2170 találat a(z) könyvelés cimkére
Anyavállalat – fióktelep közötti költségek átterhelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy németországi anyavállalat magyarországi fióktelepeként működik filmes területen. Az anyavállalat eszközeit adjuk bérbe magyarországi filmforgatásokra, illetve ritkán terméket is értékesítünk. A fióktelep az anyavállalat készletező programját használja, a könyvelés részben Németországban történik. A bérbeadott eszközök folyamatosan jönnek-mennek az országok között, a keresletnek megfelelően. Év végén az anyavállalat kiszámolja, hogy mennyibe került a bérelt eszközök önköltsége és az egyéb szolgáltatások (pénzügy, logisztika, szállítás, IT-támogatás stb.), és ez bekerül a magyar társaságiadó-számításba, mint adóalap-csökkentő tétel. Könyvelés tehát nem történik. A kérdés, hogy helyesen járunk-e el a fenti módon, és elegendő-e a transzferár-dokumentáció, illetve egy számítási levezetés, hogy az anyavállalat az adott összegben nyújt szolgáltatást a fióktelepnek? Előre is köszönöm a választ.
Cégvásárlás számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cég megvásárolja egy másik, Magyarországon bejegyzett cég valamennyi üzletrészét (14 külföldi illetőségű tulajdonostól). Az adásvételi szerződés szerint az üzletrészek névértéke összesen: 20 millió forint. A társasággal szemben fennálló tagihitel-követelésük: 178 721 924 forint, melyet a vevő engedményezés ellenértékeként 160 millió forintért szerezhet meg. Vevő által fizetendő összesen 180 millió forint megfizetésre került. Főkönyvi kivonat szerint befejezetlen beruházás (ingatlan) értéke: 206 429 816 forint, a pénzeszközök értéke 183 631 forint. Az összes forrás értéke: 207 219 006 forint. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a tagi hitel engedményezését, és az üzleti vagy cégérték megállapítását, illetve könyvelését, kérem főkönyvi számokkal mutassa be. Fennáll-e illetékfizetési kötelezettség? Köszönöm szépen segítő válaszát.
Látvány csapatsport támogatása társasági adó feltöltés terhére
Kérdés
Nagyon köszönöm a választ. a Tao tv. 24/B § (3) bek. egyértelműen a Szt-re hivatkozik, és a jóváírt összegről intézkedik. A jóváírt adót ahogyan Ön is jelzi egyéb bevételre könyvelem. Mi a helyzet a felajánlott támogatás összegével, amely összeggel mind az előírás, mind a befizetés oldalát csökkenti a NAV? Hogyan tudom a könyvelés és az adófolyószámla egyezőségét biztosítani? Hiszen könyvelem a banki átutalást, így a befizetési oldalon megjelenik az átutalt összeg, egyezően a könyveléssel. A felajánlás teljesítésével a NAV mind az előírási, mind a befizetési oldalt csökkenti a felajánlott összegnek megfelelően azonos negatív tételekkel (és most az adójóváírástól tekintsünk el). Tehát sem az előírási, sem a befizetési oldal nem tartalmazza a felajánlott összeget, amely a könyvelésben mint átutalt összeg mégis megtalálható. Az adófolyószámla és a könyvelés egyezőségét szeretném biztosítani. Talán egyszerű példával: előírás 100 ezer Ft befizetés 100 ezer Ft a könyvelésben 100 000 Ft teljesített felajánlás 25 ezer Ft előírás oldalán: -25 ezer Ft, befizetés oldalán: -25 ezer Ft könyvelésben nem jelenik meg Egyenleg: előírás oldalon: 75 ezer Ft befizetési oldalon 75 ezer Ft könyvelésben 100 000 Ft. Tisztelettel
Kiküldetés, napidíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A KIKÜLDETÉS: - napi díjának belföldre és külföldre minimum összege van-e, - napi díjának maximum összege adómentesen van-e, felette milyen adó érvényes, - mire használható fel a napidíj, arról is kell-e számla, - nem cégnévre hanem alkalmazott vagy megbízási jogviszonyos nevére szóló számla (pl. repjegy) elszámolható-e, - magánszemélygépkocsira NAV-os üzemanyagáron számolt üzemanyag, plusz idén még 9 forint (jövőre 15 forint) amortizáció számla nékül elszámolható, ugye? - milyen költségek számolhatók még el kiküldetés keretében (pl. kiállítás belépő, amiről csak nyugta vagy magánszemély nevére szóló számla van)? - a napidíjat hogyan kell könyvelni? - számvitelileg a kiküldetést lehet-e egyetlen vegyesben könyvelni, és a számlákat mellékelni, vagy számlánként/nyugtánként kell, és akkor a kiküldetésit külön nem kell? Köszönöm!
Egységes területalapú támogatás előlegének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági vállalkozás 2016. évben SAPS támogatást igényelt tárgyévre. A támogatás egy részét előlegként az adott évben az MVH ki is fizette, amiről küldött egy végzést is. Lekönyvelhetem-e a fenti támogatást (előleget) egyéb bevételként a 2016. évben, vagy csak követelésként állíthatom be? Amennyiben a végleges határozat csak a mérlegkészítés időpontja után jön meg, a beadott igénylés alapján előírható-e egyéb bevételként 2016. évre a teljes összeg?
Közhasznú alapítvány támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő Egy natural termékeket forgalmazó oly módon támogatna egy közhasznú alapítványt, hogy bizonyos eladott termékei után, amelyeket alapítványi tag vásárol meg, az eladásból származó bevétel termékenként különböző mértékű részét átadja az alapítványnak. Az alapítvány tagjai egyedi belépési kóddal vásárolhatnak a forgalmazó honlapján, ahol fel van tüntetve, mely termék után mekkora összeget kap meg az alapítvány. Kérdéseim: számviteli szempontból ez támogatásnak minősül? Ha nem, akkor hogyan kell elszámolni? Milyen szerződés szükséges hozzá, és mit tartalmazzon? Az alapítványnak milyen bizonylatot kell kiállítani?
Bérbeadott ingó vagyontárgy eszköz vagy áru
Kérdés
Egy vállalkozás hangszert vásárol. Ha ezt eladja, akkor áruként kell könyvelni. A kérdésem az lenne, hogy eszközként kell-e nyilvántartani, és értékcsökkenést elszámolni, ha ugyanezt a hangszert mégsem adja el, hanem (esetleg több évre is) bérbe adja?
Fizetéssel kapcsolatos kezelési költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy számlán a következő tételt találtam: fizetéssel kapcsolatos kezelési költség. Mit takar ez a kifejezés, mit tartalmazhat ez a költség? A számlát kiállítónak és a számlát befogadónak hova kell könyvelnie ezt a tételt? Válaszát köszönöm.
Támogatás társasági adó terhére
Kérdés
Ügyfelünk nagyösszegű támogatást nyújt mind a társaságiadó-előleg, a társaságiadó-feltöltés és a társasági adó terhére látványcsapatsport és előadóművészet javára. A támogatásokat a NAV átutalta, a társasági adó előírási és befizetési oldalát az összegekkel csökkentette. Hogyan kell könyvelni a fenti támogatásokat? Tisztelettel.
Mikrogazdálkodói könyvelés esetén árfolyam
Kérdés
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni
Vásárlási utalvány pénztárgépes értékesítés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvastam a vásárlási utalványok elszámolásával kapcsolatos válaszaikat, de lenne egy kiegészítő kérdésem ezzel kapcsolatban. Az online pénztárgéppel rendelkező bolt vásárlási utalványokat értékesít, jól értelmezzük, hogy amikor az utalványokat értékesíti a bevételt a pénztárgép nullás bevételei közé kell beütnie és könyvelni előlegként kell. Az utalvány beváltásakor, ha a vásárolt termék értéke megegyezik az utalvány értékével milyen módon kell kezelni a könyvelés felé? A másik, ha nagyobb értékben vásárolnak, mint az utalványérték, mi a teendő?
Követelés ellenértékének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. megvásárolt egy követelést, amit 3 év múlva banki átutalással kifizetnek neki. Az ellenérték, amit a követelésért kapott, magasabb, mint a követelés könyv szerinti értéke. Ez esetben hogyan történik a követelés kivezetése a könyvelésből? Válaszát előre is köszönöm!
Behajthatatlan követelés alvállalkozóként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. könyvelését 2013-ban vettem át. A könyvelésben 2011-es nyitott vevőszámlák is vannak. A cég alvállalkozóként dolgozott egy építőipari munkán. A fővállalkozó nem tudta behajtani a megrendelőtől a követelést, így ő sem fizetett ügyfelemnek. Ki lehet-e vezetni a könyvelésből ezeket a követeléseket? Milyen bizonylatok alapján lehet ezt megtenni? Válaszát előre is köszönöm.
Téli gumi
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk négy darab téli gumit vásárolt a tulajdonában lévő személygépkocsira, majd ezeket a gumikat elvitte egy szervizbe, ahol felszerelték a gumikat az autóra. Jól gondolom, hogy ebben az esetben a megvásárolt négy darab téli gumit először készletre kell venni, majd amikor megtörténik a gumik felszerelése, akkor anyagköltségként elszámolhatóak? A szerelési költségnek pedig mint igénybe vett szolgáltatásnak az áfatartalma 50 százalékban levonható? Válaszát előre is köszönöm!
Amazon által utalt összeg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött az Amazon webáruházzal, mely szerint e-bookot (a jogokat a cég birtokolja) töltöttünk fel az oldalukra, ahonnan azt bárki díjfizetés ellenében letöltheti. Az olvasók által befizetett díjból az Amazon bizonyos időközönként meghatározott összegű eurót utal, de számlát vagy egyéb bizonylatot nem küld hozzá. Vállalkozásunk alanyi adómentes. Kérdésünk, hogy az így kapott jutalék egészét bevételnek könyveljük a bankkivonat alapján, illetve terheli-e ezt az összeget áfafizetési kötelezettség? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
