Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha alanyi mentes katás egyéni vállalkozó vállalkozói bankszámlával rendelkezik, akkor minden egyes tételt könyvelni kell a folyószámláról, vagy elegendő csak a bevételt? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az osztalék ehójával kapcsolatban lenne kérdésem. 2017. évben 8 millió forint osztalékelőleget vettek fel a tagok, amiből a 15 százalékos szja összegét le is vonták, be is vallották. Úgy döntöttek, hogy a 2018. évben ezt az összeget hagyják jóvá. Az osztalékelőleg könyvelése így történt: 2017.év:36/46 és 38: 8 millió forint. Idén az előírás 1.,413/47 8 millió forint. 2., 47/36 8 millió forint. A problémám abból adódik, hogy most az ehót hogyan kell könyvelni és bevallani, ha minden számlaosztály kifutott nullára?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi számlák kontírozásával/könyvelésével kapcsolatban kérem szíves segítségüket: Bt. foglalkozik telefonok feltöltésével és szerencsejáték-árusítással, csak sorsjegy-értékesítés folyik. Telefonfeltöltéssel kapcsolatos bizonylatok a következők: kap: számviteli bizonylatot a feltöltésekről – időszakra vonatkozóan –áfamentesen, kiegyenlítése bankon keresztül történik T:454 K:4713 kap: jutalékról számlát: T:311 K: 97. értékesítés: pénztárgép-bevételek közzé nem üti be nyitó pénzkészlethez halmozza hozzá – árbevételek között nem szerepel T:4713 K381, Szerencsejáték/sorsjegy kap elszámoló bizonylatot az eladott sorsjegyekről (ezen szerepel a forgalom forintban, jutalék forintban és az egyenleg: T:0 K:0 – nyilvántartási számlák, kap: jutalék számla – önszámla – T:311 K:911 eladás: teljesen külön kasszában kezeli,i pénztárgép forgalmába nem üti, kifizetése: forgalom összegéből visszatartja a Szerencsjáték Zrt. a jutalék összegét és az egyenleg kerül kiegyenlítésre. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő kiválási eset könyvelésre vonatkozik: Adott egy cég (Cég0), melyből kiválással a jövőben két cég lesz (Cég1 és Cég2). A vagyonmérlegtervezet elkészült, a szétválási szerződés elkészült, maga a kiválás cégbíróságon bejegyzésre került, a kiválás után Cég1 és Cég2 vagyonmérlegének készítése folyamatban (a cégbírósági bejegyzéstől számított 90 napon belül vagyunk). Cég0 a kiváló Cég2-nek átad befektetett eszközt (75 egység), pénzeszközt (25 egység), jegyzett tőkét (50 egység), valamint kötelezettséget (hitelt 50 egység). Ennek könyvelését szeretném pontosítani Cég1 és Cég2 esetén. Cég1: T368 (technikai számla) K1 (befektetett eszközök) 75 egység T368 (technikai számla) K38 (pénzeszköz) 25 egység T44 (hitel) K368(technikai számla) 50 egység T411 (Jegyzett tőke) K368(technikai számla) 50 egység Cég2: T1 (befektetett eszközök) K368 (technikai számla) 75 egység T38 (pénzeszköz) K368 (technikai számla) 25 egység T368 (technikai számla) K411 (Jegyzett tőke) 50 egység T368 (technikai számla) T44 (hitel) 50 egység Mindezt a cégbírósági bejegyzés dátumával könyvelnénk. Kérem segítségüket, hogy a fent leírtak megfelelőek vagy hogyan kell ezt az esetet helyesen kezelni, valamint van-e egyéb körülmény amire figyelemmel kell lennünk? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel, Szegvári Gábor
Tisztelt Szakértő! A 2018.09.24-ei kérdésre érkezett, alább beillesztett válasz számomra még nem elég egyértelmű, vagyis az, hogy az alvállalkozói teljesítményt 52-be vagy 815-re kell-e könyvelni, hiszen anyagjellegű ráfordításként kerül kimutatásra mind a kettő. Szeretném kérdezni, hogy a kérdezett 2017.05.11-ei válasz, ahol 528 került megjelölésre, miként támasztható alá? (Válasz idézet: Az alvállalkozó igénybevétele szolgáltatást igénybevételt jelent. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírása szerint az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értéke mellett, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. [Szt. 78. § (1) bekezdés]) Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2017.05.11-én foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy 815-re vagy 528-ra kell-e könyvelni az alvállalkozó számláját. Szeretném kérdezni, hogy a válaszban kifejtett 78. § miként támasztja alá véleményüket, vagyis azt, hogy 52 igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni (mellyel teljes mértékben egyetértek)? Köszönöm
Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja meghal. Milyen teendői vannak a könyvelőnek?
Tisztelt Adózóna! Ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. kiadásaival/költségeivel kapcsolatban az alábbi a kérdésem: A kft. által beszerzésre kerül egy ingatlan (jellemzően lakóingatlan), melyet továbbértékesítési céllal szerez be. Az ingatlant annak értékesítéséig a készletek között kell nyilvántartani? Az ingatlannal kapcsolódó költségek: illeték, esetleges felújítási költség, ügyvédi díj az ingatlannal együtt a készletek közé kell könyvelni, vagy az 5-ös számlaosztályban? Válaszukat várva, üdvözlettel
Társaságunknál a leltározáskor derült ki, hogy egy alapanyag kétszer lett bevételezve. A leltár lezárásakor a program bizonylatokat állít ki, amelyek a leltáreltéréseket korrigálják. A kétszeres bevételezés sajnos a lezárást követően derült ki, ezért a program leltárhiányként kezelte. Úgy gondolom, hogy ezt a tételt nem minősíthetjük leltárhiánynak. Hogyan kell könyvelnem ezt az eltérést? Köszönettel
Minősített zsarolás kísérlete miatt emelt vádat a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség egy győri házaspár ellen, amely kétmillió forintot kért egy cég tulajdonosától a könyvelési anyag visszaadásáért.
Milyen jogszabályi feltételei vannak a forinttól eltérő devizában történő könyvvezetésnek? Az áttérésre milyen határidők és jogszabályi követelmények vonatkoznak? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A társaságunk egy multinacionális cég beszállítója. A multi cég a pénzügyeinek rendezésére egy pénzügyi szervezet szolgáltatását veszi igénybe, amiért ez a pénzügyi szervezet jogosult pénzügyi szolgáltatási díjat felszámítani és levonni a társaság vevőköveteléséből. (A cégek egymással szerződéses viszonyban állnak.) Ez azt jelenti, hogy ezzel a díjjal csökkentett összeget utalja át a társaság számlájára. A pénzügyi szolgáltatás díját könyvelhetjük-e kompenzálással a vevőköveteléssel szemben, vagy közbe kell iktatni egy követelés (369) – kötelezettség (451) főkönyvi számlát, és azon kifuttatni a követeléseket?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. és egy családi gazdálkodó elnyerte a kertészet korszerűsítése-kertészeti gépbeszerzés támogatást (VP2-4.1.3.5-16 kódszámú felhívás alapján). Sajnos a támogatói okiratban és a 272/2014. kormányrendeletben nem találtam konkrét leiratot az elszámolással kapcsolatban. Kérdésem, hogy a kft. és a családi gazdálkodó (őstermelő) esetében hogyan kell könyvelni a támogatást (halasztott bevétel, a teljes összeg bevétel, a kft.-nél tőketartalék)? Köszönettel: Vargáné Nádasy Ágnes
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a segítségét. Cégünk gépet vásárolt közösségen belüli országból, majd ezt a gépet eladta egy lízingcégnek, amelytől visszalízingelte a gépet. Megállapodás alapján cégünk a gép értékének 20 százalékát előlegként fizette, a maradék 80 százalékot a lízingcég finanszírozta a közösségi partnernek. Érdeklődnék mi a könyvelés menete, hogyan fut ki 0-ra a kötelezettség a közösségi partner felé.( A gépről szóló számla cégünk nevére érkezett.)
Tisztelt Szakértő, Társaságunk vásárolt 2 db tabletet, aminek a költségét egyik partnerünk átvállalja. (Az ő megbízásukból kell használnunk az eszközöket.) Az eszköz a mi tulajdonunkban marad (tehát nem akarjuk eladni), az árát viszont a partner megtéríti. Milyen bizonylatot kell kiállítanom ahhoz, hogy a partner megtérítse részünkre az eszközök értékét? Ha jól gondolom, akkor ez (a költség megtérítése) nem lesz áfás tétel. hova könyvelem a befolyó összeget? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték