Tisztelt Szakértő! Cégünknél a személyzeti étkezőbe egy kávéfőzőgépet helyeztünk üzembe, amelynek használata "zseton" bedobásával történik. A zsetonok 50 forintba kerülnek, a dolgozók a vezetőjüktől vehetik meg a zsetont. (Ebből történik a szemeskávé vásárlása.) Szeretném a segítséget kérni ennek helyes könyvviteli elszámolásában, számlázásában, járulék- és egyéb adóvonzatának megismerésében. Előre is köszönöm a válaszát.
T. Szakértő! Ezer éve a pályán vagyok, de még nem volt termelőüzem ügyfelem, azért kérem a tanácsát a következőhöz. Új kft.-s ügyfelem cukrászüzemet indít. Kicsi üzem lesz, ahol egyedül dolgozik, és süteményeket készít és szállít ki. Kötelező-e a saját termelésű készletek számviteli elszámolása, vagy a költségeket lehet-e mindjárt az 5-ös számlaosztályba könyvelni, és amikor a kiszállítás megtörténik a számla alapján a bevételt a 9-es számla osztályba könyvelni. Év végén pedig leltár alapján a megmaradt és fel nem használt alapanyagokat készletre venni? Félkész és befejezetlen terméke valószínűleg nem lesz, mert egy nap csak annyit készít, amit még akkor vagy másnap kiszállít. Mivel külsős könyvelő vagyok nem is lenne rálátásom, hogy mi van az üzemben. Köszönöm szépen. Bné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnénk pontos választ kapni, kontírozással levezetve. Kereskedelmi tevékenységet folytató cég árut vásárol, harmadik cég engedményezéssel fizeti ki a tartozást. Vevői oldalról hogyan kell helyesen könyvelni a beszerzés kifizetését? Engedményezéssel történő fizetés esetén kérjük a kontírozás levezetését. Várjuk mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: THI
Könyvelési tételekkel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy helyesek-e a következők? Az MRP alapszabályában a következő szerepel: A zrt. mint alapító 1.500.000 db 100 forint névértékű törzsrészvényt bocsát rendelkezésre. A vagyoni hozzájárulás értéke: A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke megegyezik a szolgáltatás átadása napjára megállapítható piaci értékkel. T33/K411 375.000.000,- Ft ( ha 1.500.000 db*250 Ft piaci értékkel számolva) -> Bírósági bejegyzésig nem történt meg a törzsrészvény átadása -> Előtársasági időszakban könyvelve. (Az MRP szervezet az alapszabályának közokiratba foglalásától, vagy ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől (2018.10.29) kezdődően az MRP szervezet előtársaság működik. Bejegyzés időpontja 2019.02.06.) 2019-es évben könyvelhető: T17/K33 375.000.000,- Ft. Az alapító továbbá 1.000.000,- Ft készpénzzel járul hozzá az MRP létrehozásához és működéséhez, alapítói vagyonon felüli saját tőke javára kell jóváírni. T33/K411 1.000.000,- Ft T384/K411 1.000.000,- Ft. (az utalás még 2018-ban megtörtént) Kormányrendelet szerint: Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával az MRP szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a résztvevő által alapítói vagyon címén rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, valamint az alapítói vagyonon felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Végelszámolás lezárásával kapcsolatosan lenne pár kérdésem. A vállalkozás vagyona között szerepel egy tehergépjármű, melyre kértünk egy kereskedőtől vételi ajánlatot, ez alapján átértékelésre került a könyvekben (veszteség jellegű elszámolás), és vagyonfelosztás keretében az egyik tulajdonos kapja majd meg. Kérdésem lenne, hogy ilyenkor az átíráshoz, GFB biztosítás lemondásához milyen okiratot kell benyújtani? A gépjárműn kívül bankban van pénz és áfakövetelés van, melyet a zárás keretében vissza fogunk igényelni – a záró beszámolóban még követelésként tartjuk nyilván?!. A saját tőke pedig negatív. A gépjármű GFB biztosítás jövő év elejéig rendezve lett. A végelszámolás bejezésének napja június 30-a lesz. A cég törlésének pontos dátumát nem tudjuk, de azzal a nappal megtörténhet már a vagyonkiadás, s ekkor a kft. bejelenti a biztosítónak, hogy nem ő kötelezett a biztosítási díjat fizetni, így lesz visszajáró összeg. Ezt hogyan könyveljük a zárás során és milyen összeggel számoljunk? A vagyon kiadását hogyan könyveljük, mik a kontírozási tételek, hogy a könyvviteli nyilvántartások ezek után értékadatokat már ne tartalmazzanak? Gépjármű – bank – negatív saját tőke – biztosítási díj követelés és visszaigényelt áfa – ez utóbbi remélhetőleg a bankszámlán fog már szerepelni. Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozónkat beiskoláztuk egy felsőfokú intézménybe, tanulmányi szerződést is kötöttünk vele.Munkaköre betöltéséhez az iskola elvégzésére szükség volt. 2019 februárjában a felsőfokú intézménytől társaságunk befogadta, majd kifizette az oktatásról szóló számlát. A 2019-es szabályoknak megfelelően bérként számfejtettük az összeget. A dolgozó 2019. május 1-jével felmondott, majd 2019. június 6-án a társaság felszólítására a tandíjat visszafizette. Kérdésem. Mi a teendő a számfejtett bérrel? Kell-e önrevíziózni a 1908-as bevallást? Mire kell könyvelni a visszafizetett összeget? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Próbáltam utánanézni a neten, de nem egyértelmű: kötelező-e kiállítani számlát/számviteli bizonylatot az egyesületi tagdíjról (főleg magánszemélyekről van szó) vagy könyvelhetem a bankból a tagdíjakat a tagdíjszámlára, s nem kell semmit sem kiállítani róla. Válaszukat köszönöm Vadas Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, akinek vevő követelése van áruszállításból. Ennek az értéke 70 millió forint. Kintlévőségekre biztosítást kötött a cég. A vevő nem tudott fizetni, így a biztosító az "egész követelést magára engedményezte", önrész levonásával csökkentett értéket térítette, azzal, hogy amennyiben be tudja szedni a teljes összeget, úgy az önrész összegét is megtéríti a későbbiekben. Jelenleg a könyvelés: 311/911, 467 70 millió 862/311 köv. ksz értéke 70 millió (átvezetés egyéb ráfordítások közé az engedményezett teljes összeget) 368/962 köv. értékesítés 65 millió (ennyit fizetett a biztosító) 384/368 beérkezett az összeg 65 millió Az önrész összege is elszámolásra került a teljes követelés átvezetésével a ráfordítások közé. 1. Kell-e valamit könyvelni arra való hivatkozással, hogy esetlegesen az önrész is megtérül a későbbiekben vagy sem, és helyes-e a könyvelés? 2. Elismert költség lesz-e az elszámolt önrész összeg a tao-ban vagy kell módosítani az adóalapot? Az adós még nincs felszámolás alatt, de hamarosan odakerül, és a követelés már több, mint 365 napja fenn fog állni a 2019-es mérleg készítéskor. Köszönettel
Jogerős fizetési meghagyás T. Adózóna! Az alábbi kérésben kérnem a segítségüket. Egyik ügyfelünk 2018-ban kapott jogerős fizetési meghagyást. Sajnos elmulasztotta a 15 napos fellebbezési határidőt (nem értett egyet a követeléssel), így az 2018-ban jogerőre emelkedett. 2019 márciusában leinkasszózták tőle a vitatott összeget. Az ügy háttéréről annyit, hogy nincs semmilyen írásbeli megállapodás ügyfelem és a követelést benyújtó cég között. További per (jogi lépés) várható az üggyel kapcsolatban. Kérdésem a következő lenne: könyvelhetem-e 2019-ben a bankszámláról inkasszózott összeget követelésként és majdan, ha születik megállapodás tőkéről és kamatról, akkor azt már a 2019-es évben számolnám el a követeléssel szemben. Tehát a 2018-as évben nem könyvelném a könyvekbe a jogerős fizetési meghagyást. Segítségüket előre is nagyon köszönöm Rácz Andor Complector Consulting Kft. Kedves Kérdező! Igen 2018-ban követelésként elő kell írni, majd 2019-ben könyvelni a többi tételt. Üdvözlettel: Kneitner Lea T.Kneitner Lea! Köszönöm megtisztelő válaszát. Legyen kedves nekem még abban segíteni konkrétan mire gondol, amikor azt mondja követelésként írjam elő a jogerős fizetési meghagyást, 2018-ban mi lesz a másik „lába” a tételnek? Illetve konkrétan mire gondol, mit kell könyvelni a 2019-es évben? Várom válaszát Köszönettel: Rácz Andor
Tisztelt szakértő! Szolgáltató (szálloda) szektorban működő kft. próbaüzem elrendelése alatt árbevételt szerez. Ennek számviteli és adózási elszámolása érdekelne konkrét példán keresztül levezetve. Például: a próbaüzem alatti költségeket közvetlenül (vagy akár egy technikai számlán keresztül) a beruházásra könyvelem 10 millió forint értékében, miközben az árbevétel 1 millió forint. Az árbevétel csökkenti a próbaüzem beruházási értékét: ezt közvetlenül a 91-es csökkentésével könyvelhetem? Vagy csak a próbaüzem alatt felmerült költségek értékét csökkentem az árbevétellel, és ezt az összeget könyvelem a 161 főkönyvre? A tényleges árbevétel pedig maradna a 91-ben? Milyen kontírozási lépéseim lesznek? A próbaüzem alatti költség a tao és ipa számításánál nem vehető figyelembe, az árbevétel viszont beleszámít? Hogyan változik a könyvelés abban az esetben, ha a próbaüzem alatti árbevétel meghaladja a próbaüzemelés költségét? Válaszukat megköszönöm!
Tisztelt Szakértő! Autóalkatrész-kereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk. Az egyik beszállítótól nagyon nagy mennyiségben vásárolunk, és a vásárlások után bizonyos termékeket kapunk ajándékba. Van, hogy mozijegyeket, van, hogy nagyobb értékű eszközöket, kerékpárt, játékokat. Ezek fel vannak külön tüntetve a számlán, utána, mint kedvezményt levonják a termék árát a számlából. Vagyis a számlán ezeknek az értéke nulla forint. Van-e nekünk ezekkel a termékekkel kapcsolatosan valamiféle nyilvántartási, adózási kötelezettségünk? Hogyan könyveljük ezeket a tételeket? Ha esetleg ezeket a nulla forintért kapott eszközöket odaadjuk az alkalmazottaknak, van-e valamilyen adófizetési kötelezettségünk? Segítségüket előre is köszönjük! Glück Attiláné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: evás (kettős könyvelést vezető) mikrogazdálkodói mérleget készítő ügyvédi iroda decemberi kimenő számlája az alábbiak szerint néz ki: Fizetés módja: átutalás, Teljesítés időpontja: 2019.01.07., Számla kelte: 2018.12.23., Fizetési határidő: 2019.01.07. Számla beltartalmában szereplő szöveg: ügyvédi megbízási díj 2018.12.01-2018.12.31-ig. A kérdésem az lenne, hogy evabevallás (és fizetés) szempontjából ez a számla a 2018. decemberi evába, illetve a 2019. januári evába számolandó/könyvelendő be? És van még egy "érdekes" számla: Fizetés módja: átutalás, Teljesítés időpontja: 2019.02.07. Számla kelte: 2019.01.07. Fizetési határidő: 2019.02.07. Számla beltartalmában szereplő szöveg: ügyvédi megbízási díj 2018.12.01-2018.12.31-ig. A kérdésem az lenne, hogy evabevallás (és fizetés) szempontjából ez a számla a 2018. decemberi evába, illetve a 2019. januári/februári evába számolandó/könyvelendő be? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét két tétel könyvelésében: 1. Beruházásként vagy felújításként könyvelendő, ha a régi, meglévő kerítést lecseréljük/nagykapu vasvázát cseréljük és új deszkalécek kerülnek fel rá? 2. Bérelünk egy Xerox multifunkciós gépet egy cégtől, a számlán külön kerül kiszámlázásra felénk a színes és fekete nyomatdíj és külön az irodai berendezés kölcsönzése – ezt helyesen hogyan kell könyvelni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kivaalany kft.-ként a 2018-as évre vonatkozó beszámolót határidőre beadtuk. Sajnos csak ezután derült ki, hogy egy 2018-as készpénzes számlánk nem lett könyvelve, mivel a bizonylat cég érdekében történő kiadásként való elszámolásához egy igazolás nem lett csatolva. Az igazolás rendelkezésre áll, azt több hónappal a számla kiállítása után kaptuk csak meg. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben korrekcióra van-e lehetőség, például a 2019-es évre elszámolni a házipénztárban, illetve majd a 2019-es beszámolóban figyelembe venni korrekciós tételként? A már beadott beszámolót lehetőleg nem szeretnénk módosítani. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki a költségeit az 5. számlaosztályban könyveli, és egyszerűsített éves beszámoló készítése során az eredménykimutatását összköltség-eljárással készíti, saját termelésű készterméket állít elő. A késztermék előállítása során analitikát nem vezetnek, csak a december 31-én meglévő készletet letározzák. De most azt is mindet eladták, tehát a saját termelésű készletnek nincs záróállománya. A felmerült közvetlen költségeket kigyűjtöttem, ez lett a saját termelésű készlet nyilvántartási értéke. A készletre vételt T251–K581-re könyveltem, majd átvezettem az elábére T814–K251 mivel a teljes készletet eladták. Viszont azt nem tudom, hogy az aktivált saját teljesítmények értékét hogyan könyveljem. Az eredménykimutatás II. sorába beállítottam, tehát ott valószínűleg a helyén van, de a könyvelési lépésnél elakadtam. Ezért a könyvelési lépések levezetéséhez szeretném a segítségét kérni. Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték