Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét két tétel könyvelésében: 1. Beruházásként vagy felújításként könyvelendő, ha a régi, meglévő kerítést lecseréljük/nagykapu vasvázát cseréljük és új deszkalécek kerülnek fel rá? 2. Bérelünk egy Xerox multifunkciós gépet egy cégtől, a számlán külön kerül kiszámlázásra felénk a színes és fekete nyomatdíj és külön az irodai berendezés kölcsönzése – ezt helyesen hogyan kell könyvelni? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kivaalany kft.-ként a 2018-as évre vonatkozó beszámolót határidőre beadtuk. Sajnos csak ezután derült ki, hogy egy 2018-as készpénzes számlánk nem lett könyvelve, mivel a bizonylat cég érdekében történő kiadásként való elszámolásához egy igazolás nem lett csatolva. Az igazolás rendelkezésre áll, azt több hónappal a számla kiállítása után kaptuk csak meg. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben korrekcióra van-e lehetőség, például a 2019-es évre elszámolni a házipénztárban, illetve majd a 2019-es beszámolóban figyelembe venni korrekciós tételként? A már beadott beszámolót lehetőleg nem szeretnénk módosítani. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki a költségeit az 5. számlaosztályban könyveli, és egyszerűsített éves beszámoló készítése során az eredménykimutatását összköltség-eljárással készíti, saját termelésű készterméket állít elő. A késztermék előállítása során analitikát nem vezetnek, csak a december 31-én meglévő készletet letározzák. De most azt is mindet eladták, tehát a saját termelésű készletnek nincs záróállománya. A felmerült közvetlen költségeket kigyűjtöttem, ez lett a saját termelésű készlet nyilvántartási értéke. A készletre vételt T251–K581-re könyveltem, majd átvezettem az elábére T814–K251 mivel a teljes készletet eladták. Viszont azt nem tudom, hogy az aktivált saját teljesítmények értékét hogyan könyveljem. Az eredménykimutatás II. sorába beállítottam, tehát ott valószínűleg a helyén van, de a könyvelési lépésnél elakadtam. Ezért a könyvelési lépések levezetéséhez szeretném a segítségét kérni. Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egy kapcsolt vállalkozásról van szó. Az egyik cég tőkeemelés címén 30 millió forint nem pénzbeli hozzájárulást ad a másik cégnek, de ez csak a tőketartalékba kerül, nem válik a törzstőke részévé. Ilyenkor, mivel tőketartalékba kerül a pénz, nem minősül tulajdonjog-átruházásnak. Kérdésem: hogyan kell ezt könyvelni az egyik, illetve a másik cégnél?
Egy cég Széchenyi-folyószámlahitelét fordulónapon nem hagyta jóvá a bank. A cég nem tudta visszafizetni a hitelt. A Garantiqua Hitelgarancia Zrt. a bank felé kifizette a fennálló hitel tőketartozásának a 80 százalékát, míg a maradék tőkét és a kamatokat a cég részletekben törleszti. Jól gondolom-e, hogy a cég könyveiben a Garantiqua Zrt. által teljesített összeget, azaz az eredeti hitel 80 százalékát egyéb bevételként és elengedett kötelezettségként kell kimutatni? Az ügylethez kapcsolódik-e illetékkötelezettség? A hitel kezese az ügyvezető volt. A Garantiqua Hitelgarancia Zrt. megállapodást kötött a magánszemély ügyvezetővel az általa fizetett 80 százalék tőkerész kamattal növelt összegének fizetésére. Érzésem szerint ez nem érinti a vállalkozás könyvelését.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását italdiszkont áruselejtezésével kapcsolatban. Üdítő, chips, édesség szavatossági lejárat után – ha akció keretében nem tudta értékesíteni az árut az üzlet, selejtezési jegyzőkönyv alapján kivezeti azt a készletei közül. A könyvelésre selejtezési jegyzőkönyvet küldenek darabszám és érték megjelölésével. A selejtezett árut a készletek közül elkönyveljük egyéb ráfordításként. Kérdésem, hogy egyéb kötelezettség felmerül-e az áru selejtezése kapcsán, ha azt szavatossági idő miatt vezetik ki a könyvekből? Köszönöm!
Gyermekeknek gyártott termékeink gyártásához Walt Disney licencszerződést kötöttünk a licenctulajdonos külföldi céggel. A szerződés 5 évre szól, természetesen meghosszabbítási lehetősséggel. A szerződés alapján cégünk jogosult a termékeken a cég figuráinak feltüntetésére. Ezen termékeket elsődlegesen négy célországban értékesíthetjük. A szerződés ezen tartalmáért évente előre meghatározott fix díjat fizetünk, amit a licenc tulajdonosa meghatározott időszakonként számláz. (Nem egyenletesen, hanem a szerződés szerinti ütemezés szerint.) Cégünk az általunk gyártott termékeket saját webes felületen is értékesíti. Mivel innen bárki rendelhet a világon, a szerződés szabályozza, hogy az elsődleges célországokon kívüli értékesítés esetén utólagosan számláznak felénk az egyes országok értékesítési volumenéhez igazodóan is licencdíjat. Kérem segítségüket a fenti licencdíjak számviteli elszámolásában.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk bankban széfet bérel. A házipénztárból a készpénzt nem bankszámlára fizeti be, hanem a bankban bérelt széfben helyezi el. A mérlegben a pénztár- vagy a banksoron kell szerepeltetnem a széfben elhelyezett készpénzt, és milyen főkönyvön?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk jövedékiadó-köteles, alkohol termékekkel kereskedik, melyeket az Európai Unióból szerez be. A készletről év közben csak mennyiségi nyilvántartást vezet, ezért az árubeszerzések elszámolására a 814-es főkönyvi számot használja. 1. kérdés: az EU-ból vásárolt áru nem a saját adóraktárunkba kerül, hanem egy másik társaság adóraktárába. A kitároláskor ők fizetik meg a NAV felé a jövedéki adót, majd kiszámlázzák részünkre. Adó folyószámlánkon így ez nem jelenik meg. Kérdésem, hogy az így részünkre átszámlázott jövedéki adót, milyen főkönyvi számon kell szerepeltetnem. A 814-es eladott áruk beszerzési értékén szerepeltetem év közben, és év végén a készletértékem részét fogja képezni, 2. kérdés: Az EU-ból beszerzett áru a saját adóraktárunkba kerül, onnan pedig vagy a vevőhöz, vagy saját raktárunkba amely nem minősül adóraktárnak. A jövedéki adót mi fizetjük meg a NAV felé, adófolyószámlánkon szerepel. A jövedéki adót a 867-es főkönyvi számon kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni a jövedéki adót abban az esetben, ha kitárolás után az árut saját nagykereskedelmi raktárunkba készletre vesszük és hogyan, ha közvetlenül értékesítésre kerül. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft.-ben az egyik tag, aki nem végez munkát, nem fizet járulékot. Kérdésem, hogy a cég könyvelését, illetve mérlegbeadását intézheti-e ez a tag ilyen módon, vagy megbízási szerződést kell kötnie a kft.-jével? Az említett tag egy másik bt.-ben könyveléssel foglalkozik. Számlázhat ez a könyvelő bt. a kft. felé? Köszönöm.
Az Adózóna olvasója Ausztriába költözne és könyvelői tevékenységét egy általa alapítandó külföldi céggel bonyolítaná magyar ügyfelei megtartásával. Mire kell ügyelnie? Antretter Erzsébet adószakértő, mérlegképes könyvelő, a Niveus Consulting Group Kft. szakembere válaszolt a kérdéseire.
Kedves Szakértő! Egy bt. egyszerűsített végelszámolásról döntött. Jól tudom, hogy a vagyonfelosztást úgy kell kiszámítani, hogy saját tőke - jegyzett tőke, s úgy a tagok között felosztani? Hogyan kell lekönyvelni, s mit kell levonni belőle? Köszönöm segítségét, mert ilyet még nem csináltam
Tisztelt szakértő! Egy szálloda próbaüzem költségeinek elszámolásával kapcsolatban szeretnénk kérdezni: a szálloda épülete és a konyhatechnikai berendezései nem a szálloda, hanem az anyavállalat tulajdonában vannak, a szálloda bérleti díjat fizet érte. A szálloda igazgatója próbaüzemet rendelt el a használatba vételi engedéllyel egy időben. A szálloda pre-opening időszaka ezt követően 3 hónappal indult el. Szeretnénk kérdezni, hogy a próbaüzem alatt felmerült költségek-bevételek beruházásként való elszámolására milyen jogcímen kerülhet sor: Az 1. számlaosztályon belül bérelt ingatlanon végzett próbaüzem megfelelő lenne? Ide a próbaüzem alatt felmerült bérköltségeket, alapanyag-beszerzéseket és hitelkamat költségeket könyvelnénk – csökkentve a bevételekkel. Könyveléstechnikailag megfelelő, ha a bevételt-költségeket külön 8-as, 9-es technikai számlán gyűjtenénk, és a innen vezetjük át a 161-es beruházás főkönyvre, és innen aktiválnánk próbaüzem költségeként a szálloda hivatalos nyitásakor az erre kialakítandó 1-es számlaosztályba?
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági kft. tagja egy tésznek. A kft. tagi kölcsönt ad a tésznek, melyet a tész a támogatás megérkezését követően fizet vissza. Hova kell ezt könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Egy gyümölcstároló épület beruházását terveztük. Mivel támogatás igénybevételével terveztünk, ezért a tervezési, eljárási illetékek, engedélyek már elkészültek, melyeket a 161 befejezetlen beruházáson gyűjtöttünk. Mostanra kiderült, hogy nem valósul meg a beruházás. Kérdésem, hogy mi a helyes átkönyvelése ezen költségeknek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték