A cég végelszámolást indított el és a lekötött tartalékon van összeg, mely pótbefizetésből keletkezett, de ezt a cég nem tudja viszafizetni. Ilyenkor mit kell tenni? Kivezetem és 9-be könyvelem, és ezek után társasági adót kell fizetnie még a cégnek? Válaszát köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem interneten, az általa üzemeltetett webshopon keresztül szeretné értékesíteni külföldi nem adóalanyok részére is a termékeit az Amazon közbeiktatásával. Németországban bérelne raktárat, ahol tárolja ezeket a termékeket, és az Amazon internetes felületén lehet megrendelni (a felületén ki van írva, hogy a magyar cég az eladó), majd az Amazon szállítja ki, de a számlát a magyar cég állítja ki a vevő részére. Mi a módja, hogy bejelentkezzen Németországban az áfa hatálya alá? Hogyan kell könyvelni a német raktárba szállítást, amely az értékesítésig a saját készletük marad? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelet Szakértő! Kérdésem: egy alapítványi óvoda az adó 1 százalékból gazdálkodik. Ebből a pénzből csak játékokat vesznek (darabonként 2–10 ezer forintért). Hogyan kell helyesen könyvelni? Kis értékű tárgyi eszköz 145 főkönyv, vagy egyből anyagköltség 51 főkönyv?
Tisztelt Szakértő! Ha egy jogi személy társaság önálló jogi személyiséggel ruházza fel az egyik "egységét", a könyvelési, pénzügyi szolgáltatásokat elláthatja-e kvázi az "anya" ingyenesen? Ebben az esetben keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettség az egyes jogi személyeknél? Mindkét jogi személy adómentes. Ez rögzíthető az alapító okiratban vagy külön szerződés szükséges? A válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy egy "vegyes könyvelés" mögötti belső bizonylatnak milyen tartalmi/formai követelményei vannak, mit kell felvezetni rá? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét negatív vízdíj számla könyvelésével, elhatárolásával kapcsolatban. Adott egy alanyi adómentes kft., a kft. részére 2019.0 4. hónapban kibocsájtott a TRV szolgáltató egy mínuszos -196 216 Ft összegű víz- és csatornadíj számlát, ez lekönyvelésre került T: - költségek K: 4541 szállító (mínusz előjellel) a hónapok során csak alapdíjról kaptak számlát T:5 K:4541, a vízdíj főkönyvi karton egyenlege mínusz. A 2018. évben túl számlázás történt. 2020-ban a szolgáltató kiküldött még 2 darab számlát szintén mínusz előjellel 1. számla: számla kelte:2 020.01.06., telj.idő 2020.01.21., fizetési határidő: 2020. 01. 21., összege: - 2973 Ft, időszak 2019.11.12-2019.12.12. 2. számla számla kelte: 2020.01.27 telj.idő:2020.02.11., fizetési határidő:2020.02.11., összege -3811 Ft, időszak 2019.12.13-2020.01.14. Hogyan kell ebben az esetben lekönyvelni a két vízdíj számlát 2019., illetve 2020. év, év végén a vízdíj főkönyvi karton egyenlege mínusz lesz, hogyan kell elhatárolni, melyik számlára? Köszönöm a segítséget.
Egy magyarországi cég leányvállalattal rendelkezett Romániában. (100%-os tulajdonlás.) 2017-2018-ban a román leányvállalatnál osztalékot hagytak jóvá, amely csak részben került kifizetésre a magyar tulajdonos felé. A tulajdonos az osztalékkövetelést előírta a könyveiben: T36-K97. 2019. évközben a tulajdonos eladta 51%-os tulajdonrészét egy másik magyar társaságnak. Az adás-vételi szerződésben nem került rendezésre a jóváhagyott osztalék rendezésének módja. Kérdésem: ebben a helyzetben kinek jár az előző években jóváhagyott osztalék összege? A régi vagy az új tulajdonosnak? Amennyiben az új tulajdonos kapná, hogyan kellene lekönyvelni a régi tulajdonosnál az osztalék kivezetésének összegét? Elengedett követelésként?
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy iskolaszövetkezeten keresztül vesz igénybe diákmunkást. Hogyan könyvelem a vissza nem igényelhető, fordított áfát? Példán keresztül: kiszámláznak felénk 100 000 forintot. Ennek fordított áfája 27 000 forint. T 541 bérköltség 100 000 Ft, 4661 áfa 27 000 Ft, K 454 szállító 100 000 Ft. Hova könyvelem a 27 000 Ft le nem vonható áfát? 86-ra? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég vagyunk, a tevékenységet áfakötelessé tettük. Szerződésünk úgy szól, hogy bérlő az első havi bérleti díjjal egyidőben megfizetni tartozik még két havi bérleti díjjal megegyező összeget. Az egyik a majdani, bizonytalan, utolsó (felmondási) havi bérleti díjként szolgál. A másik helyreállítási díjként. Ez utóbbi nem kaució, mert a szerződés megkötésekor elkérjük, és a szerződés megszűnésekor megtartjuk. A kérdésem az, hogy ezen ügyleteket az Sztv. és áfatörvény szerint hogy kellene kezelni? Jelenleg a felmondási havi bérleti díjat és a helyreállítási díjat is kiszámlázzuk a szerződéskötés dátumával mint teljesítési időponttal, és árbevételként könyveljük. A felmondás havi bérleti díjat időbelileg elhatároljuk. Köszönöm.
Alanyi áfamentességet választó nem közhasznú egyesületnek festőművész festményeket adományoz. Milyen adófizetési kötelezettségek merülhetnek fel a támogató és a támogatott részéről? Hogyan kell a könyvekben elszámolni az eseményt?
Színház előlegként kapott 2019. évre az Emberi Erőforrások Minisztériumától költségek és ráfordítások ellentételezésére vissza nem fizetendő támogatást (ez lépett a taós felajánlások helyébe). A támogatással 2020. március 20-áig kell elszámolni. A mérleget az alapító 2020. március 16-áig kéri megküldeni, könyvvizsgálattal, fb-jóváhagyással együtt. A könyvelés az alábbiak szerint történik: támogatás folyósítása 2019-ben – 38 bank – 47 rövid lejáratú egyéb kötelezettség, év végén 39 aktív időbeli elhatárolás – 96 egyéb bevétel. Dokumentum az elhatároláshoz az igazgató nyilatkozata, hogy teljesítette a színház a feltételeket (nagy valószínűséggel a támogató el fogja fogadni az elszámolást). Kérdésünk: megfelel-e ez az eljárás a számviteli törvény előírásainak, a megbízható valós beszámoló kritériumainak?
Tisztelt Szakértő! Cégünk bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytat, csak 27 százalékos adókulcsú terméket forgalmazunk. A vevőink részére saját kibocsátású utalványt értékesítünk, elszámolása: T38-K45 utalvány értéke illetve T36-467 utalvány áfatartalma. A pénztárgépünk egyben készletet is kezel, a termékek tételesen megjelennek a nyugtán. Helyes-e, hogy a pénztárgépbe beütjük az 1 db „X” terméket, melynek értéke bruttó 1270 forint (nettó 1.000, áfa 270 forint), majd fizetőeszközként kezeljük az elfogadott 500 forint (áfatartalom 106 forint) utalványt? Az értékesített termék könyvelése T38-K91 és K467. A beváltott utalvány értéke T45-K38. Mivel az utalványértékesítéskor megfizettük az arra jutó áfát, ezért a könyvelésben korrekciós tételként szerepeltetjük T 467-K368. A pénztárgép zárószalagján látszik az elfogadott utalványok összege. Kérdésünk az, hogy mi az utalvány beváltásakor a helyes könyvelés pénztárgép használata esetén, a gyakorlatban mi az elfogadott az áfa és a bevétel elszámolására? Segítő válaszát köszönjük!
Ügyfelem Kínából importál árut. A kínai ügyfél általi számla elkészült 2019 decemberében. A számla 2019-re kerül könyvelésre úton lévő áruként. Az áru januárban érkezik be, a vámkezelés és a szállítási költség számlája is januári teljesítés. Kérdésem: a vámköltséget és a szállítási költséget vissza kell-e tenni 2019-re mint az áruhoz kapcsolódó tételt és úton lévőként kell ezeket is kezelni?
Tisztelt Adózóna! Kérdésünk az év végi közüzemi számlák könyvelésével kapcsolatos. Mikor kell passzív időbeli elhatárolásként könyvelni? Például az áramszámlánk: Számlázott időszak: 2019.12.01–2019.12.31 (minden számlázott tétel a 2019 évet érint)i Számla kelte: 2020.01.10 Teljesítés időpontja (áfa): 2020.01.27 Fizetési határidő: 2020.01.27 Hogy kell helyesen könyvelni? (Mérlegfordulónap 2019.12.31., mérlegkészítés dátuma 2020.03.31.) a) 2019 évre költség és szállítói tartozásként, áfalevonás 2020.01.27. vagy b) 2020 évre szállítói tartozás és 2019 évre passzív időbeli elhatárolással a költséget? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság személygépkocsikat vásárol bérbeadás céljából, ennek van valamilyen speciális szabálya a könyvelésben? Az áfa vásárláskor levonható? Jól gondoljuk, hogy a könyvelésben a személygépkocsikat készletként kell nyilvántartani? Továbbá az illeték és egyéb hatósági díjak a készlet értékét növelik? Esetleges felmerülő javítási költségeket, költségként vagy készletnövelő tételként kell felvezetni, továbbá e tételek továbbszámlázása a bérbe vevő részére lehetséges-e? Előre is nagyon szépen köszönjük a tanácsadást. Köszönettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték