Tisztelt Szakértő! Cégünk egy iskolaszövetkezeten keresztül vesz igénybe diákmunkást. Hogyan könyvelem a vissza nem igényelhető, fordított áfát? Példán keresztül: kiszámláznak felénk 100 000 forintot. Ennek fordított áfája 27 000 forint. T 541 bérköltség 100 000 Ft, 4661 áfa 27 000 Ft, K 454 szállító 100 000 Ft. Hova könyvelem a 27 000 Ft le nem vonható áfát? 86-ra? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég vagyunk, a tevékenységet áfakötelessé tettük. Szerződésünk úgy szól, hogy bérlő az első havi bérleti díjjal egyidőben megfizetni tartozik még két havi bérleti díjjal megegyező összeget. Az egyik a majdani, bizonytalan, utolsó (felmondási) havi bérleti díjként szolgál. A másik helyreállítási díjként. Ez utóbbi nem kaució, mert a szerződés megkötésekor elkérjük, és a szerződés megszűnésekor megtartjuk. A kérdésem az, hogy ezen ügyleteket az Sztv. és áfatörvény szerint hogy kellene kezelni? Jelenleg a felmondási havi bérleti díjat és a helyreállítási díjat is kiszámlázzuk a szerződéskötés dátumával mint teljesítési időponttal, és árbevételként könyveljük. A felmondás havi bérleti díjat időbelileg elhatároljuk. Köszönöm.
Alanyi áfamentességet választó nem közhasznú egyesületnek festőművész festményeket adományoz. Milyen adófizetési kötelezettségek merülhetnek fel a támogató és a támogatott részéről? Hogyan kell a könyvekben elszámolni az eseményt?
Színház előlegként kapott 2019. évre az Emberi Erőforrások Minisztériumától költségek és ráfordítások ellentételezésére vissza nem fizetendő támogatást (ez lépett a taós felajánlások helyébe). A támogatással 2020. március 20-áig kell elszámolni. A mérleget az alapító 2020. március 16-áig kéri megküldeni, könyvvizsgálattal, fb-jóváhagyással együtt. A könyvelés az alábbiak szerint történik: támogatás folyósítása 2019-ben – 38 bank – 47 rövid lejáratú egyéb kötelezettség, év végén 39 aktív időbeli elhatárolás – 96 egyéb bevétel. Dokumentum az elhatároláshoz az igazgató nyilatkozata, hogy teljesítette a színház a feltételeket (nagy valószínűséggel a támogató el fogja fogadni az elszámolást). Kérdésünk: megfelel-e ez az eljárás a számviteli törvény előírásainak, a megbízható valós beszámoló kritériumainak?
Tisztelt Szakértő! Cégünk bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytat, csak 27 százalékos adókulcsú terméket forgalmazunk. A vevőink részére saját kibocsátású utalványt értékesítünk, elszámolása: T38-K45 utalvány értéke illetve T36-467 utalvány áfatartalma. A pénztárgépünk egyben készletet is kezel, a termékek tételesen megjelennek a nyugtán. Helyes-e, hogy a pénztárgépbe beütjük az 1 db „X” terméket, melynek értéke bruttó 1270 forint (nettó 1.000, áfa 270 forint), majd fizetőeszközként kezeljük az elfogadott 500 forint (áfatartalom 106 forint) utalványt? Az értékesített termék könyvelése T38-K91 és K467. A beváltott utalvány értéke T45-K38. Mivel az utalványértékesítéskor megfizettük az arra jutó áfát, ezért a könyvelésben korrekciós tételként szerepeltetjük T 467-K368. A pénztárgép zárószalagján látszik az elfogadott utalványok összege. Kérdésünk az, hogy mi az utalvány beváltásakor a helyes könyvelés pénztárgép használata esetén, a gyakorlatban mi az elfogadott az áfa és a bevétel elszámolására? Segítő válaszát köszönjük!
Ügyfelem Kínából importál árut. A kínai ügyfél általi számla elkészült 2019 decemberében. A számla 2019-re kerül könyvelésre úton lévő áruként. Az áru januárban érkezik be, a vámkezelés és a szállítási költség számlája is januári teljesítés. Kérdésem: a vámköltséget és a szállítási költséget vissza kell-e tenni 2019-re mint az áruhoz kapcsolódó tételt és úton lévőként kell ezeket is kezelni?
Tisztelt Adózóna! Kérdésünk az év végi közüzemi számlák könyvelésével kapcsolatos. Mikor kell passzív időbeli elhatárolásként könyvelni? Például az áramszámlánk: Számlázott időszak: 2019.12.01–2019.12.31 (minden számlázott tétel a 2019 évet érint)i Számla kelte: 2020.01.10 Teljesítés időpontja (áfa): 2020.01.27 Fizetési határidő: 2020.01.27 Hogy kell helyesen könyvelni? (Mérlegfordulónap 2019.12.31., mérlegkészítés dátuma 2020.03.31.) a) 2019 évre költség és szállítói tartozásként, áfalevonás 2020.01.27. vagy b) 2020 évre szállítói tartozás és 2019 évre passzív időbeli elhatárolással a költséget? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság személygépkocsikat vásárol bérbeadás céljából, ennek van valamilyen speciális szabálya a könyvelésben? Az áfa vásárláskor levonható? Jól gondoljuk, hogy a könyvelésben a személygépkocsikat készletként kell nyilvántartani? Továbbá az illeték és egyéb hatósági díjak a készlet értékét növelik? Esetleges felmerülő javítási költségeket, költségként vagy készletnövelő tételként kell felvezetni, továbbá e tételek továbbszámlázása a bérbe vevő részére lehetséges-e? Előre is nagyon szépen köszönjük a tanácsadást. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság, "B" gazdasági társaság tagja."B" gazdasági társaság értékesíti üzletrészét magánszemély részére, névértéken. Pontosan milyen könyvelési tételeket kell lekönyvelni a szabályos elszámoláshoz, "A" és "B" gazdasági társaságokban? Az új tag ugyanaz a magánszemély mindkét társaságban. A választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy vállalkozás az alábbi tevékenységet végzi: használt ingatlant vásárol, amelyet felújit, illetve bútorokkal berendez. Ezt követően az ingatlant értékesíti. A kérdésem az lenne, hogy az alábbi tételeket miként kell könyvelni: - az ingatlan beszerzése; - anyagvásárlás (pl. parketta, csempe stb.); - felújítás során igénybe vett vállalkozók munkadíja (burkoló, asztalos, villanyszerelő stb.); - a megvásárolt bútorok értéke, amelyek az ingatlannal együtt kerülnek értékesítésre; - ingatlanhoz kapcsolódó reklámköltségek (pl. hirdetés, prospektus készítás, fotózás). Szeretnénk tisztán látni, hogy ebben az esetben a fent felsorolt tételeket miként kell könyvelni: áru, anyag, saját termelésű készlet vagy egyéb módon. További kérdés, hogy a december 31-én fennálló felújítás költségeit milyen főkönyvi számra szükséges nyilvántartásba venni? Köszönöm!
Bérszámfejtést végző cég és megbízója között megszűnt az üzleti kapcsolat. A partnercég többszöri felszólítás után sem vitte el a bérszámfejtőnél lévő, nagy mennyiségű, eredeti számfejtési alapdokumentumokat (munkalapok, orvosi igazolások stb.). A megbízott cég helyszűkében van, nem kívánja tovább őrizni a papírokat, milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet (NEM bizományos értékesítés). A Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi az egyéni vállalkozó által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell az egyéni vállalkozónál könyvelni (az egyéni vállalkozó eredményébe számít-e a sorsjegyekből befolyt bevétel illetve kiadás)? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni (csak 5000 forint alatti nyereményt fizethet ki az egyéni vállalkozó, a szemközti lottózóban váltható ki az efölötti nyertes összeg. Nap végén a lottózó által kifizetett összeget átadja az egyéni vállalkozónak.)? Hogyan könyvelendő? A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (továbbiakban: ÜGYINTÉZŐ Kft.) főtevékenysége mellett, a tulajdonosi körbe tartozó kapcsolt vállalkozások (továbbiakban KAPCSOLT Kft. teljes körű gazdasági és pénzügyi ügyintézését, könyvelését végzi. Kérdésem: 1. Lehet-e az ÜGYINTÉZŐ Kft. alkalmazásában álló dolgozó a KAPCSOLT Kft.-ben pénztáros? 2. Lehet-e az ÜGYINTÉZŐ Kft. alkalmazásában álló dolgozó a KAPCSOLT Kft.-ben pénztárellenőr? 3. Elláthatja-e a pénztárosi feladatokat olyan magánszemély, aki nem az adott társaság munkavállalója? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkáltató dolgozói részére adóköteles csoportos élet- és egészségügyi biztosítást kötött. A biztosítás megkötését nem a dolgozók kérték, fluktuáció következtében a biztosítottak névsora változik, leszámolnak, új dolgozók lépnek be a céghez. Jogviszonyuk alapján a munkáltató fizeti az adókat, egyes meghatározott juttatásként. A dolgozóra jutó díj arányosítással sem állapítható meg a változások különböző dátumai miatt. A szerződéskötés 2017-ben keletkezett, nem módosították. A fenti biztosítási díjat hogyan kell könyvelni? Könyvelhetem-e egy tételben vagy személyenként szét kell-e bontanom, és csak személyenként könyvelhető? Tisztelettel: Kecskemétiné HK
Mi van a kasszában? Hogyan dokumentálhatók kötelező pénztárgéphasználat mellett a különböző készpénzes ügyletek? Olvasói kérdésekre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték