2170 találat a(z) könyvelés cimkére
Személygépkocsi parkolási díja a telefonszámlában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A céges telefonszámlában, mely több tulajdonos és alkalmazott telefonhasználatának díját is tartalmazza, az egyik alkalmazott tulajdonában lévő személygépkocsi parkolási díja is szerepel. A parkolás hivatali úttal kapcsolatos, de ez nem bizonyítható. Helyesen jár-e el a társaság, és elszámolható-e ez esetben a parkolási díj (áfa nincs levonva), ha ezt a parkolási díjat a magánszemély részére kiszámlázza? Felmerülhet-e ez esetben a cégautóadó-fizetési kötelezettség? Ha ez a megoldás nem megfelelő, ez esetben hogyan kell könyvelni ezt a számlatételt, illetve mi az adóvonzata? Válaszukat köszönöm.
Autóvásárlás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. autót vásárolna 8 millió forint értékben. Az szállító kiállított 500 000 forint értékben előlegszámlát. A kft. elutalta az összeget bankon, majd a szállító egy előleghelyesbítő számlát állított ki -500 000 forint értékben. Egy hónappal később a szállító szintén előlegszámlát állított ki 1 500 000 forint értékben. A kft. ezt az összeget is elutalta. Amikor utalásra került az összeg a bankon, kiállított egy előleghelyesbítő számlát a szállító -1 500 000 forint értékben. A végösszegről még nem kaptunk számlát. Kérdésem: Hogyan történik az előleg, illetve az előleghelyesbítő számláknak a könyvelése? Köszönöm válaszát!
Értékvesztés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban, és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést, és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? Köszönettel várom a válaszát.
Szabályos könyvelés, szabályos utalási jogcím
Kérdés
Három partner szerződik, a beruházó, a kivitelező és a finanszírozó. A kivitelező vállal minden garanciális kötelezettséget. A finanszírozó átutalja a beruházónak a több társasház építéséhez szükséges összeget a projekt elején, amely összeget a megvalósulást és az értékesítést követően visszautal neki a beruházó. Ezt követően a keletkezett haszon 50%-a illeti meg a finanszírozót és a beruházót. Kérdés: mit kell a banki utalásra ráírni jogcímként a projekt megvalósításának finanszírozására szánt összeg átutalásakor és visszautalásakor? És milyen jogcímet kell írni a haszon felének átutalásakor? Ezeket a feltételeket a szerződés tartalmazza. A haszon összegét kell-e számlázni, vagy minden pénzmozgás a szerződés alapján történik? Hogyan kell a pénzmozgásokat könyvelni? Válaszukat köszönöm.
Szoftverfejlesztő cég programjának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar szoftverfejlesztő cég (külföldi állampolgár a tulajdonosa), ügyviteli szoftvert fejleszt egy másik gazdasági társaságnak. A szoftverfejlesztő cég eladásra fejleszti a programot, saját maga egyelőre nem használja a szoftvert. A vevő pedig tárgyi eszközbe, szellemi termékekre könyveli a szoftvert, mint végfelhasználó. A vevőé a program, de nem adhatja tovább másnak, csak használhatja azt. Hasonló az eset, mint a Microsoftnál, hogy megvásároljuk az excelt, de nem adhatjuk tovább másnak. A program értéke közben folyamatosan növekszik, amit a vevő a tárgyi eszközeiben nyilván is tart (folyamatos fejlesztések történtek 2016 évben, amik kiszámlázásra kerültek) Kérdés, hogy ebben az esetben a szoftverfejlesztő cégnek: 1. Készletre vagy immateriális javakra kell tenni a szoftvert a könyveiben? 2. Milyen értéken? Eltérhet-e a vevőnek eladott, kiszámlázott szoftver értékétől? 3. Amennyiben készletre kell könyvelni a szoftvert, akkor az egyes értékesítésekor hogyan kell könyvelni? 4. Ha a szoftverkészítő cég használja is a programját, és el is adja azt, akkor is készletre kell könyvelni? Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult. Az üzletrész a tagok által befizetett törzsbetéthez igazodik. a./tag 300 Eft 60% tulajdoni arány b./ tag100 Eft 20% tulajdoni arány c./ tag 100E fT 20% tulajdoni arány A jegyzett tőkét fel kellett emelni 3 millió forintra, így az új arányok: a./ tag részesedése 60%-ról 20%-ra, 3 millió forintról 600 ezer forintra csökken, mert eladta b./ tagnak a 40%--át b./ tag 80%-ot tulajdonol az eddigi 20% helyett a 3 millió forintból, azaz 2 millió 400 ezer forintot, mert megvette a c./ tag 20%-át és a./ tag 40%-át, és volt neki eddig 20% c./ tag kilép. 1. kérdés: Hogyan kell ezt könyvelni, vagy csak a társasági szerződésben, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvben át kell vezetni, és kész? 2 kérdés: Milyen adóvonzata van az ügyletnek c./ kilépő tag, illetve a./ tag számára? Névértéken vették, névértéken értékesítették az üzletrészt. 3. kérdés: A kft.-nek van még 1 millió 251 ezer forint eredménytartaléka is. Abból is kell adni a kilépő tagnak? Vagy ha nem, akkor adózás szempontjából beletartozik a piaci értékbe? És a névérték és a piaci érték közötti különbözetet le kell adóznia a kilépő tagnak, illetve az a./ tagnak, aki szintén értékesít üzletrészt? Táblázatba foglaltam az eseményeket: 500 e FT 3000 eFT --------------------------------------------------------------------------------- A 300E fT 60% elad 40%-ot 600 efT 20% B 100 eFt 20% vesz 40%-ot+20%kiléptől 2.400 eFt 80% C 100 eFt 20% elad 20%-ot kilép Válaszukat előre is köszönöm.
Fejlesztési tartalék felhasználása
Kérdés
2016-ban ingatlant vásároltam, mellyet szeretnék feljelsztési tartalék feloldásához felhasználni. A kérdésem az lenne, hogy a vásárolt ingatlanra a mai napig nem írták elő az illetéket, nekem ezt elő kell-e írni, és azt könyvelhetem-e beruházásra?
Látványcsapatsport-támogatás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! 2016. évi 1629-es bevallásban szeretne egy kft. a szabályoknak megfelelő mennyiségű adót felajánlani egy sportegyesületnek. Melyik évben könyvelhető le ráfordításként a felajánlás, igénybe vehető-e adókedvezmény, és melyik évben? Köszönettel: Fix Kft.
Látványcsapatsport-támogatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésekre kérjük szíves állásfoglalásukat: 1. Kft. a 2015. évi társaságiadó-előlegből 2015 novemberében felajánlott egymillió forintot egy sportegyesületnek. A NAV ezt az összeget 2015 novemberében el is utalta az egyesületnek és a sportági szövetségnek. A 2015. decemberi feltöltésből 11 millió forintot ugyanennek az egyesületnek felajánlott, ezt a NAV 2016 januárjában utalta el a sportegyesületnek és a szövetségnek. A 2015. évi eredmény összeállításánál azonban kiderült, hogy nem lesz elég nyeresége a kft.-nek, amiből ezt a felajánlást ki lehetne fizetni. Ugyanakkor a kft.-nek volt 13 millió forint tao-túlfizetése a folyószámlán 2016 júniusában. A NAV-val történt egyeztetés után ebből az összegből 3 milliót utaltak vissza (tényleges tao) azzal, hogy a fennmaradó adót visszatartják a látványcsapatsportnak tett felajánlás rendezéséig. A folyószámlán azóta se történt semmilyen rendezés. A kft. 2016-ban nem fizetett adóelőleget, mert a NAV szerint vissza nem kaphatja, de mégis lelakhatja a "túlfizetést". Kérdés: mikor mit lehet lekönyvelni, mi a könyvelési tétel, mely időpontban? 2015-ben lehetett-e adókedvezményt elszámolni, egyáltalán jár-e adókedvezmény, és melyik évre? Köszönettel: Fix Kft.
Gépjármű átminősítése alkatrésznek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a meglévő személygépkocsiját szétszedi, egyes részeit beépíti egy másik autóba, a megmaradt alkatrészeket pedig értékesíti. Lehet ezt alkalmazni, és ha lehet, hogyan kell a könyvelésben a helyére tenni? Köszönöm mielőbbi válaszukat.
Vagyonkezelői díj könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk csődeljárása csődegyezséggel zárult. A vagyonkezelő kiszámlázta felénk a díját, de a hitelezők által neki átutalt regisztrációs díjjal csökkentve kell azt kiegyenlítenünk. Az a kérdésem, hogy hogyan kell lekönyvelni a fenti tételeket? Előre is köszönöm
Osztalékfizetés: lépésenként mutatjuk, hogyan kell könyvelni
Cikk
Mi a könyvelési menete és adózása az osztalékelőlegnek és az elfogadott beszámoló szerinti osztaléknak, továbbá, ha a jogszabálynak megfelelően a tárgyévben osztalékelőleget fizet ki a cég, akkor ha a beszámoló készítésénél kiderül, hogy nincs fedezet rá, vagyis a tárgyévi eredmény mínusz lett, de van eredménytartalék? Ebben az esetben vissza kell fizetni az osztalékot? A nettó összeget befizetik a tagok, és az aktuális kifizetési hónap szerinti '08-as bevallást önrevíziózni kell? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group szenior menedzsere válaszolt.
Illetékbélyeg könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyvédi iroda illetékbélyeget vásárol, nem az ügyfele részére (megelőlegezve), hanem saját költségére, melyet az ügyfél nem is köteles megfizetni részére? Hogyan, mikor és milyen főkönyvi számlákra könyveljük? Köszönettel.
Ingatlan bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem magánszemélyek közös tulajdonában lévő ingatlan bérbeadására vonatkozik. A magánszemélyek egyenlő arányban tulajdonosai az ingatlannak, melyet a közösen tulajdonolt kft. részére adnak bérbe 10%-os költséghányad figyelembe vételével. Az egyik tulajdonos egy gépet is bérbead a kft.-nek, melyről számlát állít ki. Elegendő-e a szerződés, mint a bérbeadás számviteli bizonylata, vagy számlát kell kiállítani? Vonatkozik-e rájuk az áfatörvény 5. § (2) bekezdése? A kft. mint kifizető bérszámfejtésében szerepel a bérbeadás címen számfejtett összeg. Hogyan kell könyvelnie, milyen adónemben kell szerepeltetni a költségeket a kft. esetében? Válaszukat előre is köszönöm.
Hibás számla könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Miként tud egy könyvelő helyesen eljárni abban az esetben, ha a banki utalások között olyan költségek jelennek meg, melyekről hibás módon állították ki a költségszámlát? Az egyik jellemző hiba, hogy nem cégnévre szól a számla, hanem magánnévre. Pedig a kiadás a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos költség. Ez esetben a számlát nem lehet bekönyvelni, de hogyan könyvelem a hozzá tartozó utalást? Sajnos a számlakiállítónál nincs mód a javításra (az okokat nem részletezném). Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
