Tisztelt Szakértő! Egy társaságnak a takarékbanki felszámolás miatt bennragadt pénzét az OBA kártalanítás címén a kft. másik bankban nyitott számlájára utalta. Hogyan kell ezt könyvelni? Rendkívüli eredményt vagy egyéb bevételt/ráfordítást érintő tétel? Olyat is hallottam, hogy esetleg sima átvezetésként kell könyvelni a bankok között? Áfát érint-e? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szakmai segítségét szeretném kérni export akkreditív igénybevételének elszámolásával, könyvelésével és a keletkezett szállító, vevői számla kiegyenlítésével kapcsolatban. Leírom röviden a történetet: Mi, magyar cég, vásároltunk Jordániában egy terméket, amit ott Jordániában értékesítettünk egy szlovákiai cégnek. Megkaptuk a jordán szállítói számlát, mi meg kiállítottunk a szlovák cégnek az értékesítésről egy számlát (aminek a végösszege természetesen nagyobb, mint a szállítói számla végösszege). Az akkreditívnyitás, igénybejelentés megtörtént mindhárom fél részéről a banknál. Az adásvétel létrejött. A legvégén a bank küldött egy elszámolást részünkre: 1. a befolyt összegről (ami a szlovák vevői számlánk végösszege), 2. a kifizetett összegről (a jordán szállítói számla végösszege), 3. az elutalt összegről részünkre, amit jóváírt a nekünk (magyar cég) bankszámlánkon, tulajdonképpen ez a nyereség. Mivel még ilyen esetem nem volt, ebben szeretném a segítségét kérni, hogy hogyan könyveljem, hogyan futtatom ki a számlákat. Mikori árfolyamot használjak? Előre is nagyon köszönöm a válaszát. Tisztelettel Boros Mária
Tisztelt Szakértő! Előadáson hallottam, hogy a színház-, koncertjegyek közvetítésével foglalkozó társaságnak a jegy áráról nem kell számlát kiállítania, az ugyanis maga a jegy. A gyakorlatba azonban ezt nem tudom átültetni. Hová könyveljük a jegyért kifizetett összeget, és hol legyen, amíg a társaság tovább nem adja a jegyeket? Hogyan, mikor, mi alapján vallom be a fizetendő áfát, ha nem számlázom ki? A teljesítés, amikor a jegyet eladta, ami nem egyezik az előadás dátumával, ami a jegyen szerepel. A színházaktól áfás számlát kap, levonható áfatartalommal, egyik-másik még jutalékkal is csökkentett. A társaság díja, ami jegyenként 2-300 forint, számlázandó, és áfaköteles is. Ha csak a jutalék és a kezelési költség a társaság bevétele, akkor áfamentességet is választhatna, mert a jegy ára nélkül 6 millió forint alatt maradna a forgalma. Hogyan kell ezt helyesen könyvelni és bevallani? Köszönettel.
Egy közhasznú alapítvány közhasznú tevékenysége a hátrányos helyzetű gyerekek támogatása. Évi egy alkalommal a rászoruló gyerekek téli ruhát és csizmát kapnak. Az ilyen támogatás személyi jellegű egyéb kifizetésként számolandó el véleményünk szerint, mivel az szja-törvény 1. számú mellékletének 3. pontja szerinti közcélú juttatásnak minősülnek. Ön szerint? Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet.
Tisztelt Szakértő! Egy cég kezességet vállalt egy másik cég autóvásárlásánál. Megszületett a bírósági határozat, hogy a kezesnek fizetnie kell. Megérkezett az ügyvédi felszólítás is, hogy fizessen. Könnyítésképpen cégünk részletfizetési engedményt kapott. Kérdésem az, hogy cégünk könyvelésében ezt ráfordításként vagy követelésként kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő, Ügyvédi iroda illetékbélyeget vásárol. Hogyan, mikor és milyen főkönyvi számlákra könyveljük? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi gazdasági esemény helyes elszámolásában szeretném a segítségét kérni. Adott két bt., melyek egészségügyi szolgáltatást végeznek. Közösen (50-50 százalékos arányban) szeretnének beszerezni egy orvosi műszert, hogy aztán azt felváltva üzemeltessék rendelési időben. Melyik bt. mutatja ki a könyvében? Hogyan történik az elszámolás? Hogyan kell szerződniük a szállítóval? Vagy van egyéb specialitása is a dolognak? Köszönettel István
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a munkavállalót, aki jelenleg otthon gyeden van (nem dolgozik az ellátás mellett) OKJ-s képzésben részesítheti-e a munkáltató? Ha igen, akkor az a könyvelésben elszámolható-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárol egy kft. személygépkocsit. Előleget fizetett, melynek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy 25 százalékban fogja magáncélra használni az autót. Az áfa 25 százaléka nem vonható le; jól tudom-e, hogy ebben az esetben egyéb ráfordításokra kell könyvelni? Köszönöm a segítséget! Emília
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk egy másik kft.-től vásárol ingatlant. Számla ellenében foglalót utaltunk az ingatlanra. Sajnos a vásárlás az eladó miatt nem fog megvalósulni. Érdekmúlásra való tekintettel kárátalányt fizettek nekünk. Szeretném megkérdezni, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a számla nélkül a bankba érkezett összeget, mint rendkívüli bevételt könyvelem T384 K96, és a foglalóra fizetett összeget pedig ebben az esetben leírom, mint kárt, vagyis T86 K12, hogy kikerüljön a nyilvántartásból? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vételi jegy könyvelésével kapcsolatban kérnénk segítséget. Áfakörös egyéni vállalkozó használt, illetve teljesen tönkrement tárgyi eszközöket összesítő nyilvántartásában szereplő eszközöket (például létra, talicska) eladta egy hulladékátvevőnek. Erről vételi jegyet kapott. A kapott vételi jegyet értékesítés bevételeként lekönyveljük. Kérdésünk, hogy ez az áfát érinti-e? És van-e még valami teendő? Köszönöm a szíves segítséget.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás egy bírósági végrehajtás alapján nagyobb összegű büntetést fizet. A végösszeg több tételből áll: - Tőke (munkabér) - Tőke kamata - Perköltség - Végrehajtási költség - Állami illeték - Végrehajtó munkadíja. Helyesen teszem, ha a tőkét bérköltségként, a többi tételt pedig egyéb ráfordításként könyvelem? Ha nem, mi a megfelelő könyvelési tétel? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: P. Mária
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás irodaházak takarítását végzi. A takarításhoz felhasznált anyagok költségét – megállapodás alapján – a nyújtott szolgáltatástól függetlenül, külön számlán kiszámlázza a megrendelőinek. Szeretném megkérdezni, hogy ez milyen bevétele lesz a vállalkozásnak, hova kell könyvelni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértők! Kérdésünk a következő: "A" Kft. opciós díjban részesül "B" Kft.-től. Az opciós díjat nem számlázzák (így áfavonzata sincs). "B" Kft. a tárgyban kötött szerződés alapján átutalta a tartozást "A" Kft.-nek. Ezt az eseményt az Szt. 72-76. §-a alapján nem az alaptevékenység árbevételeként, hanem egyéb bevételnek könyveltük. Kérjük véleményüket, hogy helyesen jártunk-e el a könyvelésnél?
Egy évek óta nem működő cég NAV törzsadatában a következő megjegyzések állnak: Felfüggesztés – Székhelyén nem található – Art. 24/A § (1) bekezdés b) pont – Érvényesség kezdete: 2015. 06. 19. Adószámtörlés – Székhelyén nem található – Art. 24/A § (1) bekezdés b) pont és (4) bekezdés – Érvényesség kezdete: 2015. 08. 09. Könyvelőként mi a mi teendőnk ezekkel az információkkal? Mikor lesz törölt a cég, és mikor kell a megszűnés szerinti záró adóbevallásokat és mérleget is beadnunk? Válaszukat köszönjük szépen.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték