2148 találat a(z) könyvelés cimkére
Kamarai tagdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk béréből kérésére levonjuk a kamarai tagdíját, amit utána elutalunk a kamarának. Ennek könyvelése T 471 (jövedelem-elszámolás) K 476 (egyéb kötelezettség), majd a kamarának kifizetés T 476 K 38 (pénzeszköz). Ezzel rendben is van a könyvelés, kifutott a 476 és a munkavállaló is megkapta a tagdíjjal csökkentett bért: T 471 K 38. Most viszont kaptunk számlát a kamarától, hogy költségként elszámolhatjuk a tagdíjat. A kérdésem az, hogy mivel szemben könyvelem le a költséget, ha már egyszer levontam, befizettem, és mindegyik főkönyvi számla rendben van? Mi lesz a T 535-nek (tagdíjak) a követel oldala? Válaszát előre is köszönöm!
Zárt végű pénzügyi lízing tartozásátvállalása
Kérdés
A társaságtól az anyavállalat átvállalja a lízingbe vett eszközt a jelenlegi tartozással együtt. A lízingbe adó hozzájárult az átvállaláshoz. Az eredeti lízingszerződést 3 évre kötötték – az eszköz egy traktor –, az amortizációt évi 20%-ban határozta meg a társaság. (Az egyszerűség kedvéért kerekítve az adatok) A traktor bruttó értéke: 55 000 eFt Elszámolt amortizáció: 19 000 eFt A lízingcég küldött egy mínuszos számlát 17 000 eFt plusz áfáról. A rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek összege 21 000 eFt. Milyen könyvelési tételek szükségesek a lízing lezárásához?
Felajánlott nyeremény adózása
Kérdés
Cégünk áfaalany, szállodai szolgáltatást végzünk. A Facebookon nyereményjátékot hirdetünk a megosztók, a feltett kérdésre válaszolók között, majd sorsolással választjuk ki a nyertest. A nyeremény szállodánkba szóló utalvány (voucher), mely szállást és félpanziós ellátást biztosít 2 fő részére. A voucher átadásakor, felhasználásakor kell-e számviteli bizonylatot vagy számlát kiállítanunk, ha igen, milyen fizetési móddal, kinek a nevére? Áfa- és egyéb adófizetési kötelezettségünk keletkezik-e, ha igen, mikor, mennyi, és annak mi a könyvelési módja? Kérem segítségüket a voucherátadás, -felhasználás elszámolásában, adózásában, könyvelésében. Köszönöm!
Letiltás díjának kiszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van-e lehetőségem könyvelőként egy könyvelt cég alkalmazottjától díjat kérni az ő letiltásáért? A munkavállaló sara nem a munkáltató hibája, viszont nekünk nem kevés többletmunkát eredményez, amit szeretnénk áthárítani a dolgozóra. Létezik törvényi szabályozás ezen területen? Van erre gyakorlat? Válaszukat előre is köszönöm!
Könyvelési bizonylat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni szíves állásfoglalásukat: könyvelőirodaként vidéki cégeink esetében bevezettük, hogy az eredeti bizonylatról készített szkennelt formátumú bizonylat alapján is könyvelünk, ezzel biztosítjuk, hogy ne kelljen az eredeti bizonylatot postázni, futárral felküldeni (előfordult, hogy számlák elvesztek a postán). A folyamat lényege, hogy a megbízó a szkennelt bizonylatokat felhelyezi az általunk biztosított tárhelyre, ez alapján mi tudunk könyvelni, majd a bizonylatokat áthelyezzük egy úgynevezett könyvelt bizonylatok mappába. A könyvelt tétel mögé be tudjuk "húzni" a szkennelt bizonylat képet, tehát aki a könyvelési tételt meg tudja nézni, annak lehetősége van a számlaképet is megnézni, ezzel tudnánk biztosítani a kontírozást. Szerződésben rögzítettük, hogy a megbízó felelőssége, hogy olyan bizonylatot helyezzen fel, ami már könyvelhető, illetve az eredeti bizonylat őrzése az ő feladata. Akiknek még eredeti bizonylat alapján könyvelünk, a beszámoló készítését követően visszajuttatjuk a bizonylatokat, tehát mi eredeti bizonylatot nem őrzünk. Kérdésem, hogy az általunk kialakított rendszer megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, vagy a gyakorlatunk sért valamely jogszabályi megfelelést? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Kotta, könyv elszámolása a könyvekben
Kérdés
Szimfonikus zenekar fenntartója (nonprofit kft.) nagyértékű kottákat vásárol (nettó) 100 ezer forint feletti egyedi értékűek. Biztos, hogy éven túl használják a kottákat, többnyire fénymásolja erről a különböző szólamkottákat a koncertekre. Megítélésem szerint jogos az 1. számlaosztályban nyilvántartani. Jól gondolom? Építész kft. ügyfelem szintén hasonló értékű szakmai könyveket vásárol. Jogos-e az 1. számlaosztályban való rögzítés? Köszönöm. ha válaszolnak: CsK
Látványcsapatsport-támogatás könyvelése
Kérdés
Egy általunk könyvelt kft. 2016. december 20-án a társaságiadó-kiegészítés terhére tett rendelkező nyilatkozatot. A társaságnak van még lehetősége 2017. május 31-én (az összes fizetendő adó 80 százalékáig) az éves adóbevallásában (1629) a társasági adó terhére nyilatkozni látványcsapatsport-támogatás címén. A társaság az adófizetési kötelezettségének határidőben eleget tett, és eleget fog tenni. Az adóhatóság által a sportegyesület felé átutalt, és a társaságiadó-folyószámláról kivezetett összeget mikor kell a könyvelésben szerepeltetni mindkét esetben (2016. vagy 2017. évben), valamint egyéb ráfordításként kell-e könyvelni, és ezen összeg adóalap-növelő tételt jelenthet-e? Valamint mikorra kell könyvelni az adóhatóság által 2017. július 1-jén jóváírandó 7,5%, illetve 2,5% összegét (2016. vagy 2017. évben)?
Béren kívüli készpénzjuttatás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A béren kívüli juttatásként adható, szabadon elkölthető pénzösszegjuttatás számviteli szempontból személyi jellegű egyéb kifizetés (nem bér!), de a bérprogramom nettó kifizetésként összevonta a nettó jövedelemmel. Kérdésem, hogyan kell ezt könyvelni? T55 – K471 Tehát könyvelhetem a jövedelemelszámolási számlára, vagy másik 4-re kell könyvelni? Köszönettel: Lőrinczné
Gépkocsivásárlás nyíltvégű lízinggel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó nyíltvégű lízinggel szeretne gépkocsit vásárolni, a gépkocsit magáncélra is használni fogja. Milyen arányban vonható le az áfa és az egyéb költségek (kamat), és hogyan kell könyvelni? Válaszát előre is köszönöm.
Támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szellemi termék beszerzésére kapott vissza nem térítendő támogatást 2015. évben egyéb vagy rendkívüli bevételek közé kellett könyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Devizás elengedett kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Euróban kiállított számlatartozást a szállító elengedi. Milyen árfolyamon kell az elengedett kötelezettséget a bevételek közé könyvelni: a könyv szerinti értéken vagy a kivezetéskori árfolyamon? Válaszát előre is köszönöm!
Kapott osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. A 2015. év végén kapcsolt vállalkozásban megállapított osztalékot elő kell-e írni a 2016. évben, ha a kifizetésre nem került sor 2016-ban? A kapcsolt vállalkozásnál az osztalékot már mérlegzárás után állapították meg, így azt nem könyvelték 2015-ben. Köszönettel.
Könyvvezetés euróban
Kérdés
Tisztelt Adózóna. Újonnan alapított kft. vezetheti-e a könyveit már az induláskor euróban?
Telefonszámla könyvelése
Kérdés
Telefonszámla könyvelésével kapcsolatos a kérdésünk. Az interneten kétféle elszámolást találtunk, mindkettőre azt írják, hogy „így helyes”. Egyiknél először levonják a számla bruttó összegéből a magáncélú használatot és a maradékot számolják el költségre-áfára, a másiknál először szétosztják a teljes bruttó összeget 30-70%-ra. Mindkettőnél ugyanannyi a teljes érték, de a levonható áfa, illetve a telefonköltség és a személyi jellegű ráfordítás összege eltér egymástól. Számszerűsítve: Bruttó 10 000 Ft, magáncélú használat 20% (nincs hívásrészletező). Először a magáncélú használat levonása: bruttó összeg 10.000 le: magáncélú -2.000 marad: 8.000 ebből: 30 % 2.400 70 % 5.600 alap: 4.409 levonható áfa 1.191 magáncélú használat adója: 873 mindösszesen: 10.873 ennek megoszlása: telefonköltség: 6.809 személyi jell. ráf. 2.873 levonható áfa 1.191 Először 30-70%-os szétbontás: bruttó összeg 10.000 ebből: 30 % 3.000 70 % 7.000 alap: 5.512 levonható áfa 1.488 mindösszesen: 10.873 ennek megoszlása: telefonköltség: 5.512 személyi jell .ráf. 3.873 levonható áfa 1.488
Nem számlázott kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel. A bérlő a kft. A szerződés úgy szól, hogy tárgyév utolsó napjáig kell fizetni az éves bérleti díjat. A kft. nem fizette ki a díjat, a magánszemély nem is számlázta azt. Kérdésem, hogy ebben az esetben a szerződés alapján kötelezettségként/költségként le kell könyvelni? Vagy ha a következő évben a mérlegkészítésig rendeződött, akkor elhatárolni? Ha egyik sem, akkor mi a helyes megoldás? Módosít-e valamit a helyzeten az, ha mondjuk a magánszemélynek nincs adószáma, csak számlát helyettesítő okmányt állít ki a bérleti díjról? Köszönöm szépen!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
