Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2637 találat a(z) könyvelés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet (NEM bizományos értékesítés). A Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi az egyéni vállalkozó által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell az egyéni vállalkozónál könyvelni (az egyéni vállalkozó eredményébe számít-e a sorsjegyekből befolyt bevétel illetve kiadás)? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni (csak 5000 forint alatti nyereményt fizethet ki az egyéni vállalkozó, a szemközti lottózóban váltható ki az efölötti nyertes összeg. Nap végén a lottózó által kifizetett összeget átadja az egyéni vállalkozónak.)? Hogyan könyvelendő? A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk (továbbiakban: ÜGYINTÉZŐ Kft.) főtevékenysége mellett, a tulajdonosi körbe tartozó kapcsolt vállalkozások (továbbiakban KAPCSOLT Kft. teljes körű gazdasági és pénzügyi ügyintézését, könyvelését végzi. Kérdésem: 1. Lehet-e az ÜGYINTÉZŐ Kft. alkalmazásában álló dolgozó a KAPCSOLT Kft.-ben pénztáros? 2. Lehet-e az ÜGYINTÉZŐ Kft. alkalmazásában álló dolgozó a KAPCSOLT Kft.-ben pénztárellenőr? 3. Elláthatja-e a pénztárosi feladatokat olyan magánszemély, aki nem az adott társaság munkavállalója? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkáltató dolgozói részére adóköteles csoportos élet- és egészségügyi biztosítást kötött. A biztosítás megkötését nem a dolgozók kérték, fluktuáció következtében a biztosítottak névsora változik, leszámolnak, új dolgozók lépnek be a céghez. Jogviszonyuk alapján a munkáltató fizeti az adókat, egyes meghatározott juttatásként. A dolgozóra jutó díj arányosítással sem állapítható meg a változások különböző dátumai miatt. A szerződéskötés 2017-ben keletkezett, nem módosították. A fenti biztosítási díjat hogyan kell könyvelni? Könyvelhetem-e egy tételben vagy személyenként szét kell-e bontanom, és csak személyenként könyvelhető? Tisztelettel: Kecskemétiné HK

    Kérdés

    Kedves Hölgyem! Cafetéria elemei között szerepel nálunk a bérként való felvét is, ha nem szeretne SZÉP-kártyát, akkor választhatja ezt a lehetőséget is. A könyvelését szeretném megkérdezni. Az 55-be (személyi jellegű)vagy az 54-be (bérként) kell-e ezt könyvelnem? T 55 K 471 vagy T 541 K 471 Illetve lenne még egy kérdésem, hogy ha színházjegyről hoz cégnévre szóló számlát a dolgozó, akkor kell-e csatolni hozzá a színházjegyet is? Vagy elég a számla? Köszönöm szépen!

    Kérdés

    Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem a bérelt ingatlanon beruházást végez. A beruházás alatt nem tartózkodik az ingatlanban, de már fizeti a bérleti díjat. A bérleti díjat a beruházás alatt szolgáltatásként az 5-ösbe, vagy a beruházásra ,161-re kell könyvelni? Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk 2019-es évben pénzügyi elszámolású. A decemberben kiállított számlák elszámolási időszaka december, teljesítési ideje 2020. január, az ellenérték befolyik januárban. 2020-tól viszont a kiva szerinti adózásra jelentkeztünk be, a pénzügyi elszámolás maradt. Kérdésem az lenne, hogy ezen összegeket mely időszakra kell lekönyvelni? Köszönöm válaszát. Práczkyné Ress Mária

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Szabályos-e az alábbi számlát elszámolni a cégben: Cégnévre szól, a számlán szereplő tételek egy része céges költség, egy másik része magánköltség. Ezek elszámolására a gyakorlatban az alábbi megoldásokkal találkoztam: 1. teljes számla elszámolása és a magánkiadások összegét pénztárba megtéríti a tulajdonos, számla nem képződik róla, csak pénzmozgás. 2. a számlából csak azon tételek kerülnek bekönyvelésre, amelyek céges kiadások. az áthúzott, magánköltségként kezelendő tételek nem kerülnek könyvelésre. A számla végösszege és a felkönyvelt tétel nem egyezik meg. Ezek valamelyike szabályos? Ha igen, akkor ezt az elszámolási módot rendszeresen is gyakorolhatja a cég, vagy inkább kerülendő a rendszeresség? Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna ! Áfakörös egyéni vállalkozó külterületi ingatlanán ráépítési jogot engedélyez 25 évre napelemes kiserőmű beruházás megvalósításához gazdasági társaságnak. A ráépítő ráépítés címén tulajdonjogot szerez 2 napelem parkba, és egyben földhasználati jog jogosultja 25 évre. A földtulajdonos bérbeadó és ráépítő 25 millió forint + áfa bérleti díjban állapodnak meg 25 évre, évi 1 millió forint + áfa bérleti díj mellett. Kérdéseim: 1. Egyszerre vagy évenként egyenlő részben kell számlázni a bérleti díjat? A bérbeadó hogyan szerepelteti könyvelésében a tartós bérbeadást és az abból származó bevételt, hogy az adózás szempontjából megfelelő legyen? 2. A ráépítő könyveiben hogyan és mi alapján szerepelteti a tartós bérleti jogosultságát, valamint a fizetendő bérleti díjat? 3. Mikor kell aktiválni, a bérbeadás bejegyzésekor, vagy a műszaki átadáskor? 4. Hány százalékos az értékcsökkenési leírása a naperőműnek ? 5. Mennyi a maradványérték ?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogyan kell könyvelni a cégautóadót, mivel kétféle lehetőséget említenek a szakmai fórumok: a járulékok közé (56-osra) vagy egyéb ráfordításra (86-osra)? Válaszát köszönöm. Üdvözlettel.

    Kérdés

    Nonprofit közhasznú kft. ügyfelünk tárgyi eszközöket létesít. Ennek megvalósítása úgy történik, hogy az anyagokat maga szerzi be, az építési-szerelési tevékenységet pedig térítés nélkül kapja más szervezetektől. Kérdésem: Hogyan kell könyvelni az eszköz megvalósításához a másik fél által nyújtott, térítés nélküli szolgáltatás összegét? (Ebben az esetben is el kell határolni az ingyenes szolgáltatás értékét az egyéb bevételekkel szemben és az értékcsökkenéssel párhuzamosan „ csöpögtetni” az értéket?) Kezelhető-e ebben az esetben saját rezsis beruházásként az eszköz létrehozása?

    Kérdés

    Ügyvezető egy közhasznú alapítvány árverésén vett részt, ahol egy borválogatást vett. A borok a tényleges ár többszöröséért keltek el. A bevételt beteg gyerekek támogatására fogják fordítani és a támogatásról kap majd igazolást az alapítványtól. Hogyan kell ezt könyvelni, és milyen adóvonzata van?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egy kft. ingatlanának fűtéséhez szükséges gázt egy másik ingatlanon keresztül kapja. A gázfogyasztást egy cég számlázza mindig neki, egy főmérő és egy almérő (ez a kft.-é) mérőállásának különbözete alapján. Most ez a kft. úgy döntött, hogy egy közvetlen mérőt szeretne. Az eddig felmerült költségek: gázcső, illetve a gázcső elhelyezése a föld alatt (közműfektetés pneumatikus földfúró rakétával). Valószínű, hogy még további költségek is fognak felmerülni. Az lenne a kérdésem, hogy a gáz közvetlen vételének kialakítása beruházásnak minősül-e? Ha igen, akkor miként történik a könyvelése aktiválás előtt (külön költségszámlákon kell a költségeket gyűjteni, vagy azonnal a 161 beruházási számlára történik a könyvelés)? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Pénztárgépzárások könyvelésével kapcsolatos a kérdésem, számviteli szempontból. A pénztárgép napi zárás külön részletezi a napi készpénzes, bankkártyás, utalványos....stb. bevételeket. Elegendő egy tételben lekönyvelni a napi zárások alapján a napi pénztáras bevételeket? Például a napi készpénzes bevétel T3811 K91 és 467 ..... napi bankkártyás bevétel szintén naponta egy tételben.... napi utalványos bevétel szintén napi egy tételben. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Cégünk az idei évben új, 125 méter hosszú szennyvíz-nyomóvezetéket terveztetett és építtetett a helyi szolgáltatóval. Az önkormányzat a bekerülési költség felét kifizeti, önkormányzati tulajdonba vétellel. Kérdésem az lenne, hogy ezt a szennyvízhálózat-kiépítést miként könyveljük? Kinek a tulajdonába kerül így, kinél kell beruházásként aktiválni, cégünknél vagy az önkormányzatnál? Kerülhet-e az önkormányzat tulajdonába a mi nyomóvezetékünk? Válaszukat előre is köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyesület vezetősége

    dr. Tuczai Dóra

    LL.M. (Berlin) ügyvéd

    budlegal Ügyvédi Társulás tagja

    Új építésű társasház, hozzá tartozó könnyűszerkezetű garázs, áfa és építményadó

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Gépjármű-kereskedelem

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media