Tisztelt Szakértő! A borravalót lehet-e a 96-os számlaosztályba könyvelni? Áfát nem számítunk fel utána. Ellentétele az 54-es számlaosztály. Mivel a borravaló egy az egyben ki lesz fizetve a dolgozóknak. Ez adómentes bevétel? Járulékot kell-e utána fizetni? Segítségét köszönöm: Ildi
Tisztelt Szakértő! Önkormányzati tulajdonban lévő kft. üzemeltetési szerződés alapján átvesz az önkormányzattól eszközöket. Az üzemeltetési szerződés nem tér ki arra, hogy a kft. a nyilvántartásában, könyvelésében rögzítse ezeket az eszközöket. A kérdés az lenne, hogy ezeket az üzemeltetésre átvett eszközöket nyilvántartásba kell-e vennie a kft.-nek a saját könyvelésében vagy az analitikában? Válaszát előre is köszönöm!
Át lehet-e venni külföldi EU-s cég (magyar áfaregisztrációjához tartozó) pénzügyi képviseletét, amíg adóvizsgálat zajlik nála? Egy másik könyvelőiroda csinálta meg az áfareget, 1-2 hónapra rá már kértek is kiutalást, a NAV meg kiutalás előtti vizsgálatot indított. A cég viszont drágának találja a könyvelőirodát, így szeretne hozzánk átjönni, azaz PÜK-öt váltani. Ez mikor, és hogyan lehetséges? Az adóvizsgálat alatt is van rá mód? A bankszámlát át lehet hozni vagy újat kell nyitni?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: a kft.-nak van folyószámlahitele a banknál és ezzel összefüggésben kezességvállalási díjat vontak most tőle. Ezt hová kell könyvelni? Bankihitelkezelési költség lesz?
Szeretnék segitséget kérni, mert még nem volt ilyen beérkező áru. Indiából hozatják be az árut és Szlovéniában vámolják le. Ebben az esetben EU-s beszerzésnek minősül? Ha nem, hogy kell könyvelnem, próbáltam utánanézni, de nem találtam rá választ sehol. Előre is köszönöm, várom válaszukat
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kapni. Van egy kft., amely zöldség-, gyümölcs-kiskereskedelemmel, illetve nagykereskedelemmel foglalkozik. A kft .tagja a kiskereskedelmi zöldségüzletben dolgozik. Egy alkalmazott meg a nagybani zöldség- és gyümölcspiacon árul kiskereskedőknek. Kérdésem: Ha a nagybani piacról zöldséget v. gyümölcsöt szállít, akkor a kis üzletben elég szállítólevélen bevinni? Mivel ez az egész egy cég. Hiszen az egész egy kft.-ben van könyvelve. Úgy gondolom, hogy a bolt szállítólevélen igazolja az áru eredetét. A nagybani piacon meg a vásárlásról megtalálja a számlát az illetékes hatóság. A boltnak meg akkor bevétel, amikor eladja. Jól gondolom? Előre is köszönöm a választ: Pánti Etelka
Kit terhel a bérbeadott autóra kivetett bírság, hogyan kell ezt könyvelni? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Különbözeti szabályozás alatt működő, EU-ból behozott használt gépjárművekkel kereskedő társaság a saját nevére szóló számviteli bizonylatot (határozatot) kap az általa később átutalással teljesített gépjármű regisztrációs adóról. Később a vevő nevére kezdeményezik a gépjármű forgalomba helyezését. A Regadó Tv. szerint a regisztrációs adót akár az importőr, akár a gépjármű-kereskedő is megfizetheti a Regadó Tv. 7. §-a alapján az adó alanya – tehát a Regadó Tv. 4. § (1) bekezdése alapján az, akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik – helyett. Az adó alanya jellemzően nem a kereskedő, hanem az a természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) a nevét a forgalmi engedélybe bejegyzik. A viszonteladó kereskedőnél tehát átfutó tételt jelent az általa megfizetett regisztrációs adó. Hogy jár el helyesen a könyvelés: 1.) a megfizetett regisztrációs adót követelésként mutatja ki, majd a gépjármű – regisztrációs adót is tartalmazó – megfizetett vételárából vezeti össze a releváns pénzösszeggel; 2.) a megfizetett adót egyéb ráfordításként könyveli, a gépjármű eladásakor pedig a vevő által fizetett összegből a regisztrációs adónak megfelelő összeget egyéb bevételként könyveli? Általánosságban helyes-e az a megállapítás, hogy ha például egy használt gépkocsi bekerülési értéke 1 millió forint volt, és megfizettek rá az 50 ezer forint regisztrációs adót, akkor, ha eladják a vevőnek 1,3 millió forintért, akkor abból 1,25 millió forint a bruttó árbevétel? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a személyzeti étkezőbe egy kávéfőzőgépet helyeztünk üzembe, amelynek használata "zseton" bedobásával történik. A zsetonok 50 forintba kerülnek, a dolgozók a vezetőjüktől vehetik meg a zsetont. (Ebből történik a szemeskávé vásárlása.) Szeretném a segítséget kérni ennek helyes könyvviteli elszámolásában, számlázásában, járulék- és egyéb adóvonzatának megismerésében. Előre is köszönöm a válaszát.
T. Szakértő! Ezer éve a pályán vagyok, de még nem volt termelőüzem ügyfelem, azért kérem a tanácsát a következőhöz. Új kft.-s ügyfelem cukrászüzemet indít. Kicsi üzem lesz, ahol egyedül dolgozik, és süteményeket készít és szállít ki. Kötelező-e a saját termelésű készletek számviteli elszámolása, vagy a költségeket lehet-e mindjárt az 5-ös számlaosztályba könyvelni, és amikor a kiszállítás megtörténik a számla alapján a bevételt a 9-es számla osztályba könyvelni. Év végén pedig leltár alapján a megmaradt és fel nem használt alapanyagokat készletre venni? Félkész és befejezetlen terméke valószínűleg nem lesz, mert egy nap csak annyit készít, amit még akkor vagy másnap kiszállít. Mivel külsős könyvelő vagyok nem is lenne rálátásom, hogy mi van az üzemben. Köszönöm szépen. Bné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnénk pontos választ kapni, kontírozással levezetve. Kereskedelmi tevékenységet folytató cég árut vásárol, harmadik cég engedményezéssel fizeti ki a tartozást. Vevői oldalról hogyan kell helyesen könyvelni a beszerzés kifizetését? Engedményezéssel történő fizetés esetén kérjük a kontírozás levezetését. Várjuk mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: THI
Könyvelési tételekkel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy helyesek-e a következők? Az MRP alapszabályában a következő szerepel: A zrt. mint alapító 1.500.000 db 100 forint névértékű törzsrészvényt bocsát rendelkezésre. A vagyoni hozzájárulás értéke: A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke megegyezik a szolgáltatás átadása napjára megállapítható piaci értékkel. T33/K411 375.000.000,- Ft ( ha 1.500.000 db*250 Ft piaci értékkel számolva) -> Bírósági bejegyzésig nem történt meg a törzsrészvény átadása -> Előtársasági időszakban könyvelve. (Az MRP szervezet az alapszabályának közokiratba foglalásától, vagy ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől (2018.10.29) kezdődően az MRP szervezet előtársaság működik. Bejegyzés időpontja 2019.02.06.) 2019-es évben könyvelhető: T17/K33 375.000.000,- Ft. Az alapító továbbá 1.000.000,- Ft készpénzzel járul hozzá az MRP létrehozásához és működéséhez, alapítói vagyonon felüli saját tőke javára kell jóváírni. T33/K411 1.000.000,- Ft T384/K411 1.000.000,- Ft. (az utalás még 2018-ban megtörtént) Kormányrendelet szerint: Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával az MRP szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a résztvevő által alapítói vagyon címén rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, valamint az alapítói vagyonon felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Végelszámolás lezárásával kapcsolatosan lenne pár kérdésem. A vállalkozás vagyona között szerepel egy tehergépjármű, melyre kértünk egy kereskedőtől vételi ajánlatot, ez alapján átértékelésre került a könyvekben (veszteség jellegű elszámolás), és vagyonfelosztás keretében az egyik tulajdonos kapja majd meg. Kérdésem lenne, hogy ilyenkor az átíráshoz, GFB biztosítás lemondásához milyen okiratot kell benyújtani? A gépjárműn kívül bankban van pénz és áfakövetelés van, melyet a zárás keretében vissza fogunk igényelni – a záró beszámolóban még követelésként tartjuk nyilván?!. A saját tőke pedig negatív. A gépjármű GFB biztosítás jövő év elejéig rendezve lett. A végelszámolás bejezésének napja június 30-a lesz. A cég törlésének pontos dátumát nem tudjuk, de azzal a nappal megtörténhet már a vagyonkiadás, s ekkor a kft. bejelenti a biztosítónak, hogy nem ő kötelezett a biztosítási díjat fizetni, így lesz visszajáró összeg. Ezt hogyan könyveljük a zárás során és milyen összeggel számoljunk? A vagyon kiadását hogyan könyveljük, mik a kontírozási tételek, hogy a könyvviteli nyilvántartások ezek után értékadatokat már ne tartalmazzanak? Gépjármű – bank – negatív saját tőke – biztosítási díj követelés és visszaigényelt áfa – ez utóbbi remélhetőleg a bankszámlán fog már szerepelni. Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozónkat beiskoláztuk egy felsőfokú intézménybe, tanulmányi szerződést is kötöttünk vele.Munkaköre betöltéséhez az iskola elvégzésére szükség volt. 2019 februárjában a felsőfokú intézménytől társaságunk befogadta, majd kifizette az oktatásról szóló számlát. A 2019-es szabályoknak megfelelően bérként számfejtettük az összeget. A dolgozó 2019. május 1-jével felmondott, majd 2019. június 6-án a társaság felszólítására a tandíjat visszafizette. Kérdésem. Mi a teendő a számfejtett bérrel? Kell-e önrevíziózni a 1908-as bevallást? Mire kell könyvelni a visszafizetett összeget? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Próbáltam utánanézni a neten, de nem egyértelmű: kötelező-e kiállítani számlát/számviteli bizonylatot az egyesületi tagdíjról (főleg magánszemélyekről van szó) vagy könyvelhetem a bankból a tagdíjakat a tagdíjszámlára, s nem kell semmit sem kiállítani róla. Válaszukat köszönöm Vadas Zsuzsanna
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték