Tisztelt Szakértő! A devizás számlák kapcsán utólag kapott, a határidő előtt történő fizetés esetére vonatkozó engedményt (skontó) milyen árfolyamon kell a könyvekben rögzíteni? A pénzügyi teljesítés napján érvényes banki, vagy a cég éltal használt MNB-árfolyamon, vagy a számla teljesítés napi árfolyamán? Könyvelése: pénzügyi műveletek egyéb bevételei?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás internetes játékfelületet hozott létre, melyet terveik szerint külföldi (EU-s és harmadik országbeli) magánszemélyek fognak használni. Lehetőség van arra, hogy nevezési díj fejében egyszerre többen is játsszanak egymás ellen. A befizetett nevezési díjak meghatározott hányada az 1-3. helyezettnek kifizetésre kerül. A pénzügyek lebonyolítása Barion rendszerén keresztül történik, a nevezési díj „leemelése” és a nyeremény kiutalása is rajtuk keresztül zajlik. Úgy vélem, hogy a nyeremény kiosztásának bizonylata is a Bariontól kapott kimutatás lesz. Kérdésem, hogyan kell ezt könyvelni? Árbevétel-csökkentő tranzakcióként? Köszönettel: Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi boltunkban az egyik árubeszállítónk a számláin (csekkes fizetési mód) a továbbiakban felszámolja és postai teljesítés költségeit (a számlán postai közvetített szolgáltatásként szerepel). Kérdésünk, hogy ezt a költséget ugyanúgy a postaköltségeknél kell szerepeltessük, vagy ez valamilyen formában (könyveléssel) érinti az áruvásárlás költségeit is? Amennyiben nem kapcsolódik az áruhoz közvetlenül, és postaköltség, külön főkönyvre kell könyvelnünk, illetve a későbbi bevallásoknál kell-e külön kezeljük? Köszönettel várjuk válaszát!
Tisztelt Szakértő! Végrehajtói iroda könyvelésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az iroda két bankszámlával rendelkezik. Az egyik egy vállalkozói számla, mely a vállalkozással kapcsolatos bevételek és kiadások kezelésére szolgál. A kérdésünk a végrehajtói letéti számlával kapcsolatos. Ezen a számlán a végrehajtással kapcsolatos forgalom zajlik, ami egyértelműen nem befolyásolja (nem befolyásolhatja) a vállalkozás eredményét. Kérdésünk az lenne, hogy ezt a bankszámlát kell-e könyvelni, hiszen az ezzel kapcsolatos elászámolás a végrehajtónak előírt nyilvántartás alapján zajlik. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő szituációban kérem a segítségüket: Adott mikrogazdálkodó decemberi keltezésű számlán megkapja a következő, január 14.–március 13. közötti időszakra a biztosítási díjról szóló számláját. A számlát még december hónapban ki is fizeti úgy, hogy a biztosítási számlán lévő csekket bankkártyával kiegyenlíti a postán. A csekken decemberi pecsét szerepel. A bankkivonaton pedig januárban jelenik meg a terhelés. Véleményem szerint a számlát januárra kell könyvelni és a bankkártyás kifizetés is a következő évben történik. De a csekken szereplő előző decemberi dátum miatt szükséges lenne egy gazdasági eseményt könyvelni decemberre is, amiben szeretném kérni a segítségüket. Kérném, hogy amennyiben lehetséges, legyenek szívesek a gazdasági események kijelölésével együtt megküldeni a válaszukat, amit előre is köszönök.
Tisztelt Szakértő! A biztosító cég a következő dátummal adta ki a számláját a 2019. 01. 21 – 2019. 04. 20-áig tartó biztosítási díjról: számla kelte: 2018. 12. 29. Teljesítés időpontja: 2019. 01. 21. Fizetési határidő: 2019. 01. 21. Kérdésem: a 2018. évre kell könyvelni mint szállító (a könyvelési program nem kezeli a 2019. évi teljesítést a 2018. évben), és a költséget elhatárolom, vagy a 2019. évre könyvelem, hiszen a 2019. évre is szól? Megzavar, hogy előre adta ki a számlát. Válaszát előre is köszönöm szépen! Reményik Anikó
Tisztelt Szakértő! 2017-ben egy kft. munkavállalói részére kötött „whole life” életbiztosítást. 2017-ben a havi díj adómentes volt, 2018-ban egyes meghatározott juttatásként adózott. 2019-ben pedig mint bérjövedelem fog adózni. A társaság úgy döntött, hogy "bruttósítja" a biztosítási díjat, és az adók levonása utáni nettó díjat fizeti ki a biztosítónak. Hova kell ezt a kft.-nek könyvelnie? Milyen igazolást kell erről a magánszemély felé kiállítania? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Térítés nélkül adtak át számunkra készletet (oszlopokat). A partner nyilatkozott arról, hogy a készlet beszerzésekor az áfát nem helyezte levonásba, ezért a térítésmentes átadás sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Bekönyveltem a készletbe és passzív időbeli elhatárolásba a megállapodás szerinti értéken. Az oszlopok egy részét egy beruházáshoz használtuk fel. A készletből való kivezetés könyvelését szeretném megtudni. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A cégünk szénértékesítéssel is foglalkozik, a számlán külön sorban feltüntetjük a jövedéki adót és felszámítjuk az áfát is rá. Tárgyhónapot követően ezeket az összegeket bevallásjuk és befizetjük, a jogszabályokban előírtaknak megfelelően. Kérdésem, hogy számvitelileg hogyan kell kezelni ezeket az "átmenő tételként" megjelenő jövedéki adókat? Mi a helyes? T311 K91 és 467 (ebben az esetben van-e további könyvelési tétel, amivel csökkentem a tényleges bevételt), vagy T311 K 479, 467 Köszönöm válaszát: Varga-Szabó Zsófia
Cégünk kisteherautójának út közben kárt okozott egy magánszemély. A járművet a szervíz megjavította és benyújtotta cégünk felé a számlát azzal, hogy a cég fizesse meg az áfát a szervíznek, és igényelje vissza. Nem értjük, hogy a cégnek, a gépkocsitulajdonosnak mi köze a számlához, mikor azt a magánszemély felelősségbiztosítója állja. Ha mégis miénk a számla, mit tegyünk a számla nettó értékével, mikor azt a biztosító fizeti a szervíznek, azaz hova könyveljük a nettó részét a számlának? https://adozona.hu/kerdesek/2016_3_16_Gepkocsi_karesemeny_utani_javitas_jtq
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozónk a cég nevében részt vett egy játékban, ahol nyert egy üzemanyagkártyát. Ezt a kártyát odaadtuk az anyagbeszerzőnknek, akinek el kell számolnia annak felhasználásáról. Kérdésünk: Hogyan kell lekönyvelni ennek a kártyának az értékét, hogy belekerüljön könyveinkbe?
Tisztelt Szolnoki Béla! A 2019. január 24-én feltett kérdésemhez kapcsolódva kérdezném, hogy akkor, ha például egy kft. novemberben kap 100 millió forint osztalékelőleget, az – a válasza alapján – a közbenső mérlegben az adózott eredményt és az eredménytartalékot nem befolyásolja? Ha a közbenső mérlegben – mondjuk – csak 50 millió forint az adózott eredmény és az eredménytartalék november végén, hiába van egyébként ott a 100 millió forint kapott osztalékelőleg, akkor – gondolom – nem fizethet ki 100 millió forint osztalékelőleget a tulajdonosoknak. Nem vagyok benne biztos, hogy jól értettem-e a választ, ezért így – számokkal levezetve – kérem, hogy erősítsen vagy cáfoljon meg. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a köztartozásai fizetéséhez kölcsönt kap a családtagoktól (magánszemélytől), kamatmentesen. Hogyan kell ezt könyvelni az egyéni vállalkozónál, és milyen adójogi következményei vannak a kölcsönt adónál? Köszönettel.
Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing formájában személygépkocsit lízingel, ennek könyvelése hogyan oldható meg?
Civil szervezet (vadásztársaság) köteles-e a részletes könyvelést megmutatni a tagoknak? A könyvelés tartalmaz bérszámfejtést, személyes adatokra vonatkozó tételt. A társaság néhány tagja a részletes bizonylatokat szeretné áttekinteni. A könyvelési tételek, összesített kimutatás, beszámoló – amit közzétett – számukra kevés. Milyen feltétel mellett mutathatja meg a könyvelő?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték