2389 találat a(z) könyvelés cimkére
Halasztott bevétel – halasztott ráfordítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy kft. szerződést köt a helyi önkormányzattal, miszerint kft. egy alvállalkozó segítségével, beruházás keretében egy konténer jellegű bérleményt hoz létre. A szerződés szerint a beruházás elkészülése után a tulajdonjog az önkormányzatra átszáll, cserébe 10 évig a kft.-nek nem kell bérleti díjat fizetnie ezen bérlemény használata után. A beruházás és a 10 év bérleti díja ugyanolyan összegű, 15 millió forint. Az alvállalkozó 15 millió forintos számlát állít ki, ezt a kft. kifizeti, majd az önkormányzat felé 15 millió forintról számlát állít ki, és ezáltal eladja részére. Viszont az önkormányzat nem fizeti, mivel a 10 év bérleti díja lesz az ellenérték. A szerződésben természetesen rögzítve van, hogy amennyiben idő előtt felmondja bármelyik fél a szerződést, akkor az önkormányzat a részarányos összeget megfizeti. Kérem segítségét a helyes könyvelési metódussal, hogyan kell helyesen könyvelnem ezen gazdasági eseményeket? Előre is köszönettel: Csaboda Melinda
Devizás számla áfaelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Devizában kiállított szolgáltatói számla számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérném szíves segítségét. A társaság külföldi szolgáltatótól (amely magyar adószámmal rendelkezik, és a számlát 27 százalékos áfával növelten állítja ki) tárhelyszolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltató minden hónap végén kiállítja a számlát, melyen tájékoztatásul feltünteti a forintosított összegeket is, illetve a használt árfolyamot. A társaság MNB-árfolyamot használ, a szolgáltató nem, viszont az áfatörvény szerint csak annyi adót helyezhet levonásba, amennyit rá áthárítottak. Ebből minden hónapban keletkezik pár forint eltérés. Hogyan könyveljük az áfaeltérésből adódó különbözetet? Köszönettel:
Visszlízing számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a segítségét. Egy cég mezőgazdasági gépet vásárolt közösségen belüli országból, majd ezt a gépet eladta egy lízingcégnek, amelytől visszalízingelte a gépet. Kérdésem, hogy ennek az eseménynek a könyvelése hogyan történik? A gép beszerzésének, eladásának, illetve visszalízingelésének könyvelése hogyan történik? Elhatárolás szükséges-e év végén? És ha igen, az hogyan történik? Válaszát köszönöm.
Továbbszámlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Társaságunk kapcsolt vállalkozásának teherautója Magyarországon elromlott. A cég (bulgáriai) azt kérte, hogy mi vitessük el szervizbe(mentés), javíttassuk ki a teherautót, hozzuk el a szervizből. A magyar mentő/ szerviz vállakozás a mi nevünkre állította ki a számlákat, amit szeretnénk továbbterhelni a bolgár vállalkozás felé. Ilyenkor a számlázás szolgáltatásexportnek minősül, vagyis nekünk az áfát pluszban és mínuszban kell feltüntetni az adóbevallásban, vagy a magyar 27 százalékos áfával kell továbbterhelni? (A BG vállalkozó rendelkezik EU adószámmal.) A számlán fel kell tüntetni, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz? A továbbterhelt költséget 81-ben, az árbevételt 92-ben kell könyvelni? Köszönöm!
Civil szervezet könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy van-e törvényi szabályozás arra, hogy egy civil szervezet (például egyesület) elnöke végezheti-e az egyesület könyvelését akár díjazásért, akár önkéntes munka keretében? Ha van, akkor mely törvény vonatkozik rá? Köszönöm a segítséget!
Fellépőruha vásárlása, "felhasználása"
Kérdés
Betéti társaság rendezvényeken, év végi táncgáláján történő fellépéshez ruhákat, balett cipőket vásárol, amelyek a bt. tulajdonában maradnak, azt több táncos is használhatja. Kérdésem, hogyan kell a vásárlást könyvelni, mennyi lehet az éves értékcsökkenése? Van-e egyéb kötelezettsége a bt.-nek ezzel kapcsolatban?
Lakásvásárlás plusz klubkártya
Kérdés
Kft. vásárol lakást a Balatonnál bérbeadás céljából. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy kötelező vásárolni az ingatlan mellett lévő szálloda wellnessrészlegbe 4 darab klubkártyát. A klubkártya tulajdonosa bizonyos dolgokat ingyen, bizonyos dolgokat kedvezményesen vehet igénybe. Az esetleges térítésmentes szolgáltatásokat a szálloda kiszámlázza majd a kártya tulajdonosának. A klubkártyaszerződés a kft.-vel köttetett, de meg van nevezve négy személy, melyek nem tulajdonosai és nem is dolgozói a kft.-nek, hanem külsős partnerei. Abban kérnék segítséget, hogy a klubkártyát (10 év az érvényessége) "ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jognak" (itt értékcsökkenés) vagy szolgáltatásnak (itt elhatárolva 10 évre) kell-e könyvelni. Milyen egyéb buktatói vannak még ennek az esetnek (gondolok itt a természetbeni juttatásra)?
Készpénzes bevétel könyvelése
Kérdés
Egy üzlet bevételét exceltáblában vezetik havonta, napi bontásban. A főkönyvben történő könyvelése dekádonként (10 naponta) egy összegben történik a pénztári számlán. Kérdésem: szabályos-e ez így? Ha nem, hogyan kellene rögzíteni? Köszönettel: Reményi Győzőné
Promóciós nyeremények könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-t megbíznak mint külső szereplőt promóciós játék megszervezésével. Beszerzi a nyereménytárgyakat, megszervezi a sorsolást, a nyertes magánszemélyeknek kiosztják a nyereményeket. A NAV felé rendezi az ehót és az szja-t. Az őt megbízó cég pedig a teljes összeget megtéríti neki, a nyereménytárgyak és a megfizetett járulékok értékét is. Kérdésem az, hogyan és hová kell könyvelni a teljes folyamatot? A kft.-n tulajdonképpen átfutó tétel az egész. Segítségét előre is köszönöm.
Szolgáltatás vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cég a másik részére könyvelési díjat számláz ki havonta. Minek minősül ez: igénybe vett szolgáltatásnak vagy személyi jellegű egyéb kifizetésnek? Ugyanez a kérdés a munkavállalók kötelező foglalkozás-egészségügyi ellátására. (Egészségügyi szolgáltató kft. állítja ki a számlát, éves szerződés alapján.)
Áfa könyvelése
Kérdés
Kedves Szakértők! Érdeklődnék, hogy ha a könyvelési program nem könyveli automatikusan hozzá a fordított áfás bevételhez (áfabevallás 04. sor) az áfatörvény 142 paragrafusa szerint fizetendő és levonható adót, illetve fel sem kínálja ennek lehetőségét, akkor kötelező-e ezeket utólag, vegyes tételekként mindenképpen megjeleníteni a könyvekben? Köszönettel.
Cascós esemény könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy káresemény után casco terhére javított cégautó. Hogyan kell a kiállított számlát könyvelni, ha következőképpen néz ki: – casco önrész: 498 412 Ft – tulajdonos által fizetendő áfa 50 százaléka: 592 825 Ft. – biztosító által fizetendő: 4 485 708 Ft. Köszönettel!
Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingje
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A következő adatok alapján a nyíltvégű pénzügyi lízing könyveléséhez kérek szépen útmutatást: – Személygépkocsi bruttó vételára: 3 232 000 Ft (65 000 Ft regisztrációs díjjal) – Banki finanszírozás: 1 363 780 Ft (36 havi futamidőre) – Első vételárrészlet: 1 500 000 Ft (regisztrációs díjjal) – Maradványérték: 661 669 Ft + áfa Ez a "maradványérték" hogyan jött ki, mert az első három tétel különbözete 368 220 Ft? További kérdésem: mitől függ, hogy az amortizáció összegének megállapításánál figyelembe kell-e venni maradványértéket, vagy egyszerűen csak a bruttó érték 20 százaléka évente a lineáris értékcsökkenés? Köszönettel.
Fióktelephely EU-s országban
Kérdés
Szeretnék segítséget kérni, van egy Magyarországi kft., amely létesített egy fióktelephelyet Ausztriában, van kint adószáma, és működési engedélye. Ha a fióktelephely munkát vállal például a Magyarországi kft.-nek gépek javítását, amit kint végez el az ottani alkalmazottal, akkor hogyan adózik? A Magyarországon lévő kft.-ben hogyan fogom ezt a könyvelésben elszámolni, milyen számlát állít ki? A kettős adóztatás elkerülése hogyan valósul meg, mert úgy tudom, hogy Ausztriában kell az áfát felszámolni és megfizetni, valamint mérleget beadni? A magyar kft. ezt hogyan vezeti be a könyveibe? Nagyon köszönöm előre is a segítséget.
Kiállított számla sztornózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk bérbeadott egy kereskedelmi ingatlant egy másik vállalatnak három hónap határozott időre. Kauciót nem kötöttünk ki. A bérbeadásról szerződést kötöttünk, amiben a rezsire vonatkozó rész így szól: "A bérlemény közüzemi díja – villany, víz, csatorna – az Albérlőt terheli." Ennek megfelelően a villany, víz a közüzemi szolgáltatóktól kapott számlák alapján tovább lett számlázva a bérlőnek, amit a bérlő később ki is fizetett. A bérleti szerződés lejárata előtt közvetlenül kaptuk meg bérbeadás időszakára vonatkozó szemétszállítás díját (6532 Ft + áfa), amit jóhiszeműen szintén továbbszámláztunk. Ezt viszont a bérlő már nem fizette ki, mert szerinte ez a szerződésben nem szerepelt. Az összeg igen alacsony, ezért nem éri meg jogilag utánajárni, hogy kinek van igaza. A kérdésem az, hogy akkor járunk-e el helyesen, ha ott hagyjuk a könyvelésben a számlát és idővel majd értékvesztést számolunk el vagy sztornózhatjuk, tekintve, hogy nem történt valódi teljesítmény részünkről, pusztán rosszul értelmeztünk egy szerződést. Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
