Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Kft. több tagi kölcsönt is nyújtott a 100 százalékos tulajdonában levő cégnek. Később úgy döntöttek, hogy ezt nem kell visszaadni, hanem jegyzett-tőke-emelést hajtanak végre belőle. Be is jegyezték. Hogyan könyvelem a tartós részesedésbe a tagi kölcsönből? Köszönöm előre is.
Sörözőben a vendégek jelentős összegű borravalót hagynak. Alkalmazott nincs, a tulajdonos dolgozik, fix bejelentett bére van. A kapott borravalót nem vette ki a kasszából, azt visszaforgatta a vállalkozásba. A borravaló összegét nem üti be a pénztárgépbe, napi szinten összegzi, jegyzőkönyvezi. Helyes-e, ha a borravalót árbevételként könyvelik? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság k+f projektet kezdett el. A projekthez olyan eszközt vásárol, amely önmagában tárgyi eszköznek minősülne, illetve szoftvert, amely önmagában szellemi terméknek minősülne. Hogyan kell elszámolni ezeket az eszközöket, amennyiben a társaság úgy dönt, hogy aktiválja a k+f kiadásait? Önállóan kell nyilvántartásba venni – tárgyi eszközként és szoftverként –, vagy ez a k+f részeként a 112-es számlaosztályon kerül kimutatásra, esetleg saját döntés kérdése? Befolyásolja-e a kérdés megítélését az, hogy az adott eszköz kizárólag a k+f-et szolgálja vagy csak részben? (A mi esetünkben kizárólag a k+f-et szolgálja.) Mi a helyzet, ha a társaság nem kívánja aktiválni a k+f-es kiadásait? Ez esetben lehet költség az ilyen jellegű beszerzés, vagy kötelező tárgyi eszközként, szellemi termékként állományba venni? Ha tárgyi eszközként kell állományba venni, akkor ezekre a tételekre is vonatkozik a tao- és hipaadóalap-csökkentési lehetőség? Válaszát előre is megköszönöm!
Kozmetikusi tevékenységgel foglalkozó kft. egy szalont bérel. 1.) A szalont teljesen felújítja, és nem igazán tudom, hogy lehet eldönteni a leghelyesebben, mi az, amit bérelt ingatlanon végzett beruházásként 6 százalék értékcsökkenéssel számoljak el, és mi az, ami fenntartási költségként elszámolható 51-es főkönyvi számon. Ezen beszerzések például – parkettabeszerzés, – aljzatkiegyenlítő – csaptelep, – festék 2.) Illetve, sok apró dolgot is vesz, ezekkel kapcsolatban az a kérdésem, hogy azokat minden esetben kisértékű tárgyi eszközök között kell nyilvántartani, vagy elfogadható, ha költségként (51) könyvelem? Ezek például álló lámpa 20 ezer forintért, pad 15 ezer forintért, komód 30 ezer forintért. Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Osztalékelőleg könyveléséről szeretnék kérdezni, mivel most lesz először ilyen a cégnél. Milyen számlákon kell nyilvántartani és könyvelni az osztalékelőleget és a szja-t? A 368 számlán kell nyilvántartani az szja-t plusz az osztalék összegét? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bérszámfejtéssel, könyveléssel foglalkozó cégnek van-e külön feladata az egységes európai adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépésével kapcsolatban? Be kell-e vezetni valamilyen szabályzatot a személyes adatok kezelésével kapcsolatban? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Kérem szíveskedjenek a nyílt végű lízing szerződés (autóvásárlás) könyvelési tételeit tájékoztatásul megküldeni. Birtokunkban van: MKB lízingszerződés, a gépjármű bruttó vételára és a megfizetett előleg összege, amely áfát tartalmaz. Továbbá a maradványérték + áfa összege. A tárgyieszköz-nyilvántartásba a maradványértéket nettón vagy bruttón kell figyelembe venni? Üdvözlettel: Takács Gyula
Tisztelt Szakértő! Hogyan könyveljük a szervízdíjat, melyek a kontírozási lépései? Értékesítés nettó árbevétele vagy munkavállalóval szembeni kötelezettség, hiszen ki kell fizetni az adókkal csökkentett részt? Az iparűzési adóról szóló törvény kiemeli, hogy az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell a szervízdíj összegével az iparűzési adó alapjának meghatározásakor. Társasági adónak és a turizmus fejlesztési hozzájárulásnak nincs ilyen csökkentő tétele, de ha az értékesítés nettó árbevételének része akkor ezeknek az adónemeknek az alapját képezi? Hova kerül a beszámolóban? Válaszát köszönöm!
A társaság szálláshely besorolású ingatlannal rendelkezik. Ebben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás havi piaci értékének 60 ezer forint/fő/hó összeget állapítottunk meg. A főkönyvi könyvelésben. szeretnénk kimutatni ezen értékeket, melynek számviteli elszámolásához kérünk segítséget. Vagy csak könyvelésen kívüli nyilvántartással, számítással igazoljuk a dolgozók lakhatása miatt az adómentességet? Például lehetséges-e a 2. számlaosztályban nyilvántartásba venni az 58 Saját teljesítménnyel szemben? Ezt követően kivezetnénk T55 Személyi költségek K 225 vagy 26? A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfáját véleményünk szerint levonhatjuk, mivel szálláshely besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Kérjük, ezt is legyen szíves véleményezni. Együtt gondolkodásukat előre is köszönjük. Négyökrüné
Az új adónem könyvelése melyik számlaosztályban történik? Ha úgy viselkedik, mint az iparűzési adó, akkor gondolom, 8-asban. Felszolgálói díjból fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás könyvelése?
Tisztelt Szakértő! Egy használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cég külföldről is vásárol személygépkocsikat. Ezek egy részét különbözeti áfásan, másik részét közösségi áfásan szerzi be. Itthon még sok egyéb kiadás (például honosítási díj, regisztrációs adó, műszaki vizsgadíj, egyéb eljárási díj) felmerül, mire értékesíteni tudja az autókat. Ezek a beszerzési ár részét képezik, és így elábéra könyvelendők-e, vagy igénybevett szolgáltatások, esetleg hatósági díjak? Melyiket hová kell könyvelni? Segítségét köszönöm: Némethné T. Krisztina
Tisztelt Szakértő! Egy informatikai kft. az egyik általa fejlesztett szoftver használati jogát (szolgáltatás) ingyen átadja egy közhasznú, karitatív szervezetnek, amely erről a törvényi feltételeknek megfelelő adattartalmú igazolást is kiadott. Ezen szolgáltatás adományozást hogyan kell könyvelni? Kérem, ismertessék a gazdasági esemény pontos könyvelésének menetét.
Tisztelt Szakértő! Vitába keveredtem egy könyvvizsgálóval az anyagköltség könyvelése kapcsán. Én a beszerzési érték részének könyveltem a GLS futár költségét, ami az anyagvásárlás számla egy tétele volt. Szerintem a számviteli törvény 47. § (1) bekezdése is vonatkozik erre a gazdasági eseményre. Tehát egyértelműen hozzárendelhető volt az anyaghoz a fuvar. A könyvvizsgáló egyéb anyagjellegű szolgáltatásként könyveltetné a GLS költségét, a számlán lévő többi az anyag költség lenne. Ugyanez a könyvvizsgáló viszont a készlet értékénél elvárja, hogy a fuvarköltség is része legyen a készletnek. Véleményem szerint mindkét esetben az áru, illetve az anyag része a fuvar- vagy futárköltség. Ez az iparűzési adó alapjának megállapítása miatt is lényeges. Kinek van igaza? Ha a könyvvizsgálónak, akkor milyen rendelkezés alapján kell eltérően könyvelni a fuvart az anyag esetében az áruhoz képest? Köszönettel: Soltész Nóra
Az alábbi kérdésben kérném segítségüket. Főállású egyéni vállalkozó az év során az elvárt minimumnál nagyobb összegben vallotta be az 58-as nyomtatványon a járulékokat és a szociális hozzájárulást. A vállalkozói kivétet azonban csak december hónapban – egy összegben – könyveltük le, természetesen olyan összegben, ami belefért a a 12 hónapban bevallott összegbe. Helyes ez az eljárás? Köszönettel: Zalka Ferenc
Tisztelt Szakértő! Kivás vállalkozás pénzösszeget adományozott a Heim Pál Alapítvány részére úgy, hogy a Tárhely.eu Kft.-n ezáltal extra tárhelyet kapott. A Tárhely.eu Kft.-től kapott számlán szerepel az adomány megnevezése és az adomány összege. Kérdésem az lenne, hogy jár-e adóvonzattal a kivás vállalkozás által fizetett adomány, illetve hogyan kell könyvelni ezt a tételt? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték