Egy belföldi székhelyű, telephelyű cég közvetítői tevékenységet folytat. Belföldi szállító (akit ez a cég hajt fel) számlázza az árut a közvetítőnek, aki továbbszámlázza az unión belüli partnernek, ugyanazon áron, majd a számla utolsó sora tartalmazza a közvetítői díjat. A beszerzés elábé, az értékesítés árbevétel. Helyesen van-e könyvelve? köszönettel: KGné
A szakképzési hozzájárulás rendszere ez évtől is módosult, és egyre bonyolultabb szabályrendszert foglal magába. A szakképzési hozzájárulás teljesítése eltér annak függvényében, hogy a hozzájárulásra kötelezett szervez-e vagy sem gyakorlati képzést.
Helyesen értelmezem-e, hogy a külföldi vevőknél és szállítóknál év végén az MNB december 31-ei árfolyamára csak a partnerenként forintban kimutatott év végi egyenleget kell átértékelni?
Két fél egymás közötti termékértékesítéshez kapcsolódóan adott elszámolási időszakban állapodott meg 2015. évben. A közöttük megkötött szerződés alapján 12 hónap elteltével számolnak el egymással. Ezen időszak alatt "A" ügyféltől "B" ügyfél több esetben hozott el szállítólevél alapján termékeket, amelyeket értékesített is. Az értékesítés bevétele könyvelésre került a kiállított számlák alapján. Az ezen értékesítéshez kapcsolódó beszerzésről azonban az elszámolás 12 havi hossza miatt még nem került kiállításra számla, és a 2015. évi beszámoló elkészítéséig nem is kerül sor. A 2015-ös szállítólevelek alapján rögzíthető a könyvelésben a beszerzés ténye? Ezt milyen főkönyvi számokra kell rögzíteni (814, 4541)? Ha a szállító levelek alapján nem lehet könyvelni, számla jelenleg pedig nincs, nem mutat valós képet a mérleg, hiszen a már realizált bevétellel szemben nincs könyvelve az áruk beszerzési értéke. Tehát több eredmény mutatkozik, mint amennyi valójában keletkezett.
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérel egy nagy alapterületű ingatlant. Az ingatlanban több cég dolgozik, akik viszont a mi cégünknek fizetnek bérleti díjat. A feléjük kiszámlázott bérleti díj a mi cégünk által kapott számla összegének arányosan továbbszámlázott része, tehát nem haszonnal számlázzuk tovább, hanem azt az összeget, amit a cég fizet, arányosan szétosztjuk a bérlők között. Erről rendes szerződések vannak. Tudom, hogy a bérleti díj, mint költség, az 522-re könyvelődik. De továbbszámlázás esetén is az, vagy az mehet közvetített szolgáltatásra? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy kft. 2014. évben Business Telecom (jelenleg felszámolás alatt állnak) részvényeket vásárolt 800 forintos egységáron. Jelenleg a részvénypiaci értéke 80 forint körül mozog. Kérdésem, hogy értékvesztést számoljon el és növelje a társaságiadó-alapot, vagy továbbra is 800 forinton mutassa ki a könyveiben?
2015. év végével a számlavezető bank megküldte az általa nyilvántartott egyenlegeket. Ebben szerepel a bankszámla-egyenlegen és a folyószámla-hitelkereten kívül a befektetési pénzszámla és az állampapír befektetési alap december 31-ei egyenlege is. Ez utóbbi egyenlegek magasabbak a könyv szerinti (befektetett) értéknél. 2016. február elején mindkét értékpapír visszavásárlásra került (mérlegkészítés előtt), a visszavásárlási érték viszont alacsonyabb, mint a december 31-ei időponttal közölt összegek. Kérdésem: kell-e könyvelni árfolyamnyereséget vagy kamatot a 2015. évre?
Tisztelt Szakértő! Kft. a kötelező törzstőkeemelést végrehajtotta. 2015. december 11-én felkeresett egy ügyvédet, majd még aznap befizetett 2 millió forint törzstőkét a bankba. A cégbíróság bejegyezte a következő dátumokkal: változás időpontja: 2016. 01. 26., bejegyzés kelte: 2016. 01. 26., hatályos: 2016. 01. 26., közzétéve: 2016. 01. 28. Kérdésem az lenne, hogy melyik évben, hogyan kell lekönyvelni a törzstőkeemelést? Tisztelettel: Bognárné
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2015-ben adóelőleg-feltöltés terhére ajánlott fel támogatást. A számviteli törvény szerint egyéb bevételként kell elszámolni a jóváírás összegét. Kérdésem, hogy hogy kell lekönyvelni, és a 29-es bevallásban hol szerepeltetem adózás előtti eredményt csökkentő tételként? Előre is köszönöm.
Melyik évre kell könyvelni a jogerős adóhatósági határozatot a következő esetben? Egy kft.-nél az adóhatóság áfa adónemben végzett ellenőrzést 2013-2014. évekre, és mindkét évre 19-19 ezer forint adóhiányt állapított meg. Az adóhatósági jegyzőkönyv dátuma: 2016. február 09. A kft.-nél a mérlegkészítés napja 2016. március 31-e. Amennyiben a határozat 2016. március 31-e előtt jogerőssé válik, melyik évre (2015-re vagy 2016-ra) kell könyvelni a nem jelentős összegű adóhiány összegét, valamint annak bírság- és kédelmipótlék-vonzatát?
50 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező kft.-tag "kilép" a cégből. Fix összegben állapodnak meg, melynek kisebb része készpénz, a fennmaradó részért cserébe árut kapna a kilépő tag. A kérdés több irányú: 1. Lehetséges-e ilyen megállapodás, ha a saját tőke arányos része kevesebb a megállapodott összegnél? 2. A megállapodott összegből a korábban jegyzett tőkeként beadott összeg feletti teljes rész szja- és ehoalapot képez? 3. A kft. szempontjából hogyan kell a szóban forgó árut könyvelni? Áfavonzat? 4. A kilépő tag csak adásvételivel viheti be az árut a saját, másik cégébe? (Így elveszíti az áfa-levonhatóságot.)
Tisztelt Szakértő! Exportértékesítésünk során, amikor a külföldi partner elutalja részünkre a kiállított számlánk végösszegét, akkor 12 euróval kevesebbet utal, abban az esetben, amikor kérjük, hogy az utalást sürgősségi megjelöléssel kezdeményezze. Erre azért van szükség, mert a normál utalásoknál több napba is telik mire az összeg a rendelkezésünkre állhat. Mivel ennek a költsége a külföldi partnert terheli, de a mi kérésünkre történik, így ők ezzel az összeggel csökkentett vételárat utalják csak. Kérdésem az lenne, hogy a sürgősségi utalás összegét hova és hogyan könyveljem? Mi a helyes eljárás? Válaszát előre is köszönöm!
Társasház könyvelése milyen rendszerben történhet? Egyszeres vagy kettős könyvvitel? Milyen szoftver ajánlott a társasházi könyveléshez?
Egyéni vállalkozó bevételt csökkentő kisvállalkozói kedvezményének támogatástartalma 500 millió forintot meg nem haladó bevételig 10 %. A támogatástartalom de minimis támogatásnak minősül. Mi az igénybevétel napja, kell-e bevételt növelni a 2015. évi 1553-as bevallásban, vagy majd csak 2016-ban kell számolni vele, kell-e könyvelni, és hogyan az összegét? Köszönettel: Rozika (könyvelő)
Tisztelt Szakértő! „A” Kft. a tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek 910 000 forint tagi kölcsön követelése van „B” Kft.-vel szemben. Ez a követelés engedményezésre került „C” magánszemélyre, amely az „A” Kft. 51 százalékos tulajdonosa. Az engedményes 260 000 forintot köteles fizetni a követelésért. A tagikölcsön-követelés behajtható lenne, mivel „B” Kft. működik, bevételt termel. Hogyan kell „A” Kft. esetében könyvelni? 910 000 forint: egyéb ráfordítás, 260 000 forint: egyéb bevétel? Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot? Köszönöm szépen! Vágner Emília
dr. Császár Zoltán
adótanácsadó, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték