Hogyan kell könyvelni a 2018 júniusában közbenső mérleg alapján felvett osztalékelőleget? Kinek kell fizetnie a szochot, a magánszemélynek vagy a cégnek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
T. Szerkesztőség! Könyvelők vagyunk. Egyik ügyfelünk igen kellemetlen helyzetbe került. 2017-ben 10 millió forint + áfa értékű bevétele volt, amit a NAV egy ellenőrzés következtében nem valós bevételnek tekintett és az áfatörvény 55. § (2) alapján megállapította a fizetendő áfát. Természetesen a hozzá kapcsolódó 9 millió forint + áfa kiadás levonható áfatartalmát nem hagyta jóvá, így azt megállapította adóhiányként. A kérdésünk könyvelés-technikai jellegű. Hogyan kell könyvelni, ha nem valós gazdasági eseményt miatt szeretnénk korrigálni egy már mérleggel lezárt időszakot abban az esetben, ha azt a NAV állapítja meg, illetve akkor, ha azt az ügyfél saját maga szeretné korrigálni? Hogyan kell könyvelni és számlát kiállítani, ha az az ügyfél az áfatörvény 55. § (2) a), illetve b) pontja szerint szeretné helyesbíteni a kibocsátott számláját? (Tehát stornó számlát állít ki a nem valós teljesítésű bevételéről 2019-ben.) Mi történik ilyenkor a pénzmozgással (ugyanis ezt a számlát banki utalással egyenlítették ki)? Kötelezettségként ott marad "az idők végezetéig"? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlant bérel magányszemélytől, akitől az szja-t levonjuk és megfizetjük. A számla készpénzes. Miként könyveljük ezt pénztárban és vegyesen? Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) egy másik kft. 100 százalékos üzletrészét megvásárolta 1 EUR (egy euró) értékben. Hogyan kell helyesen meghatározni a negatív üzleti értéket (évközbeni főkönyvi kivonattal rendelkezünk)? Kötelező kimutatni/könyvelni vagy lehetőség? Köszönettel: Kinga
Betéti társaság részére a könyvelőjével szemben indított perben a bíróság kártérítést ítélt meg. A döntés 2018.01.12-én emelkedett jogerőre. A könyvelő nem fizetett, ezért az ügy bírósági végrehajtóhoz került, de 2018-ban még bevételt nem realizált a társaság ebből. A számviteli elszámolás szempontjából helyesen jártunk-e el, ha a jogerőre emelkedés napjával bekönyveljük, és nem határoljuk el a kártérítés összegét (T36 - K96). E nélkül a könyvelési tétel nélkül a társaság veszteséggel zárta volna a 2018. évét, így viszont nyereségessé válik. Igényel-e ez a helyzet további teendőket a nyereségadók megállapítása során? Válaszukat köszönöm.
Bt. egyszerűsített végelszámolást végez, nyereséges. Hogyan kell kiszámítani, és könyvelni a felosztandó vagyont. Ezzel még nem volt dolgom, s szeretném jól csinálni. Köszönöm segítségüket!
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunk részvényeket vont be és ezzel kapcsolatosan alaptőke-leszállításra került sor. Kérném segítségét ennek könyvelésében, ha a bevonás névértéken történt, nincs értékkülönbözet. Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozójának téríti a 2,5 éves gyermekének bölcsödei költségeit (gondozási díj és étkezés). Kérném segítségét ennek lekönyvelésében, kontírozásában. Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Alapítványunk a 2018. rendelkező évben felajánlott szja 1%-ból a NAV "visszatartott" végzés alapján egy kisebb összeget, melyet az egyik adónemen mutatkozó tartozásra könyvelt, a fennmaradó nagyobb összeget jóváírta a bankszámlánkon. Sajnos a visszatartott és az adószámlán jóváírt tétel könyvelésénél elakadtam. Legyen kedves segíteni. Előre is köszönöm!
Egy kft. havonta fizet taót. 2018. december 20-án 2.000 millió forintot ajánlott fel egy sportegyesületnek a befizetett taóból, az engedélyek rendben voltak. Már látszik a kft. folyószámláján, hogy át is utalta az összeget a NAV a sportegyesületnek. Van-e valami teendőnk ezzel az összeggel a kft. főkönyvében, vagy a bevallásában kell-e ezt valahol jeleznünk?
Az alábbi számla helyes könyvelésében kérnék útmutatást a vevő kft. részéről. A vevő kft. az Autószerelő Kft.-t bízta meg a karambolos autó casco biztosításos javításával és a biztosítás rendezésével. A számla a következőket tartalmazza: Szállító: Vevő: Autószerelő Kft. XY Kft. az autó tulajdonosa Ft Kárjavítás (a részletezést most elhagyom) nettó 191.657 áfa 51.747 számla összesen 243.404 Pénzügyi elszámolás Biztosító: UNIQA kárszám: 12345 Számla összesen: I: 243.404 Ft Bruttó avulás II. 0 Ft Bruttó kár: III. 243.404 Ft Áfavisszatérítés IV. 25.874 Ft Önrész alap V. 217.530 Ft Önrész VI. 50.000 Ft Ügyfél (vevő) fizet (II+IV+VI) 75.874 Ft Biztosító fizet (V-VI) 167.530 Ft A számla könyvelésével kapcsolatosan kétféle vélemény van: • a vevő kft.-nek csak az áfa 50 %-át mint vissza nem igényelhető áfát és az önrészt mint káreseménnyel összefüggő ráfordítást kell könyvelni, hiszen a többi ráfordítás és bevét
Tisztelt Szakértő! Észtország leszámlázza a magyar partnernek az árut, ami Ukrajnából, EU-n kívüli országból érkezik. Ezért vámoltatni kell, ott kifizetjük az áfát. A számlát EU-beszerzésként kellene könyvelni, mert úgy lett kiállítva. Helyes ez a megoldás? Köszönettel:
2016. évben indult, személygépkocsi vásárláshoz kapcsolódó, nyílt végű lízing könyvelésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban az személygépkocsi beszerzésekor a tőke + áfa összegével megegyezően került beruházásra, majd aktiválásra az autó, tekintettel arra, hogy a tulajdonos nem kívánt áfát levonásba helyezni. Elhatárolásra került a következő évek kamata is. 2019.01.01-től, a törvényi változások okán, úgy döntött, élni kíván az 50 százalék levonási joggal a havi lízing részletek után. Hogyan könyvelendő ennek a döntésnek a hatása? Helyes-e, ha 2019 elején az arányosan még ki nem fizetett áfa 50 százalékának megfelelő összeggel (amely még több évet érinthet) csökkentjük az eszköz bruttó értékét, melyet valamely átvezetési számlára helyezünk el? Ezt csökkentjük havonta a részlet számláknak megfelelő áfa 50 százalékának levonásba helyezésével szemben. Köszönöm segítségüket, örülnék egy minden tételre kiterjedő kontírozásnak is.
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönöm a válaszát, de én még mindig azt olvasom ki a törvényi hivatkozásokból, hogy arányosítva levonhatom utólag az áfáját a személyautó értékesítésnek (EU-s adóalanynak történik az értékesítés). Annak érdekében, hogy minden tagállambeli adóalany egyforma elbírálásban részesüljön, a HÉA-irányelv rendelkezési elsőbbséget élveznek a nem harmonizált rendelkezésekkel. Amennyiben tehát az áfatörvény 87. § b, vagy c, pontjának, valamint a 89. § (1) vagy (2) bekezdésének alkalmazhatósága egyaránt fennáll, az áfatörvény 89. §-a szerinti szabályokat kell irányadónak tekinteni. A 89. § elsőbbségének van egy fontos következménye. A Közösségen belüli termékértékesítés ugyanis a "valódi" mentes értékesítések közé tartozik, amelynek jellemzője, hogy az értékesítés során áfát nem kell felszámítani, viszont a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető. Ennek alapján, amennyiben az adóalany a tárgyi eszközként használt személygépkocsiját a 89. § alapján értékesíti, úgy a 136. § 1.a, pontja alkalmazható, tehát a gépkocsi beszerzését terhelő, előzetesen levonásba nem helyezett áfa meghatározott része pótlólagosan levonásba helyezhető. Ezek alapján én úgy gondolom, hogy utólag levonhatom az arányosított áfát. Hogyan, és mi a könyvelése? Üdvözlettel: Sz. Szilvi
Tisztelt Szakértő! A cég 2016-ban értékesítette cégautóját, a vevő azonban nem fizettett. Jogerős bírósági ítélet született, melynél az eladó pervesztes lett. 2018-ban a nyitásnál szerepel, mint nyitott tétel (311). Kérem, segítsen, hogyan könyveljem ezt a tételt! (Áfa mentes az ügylet.) Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték