2360 találat a(z) könyvelés cimkére
Bankkivonat: forint vagy fillér?
Kérdés
Könyvelőprogramunk beállítása a forintos tételekre egész forintot kezel. Ugyanakkor a bank kivonatán időnként devizás tételek forintosításakor vagy kamat és jutalék elszámolásakor filléres terhelések, jóváírások is vannak. Ezeket lehet-e kerekítve felvinni a könyvelésbe, vagy kizárólag a bankkivonaton lévő, xxxx,yy formában lehetséges ez?
Elszámolásra felvett összeg
Kérdés
Cégünknek van egy szerződése, amelyben megállapodnak a felek, hogy a bevétel 50 százaléka a cégünké, a másik ötven százaléka egy másik kft.-é. A pénztárban megjelenik a teljes bevétel a mi cégünkben, a másik fél kiszámlázza az 50 százalékot. A könyvelő úgy könyveli le, hogy 50 százalékot a számlák alapján bevételre, a másik ötven százalékot kötelezettségre, a megkapott számlát pedig kötelezettséggel szemben könyveli fel. Szerintem a teljes összeget kellene bevételnek és költségnek a számlaszerinti részt. Melyik a helyes? Köszönöm a segítségét: Némethné Éva
Könyvelők, figyelem: több rendelet módosul
Cikk
Az utóbbi hetekben megszavazott törvényváltozások következtében a számvitelt érintő több kormányrendelet módosul, derül ki a kormányzati portálról. A tervezetek november 24-éig véleményezhetők.
Telekapport
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja apportként vinne be telket a kft.-be. A telekre autószerelő műhelyt szeretne építeni. Hogyan kell kezelni a könyvekben majd a telket és a rá megépülő műhelyt? Kérem részletes válaszát! Tisztelettel.
Könyvelési anyag átadása II.
Kérdés
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát, de az alábbi kérdés merült fel még ezzel kapcsolatban. A fenti esetre nem alkalmazható a Ptk. 6:277. §-a a törvényes zálogjogról, mely szerint a megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába? Illetve a kérdésem még az, hogy ha az anyagátadás megtörtént, én milyen úton tudom követelni a felmondási időszakról a könyvelési díjat? Akár cégbírósági úton is megoldható? Üdvözlettel. Horváth-Krivanek Tímea
Utazásszervezés árrése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi síutakat értékesítő (szállás+síbérlet együtt) utazási iroda ősszel szedi be a következő év eleji utak előlegét, amelyeket tárgyévben előlegként és csak a következő évben könyvelünk árbevételként. Helyesen járunk-e el akkor, hogyha a számlán feltüntetett jutalékot is csak az utazás évében könyveljük bevételnek, vagy azt már a számlázással egyidőben - az előző évben - kellene közvetlenül árbevételnek könyvelni? Válaszát előre is köszönjük!
OEP-finanszírozás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Járóbeteg-ellátást végző egészségügyi centrum nonprofit kft. bevételei között szereplő OEP-finanszírozás része-e a nettó árbevételnek, ezáltal az iparűzési adó alapját képezi-e? Hogyan könyvelhetjük helyesen? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! Az egészségügyi ellátást folytató vállalkozás részére a társadalombiztosítás (2017 január 1-jétől OEP helyett NEAK) által történő finanszírozás nem támogatás, hanem az ellátott szolgáltatás díjának a betegek helyett történő megtérítése, azaz a szolgáltatás ellenértéke. Ezért azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint árbevételként kell az egészségügyi tevékenységet végző vállalkozásnak elszámolni. [Szt. 72. § (1) – (2) bekezdés] Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan kérdezném, hogy a könyvelés másik oldalát hova kell könyvelni, a 311 vagy a 36 számlaosztályba?
Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata új eljárásra kötelezve II.
Kérdés
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát. A kialakult helyzet tényleg összetett, és pont abból adódik a fő probléma, hogy a NAV által megállapított adóhiány és a hozzá kapcsolódó mulasztási bírság és késedelmi pótlék vitte a céget ilyen helyzetbe, aminek a jogosságát vitatja, ezért is fordult bírósághoz. A számviteli törvény szerint csak olyan követeléseket/kötelezettségeket lehet elszámolni a cégnél, melyeket elismer. NAV-határozat esetén nem foglalkoznak a jogosságával, el kell könyvelni a határozat jogerőre emelkedésével egy időben. Bár a per lefolytatásáig felfüggesztették az adóhátralék behajtását, a könyvelésben élő kötelezettségként van előírva és ráfordításként elszámolva. A bírósági eljárás hosszú éveket is igénybe vehet, közben olyan helyzet áll elő, hogy a cégnek lépnie kell. Meglátásom szerint mivel a bíróság – megvizsgálva az ügyeket – új eljárás lefolytatását kezdeményezte, ezzel is kezd beigazolódni, hogy a per végén a már előírt ráfordítások el lesznek törölve. Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a cég a NAV ügy miatt lekönyvelt (veszteséget gerjesztett) ráfordításait addig az ideig elhatárolja, amíg a per le nem zárul? Mert akkor ezzel a lépéssel a veszteség nem élő veszteség lenne, nem lenne mínusz az eredménytartalék, át tudna alakulni, és persze a jogfolytonosság miatt a per lezárásakor, ha jogos lenne az időbeli elhatárolás visszahatárolva? Ha ez nem lehetséges út, akkor a cég szinte azt kell mondjam patthelyzetbe kerül, ami szerintem igazságtalan lenne.
Szabadalom megszűnése
Kérdés
Tisztelt Szekértő! Egy informatikai szoftverfejlesztő cég több fejlesztését levédeti a Szellemi Tulajdon Hivatalánál mint szabadalmi oltalom. Az egyes szabadalmi oltalmak levédésének folyamatos biztosítása érdekében a vállalkozásnak időszakonként ezzel kapcsolatban díjfizetési kötelezettsége van. Ezen vállalkozás nem fizette meg ezt a jogkövetési fenntartási díjat, így a szabadalmi oltalom megszűnt. Sajnos ezen tájékoztatásról csak most szerzett tudomást a vállalkozás, holott ez már a 2016. évet is érintette. Kérdésünk: hogyan kell korrigálni a beszámolóban ezen tételek kihatását (értékcsökkenés)? A tételek nem számítanak jelentős összegűnek.
Számlán lévő vásárlási utalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi tétel pénztárkönyvben való helyes könyvelésében: áfakörös egyéni vállalkozó árut rendel a BARDI AUTÓ Zrt.-től. A rendelt termékek összegének nagyságától függően kap bónuszpontot, egy pont 1030 forint. (A szállító cég tájékoztatása alapján bónusz, engedmény.) A szállító cég számláján a vásárolt termékek mellett "vásárlási utalvány" szerepel 0 százalékos áfával 1030 forint, illetve például 2*1030 forint vagy 3*1030 forint. A következő számlán ugyanez a vásárlási utalvány megnevezés mellett az összeg mínusszal például -1030 forint van feltüntetne.Úgy tűnik a számlák alapján hogy a megrendelt termékek értéke csökkentve van a vásárlási utalvány értékével, illetve a visszáruszámlán a fizetendő érték is csökken a vásárlási utalvány összegével. Hogyan kell pénztárkönyvben helyesen könyvelni a vásárlási utalványok plusz, illetve mínusz összegét? Köszönöm a segítséget.
Vevő adószáma – fordított adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A helyes eljárással kapcsolatban kérném véleményét. Egy készpénzes, fordított adózás alá eső számlán nem lett feltüntetve a vevő adószáma (én a vevőt könyvelem). Kérdésem: lekönyvelhetem-e kiadásként a pénztárból áfalevonás nélkül? Illetve a fizetendő áfát be kell-e állítanom a bevallásban e számla dátuma alapján? Vagy csak majd azzal a dátummal könyvelem a gazdasági eseményt, amellyel kapok egy helyes számlát? Válaszát köszönöm.
Üzlethelyiség: nyílt végű pénzügyi lízing lezárása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2008-ban nyílt végű pénzügyi lízing keretében a cég megvásárolt egy üzlethelyiséget. A lízing futamideje még nem járt le, kivásárlási ajánlatot tettek a cég tulajdonosai. A bank az ajánlatot elfogadta, a fennálló tartozás egy részét elengedte, a tulajdonszerzők a cég tulajdonosai lettek, de mint magánszemélyek, tehát a lízingbevevő élt a lehetőséggel, és harmadik személyt jelölt meg a vételre. Ebben az esetben milyen számviteli teendők vannak, a zárás hogyan könyvelendő, és hogyan alakul az áfalevonás?
Támogatói adomány könyvelése és adóvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. megbízási díj fejében a jogosultnak támogatói adományt szeretne fizetni az önkéntes nyugdíjpénztárához. Kérdésem, hogy ilyen jellegű kifizetésnek a bt. részéről milyen adóvonzata van, illetve hogyan könyveljük? A választ előre is köszönöm!
Kft. kiválása bt.-ből
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk, egy kft. kültagként 70 százalékos részesedéssel rendelkezett egy bt.-ben. A kft. vezetősége úgy döntött, hogy kiválik a bt.-ből. A bt. elkészítette a kilépés napjával a közbenső mérleget, mely szerint a kft.-t – vagyoni betétjével arányosan – 60 millió forint értékű vagyon illeti meg. Megállapodás szerint a 60 millió forintot a bt. átutalta a kft. bankszámlájára. A kft. a fenti összeggel megnövelte az eredménytartalékát. Kérdésünk: helyesen könyveltük le a kiválással szerzett vagyont? A 60 millió forintot terheli részünkről bármilyen adó- (egyéb fizetési) kötelezettség? Várjuk válaszát, tisztelettel: Márti
Raktárbérlet – Iparűzésiadóalap-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk raktározási tevékenységbe kezdett. Ön szerint a raktárbérleti díjat 522-es bérleti díjra kell könyvelni vagy esetleg könyvelhetjük a 81-esre, Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értékéhez? A vevők felé logisztikai szolgáltatást, kitárolást, betárolást számlázunk, nem pedig raktárbérletet. Sajnos nincs közös álláspont könyvelő, könyvvizsgáló és cégvezető között. Amennyiben 81-re könyveljük, ott figyelembe vehetjük, mint hipacsökkentő tétel, ezért is lenne fontos a kérdés pontos megválaszolása. Esetleg jogszabályi hivatkozást is tudna adni a válaszban? Segítségét köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
