2170 találat a(z) könyvelés cimkére
Cégtábla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél cégtáblacsere történt. A számlán az áll: cégtábla X forint, szerelési költség X forint. Én szolgáltatásra könyvelném, egy összegben, szeretném megkérdezni, jó-e így?
Csődegyezségi megállapodás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég csődeljárásában csődegyezségi megállapodás született 2016.11.17.-én, melyben megegyeztek, hogy az összes követelésének a 11%-át kiegyenlítik 2017.05.31-ig. Ebben az esetben a fennmaradó 89%-os követelést ki lehet vezetni a cég könyveiből, és milyen dátummal tehető ez meg? Csődön kívül fennmaradó tartozásokat (szállítói, hitelek) – amelyek nem kerültek bele a csődeljárásba – és a csőd alatt keletkezett számlákat – melyeket a vagyonfelügyelő nem engedett könyvelni – hogyan kell kezelni; ugyanúgy könyveljük mintha nem is lett volna csőd? Üdv: Kisfaludyné
Számlakibocsátás szállító helyett
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Társaságunk értékesítését úgynevezett brókerek is segítik, melyre olyan belső, az ügyviteli rendszer által automatikusan kalkulált, számviteli megoldás került szerződés szerint megállapításra, mely számviteli bizonylatot állít ki a bróker sikerdíjáról a feltételek teljesülésével. Tekinthetjük-e ezen bizonylatot a mi oldalunkon a számvitel, tao szerint alapdokumentumnak, mint igénybe vett szolgáltatás, s ezt használhatjuk-e ellenőrzés esetén, vagy muszáj a bróker által kiállított szállítói számlát alapbizonylatként, utólag ezen tételekhez hozzárendelni? Magát az eljárást nem kifogásolta könyvvizsgálat, mint a költség azonnali könyvelésének tényét, s az arról való kifizetéseket, mint szállítói kötelezettség csökkentését. Ugyanakkor kérdés, hogy ez így csak elhatárolásnak minősül-e, s szükséges lenne-e a bróker által kiállított számlát könyvelni, de legalábbis az "elhatároláshoz" egy számmal hozzárendelni? Köszönjük.
Digitális archiválás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Bejövő számla esetén lehet-e a kizárólagos archiválási rendszer egy szoftver, amely az ügyviteli rendszerbe építve megőrzi a számla adatai (sorszám, kontír stb.) mellett annak pdf-ben hozzárendelt képét is? E-számla esetén ez egyértelmű, maga a pdf-kép is tartalmazza a hitelesítő alárást, de nem e-számla esetén kötelező-e a szállító által küldött számlákat is külön, papír alapon úgy raktározni (természetesen ki nem dobjuk, csak szeretnénk könnyítve, vagyis nem kontírozva, sorszámozva archiválni), a megőrzésre előírt időig, rendszerezve, minimum a iktató számlaszámot ráírva adminisztrálni? Köszönjük
Nyílt végű lízing végének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Antretter Erzsébet Szakértő Asszony! A következő kérdéssel fordulok Önhöz: ügyfelemnek végéhez ért a nyílt végű lízingje, és egy harmadik személy veszi meg az autót, akivel 4 millió forintban állapodott meg. A lízingcég a harmadik félnek számlázza ki a maradványértéket (800 ezer forintot), a fennmaradó 3,2 milliót az eddigi lízingbevevő számlázza "tulajdonjog szerzésének átengedése" címén. Egyik kérdésem, hogy ezt a 3,2 milliót nettó árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? (Helyi iparűzési adó miatt nem mindegy.) Érzésem szerint 961 követel, de igazából nem a tulajdonában lévő tárgyi eszköz eladásából származó bevételről van szó. A másik kérdésem az lenne, hogy a fennmaradó lízingtartozást (ami a harmadik félnek kiszámlázott lízinges maradványértéknek felel meg összegében) milyen bizonylattal, és milyen könyvelési tétellel tudom kivezetni? T44? Válaszát előre is köszönöm!
Azonosítatlan vevőutalások
Kérdés
Közszolgáltatóhoz banki átutalással beérkező, beazonosíthatatlan tételekre vonatkozóan van-e, és milyen határidővel visszautalási kötelezettség, és ennek megfelelően a beszámolóban ezen tételeket hogyan kell bemutatni?
Befektetési célú értékpapír
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás befektetési célú értékpapírt vásárolt a számlavezető bankjánál. Az értékpapír nem tartalmazott kamatot. A beszerzéskori árat a 18-as főkönyvi számra könyveltük. A bank havonta küldött értékpapírszámla kivonatot, melyen szerepelt a befektetési alap mennyisége és piaci értéke - ezen számviteli bizonylatokat nem könyveltük. A befektetéshez kapcsolódó banki költségeket havonta a folyószámláján számolták el, ezt a 87-es számlaosztályba könyveltük. A befektetés lejárt és jóváírásra került egy összeg (nagyobb, mint a beszerzéskori érték volt) a vállalkozás folyószámláján. Hogyan könyveljük a jóváírt összeget? Mivel az értékpapírszámla nem került könyvelésre, így az átvezetési számlát nem tudjuk beiktatni, szükséges lenne vagy a folyószámlán elszámolható? Köszönettel:
Katalógus
Kérdés
T. Szakértő! Cég által készíttetett katalógusok (termékismertető, műszaki paraméterek, felhasználhatósági kö stb.) elszámolása hova könyvelhető? Az 51-es anyagköltségek közé, vagy az 52-es számlaosztályba? Segítségét köszönöm, Ildi
Önellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az idei könyvelés alkalmával derült ki, hogy egy külföldi partnerünknek még 2013-ban anyagelőleget számláztunk, amit ki is fizetett, de az akkori könyvelő ezt a tételt is exportbevételként könyvelte. Ebben az évben jutott el a termelésünk odáig, hogy ezt az előleget az idén teljesített értékesítésből levonjuk. Ha úgy könyvelem le, ahogyan az előleg visszavételezését kell, akkor a 453 főkönyvi szám T egyenlege megmarad, mert nincs meg az ellenpárja. Hogyan rendezzük ezt a helyzetet? Önrevíziózni kell a 2013. évi társasági adóbevallást (bevételként, akkor adóztunk utána) és három oszlopos mérleget kell készíteni a 2016. év beszámolójában? Vagy most a bevétel csökkenéseként számoljuk el a levont előleget? Válaszát előre is köszönöm!
Osztalék-előírás 100 százalékos céges tulajdonlás esetén
Kérdés
Kedves Szakértők! Szeretném kérni a véleményüket, hogy jól könyveljük-e az alábbi esetet. Adott egy kft., amelynek 100 százalékos tulajdonosa egy másik kft. Osztalékot hagytak jóvá a korábbi években is. Most is majd jóvá lesz hagyva (ha minden jól megy) 2017. április 30-án (osztalék jóváhagyásának a napja). 1/ a cég lekönyveli a jóváhagyás napján, azaz 2017. április 30-án az alábbiak szerint: T413-K479. 2/ a tulajdonos cég a mérlegét 2017. május 10-én fogadja el, akkor könyveli le az 1-es pont szerint általa elfogadott osztalékot az alábbiak szerint: T36..?-K971 (kapott, járó osztalék) 3/ ha utal a "leány", akkor nála: T479-K384; míg az anyacégnél: T384-K36. tétel kerül könyvelésre. A kérdésem az, hogy egy jelenleg átvett könyvelésnél nyitó tételben (nem kevés, több száz millió forint) a T391-en csücsül a még meg nem kapott osztalék. Mi a helyes? Az, ha a kapott (járó) osztalékot az anyacégnél Egyéb követelésként, vagy Aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni? Több fórumon én a 391-et találtam, de szerintem egyéb követelés. Több szakértő is (köztük a SALDO) az egyéb követelést adta meg válaszként. Ha lehet, akkor a válasznál esetleg a számviteli törvény erre vonatkozó paragrafusát is kérem adják meg. Várom megtisztelő válaszát! Ui.: Ha nem jó a 391-es számla, akkor mit tudok tenni vele? Csak simán tegyem át 36-ra (ezen belül nem tudom, hogy pontosan hova kellene)?
Önköltség, elabé és ipa kapcsolata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Reklámkészítéssel foglalkozó cég önköltségszámítással számolná ki a teljes produkciók (reklámfilm, plakát, online felület...) gyártási költségét. Ez azt jelenti, hogy mind saját forrásból és küldő forrásból is igénybe vesz hozzá szolgáltatásokat. A kész produkciókat munkaszám alapján ELÁBÉ-ra könyvelnénk. Ez az ELÁBÉ, ami tartalmazhat arányos munkabért, forgatási biztosítást és egyebeket... levonható-e az iparűzési adóból, mint ELÁBÉ? Köszönettel: Ildikó
Feles bérlet
Kérdés
Feles bérlet esetén a bérlő köteles a megtermelt termény szerződés szerinti hányadát a termőföld tulajdonosának átadni. Ez a bérbeadónál úgy viselkedik, mint a földbérleti díj. A kérdés az, hogy hogyan kell könyvelni a terményátadást feles bérleti szerződés esetén a bérlőnél? Készletre veszi saját termékként és eladásként, számlával, áfával adja át, vagy idegen készletként kezeli, tárolja, és "csak" átvételi bizonylat készül? Ebben az esetben az átadásra kerülő terményre jutó költséget földbérleti díjként könyveli?
Vevő téves utalása
Kérdés
Mi a teendő akkor, ha a vevő tévesen utalt? (A számláit kártyával kifizette, ezt követően pedig utalással is rendezte azokat. Visszautaltuk neki a pénzt, mondván, hogy már rendezte a számlát, erre újra elutalta az összeget, és azóta sem keresi a pénzét.) 1. Kérjek egy nyilatkozatot a folyószámlánk állásáról? 2.Ha Náluk nulla forint, akkor hogyan kell könyvelni és adózni? Válaszokat köszönöm!
Ingatlanforgalmazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Egy cég ingatlanforgalmazással fog foglalkozni. Megveszi a felújításra szoruló ingatlanokat, majd felújítja, felújíttatja, és értékesíti azokat. Könyveléstechnikai kérdésünk lenne. Az ingatlant megveszi a cég, és áruként könyveljük. Az ingatlanon végzett felújítási és anyagköltségeket hogyan kell kezelni ebben az esetben? Növeli az áru értékét, és mind a 2-esbe megy az árura? Vagy külön anyagköltségre az 51-be, a munkadíjak pedig az egyéb költségbe? Ha az áru értékét növeljük meg, akkor értékesítéskor az egész áru értéke átkönyvelendő az elábéra, ezáltal csökkentve az iparűzési adó alapját? Vagy ha rögtön költségbe teszem az anyagot (ez csökkenti az ipa alapját), a munkadíj pedig egyéb költségként nem csökkenti az ipát? Hogyan szabályos ennek a könyvelése? Köszönjük szépen a segítséget!
Nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Kérem segítségét számviteli kérdésben és áfa-visszaigénylés tekintetében az alábbi gazdasági események tekintetében. Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing finanszírozással személygépkocsit lízingel, amelynek keretében az eszközt a saját könyveiben mutatja ki és amortizációt számol el. A lízing futamideje 3 év, kezdeteben nagyobb összeg lízingdíjat, majd havonta számláznak tóke és kamat formátumban oly módon, hogy a tőke rész után számítják fel minden esetben az áfát. A társaság az áfát a személygépkocsi céges és magánhasználata arányában visszakéri, mert bérbeadásnak minősíti az ügyletet, ugyanis a futamidő végén nem veszi meg a személygépkocsit, hanem él a vevőkijelölési jogával, azaz egy másik kft. veszi meg a járművet a piaci árnál alacsonyabb "maradványértéken". Erről a maradványértékről a lízingbe adó cég sztornó számlát állít ki a futamidő végén az eredeti lízingelő cég felé. Kérem, hogy részletesen írják meg a pontos könyvelési tételeket a lízingelés alatt, a futamidő végén hogyan kell kivezetni a könyvekből ezt a személygépkocsit? Hogyan kell kezelni az számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés és a kivezetéskori eltérő nettó értéket? (Számvitelileg maradványérték után 333 százalék az értékcsökkenés, az adótörvény szerint 20 százalék!) Helyesen jár-e el a társaság az áfa arányos levonásával? Mi a teendő áfa szempontjából a futamidő végén, amikor a kft. visszaadja a személygépkocsit a lízingbeadó cégnek, amelynek szinte a teljes összegét kifizette a 3 év alatt, de jelentős piaci értéke van még 3 év után is?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
