni?
Telefonszámla könyvelése
Kérdés
Tisztelt adószakértő! Társaságunknál a telefonszámla elszámolásnál van némi nézeteltérés. és ebben kérnénk a segítségét. A számla zárás napja: 2018.01.05. számla kelte: 2018.01.10 Teljesítés : 2018.01.26 Az elszámolási időszak:2017.12.07-2018.01.06. Az összeg utalva: 2018.02.05-én. A kérdés következőkre vonatkozna: Hogyan kell a számlát kontíroni? Melyik évre, hogyan és mennyi összeget kell elszámolni könyvelni? Segítségüket, előre is köszönöm Üdv: Katalin
NAV-határozat könyvelése
Kérdés
A NAV áfaellenőrzés során áfahiányt állapított meg, bírságot és késedelmi pótlékot vetett ki. A kérdésem: hogyan könyvelem, kontírozom a fizetendő áfát, késedelmi pótlékot és bírságot? A határozatot 2017-ben, májusban kaptuk, a vizsgált időszak a 2015. év volt.
HUGO útdíj könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk a HUGO Elektronikus Útdíjszedési Rendszerbe regisztrált, ahová havonta adott összegeket feltölt az ügyvezető, és innen az úthasználat függvényében kerül levonásra az útdíj. A feltöltésről számlát kap, viszont a felhasználásról csak egy összesítést lehet letölteni a rendszerből. Mi alapján lehet elszámolni a költséget, illetve az áfát levonásba helyezni? A feltöltésről kapott számla alapján le lehet könyvelni a költséget, illetve az áfa levonható? Köszönöm válaszát!
Önkormányzati tulajdonú ingatlan üzemeltetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném az állásfoglalásukat kérni. Adott egy kft., amely önkormányzati tulajdonban áll. Szerződést kötöttek önkormányzati tulajdonú helyiségek, bérlemények kezelésére. A kft. saját költségként számolja el a bérlemények üzemeltetési költségét. A kft. ingatlan-bérbeadásból származó bevételeit és kiadásait kezeli, magyarán ő állítja ki a bevételről a számlákat és a költség- (rezsi, egyéb) számlák is az ő nevére érkeznek. A kezelésért 10% jutalékot kap a kft. Kérdés: helyes-e a könyvelése a kft.-nek akkor, ha mi ezeket a bevételeket, amelyeket más nevében számláz ki de a saját nevére, a 91 főkönyvi számra, a költségeket pedig a 815 főkönyvi számra könyveljük? Felmerült kérdésként, hogy a fent leírt gazdasági eseményeket a 4–es számlaosztályban kellene csak nyilvántartani! Várom válaszukat!
Tartós részesedés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Kft. több tagi kölcsönt is nyújtott a 100 százalékos tulajdonában levő cégnek. Később úgy döntöttek, hogy ezt nem kell visszaadni, hanem jegyzett-tőke-emelést hajtanak végre belőle. Be is jegyezték. Hogyan könyvelem a tartós részesedésbe a tagi kölcsönből? Köszönöm előre is.
Amikor nem a zsebekbe megy, hanem a cégnél marad a borravaló
Cikk
Sörözőben a vendégek jelentős összegű borravalót hagynak. Alkalmazott nincs, a tulajdonos dolgozik, fix bejelentett bére van. A kapott borravalót nem vette ki a kasszából, azt visszaforgatta a vállalkozásba. A borravaló összegét nem üti be a pénztárgépbe, napi szinten összegzi, jegyzőkönyvezi. Helyes-e, ha a borravalót árbevételként könyvelik? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
K+f könyvelése, adóalap-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság k+f projektet kezdett el. A projekthez olyan eszközt vásárol, amely önmagában tárgyi eszköznek minősülne, illetve szoftvert, amely önmagában szellemi terméknek minősülne. Hogyan kell elszámolni ezeket az eszközöket, amennyiben a társaság úgy dönt, hogy aktiválja a k+f kiadásait? Önállóan kell nyilvántartásba venni – tárgyi eszközként és szoftverként –, vagy ez a k+f részeként a 112-es számlaosztályon kerül kimutatásra, esetleg saját döntés kérdése? Befolyásolja-e a kérdés megítélését az, hogy az adott eszköz kizárólag a k+f-et szolgálja vagy csak részben? (A mi esetünkben kizárólag a k+f-et szolgálja.) Mi a helyzet, ha a társaság nem kívánja aktiválni a k+f-es kiadásait? Ez esetben lehet költség az ilyen jellegű beszerzés, vagy kötelező tárgyi eszközként, szellemi termékként állományba venni? Ha tárgyi eszközként kell állományba venni, akkor ezekre a tételekre is vonatkozik a tao- és hipaadóalap-csökkentési lehetőség? Válaszát előre is megköszönöm!
Bérelt ingatlanon végzett beruházás
Kérdés
Kozmetikusi tevékenységgel foglalkozó kft. egy szalont bérel. 1.) A szalont teljesen felújítja, és nem igazán tudom, hogy lehet eldönteni a leghelyesebben, mi az, amit bérelt ingatlanon végzett beruházásként 6 százalék értékcsökkenéssel számoljak el, és mi az, ami fenntartási költségként elszámolható 51-es főkönyvi számon. Ezen beszerzések például – parkettabeszerzés, – aljzatkiegyenlítő – csaptelep, – festék 2.) Illetve, sok apró dolgot is vesz, ezekkel kapcsolatban az a kérdésem, hogy azokat minden esetben kisértékű tárgyi eszközök között kell nyilvántartani, vagy elfogadható, ha költségként (51) könyvelem? Ezek például álló lámpa 20 ezer forintért, pad 15 ezer forintért, komód 30 ezer forintért. Segítségét köszönöm.
Osztalék könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Osztalékelőleg könyveléséről szeretnék kérdezni, mivel most lesz először ilyen a cégnél. Milyen számlákon kell nyilvántartani és könyvelni az osztalékelőleget és a szja-t? A 368 számlán kell nyilvántartani az szja-t plusz az osztalék összegét? Előre is köszönöm.
GDPR
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérszámfejtéssel, könyveléssel foglalkozó cégnek van-e külön feladata az egységes európai adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépésével kapcsolatban? Be kell-e vezetni valamilyen szabályzatot a személyes adatok kezelésével kapcsolatban? Válaszát köszönöm.
Nyílt végű lízing
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérem szíveskedjenek a nyílt végű lízing szerződés (autóvásárlás) könyvelési tételeit tájékoztatásul megküldeni. Birtokunkban van: MKB lízingszerződés, a gépjármű bruttó vételára és a megfizetett előleg összege, amely áfát tartalmaz. Továbbá a maradványérték + áfa összege. A tárgyieszköz-nyilvántartásba a maradványértéket nettón vagy bruttón kell figyelembe venni? Üdvözlettel: Takács Gyula
Szervizdíj könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan könyveljük a szervízdíjat, melyek a kontírozási lépései? Értékesítés nettó árbevétele vagy munkavállalóval szembeni kötelezettség, hiszen ki kell fizetni az adókkal csökkentett részt? Az iparűzési adóról szóló törvény kiemeli, hogy az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell a szervízdíj összegével az iparűzési adó alapjának meghatározásakor. Társasági adónak és a turizmus fejlesztési hozzájárulásnak nincs ilyen csökkentő tétele, de ha az értékesítés nettó árbevételének része akkor ezeknek az adónemeknek az alapját képezi? Hova kerül a beszámolóban? Válaszát köszönöm!