Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság, "B" gazdasági társaság tagja."B" gazdasági társaság értékesíti üzletrészét magánszemély részére, névértéken. Pontosan milyen könyvelési tételeket kell lekönyvelni a szabályos elszámoláshoz, "A" és "B" gazdasági társaságokban? Az új tag ugyanaz a magánszemély mindkét társaságban. A választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy vállalkozás az alábbi tevékenységet végzi: használt ingatlant vásárol, amelyet felújit, illetve bútorokkal berendez. Ezt követően az ingatlant értékesíti. A kérdésem az lenne, hogy az alábbi tételeket miként kell könyvelni: - az ingatlan beszerzése; - anyagvásárlás (pl. parketta, csempe stb.); - felújítás során igénybe vett vállalkozók munkadíja (burkoló, asztalos, villanyszerelő stb.); - a megvásárolt bútorok értéke, amelyek az ingatlannal együtt kerülnek értékesítésre; - ingatlanhoz kapcsolódó reklámköltségek (pl. hirdetés, prospektus készítás, fotózás). Szeretnénk tisztán látni, hogy ebben az esetben a fent felsorolt tételeket miként kell könyvelni: áru, anyag, saját termelésű készlet vagy egyéb módon. További kérdés, hogy a december 31-én fennálló felújítás költségeit milyen főkönyvi számra szükséges nyilvántartásba venni? Köszönöm!
Bérszámfejtést végző cég és megbízója között megszűnt az üzleti kapcsolat. A partnercég többszöri felszólítás után sem vitte el a bérszámfejtőnél lévő, nagy mennyiségű, eredeti számfejtési alapdokumentumokat (munkalapok, orvosi igazolások stb.). A megbízott cég helyszűkében van, nem kívánja tovább őrizni a papírokat, milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet (NEM bizományos értékesítés). A Szerencsejáték Zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi az egyéni vállalkozó által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell az egyéni vállalkozónál könyvelni (az egyéni vállalkozó eredményébe számít-e a sorsjegyekből befolyt bevétel illetve kiadás)? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni (csak 5000 forint alatti nyereményt fizethet ki az egyéni vállalkozó, a szemközti lottózóban váltható ki az efölötti nyertes összeg. Nap végén a lottózó által kifizetett összeget átadja az egyéni vállalkozónak.)? Hogyan könyvelendő? A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (továbbiakban: ÜGYINTÉZŐ Kft.) főtevékenysége mellett, a tulajdonosi körbe tartozó kapcsolt vállalkozások (továbbiakban KAPCSOLT Kft. teljes körű gazdasági és pénzügyi ügyintézését, könyvelését végzi. Kérdésem: 1. Lehet-e az ÜGYINTÉZŐ Kft. alkalmazásában álló dolgozó a KAPCSOLT Kft.-ben pénztáros? 2. Lehet-e az ÜGYINTÉZŐ Kft. alkalmazásában álló dolgozó a KAPCSOLT Kft.-ben pénztárellenőr? 3. Elláthatja-e a pénztárosi feladatokat olyan magánszemély, aki nem az adott társaság munkavállalója? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkáltató dolgozói részére adóköteles csoportos élet- és egészségügyi biztosítást kötött. A biztosítás megkötését nem a dolgozók kérték, fluktuáció következtében a biztosítottak névsora változik, leszámolnak, új dolgozók lépnek be a céghez. Jogviszonyuk alapján a munkáltató fizeti az adókat, egyes meghatározott juttatásként. A dolgozóra jutó díj arányosítással sem állapítható meg a változások különböző dátumai miatt. A szerződéskötés 2017-ben keletkezett, nem módosították. A fenti biztosítási díjat hogyan kell könyvelni? Könyvelhetem-e egy tételben vagy személyenként szét kell-e bontanom, és csak személyenként könyvelhető? Tisztelettel: Kecskemétiné HK
Mi van a kasszában? Hogyan dokumentálhatók kötelező pénztárgéphasználat mellett a különböző készpénzes ügyletek? Olvasói kérdésekre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Kedves Hölgyem! Cafetéria elemei között szerepel nálunk a bérként való felvét is, ha nem szeretne SZÉP-kártyát, akkor választhatja ezt a lehetőséget is. A könyvelését szeretném megkérdezni. Az 55-be (személyi jellegű)vagy az 54-be (bérként) kell-e ezt könyvelnem? T 55 K 471 vagy T 541 K 471 Illetve lenne még egy kérdésem, hogy ha színházjegyről hoz cégnévre szóló számlát a dolgozó, akkor kell-e csatolni hozzá a színházjegyet is? Vagy elég a számla? Köszönöm szépen!
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem a bérelt ingatlanon beruházást végez. A beruházás alatt nem tartózkodik az ingatlanban, de már fizeti a bérleti díjat. A bérleti díjat a beruházás alatt szolgáltatásként az 5-ösbe, vagy a beruházásra ,161-re kell könyvelni? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2019-es évben pénzügyi elszámolású. A decemberben kiállított számlák elszámolási időszaka december, teljesítési ideje 2020. január, az ellenérték befolyik januárban. 2020-tól viszont a kiva szerinti adózásra jelentkeztünk be, a pénzügyi elszámolás maradt. Kérdésem az lenne, hogy ezen összegeket mely időszakra kell lekönyvelni? Köszönöm válaszát. Práczkyné Ress Mária
Tisztelt Adózóna! Szabályos-e az alábbi számlát elszámolni a cégben: Cégnévre szól, a számlán szereplő tételek egy része céges költség, egy másik része magánköltség. Ezek elszámolására a gyakorlatban az alábbi megoldásokkal találkoztam: 1. teljes számla elszámolása és a magánkiadások összegét pénztárba megtéríti a tulajdonos, számla nem képződik róla, csak pénzmozgás. 2. a számlából csak azon tételek kerülnek bekönyvelésre, amelyek céges kiadások. az áthúzott, magánköltségként kezelendő tételek nem kerülnek könyvelésre. A számla végösszege és a felkönyvelt tétel nem egyezik meg. Ezek valamelyike szabályos? Ha igen, akkor ezt az elszámolási módot rendszeresen is gyakorolhatja a cég, vagy inkább kerülendő a rendszeresség? Köszönettel
Tisztelt Adózóna ! Áfakörös egyéni vállalkozó külterületi ingatlanán ráépítési jogot engedélyez 25 évre napelemes kiserőmű beruházás megvalósításához gazdasági társaságnak. A ráépítő ráépítés címén tulajdonjogot szerez 2 napelem parkba, és egyben földhasználati jog jogosultja 25 évre. A földtulajdonos bérbeadó és ráépítő 25 millió forint + áfa bérleti díjban állapodnak meg 25 évre, évi 1 millió forint + áfa bérleti díj mellett. Kérdéseim: 1. Egyszerre vagy évenként egyenlő részben kell számlázni a bérleti díjat? A bérbeadó hogyan szerepelteti könyvelésében a tartós bérbeadást és az abból származó bevételt, hogy az adózás szempontjából megfelelő legyen? 2. A ráépítő könyveiben hogyan és mi alapján szerepelteti a tartós bérleti jogosultságát, valamint a fizetendő bérleti díjat? 3. Mikor kell aktiválni, a bérbeadás bejegyzésekor, vagy a műszaki átadáskor? 4. Hány százalékos az értékcsökkenési leírása a naperőműnek ? 5. Mennyi a maradványérték ?
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogyan kell könyvelni a cégautóadót, mivel kétféle lehetőséget említenek a szakmai fórumok: a járulékok közé (56-osra) vagy egyéb ráfordításra (86-osra)? Válaszát köszönöm. Üdvözlettel.
Nonprofit közhasznú kft. ügyfelünk tárgyi eszközöket létesít. Ennek megvalósítása úgy történik, hogy az anyagokat maga szerzi be, az építési-szerelési tevékenységet pedig térítés nélkül kapja más szervezetektől. Kérdésem: Hogyan kell könyvelni az eszköz megvalósításához a másik fél által nyújtott, térítés nélküli szolgáltatás összegét? (Ebben az esetben is el kell határolni az ingyenes szolgáltatás értékét az egyéb bevételekkel szemben és az értékcsökkenéssel párhuzamosan „ csöpögtetni” az értéket?) Kezelhető-e ebben az esetben saját rezsis beruházásként az eszköz létrehozása?
Ügyvezető egy közhasznú alapítvány árverésén vett részt, ahol egy borválogatást vett. A borok a tényleges ár többszöröséért keltek el. A bevételt beteg gyerekek támogatására fogják fordítani és a támogatásról kap majd igazolást az alapítványtól. Hogyan kell ezt könyvelni, és milyen adóvonzata van?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték