Tisztelt Szakértő! Cégünk 2019-es évben pénzügyi elszámolású. A decemberben kiállított számlák elszámolási időszaka december, teljesítési ideje 2020. január, az ellenérték befolyik januárban. 2020-tól viszont a kiva szerinti adózásra jelentkeztünk be, a pénzügyi elszámolás maradt. Kérdésem az lenne, hogy ezen összegeket mely időszakra kell lekönyvelni? Köszönöm válaszát. Práczkyné Ress Mária
Tisztelt Adózóna! Szabályos-e az alábbi számlát elszámolni a cégben: Cégnévre szól, a számlán szereplő tételek egy része céges költség, egy másik része magánköltség. Ezek elszámolására a gyakorlatban az alábbi megoldásokkal találkoztam: 1. teljes számla elszámolása és a magánkiadások összegét pénztárba megtéríti a tulajdonos, számla nem képződik róla, csak pénzmozgás. 2. a számlából csak azon tételek kerülnek bekönyvelésre, amelyek céges kiadások. az áthúzott, magánköltségként kezelendő tételek nem kerülnek könyvelésre. A számla végösszege és a felkönyvelt tétel nem egyezik meg. Ezek valamelyike szabályos? Ha igen, akkor ezt az elszámolási módot rendszeresen is gyakorolhatja a cég, vagy inkább kerülendő a rendszeresség? Köszönettel
Tisztelt Adózóna ! Áfakörös egyéni vállalkozó külterületi ingatlanán ráépítési jogot engedélyez 25 évre napelemes kiserőmű beruházás megvalósításához gazdasági társaságnak. A ráépítő ráépítés címén tulajdonjogot szerez 2 napelem parkba, és egyben földhasználati jog jogosultja 25 évre. A földtulajdonos bérbeadó és ráépítő 25 millió forint + áfa bérleti díjban állapodnak meg 25 évre, évi 1 millió forint + áfa bérleti díj mellett. Kérdéseim: 1. Egyszerre vagy évenként egyenlő részben kell számlázni a bérleti díjat? A bérbeadó hogyan szerepelteti könyvelésében a tartós bérbeadást és az abból származó bevételt, hogy az adózás szempontjából megfelelő legyen? 2. A ráépítő könyveiben hogyan és mi alapján szerepelteti a tartós bérleti jogosultságát, valamint a fizetendő bérleti díjat? 3. Mikor kell aktiválni, a bérbeadás bejegyzésekor, vagy a műszaki átadáskor? 4. Hány százalékos az értékcsökkenési leírása a naperőműnek ? 5. Mennyi a maradványérték ?
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogyan kell könyvelni a cégautóadót, mivel kétféle lehetőséget említenek a szakmai fórumok: a járulékok közé (56-osra) vagy egyéb ráfordításra (86-osra)? Válaszát köszönöm. Üdvözlettel.
Nonprofit közhasznú kft. ügyfelünk tárgyi eszközöket létesít. Ennek megvalósítása úgy történik, hogy az anyagokat maga szerzi be, az építési-szerelési tevékenységet pedig térítés nélkül kapja más szervezetektől. Kérdésem: Hogyan kell könyvelni az eszköz megvalósításához a másik fél által nyújtott, térítés nélküli szolgáltatás összegét? (Ebben az esetben is el kell határolni az ingyenes szolgáltatás értékét az egyéb bevételekkel szemben és az értékcsökkenéssel párhuzamosan „ csöpögtetni” az értéket?) Kezelhető-e ebben az esetben saját rezsis beruházásként az eszköz létrehozása?
Ügyvezető egy közhasznú alapítvány árverésén vett részt, ahol egy borválogatást vett. A borok a tényleges ár többszöröséért keltek el. A bevételt beteg gyerekek támogatására fogják fordítani és a támogatásról kap majd igazolást az alapítványtól. Hogyan kell ezt könyvelni, és milyen adóvonzata van?
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ingatlanának fűtéséhez szükséges gázt egy másik ingatlanon keresztül kapja. A gázfogyasztást egy cég számlázza mindig neki, egy főmérő és egy almérő (ez a kft.-é) mérőállásának különbözete alapján. Most ez a kft. úgy döntött, hogy egy közvetlen mérőt szeretne. Az eddig felmerült költségek: gázcső, illetve a gázcső elhelyezése a föld alatt (közműfektetés pneumatikus földfúró rakétával). Valószínű, hogy még további költségek is fognak felmerülni. Az lenne a kérdésem, hogy a gáz közvetlen vételének kialakítása beruházásnak minősül-e? Ha igen, akkor miként történik a könyvelése aktiválás előtt (külön költségszámlákon kell a költségeket gyűjteni, vagy azonnal a 161 beruházási számlára történik a könyvelés)? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Pénztárgépzárások könyvelésével kapcsolatos a kérdésem, számviteli szempontból. A pénztárgép napi zárás külön részletezi a napi készpénzes, bankkártyás, utalványos....stb. bevételeket. Elegendő egy tételben lekönyvelni a napi zárások alapján a napi pénztáras bevételeket? Például a napi készpénzes bevétel T3811 K91 és 467 ..... napi bankkártyás bevétel szintén naponta egy tételben.... napi utalványos bevétel szintén napi egy tételben. Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Cégünk az idei évben új, 125 méter hosszú szennyvíz-nyomóvezetéket terveztetett és építtetett a helyi szolgáltatóval. Az önkormányzat a bekerülési költség felét kifizeti, önkormányzati tulajdonba vétellel. Kérdésem az lenne, hogy ezt a szennyvízhálózat-kiépítést miként könyveljük? Kinek a tulajdonába kerül így, kinél kell beruházásként aktiválni, cégünknél vagy az önkormányzatnál? Kerülhet-e az önkormányzat tulajdonába a mi nyomóvezetékünk? Válaszukat előre is köszönöm!
T. Címzett! Az előleget a partner 100 százalékban kifizette, így egy számlát állítunk csak ki a részére. Feltüntetjük az áfafizetés időpontját (előleg jóváírása) illetve, hogy az esemény mikor valósul meg. Így nem kell végszámlát kiállítani, amibe beszámítjuk az előleget. Például havi áfa esetén 01.31. az előleg jóváírása. Az esemény március 1-jén valóul meg. Az áfa a könyvelésben januári. A teljesítés márciusban fog megtörténni, így véleményünk szerint csak márciusban lehet bevételre könyvelni. A könyvelés pontos menetére lennénk kíváncsiak. (Márciusig a kötelezettségek között (45) számlán kell szerepelnie és csak márciusban vezethetjük át a 9 bevételek közé? Azaz úgy kellene lekönyvelni, mintha előlegszámla és végszámla is került volna kiállításra?) Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy ipari parkban négy vállalkozás közös utat használ. Az út jelenleg járhatatlan a kátyúk miatt. Az utat a jelenlegi tulajdonosa eladná (nulla forintért) vállalkozásunk részére, és az aszfaltozást elvégeztetnénk. A kivitelezés költségeihez a másik három úthasználó egyenlő arányban hozzájárulna. Az elkészült utat a polgármesteri hivatal ingyenesen tulajdonba venné, és – utólag - megtérítené a kivitelezési költségek 50 százalékát. Szeretnénk az ügylettel kapcsolatban szabályosan eljárni. Kérjük szíves válaszukat: - Hogyan szerepeltessük a könyvelésben az útépítést? Felújításként? - A kivitelezés számlájából az áfa visszaigényelhető? - Hogyan könyveljük az úthasználók pénzbeli hozzájárulását? Tovább számlázzuk részükre az 1/4-ed részt? Áfásan? - Hogyan történik az önkormányzat részére az elkészült út átadása. Ingyenes átadással? - Hogyan könyveljük a polgármesteri hivatal utólagos (50 százalékos) pénzbeli hozzájárulását? Köszönjük szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiak eldöntésében kérném segítségét: Hentes vállalkozó félsertést vásárol. A megvásárolt "anyagot" szétbontja, és úgy értékesíti (comb, lapocka, oldalas stb...). Anyagköltségként vagy áruként szükséges könyvelni a beszerzést? Köszönöm.
DRV 2015-ben átadott szállodára 2019-ben utólagosan (felhasználási mennyiség alapján) közműfejlesztési hozzájárulást számlázott ki. A számlán külön van kivetve a víz- és külön a szennyvíz-hozzájárulási díj. Hogyan könyveljem, és melyikre mennyi az értékcsökkenés leírási kulcs? Válaszukat tisztelettel várva Veszprémi Lászlóné könyvelő .
Az egyik általam könyvelt kft. ellen jogerős kényszertörlési eljárás van folyamatban. Nem volt még kényszertörléssel kapcsolatos feladatom, szeretnék a kérdésben segítséget kérni. Mi a teendőm nekem, mint megbízott könyvelőnek? 30 napon belül a kényszertörlést megelőző nappal mérlegbeszámoló benyújtása? Társaságiadó-bevallás benyújtása? Hipabevallás benyújtása? Ha ezeket elvégzem, hogyan tovább? Kérem a fenti kérdésben szíves iránymutatásukat.
Tisztelt Adózóna! Tárgyi eszköz selejtezés alábbi kérdésemre nem kaptam választ, hogy a 8664, vagy a 8692 számlákat kell használni ilyen esetben? Válaszukat előre is köszönöm! Egy kft. használatában/tulajdonában lévő 3 éves számítógép tönkremegy. Garancia már nincs a termékre. Javítása nem lehetséges, alkatrésznek eladhatatlan. Nettó értéke még van a könyvelésben. A tönkrement eszközt a kft. "kidobja", hulladékudvarban leadja, érte pénzt nem kap. Kérdésünk az, hogy hogyan kell ilyenkor az eszköz teljes kivezetését lekönyvelni? Különösen az érdekel, hogy az eszköz még fennmaradó nettó értékét a: 8664 Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése vagy 8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke számlára kell könyvelni? Válaszukat előre is köszönöm!
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték