Kedves Szakértő! Munkaviszonyra tekintettel üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeget hogyan kell számfejteni és könyvelni? Valamint a 08-as bevallás melyik sorában, és hogyan kell szerepeltetni a 75 ezer forint összeget? Köszönöm a választ.
Egy cég támogatást szeretne adni egy sportegyesületnek, ahol a cégvezető maga is karatézik. Megteheti-e ezt, és hogyan kell könyvelni, ha egyáltalán lehet ilyet adni?
Tisztelt Szakértő! Katás masszőr egyéni vállalkozó szeretne saját utalványt kibocsátani vendégei számára. Kérdésem az lenne, hogy ő, mint egyéni vállalkozó, megteheti-e ezt, illetve milyen módon szükséges ezt dokumentálni? Az általános szabályoknak megfelelően számla/nyugta/számviteli bizonylat (ÁHK) kiállítása szükséges az utalvány eladásakor, illetve beváltáskor újabb nyugta/számla? A utalványkibocsátást kettős könyvvitelben kötelezettségként, a beváltást/felhasználást bevételként (áfamentes) könyvelném, de ebben az esetben, tekintve, hogy csak a bevételt kell nyilvántartani, elegendő a felhasználáskor keletkezett bizonylat könyvelése? Illetve amennyiben a beváltáskor kiállított bizonylat egy nyugta, azon hogyan tudja az eladó jelölni, hogy a fizetés módja utalvány (pénzmozgás nem következett be, hiszen nyilván csak egyszer fizetnek neki)? Remélem, sikerült érthetően leírni a kérdést, mert számomra sem teljesen világos, miként működhet a dolog. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a munka törvénykönyve (195. §) által lehetővé tett, és az Art. 16. § (4b) bekezdésében is szabályozott több munkáltató által egy munkavállalóval létesített munkaviszony esetén hogyan történik a munkáltatók között a munkaviszonyra tekintettel kifizetett költségek elosztása, azok számlázása? Konkrétan arra vagyok kíváncsi, hogy az Art. által kötelezően kijelölt egy "képviselő" által a munkavállalónak megfizetett összegeket feltételezem, elosztják egymás között a megállapodásuk szerint a résztvevő munkáltatók. Ennek alapján a többi munkáltató megtéríti a költségek egy részét a "képviselő" munkáltatónak. Ezt hogyan könyvelik/számolják el egymás között? Milyen pénzügyi bizonylat alapján? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Le tudná vezetni a Munkahelyi étkeztetés című kérdésre írt válaszát egy példa segítségével, könyvelési tételenként? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Alkalmazottunk munkaszerződését a munkabéren felüli, egyszeri, speciális belépő bónusszal létesítettük az adott szükséges helyzetnek megfelelően (az állást sürgősen be kellett tölteni). Mindezt feltételhez kötötten: a szokásos 3 hónapos próbaidőn túl még további 6 hónapig nem mondhatta fel egyoldalúan a munkaviszonyát. Időközben az ő részéről a felmondás mégis megtörtént, így mi a szerződésben kikötött szankcióval összhangban egy nettó összeget visszakövetelünk tőle. Kérdésünk: 1) Az összeget a szerződött rögzített nettó összegként, mint jogos kártérítést/fájdalomdíjat kell kezelnünk? 2) Vagy számfejtve, azaz bruttósítva, a levonásokkal és kifizetői járulékokkal értelmezzük, más szóval, mint mínusz bért számolhatjuk el a könyveinkben? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét, hogy a számviteli előírásoknak megfelelően hogyan könyveljek. Egy lakásszövetkezet közös tulajdonában lévő lakóingatlant évtizedek során bérbe adta. Sajnos a bérlő több éve nem fizetett, ezért a kilakoltatására került sor. A lakóingatlanban hagyott ingóságokat a bérleti díj fejében otthagyta. Az ingatlant a lakásszövetkezet értékesíteni szeretné, de nyilvántartott értéke nincs. Hogyan tudom készletre venni a fent leírt, értékesíteni kívánt dolgokat? A lakásszövetkezetnek még két üzlethelyisége is van, amelyeket szintén bérbe ad. Ezeknek a helyiségeknek sincs nyilvántartási értéke. Folyamatosan felújításokat kell eszközölni a helyiségekben, amit a bérlő el is végez. A számla a bérlő nevére szól ezt bemutatja és szeretné „lelakni”. Jól értelmezem-e azt, hogy a nem a lakásszövetkezet nevére szóló számlát, mint bérleti díj csökkentést nem vehetek figyelemben. A lakásszövetkezetnek a bérlő köteles továbbszámlázni a felújítást, beruházást. De még mindig ott a problémám, hogy mire aktiváljak, ha nincs nyilvántartási értékem? Köszönettel: Fehér Tamásné
Tisztelt Szakértő! Egy cégnek felfüggesztették az adószámát, ezért nem vonhatja le a költségszámláiban lévő előzetes áfát. Kérdésem, hogy hogyan könyveljem a le nem vonható áfát. Ugyanis, ha visszakapja az adószámát a későbbiek során, akkor utólag levonhatja a le nem vont áfát. Ha nem kapja vissza az adószámát, valószínűleg kényszertörlésre fog kerülni. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a le nem vont áfát, az véglegesen elvész? Üdvözlettel várom válaszát.
Tisztelt Adózóna! Két ügyfelünk (kft.-k) alapítottak egy új közös céget (kft.-t) 3 millió forint törzstőkével. Hogyan kell könyvelni az anyacégeknél a 1,5-1,5 millió forint átutalását az új közös kft.-hez? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kálmán Csaba
Kérem a segítségüket a következőkben: Csődegyezség könyvelése 50 százalékos sikeres egyezségnél T45 K98 50 %, ami nem térül meg a szállítónak T45 K39 50 %, ami egyezség szerint megtérül Hogyan könyvelem azokat a szállítókat, amelyek nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Köszönöm válaszukat.
A biztosító 2015. 11. 22.- 2016. 02. 21. közötti időszakra szóló számlát állított ki 2015. 10. 22-én. Fizetési határidő 2015. 11. 22. Hogyan kell a számlát, illetve a pénzügyi teljesítést könyvelni?
2015. december 29-ével lejár a felmentési ideje, és megszűnik a dolgozó munkaviszonya. Ezzel a nappal kerül kifizetésre a dolgozót megillető 6 havi végkielégítés is. Kérdésem, hogy a 2015. év terhére könyvelődik-e teljes egészében a végkielégítés összege? Köszönettel: Bényi Józsefné
Tisztelt Szakértő! Kft. a tulajdonában lévő tehergépkocsit kivonatta a forgalomból, de a gépjármű jelenleg is megvan. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor a számviteli nyilvántartásban hogyan kell az autót szerepeltetni? Még jelenleg nem amortizálódott le teljesen, van értéke. Kell-e valamilyen korrekciós tételt könyvelni, kell-e értékben még nyilvántartani, illetve mit kell tudni a számviteli elszámolásról ebben az esetben? Köszönettel.
Üzemanyag-kereskedelemmel foglalkozó kft. saját tehergépkocsijával szállítja a töltőállomásaira az üzemanyagot. A felmerült útdíjat az anyag jellegű szolgáltatások között számolja el, vagy a beszerzett áru értékét növelve, a 2-es vagy a 8-as számlán? Mi a helyes könyvelés?
"A" cég megvásárolja "B" céget (névértéken). B cégben jelentős összegű tagi hitel szerepel. A régi tulajdonos lemond az új tulaj javára a tagi hitelről. Az új tulajdonos (A cég) véglegesen szeretné átadni a tagi hitelt B cég számára. Hogyan kell könyvelni a tagi hitelt, és milyen adóvonzata van vásárláskor, illetve átadáskor A, illetve B cég esetében?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték