2637 találat a(z) könyvelés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalását. Magánszemély 100 százalékos tulajdont vásárol egy kft.-ben másik magánszemélytől A kft. törzstőkéje 30 millió forint, a saját tőkéje 31 millió forint. Van a kft.-ben egy ingatlan, amelynek a könyv szerinti értéke 31 millió forint, de a reális értéke 65 millió forint. Az üzletrész vételára 65 millió forint. A vevő hogyan tudja kimutatni a könyvelésben, hogy 65 millió forintot adott az üzletrészért, hogyan kell ezt könyvelni, nyilvántartani? Ha eladja a kft.-ben lévő ingatlant, adómentesen veheti-e ki az üzletrész vásárlására fordított 65 millió forintot? Másik kérdés: Ha ugyanez a vevő a vételár egy részére hitelt vett fel, azt hogyan lehet könyvelni? Segítségüket előre is köszönöm. Kanyar Ottóné

Kérdés

Tisztelt szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy önálló vállalkozásban egy mérlegképes könyvelő vállalhat-e könyvelési szolgáltatást adótanácsadói, illetve adószakértői vagy ezzel egyenértékű végzettség nélkül. Úgy tudom – bár erre jogszabályt nem találtam –, hogy adókkal az foglalkozhat, aki ilyen végzettséggel rendelkezik. A könyvelési szolgáltatás együtt jár az adókkal történő foglalkozással, áfa, szja, járulékok. Válaszát Előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás ügyvédi iroda – könyveit kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti – tagja után havonta fizetett katát és az ennek megfelelő bruttó bért, levonásokat hogyan, és milyen összegben könyveli? köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek 18 millió forint jóváhagyott osztalék szerepel a 4792-es főkönyvi kartonon. Ennek terhére a társaság tulajdonában lévő garázst a társaság jegyzőkönyv alapján osztalékként vezetik ki a két tulajdonos javára a társasági szerződésben lévő hányad alapján (51–49%). Az értéket a piaci viszonyok alapján 3 millió forintban állapították meg. A garázs bruttó értéke 1 700 000 Ft, nettó értéke 590 000 Ft. Kérdéseim a következők: – Áfát érint-e ez az esemény? – Milyen könyvelési tételeket, milyen összegben kell könyvelni az osztalék miatt? – A tárgyi eszköz kivezetésének könyvelési tételei és összegei? Válaszukat előre is köszönöm.

Cikk

Hogyan kell könyvelni a 2018 júniusában közbenső mérleg alapján felvett osztalékelőleget? Kinek kell fizetnie a szochot, a magánszemélynek vagy a cégnek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

T. Szerkesztőség! Könyvelők vagyunk. Egyik ügyfelünk igen kellemetlen helyzetbe került. 2017-ben 10 millió forint + áfa értékű bevétele volt, amit a NAV egy ellenőrzés következtében nem valós bevételnek tekintett és az áfatörvény 55. § (2) alapján megállapította a fizetendő áfát. Természetesen a hozzá kapcsolódó 9 millió forint + áfa kiadás levonható áfatartalmát nem hagyta jóvá, így azt megállapította adóhiányként. A kérdésünk könyvelés-technikai jellegű. Hogyan kell könyvelni, ha nem valós gazdasági eseményt miatt szeretnénk korrigálni egy már mérleggel lezárt időszakot abban az esetben, ha azt a NAV állapítja meg, illetve akkor, ha azt az ügyfél saját maga szeretné korrigálni? Hogyan kell könyvelni és számlát kiállítani, ha az az ügyfél az áfatörvény 55. § (2) a), illetve b) pontja szerint szeretné helyesbíteni a kibocsátott számláját? (Tehát stornó számlát állít ki a nem valós teljesítésű bevételéről 2019-ben.) Mi történik ilyenkor a pénzmozgással (ugyanis ezt a számlát banki utalással egyenlítették ki)? Kötelezettségként ott marad "az idők végezetéig"? Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlant bérel magányszemélytől, akitől az szja-t levonjuk és megfizetjük. A számla készpénzes. Miként könyveljük ezt pénztárban és vegyesen? Válaszukat előre is köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) egy másik kft. 100 százalékos üzletrészét megvásárolta 1 EUR (egy euró) értékben. Hogyan kell helyesen meghatározni a negatív üzleti értéket (évközbeni főkönyvi kivonattal rendelkezünk)? Kötelező kimutatni/könyvelni vagy lehetőség? Köszönettel: Kinga

Kérdés

Betéti társaság részére a könyvelőjével szemben indított perben a bíróság kártérítést ítélt meg. A döntés 2018.01.12-én emelkedett jogerőre. A könyvelő nem fizetett, ezért az ügy bírósági végrehajtóhoz került, de 2018-ban még bevételt nem realizált a társaság ebből. A számviteli elszámolás szempontjából helyesen jártunk-e el, ha a jogerőre emelkedés napjával bekönyveljük, és nem határoljuk el a kártérítés összegét (T36 - K96). E nélkül a könyvelési tétel nélkül a társaság veszteséggel zárta volna a 2018. évét, így viszont nyereségessé válik. Igényel-e ez a helyzet további teendőket a nyereségadók megállapítása során? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Bt. egyszerűsített végelszámolást végez, nyereséges. Hogyan kell kiszámítani, és könyvelni a felosztandó vagyont. Ezzel még nem volt dolgom, s szeretném jól csinálni. Köszönöm segítségüket!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunk részvényeket vont be és ezzel kapcsolatosan alaptőke-leszállításra került sor. Kérném segítségét ennek könyvelésében, ha a bevonás névértéken történt, nincs értékkülönbözet. Előre is köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozójának téríti a 2,5 éves gyermekének bölcsödei költségeit (gondozási díj és étkezés). Kérném segítségét ennek lekönyvelésében, kontírozásában. Válaszát előre is köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alapítványunk a 2018. rendelkező évben felajánlott szja 1%-ból a NAV "visszatartott" végzés alapján egy kisebb összeget, melyet az egyik adónemen mutatkozó tartozásra könyvelt, a fennmaradó nagyobb összeget jóváírta a bankszámlánkon. Sajnos a visszatartott és az adószámlán jóváírt tétel könyvelésénél elakadtam. Legyen kedves segíteni. Előre is köszönöm!

Kérdés

Egy kft. havonta fizet taót. 2018. december 20-án 2.000 millió forintot ajánlott fel egy sportegyesületnek a befizetett taóból, az engedélyek rendben voltak. Már látszik a kft. folyószámláján, hogy át is utalta az összeget a NAV a sportegyesületnek. Van-e valami teendőnk ezzel az összeggel a kft. főkönyvében, vagy a bevallásában kell-e ezt valahol jeleznünk?

Kérdés

Az alábbi számla helyes könyvelésében kérnék útmutatást a vevő kft. részéről. A vevő kft. az Autószerelő Kft.-t bízta meg a karambolos autó casco biztosításos javításával és a biztosítás rendezésével. A számla a következőket tartalmazza: Szállító: Vevő: Autószerelő Kft. XY Kft. az autó tulajdonosa Ft Kárjavítás (a részletezést most elhagyom) nettó 191.657 áfa 51.747 számla összesen 243.404 Pénzügyi elszámolás Biztosító: UNIQA kárszám: 12345 Számla összesen: I: 243.404 Ft Bruttó avulás II. 0 Ft Bruttó kár: III. 243.404 Ft Áfavisszatérítés IV. 25.874 Ft Önrész alap V. 217.530 Ft Önrész VI. 50.000 Ft Ügyfél (vevő) fizet (II+IV+VI) 75.874 Ft Biztosító fizet (V-VI) 167.530 Ft A számla könyvelésével kapcsolatosan kétféle vélemény van: • a vevő kft.-nek csak az áfa 50 %-át mint vissza nem igényelhető áfát és az önrészt mint káreseménnyel összefüggő ráfordítást kell könyvelni, hiszen a többi ráfordítás és bevét

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyesület vezetősége

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

Gépjármű-kereskedelem

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink