2148 találat a(z) könyvelés cimkére
Ki nem fizetett osztalék, 2016. évi beszámolóban sorok átrendezése
Kérdés
Hivatkozva a fenti két címen megválaszolt kérdésekre, valamit én valószínűleg rosszul értelmezek, ezért kérném a könyvelési tételeket az alábbiakhoz: 2015. évi mérlegfőösszeg 25105, mérleg szerinti eredmény 3775, jóváhagyott osztalék 3000, vagyis a kötelezettség 3000. Ha e szerint nyitom a főkönyvet 2016-ban, minden rendben. Azt nem értem, hogy az egyik válasz szerint az osztalékot nullának kell tekinteni, a másik szerint viszont (logikusan) szerepel 2016-ban, mint kötelezettség. Ha a mérleg szerinti eredményt átfordítom, az adózott eredmény 6775, ezáltal nő a saját tőkém és a mérlegfőösszeg is, viszont változatlan a kötelezettségem. Hogyan tudom ezt feloldani? Előre is köszönöm: Horváthné Syssy
Mérlegsor összevezetése II.
Kérdés
Hivatkozva a "mérlegsor összevezetése" címen felvetett kérdésre, jól értelmezem, hogy ha 2015-re előírtak osztalékot, és 2016-ban (2015-ben már zárás után) az osztalékot nullának tekintve a kötelezettség csökken, az új adózott (2015-ös mérleg szerinti) eredmény és ezáltal a saját tőke összege nő? Ezt hogyan kell könyvelni? És mikor? Ha a tényleges 2015-ös főkönyvi kivonattal nyitok, hogyan tüntetem el a 47615-re könyvelt osztalékot?
Értékcsökkenés: lehet-e halasztani, egy összegben könyvelni?
Cikk
Mi a teendő, ha egy vállalkozás a tárgyi eszköz aktiválásának évében (2013), és azóta sem számolt el értékcsökkenést? Egy összegben lekönyvelhető, vagy visszamenőleg kell évente módosítani? – kérdezte olvasónk. Tirpák Anita mérlegképes könyvelő, adószakértő válaszolt.
Ajándékutalvány könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó cég ajándékutalványokat állít ki. Ezek megvásárolhatók, illetve megnyerhetők. Ha jól értelmezem, akkor ezek átadásakor (az utalványt megvásárló, illetve a nyertes részére) nem kell számlát kiállítani, nem keletkezik árbevétel és áfafizetési kötelezettség, hanem készpénz-helyettesítő eszközként és kötelezettségként kell rögzíteni a könyvekben a gazdasági eseményt. Bár volt, ahol nullás számlaosztályban való könyvelést írtak. Melyik a helyes eljárás? Az utalvány beváltásakor a szolgáltatásról szóló számlán a teljes összeget kell feltüntetni, ezzel megtörténik az árbevételként és fizetendő áfaként történő könyvelése az utalvány értékének is. S a számla kiegyenlítésének könyvelésekor vezethetjük ki a kötelezettségek számláról a vevőköveteléssel szemben az utalvány értékét. Jól értelmeztem-e az előírásokat, helyesen gondolom a könyvelést? Ezzel kapcsolatban várom válaszát, köszönettel!
Egyéni vállalkozás megszüntetése kölcsön megléte esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó a veszteségei fedezetére jelentős kölcsönt vett fel magánszemélytől, valamint ugyanilyen nagyságrendben szerepel a nyilvántartásában vállalkozói betét. Kérdésem: amennyiben megszünteti az egyéni vállalkozását, a kölcsön és a vállalkozói betét könyvelése, kivezetése hogyan történik? Válaszát, segítségét előre is köszönöm!
Kkv beruházási adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állategészségügyi (állatorvosi) ellátást végző kft. 2016. évben VTSZ 9018 908 alatt vásárolt állatgyógyászati műszert. Besorolható-e a műszaki gépek közzé, és igénybe vehető-e a Tao tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezmény? A számvitelben műszaki gépként szerepeltetésénél gondot okoz-e, hogy korábbi években vásárolt hasonló gépeket nem a 13-as, hanem a 14-es, egyéb berendezések, felszerelések, gépek főkönyvi számlán tartja nyilván? Egyszerűsített éves beszámolót készítő, tehát külön mérlegsoron nem jelennek meg a műszaki gépek és egyéb gépek a könyvelésében. Válaszukat köszönöm.
Közösségi tárgyi eszköz beszerzés áfája
Kérdés
Kamion közösségen belüli beszerzésére került sor. Magyarországon az Ober Pénzügyi Lízing cég mint vevő vette meg a kamiont attól, aki közösségen belülről beszerezte azt. Közösségen belüli beszerzés áfamentes, a lízingcégnek áfásan lett értékesitve. Hogyan szerepeltetem ezt az áfabevallásban, és hogyan könyvelem?
Nyílt végű pénzügyi lízinghez kapcsolódó egyéb költségek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingelése mellett a tőkerész és a kamat mellett kiszámlázásra kerültek egyéb tételek (regisztrációs adó átterhelése, birtokba adás) is. Ezeket egyéb költségekként kell lekönyvelni, vagy rá kell könyvelni a beruházásra?
Személygépkocsi parkolási díja a telefonszámlában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A céges telefonszámlában, mely több tulajdonos és alkalmazott telefonhasználatának díját is tartalmazza, az egyik alkalmazott tulajdonában lévő személygépkocsi parkolási díja is szerepel. A parkolás hivatali úttal kapcsolatos, de ez nem bizonyítható. Helyesen jár-e el a társaság, és elszámolható-e ez esetben a parkolási díj (áfa nincs levonva), ha ezt a parkolási díjat a magánszemély részére kiszámlázza? Felmerülhet-e ez esetben a cégautóadó-fizetési kötelezettség? Ha ez a megoldás nem megfelelő, ez esetben hogyan kell könyvelni ezt a számlatételt, illetve mi az adóvonzata? Válaszukat köszönöm.
Autóvásárlás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. autót vásárolna 8 millió forint értékben. Az szállító kiállított 500 000 forint értékben előlegszámlát. A kft. elutalta az összeget bankon, majd a szállító egy előleghelyesbítő számlát állított ki -500 000 forint értékben. Egy hónappal később a szállító szintén előlegszámlát állított ki 1 500 000 forint értékben. A kft. ezt az összeget is elutalta. Amikor utalásra került az összeg a bankon, kiállított egy előleghelyesbítő számlát a szállító -1 500 000 forint értékben. A végösszegről még nem kaptunk számlát. Kérdésem: Hogyan történik az előleg, illetve az előleghelyesbítő számláknak a könyvelése? Köszönöm válaszát!
Értékvesztés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban, és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést, és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? Köszönettel várom a válaszát.
Szabályos könyvelés, szabályos utalási jogcím
Kérdés
Három partner szerződik, a beruházó, a kivitelező és a finanszírozó. A kivitelező vállal minden garanciális kötelezettséget. A finanszírozó átutalja a beruházónak a több társasház építéséhez szükséges összeget a projekt elején, amely összeget a megvalósulást és az értékesítést követően visszautal neki a beruházó. Ezt követően a keletkezett haszon 50%-a illeti meg a finanszírozót és a beruházót. Kérdés: mit kell a banki utalásra ráírni jogcímként a projekt megvalósításának finanszírozására szánt összeg átutalásakor és visszautalásakor? És milyen jogcímet kell írni a haszon felének átutalásakor? Ezeket a feltételeket a szerződés tartalmazza. A haszon összegét kell-e számlázni, vagy minden pénzmozgás a szerződés alapján történik? Hogyan kell a pénzmozgásokat könyvelni? Válaszukat köszönöm.
Szoftverfejlesztő cég programjának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar szoftverfejlesztő cég (külföldi állampolgár a tulajdonosa), ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik gazdasági társaságnak. A szoftverfejlesztő cég eladásra fejleszti a programot, saját maga egyelőre nem használja a szoftvert. A vevő pedig tárgyi eszközbe, szellemi termékekre könyveli a szoftvert, mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább másnak, csak használhatja azt. Hasonló az eset, mint a Microsoftnál, hogy megvásároljuk az excelt, de nem adhatjuk tovább másnak. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő a tárgyi eszközeiben nyilván is tart (folyamatos fejlesztések történtek 2016 évben, amik kiszámlázásra kerültek) Kérdés, hogy ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek: 1. Készletre vagy immateriális javakra kell tenni a szoftvert a könyveiben? 2. Milyen értéken? Eltérhet-e a vevőnek eladott, kiszámlázott szoftver értékétől? 3. Amennyiben készletre kell könyvelni a szoftvert, akkor az egyes értékesítésekor hogyan kell könyvelni? 4. Ha a szoftverkészítő cég használja is a programját, és el is adja azt, akkor is készletre kell könyvelni? Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult. Az üzletrész a tagok által befizetett törzsbetéthez igazodik. a./tag 300 Eft 60% tulajdoni arány b./ tag100 Eft 20% tulajdoni arány c./ tag 100E fT 20% tulajdoni arány A jegyzett tőkét fel kellett emelni 3 millió forintra, így az új arányok: a./ tag részesedése 60%-ról 20%-ra, 3 millió forintról 600 ezer forintra csökken, mert eladta b./ tagnak a 40%--át b./ tag 80%-ot tulajdonol az eddigi 20% helyett a 3 millió forintból, azaz 2 millió 400 ezer forintot, mert megvette a c./ tag 20%-át és a./ tag 40%-át, és volt neki eddig 20% c./ tag kilép. 1. kérdés: Hogyan kell ezt könyvelni, vagy csak a társasági szerződésben, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvben át kell vezetni, és kész? 2 kérdés: Milyen adóvonzata van az ügyletnek c./ kilépő tag, illetve a./ tag számára? Névértéken vették, névértéken értékesítették az üzletrészt. 3. kérdés: A kft.-nek van még 1 millió 251 ezer forint eredménytartaléka is. Abból is kell adni a kilépő tagnak? Vagy ha nem, akkor adózás szempontjából beletartozik a piaci értékbe? És a névérték és a piaci érték közötti különbözetet le kell adóznia a kilépő tagnak, illetve az a./ tagnak, aki szintén értékesít üzletrészt? Táblázatba foglaltam az eseményeket: 500 e FT 3000 eFT --------------------------------------------------------------------------------- A 300E fT 60% elad 40%-ot 600 efT 20% B 100 eFt 20% vesz 40%-ot+20%kiléptől 2.400 eFt 80% C 100 eFt 20% elad 20%-ot kilép Válaszukat előre is köszönöm.
Fejlesztési tartalék felhasználása
Kérdés
2016-ban ingatlant vásároltam, mellyet szeretnék feljelsztési tartalék feloldásához felhasználni. A kérdésem az lenne, hogy a vásárolt ingatlanra a mai napig nem írták elő az illetéket, nekem ezt elő kell-e írni, és azt könyvelhetem-e beruházásra?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
