Kedves Szakértő! Egy bt. egyszerűsített végelszámolásról döntött. Jól tudom, hogy a vagyonfelosztást úgy kell kiszámítani, hogy saját tőke - jegyzett tőke, s úgy a tagok között felosztani? Hogyan kell lekönyvelni, s mit kell levonni belőle? Köszönöm segítségét, mert ilyet még nem csináltam
Tisztelt szakértő! Egy szálloda próbaüzem költségeinek elszámolásával kapcsolatban szeretnénk kérdezni: a szálloda épülete és a konyhatechnikai berendezései nem a szálloda, hanem az anyavállalat tulajdonában vannak, a szálloda bérleti díjat fizet érte. A szálloda igazgatója próbaüzemet rendelt el a használatba vételi engedéllyel egy időben. A szálloda pre-opening időszaka ezt követően 3 hónappal indult el. Szeretnénk kérdezni, hogy a próbaüzem alatt felmerült költségek-bevételek beruházásként való elszámolására milyen jogcímen kerülhet sor: Az 1. számlaosztályon belül bérelt ingatlanon végzett próbaüzem megfelelő lenne? Ide a próbaüzem alatt felmerült bérköltségeket, alapanyag-beszerzéseket és hitelkamat költségeket könyvelnénk – csökkentve a bevételekkel. Könyveléstechnikailag megfelelő, ha a bevételt-költségeket külön 8-as, 9-es technikai számlán gyűjtenénk, és a innen vezetjük át a 161-es beruházás főkönyvre, és innen aktiválnánk próbaüzem költségeként a szálloda hivatalos nyitásakor az erre kialakítandó 1-es számlaosztályba?
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági kft. tagja egy tésznek. A kft. tagi kölcsönt ad a tésznek, melyet a tész a támogatás megérkezését követően fizet vissza. Hova kell ezt könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Egy gyümölcstároló épület beruházását terveztük. Mivel támogatás igénybevételével terveztünk, ezért a tervezési, eljárási illetékek, engedélyek már elkészültek, melyeket a 161 befejezetlen beruházáson gyűjtöttünk. Mostanra kiderült, hogy nem valósul meg a beruházás. Kérdésem, hogy mi a helyes átkönyvelése ezen költségeknek?
Tisztelt Szakértő! 2018-ban átvettem egy kft. kettős könyvelését. A folyószámla egyenlege kivánnivalót hagyott maga után. Leegyeztettem a vevőkkel, szállítókkal írásban a nálam függő tételeket. Kérdéseim: 1. Azokat a tételeket, melyeket a partner visszaigazolt, hogy megtörtént a rendezése, kivezethetem a 2018-as évben? Évekre lekönyveltem a T:86-K.311 és T:4541-K:96 fö könyvre, majd a 86 összegével adóalapot emelek a beszámolóban. Helyesen járok-e így el vagy néznem kell évenként vagy összesen az éveket hogy meghaladja-e a mérlegfőősszeg 2 százalékát vagy az 1 millió forintot? 2. A 353 vevőkkel szembeni követelésen is maradt egy nagyobb összeg, visszakerestem, előírták T:353 T:466 K: 4541, majd készpénzben lett rendezve T:4541-K: 3811. Ott maradt a 353-ason. 2016-os tétel, hogyan tudom ezt rendezni, 3 millió forint. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Egy betéti társaság 6 évvel ezelőtt(ig) OEP által finanszírozott háziorvosi tevékenységet látott el. Az elmúlt 6 évben a cég ezen tevékenysége nem működött (kizárólag üzemorvosi bevételt realizált). Most a cégnek OEP-szerződés keretében újra van lehetősége OEP által finanszírozott háziorvosi praxis ellátására, emiatt a bt. szeretne megvásárolni egy háziorvosi praxisjogot, ugyanis van ehhez elegendő pénzeszköze és eredménytartaléka is. A munkát ellátó körzeti orvos egyben a bt. beltagja is. Lehetséges-e (illetve kivitelezhető-e) ez az elképzelés, vagyis az ügyletnek a cég könyvelésében való nyilvántartása/bevezetése? Ugyanis a doktornő, valakitől úgy halotta, hogy a praxisjogot kizárólag magánszemély veheti meg... Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Ausztriába szeretnék költözni, és ott ingatlant vásárolni, céget alapítani. Kezdetben mindkét országban rendelkeznék bejelentett címmel. A könyvelői tevékenységemet a külföldi céggel bonyolítanám tovább. A tevékenységemet online tudom végezni, az iratanyagot szkennelve kapom meg aíz ügyfeleimtől. A munkámat így gyakorlatilag bármely országban tudom végezni. Az itthoni, illetve a külföldi tartózkodási napok számát nem tudom meghatározni, egyéb családi kötelezettségek miatt Magyarországon is sokat kell tartózkodnom. Kérdéseim a következők: 1.) Biztosítási kötelezettségeimnek hol kell eleget tennem? 2.) Külföldi társaság végezhet-e könyvviteli szolgáltatást magyar társaságnak? 3.) Ha igen, annak milyen előírásai vannak? 4.) A külföldi jövedelmemről kell-e Magyarországon bevallást adnom? 5.) Ha a magyarországi lakcímemről kijelentkeznék, akkor hogyan változnának az előbbiekre adott válaszok? 6.) Mi lenne a helyzet akkor, ha munkavállalóként távmunkában végezném a könyvelési tevékenységet Ausztriában, egy magyarországi cégnél? Ekkor hol kell adóznom, és hogyan?
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű, eurós elszámolású pénzügyi lízing (bejövő) számla könyvelési lépéseiben szeretném a segítségét kérni. Teljesítés időpontja: 2019.04.01. Számla dátuma: 2019.03.06. Fizetési határidő: 2019.04.01. Áfa árfolyama: 2019.03.06-i árfolyam Számlázott időszak: 2019.03.02-2019.04.01. A kérdéseim a következők a könyvelésben: 1.) Az áfaalapot milyen dátumon érvényes árfolyamon kell 'forintosítani'? 2.) Az áfabevallás mely időszakában szükséges az áfát bevallani? 3.) Számvitelileg melyik periódusban szükséges a tételt bemutatni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség! Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a kezdő lízingdíj le nem vonható áfarésze a tárgyi eszköz bekerülési értékébe kerül, vagy a le nem vonható 86 egyéb ráfordítások közé kell könyvelni? Köszönettel: Budai Krisztina
Tisztelt Szakértő! Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjének első nagy összegű (kezdő) díjának számlája a következő: 1 569 e Ft + 424 e Ft áfa. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a magáncélú használatra jutó 212 e Ft áfát a 16-os beruházási számlára kell-e könyvelni vagy a 86 egyéb követelésekre? A társaság él az 50-50 százalékos megosztási lehetőséggel. Az előlegszámla beérkezésekor a tárgyi eszközt még nem veszik át, nem aktiválják. Köszönettel.
Tisztelt Adószakértő! Egycélú utalvány könyvelésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni: Egy kft. kereskedelmi tevékenységet folytat, magyar franchise rendszer keretében működik, vásárlási utalványt igényelt a franchise rendszer működtetőjétől, erről áfamentes számlát kapott. Ezt a gazdasági eseményt követelésként kell könyvelni? Utalvány további értékesítésekor, illetve beváltásakor mikor kell áfát felszámítani, a gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Elfogadhat olyan utalványt is, amelyet más franchise partner adott el, ebben az esetben hogyan kell helyesen eljárni? Előre is köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Adózóna! A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi partnerrel való egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél egy számla 2018. évi vevői követelés, de a partner azt igazolja vissza, hogy az ő nyilvántartásával ez nem egyezik, mert a számlát 2019-ben könyvelte le mint szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. Kérdésünk, hogy a követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben, és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor követelés, kötelezettség, és mikor kell elhatárolásként könyvelni? Több eset is előfordul: • a számlán a teljesítés, kiállítás, fizetési határidő is 2019, de 2018. évi szolgáltatás szerepel rajta, • a számlán szereplő minden dátum 2018. évi, viszont 2019-ben lett érkeztetve, • a számla teljesítése 2019. évi, a kiállítás dátuma 2018. évi, • a számla teljesítése 2018. évi, a kiállítás 2019. évi. Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi a felhasználónak előző időszakra (vagy következő időszakra) rögzíteni a számlát. A számviteli törvény értelmezése nem egyértelmű, a fenti kérdéskörre adott állásfoglalások is eltérnek egymástól. Köszönettel: Tóth József
Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetben szeretnék segítséget kérni. Az egyik kft.-nél 2012-2015-ig iparűzésiadó-kötelezettség teljesítését ellenőrizték a revizorok. Az ellenőrzés befejezése után kihoztak összesen 32 300 000 forint adókülönbözetet, illetve kiróttak 4 489 000 forint késedelmi pótlékot, a bírságtól eltekintettek. A cég megfellebbezte a döntést, de a másodfokú hatóság 2018.12.27. helyben hagyta az elsőfokú hatóság határozatát. Ez által került fel a tartozás a folyószámlára. A másodfokú határozatba belekerült az a kitétel, hogy "a határozat a közléssel végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs". Ugyanakkor benne van az is, hogy " jelen határozat megsemmisítéssel nem érintett rendelkezései ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál közigazgatási pert kezdeményezhet" az adózó, amit 2019.01.07-én meg is tett. Kérdésem, hogy az adókülönbözetet, illetve a késedelmi pótlékot kell-e a 2018. évben könyvelni? Ha igen, a mérlegben középső oszlopban kell-e kimutatni vagy a 2018. évben marad? Gondolom, hogy a késedelmi pótlékkal adóalapot kell növelni. Előre is köszönöm a segítségüket. Tisztelettel: Pánti Etelka
Tisztelt Szakértő! A 2017-es évben több videokártyát vásároltunk, amelyeket abban az évben nem építtettünk be számítógépekbe, így készleten, a 2-es számlaosztályban mutattuk ki a főkönyvben és a beszámolóban. 2018-ban építtettük be az alkatrészeket a szíámtógépekbe, növelve azok értékét. Mi a helyes számviteli elszámolása ezeknek a készletről beépített alkatrészeknek? Köszönettel: Tóthné Gombár Ágnes
Tisztelt Szakértő! Megvásárolt készletet szeretnék felértékelni. Eddig még ilyet nem csináltam, szeretnék segítséget kérni a könyvelési lépésekben, illetve hogy társasági adót kell-e fizetni a felértékelési alapra? Nagyon szépen köszönöm.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték