2360 találat a(z) könyvelés cimkére
Kft. tulajdonosnak adott kölcsön elengedése
Kérdés
A kft.-tulajdonosok kaptak kölcsönt a cégtől, nem tudják visszafizetni, hogyan kell könyvelni, és hogyan adózik a cég, illetve a tagok?
Bt. által kültagnak nyújtott tagi kölcsön
Kérdés
Az alábbi kérdéshez kapcsolódik a kérdésem: "Kft. saját tagjának adott kölcsönt, amit a német állampolgárságú tag nem fizet vissza. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t, illetve a magánszemélyt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt." Kérdezem, hogy ha a kültag belföldi illetőségű magánszemély, aki a tagi kölcsönt nem tudja vagy nem akarja visszafizetni, akkor milyen könyvelési, adózási, esetleg illetékteher jelentkezik a bt.-nél és a tagnál? Köszönettel!
Tagnak nyújtott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság tagjai részére kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződés szerinti fizetési határidő eredménytelenül eltelt és elévülési időn belül nem történt meg a társaság részéről a követelés érvényesítése, tehát jogilag elévült, és bírói úton sem érvényesíthető Kérdésem: a követelést milyen módon lehet kivezetni a társaság könyveléséből, illetve a társaságnak, valamint a magánszemélyeknek milyen kötelezettsége keletkezik? Segítséget megköszönve, tisztelettel: Szabó Istvánné
Holding könyvelése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szeretnék tájékoztatást kérni, hogy ha egy cég fő tevékenységi köre vagyonkezelés (holding), akkor milyen számviteli, könyvelési teendőim lesznek, illetve van-e valamilyen speciális könyvelése ennek a tevékenységi körnek? Hol tudok részletesen utánanézni ennek a témakörnek? Tényleg nem igényelhetek vissza áfát? Válaszukat előre is köszönöm.
Közvetett vámjogi képviselő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk Kínából alkatrészeket vásárol. A képviselő és a vállalkozás között fennálló megbízás alapján a vámjogi képviselő fizeti meg és vallja be, illetve helyezi levonásba a vám áfát. 1. Információim alapján ez esetben a megbízónak, azaz vállalkozásunknak nem kell szerepeltetni az importáfát az áfabevallásban? 2. Ez esetben kell-e könyvelni az importáfát vállalkozásunknak, ha igen, melyek az ügyletet érintő könyvelési tételek? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Alanyi mentes katás egyéni vállalkozó bankszámlája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha alanyi mentes katás egyéni vállalkozó vállalkozói bankszámlával rendelkezik, akkor minden egyes tételt könyvelni kell a folyószámláról, vagy elegendő csak a bevételt? Köszönöm.
Osztalék ehója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az osztalék ehójával kapcsolatban lenne kérdésem. 2017. évben 8 millió forint osztalékelőleget vettek fel a tagok, amiből a 15 százalékos szja összegét le is vonták, be is vallották. Úgy döntöttek, hogy a 2018. évben ezt az összeget hagyják jóvá. Az osztalékelőleg könyvelése így történt: 2017.év:36/46 és 38: 8 millió forint. Idén az előírás 1.,413/47 8 millió forint. 2., 47/36 8 millió forint. A problémám abból adódik, hogy most az ehót hogyan kell könyvelni és bevallani, ha minden számlaosztály kifutott nullára?
Könyvelési tételek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi számlák kontírozásával/könyvelésével kapcsolatban kérem szíves segítségüket: Bt. foglalkozik telefonok feltöltésével és szerencsejáték-árusítással, csak sorsjegy-értékesítés folyik. Telefonfeltöltéssel kapcsolatos bizonylatok a következők: kap: számviteli bizonylatot a feltöltésekről – időszakra vonatkozóan –áfamentesen, kiegyenlítése bankon keresztül történik T:454 K:4713 kap: jutalékról számlát: T:311 K: 97. értékesítés: pénztárgép-bevételek közzé nem üti be nyitó pénzkészlethez halmozza hozzá – árbevételek között nem szerepel T:4713 K381, Szerencsejáték/sorsjegy kap elszámoló bizonylatot az eladott sorsjegyekről (ezen szerepel a forgalom forintban, jutalék forintban és az egyenleg: T:0 K:0 – nyilvántartási számlák, kap: jutalék számla – önszámla – T:311 K:911 eladás: teljesen külön kasszában kezeli,i pénztárgép forgalmába nem üti, kifizetése: forgalom összegéből visszatartja a Szerencsjáték Zrt. a jutalék összegét és az egyenleg kerül kiegyenlítésre. Köszönettel
Kiválás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő kiválási eset könyvelésre vonatkozik: Adott egy cég (Cég0), melyből kiválással a jövőben két cég lesz (Cég1 és Cég2). A vagyonmérlegtervezet elkészült, a szétválási szerződés elkészült, maga a kiválás cégbíróságon bejegyzésre került, a kiválás után Cég1 és Cég2 vagyonmérlegének készítése folyamatban (a cégbírósági bejegyzéstől számított 90 napon belül vagyunk). Cég0 a kiváló Cég2-nek átad befektetett eszközt (75 egység), pénzeszközt (25 egység), jegyzett tőkét (50 egység), valamint kötelezettséget (hitelt 50 egység). Ennek könyvelését szeretném pontosítani Cég1 és Cég2 esetén. Cég1: T368 (technikai számla) K1 (befektetett eszközök) 75 egység T368 (technikai számla) K38 (pénzeszköz) 25 egység T44 (hitel) K368(technikai számla) 50 egység T411 (Jegyzett tőke) K368(technikai számla) 50 egység Cég2: T1 (befektetett eszközök) K368 (technikai számla) 75 egység T38 (pénzeszköz) K368 (technikai számla) 25 egység T368 (technikai számla) K411 (Jegyzett tőke) 50 egység T368 (technikai számla) T44 (hitel) 50 egység Mindezt a cégbírósági bejegyzés dátumával könyvelnénk. Kérem segítségüket, hogy a fent leírtak megfelelőek vagy hogyan kell ezt az esetet helyesen kezelni, valamint van-e egyéb körülmény amire figyelemmel kell lennünk? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel, Szegvári Gábor
Alvállalkozói teljesítmény könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2018.09.24-ei kérdésre érkezett, alább beillesztett válasz számomra még nem elég egyértelmű, vagyis az, hogy az alvállalkozói teljesítményt 52-be vagy 815-re kell-e könyvelni, hiszen anyagjellegű ráfordításként kerül kimutatásra mind a kettő. Szeretném kérdezni, hogy a kérdezett 2017.05.11-ei válasz, ahol 528 került megjelölésre, miként támasztható alá? (Válasz idézet: Az alvállalkozó igénybevétele szolgáltatást igénybevételt jelent. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírása szerint az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értéke mellett, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. [Szt. 78. § (1) bekezdés]) Köszönöm!
Alvállalkozói teljesítmény könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017.05.11-én foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy 815-re vagy 528-ra kell-e könyvelni az alvállalkozó számláját. Szeretném kérdezni, hogy a válaszban kifejtett 78. § miként támasztja alá véleményüket, vagyis azt, hogy 52 igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni (mellyel teljes mértékben egyetértek)? Köszönöm
Ügyvédi iroda megszűnése tag halála esetén
Kérdés
Egyszemélyes ügyvédi iroda tagja meghal. Milyen teendői vannak a könyvelőnek?
Ingatlanforgalmazó költségei
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. kiadásaival/költségeivel kapcsolatban az alábbi a kérdésem: A kft. által beszerzésre kerül egy ingatlan (jellemzően lakóingatlan), melyet továbbértékesítési céllal szerez be. Az ingatlant annak értékesítéséig a készletek között kell nyilvántartani? Az ingatlannal kapcsolódó költségek: illeték, esetleges felújítási költség, ügyvédi díj az ingatlannal együtt a készletek közé kell könyvelni, vagy az 5-ös számlaosztályban? Válaszukat várva, üdvözlettel
Leltáreltérés
Kérdés
Társaságunknál a leltározáskor derült ki, hogy egy alapanyag kétszer lett bevételezve. A leltár lezárásakor a program bizonylatokat állít ki, amelyek a leltáreltéréseket korrigálják. A kétszeres bevételezés sajnos a lezárást követően derült ki, ezért a program leltárhiányként kezelte. Úgy gondolom, hogy ezt a tételt nem minősíthetjük leltárhiánynak. Hogyan kell könyvelnem ezt az eltérést? Köszönettel
Zsarolás: milliókat kért a könyvelő, hogy visszaadja az iratokat
Cikk
Minősített zsarolás kísérlete miatt emelt vádat a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség egy győri házaspár ellen, amely kétmillió forintot kért egy cég tulajdonosától a könyvelési anyag visszaadásáért.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
