Így kell könyvelni a pénzügyi lízinget Cikk
Hogyan könyveljük a pénzügyi lízinget? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Hogyan könyveljük a pénzügyi lízinget? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az önkormányzat a tulajdonában lévő kft.-vel vagyonkezelői szerződést köt, melyben évente fizetendő vagyonkezelői díjat állapítanak meg, amit a kft. áfával növelten fizet meg az önkormányzatnak. Kérdésem az lenne, hogy ezt a kft.-nél vagyoni értékű jogként vagy költségként kell az adott években lekönyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy háromoldalú pénztartozás-átvállalási szerződéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A szerződésben szereplők: 1/Jogosult 2/ Kötelezett 3/ Átvállaló Az átvállalás könyvelése még nem okoz gondot, azonban a szerződés szerint a kötelezett átadja az Átvállaló részére az összeget. Az Átvállaló 2015. 12. 31-éig nem fizeti meg a tartozást. Ezt hogyan könyvelem, illetve a mérlegben hogyan szerepel? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság Kínából importál termékeket. A kínai fél megrendelés után kiállítja a számlát, eljuttatja azt a megrendelőnek, melynek alapján a társaság elutalja az ellenértéket. Kínából ekkor indítják útnak az árut, amely vámoltatás után értékesítésre kerül. Én a számviteli törvény alapján úgy értelmezem, hogy a számviteli teljesítés időpontja a vámhatározat kiállításának időpontja, függetlenül a számlán szereplő dátumoktól, és a kínai számla könyvelésekor az árfolyamot is az ezen a napon érvényes árfolyam alapján számolom. A korábban elutalt összeget előlegként könyvelem. Kérdésem, hogy helyes-e ez az eljárás? Ha rosszul gondolom, legyen szíves megírni, mi a menete a fenti eset könyvelésének. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Bodnár Ildikó
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy hová könyvelné azt az esetet, amikor szoftvervásárlásnál az egyszeri díj mellett havi díjat is fizetnek? Hová könyvelné a szoftver licencdíját akkor, ha azt évente, egy összegben kellene megfizetni? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Hogyan könyveljük a pénzügyi lízenget? Kérem illusztrálja példával a beszerzést, a törlesztést és a futamidő végén mindkét lehetséges alternatívát, ha megveszi az eszközt, illetve, ha nem. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a lapszabászatban méretre vágatott egy irodabútort, megvette az összeszereléshez a csavarokat, és egyéb kiegészítőket. Kérdésem: tárgyi eszközre, vagy anyagköltségre könyveljek? A számlán 98 000 forint nettó összeg van feltüntetve. Ha a számla nettó összege 156 000 forintot tartalmazna, akkor is ugyanúgy kellene könyvelni? Válaszát köszönöm.
A 2016. évtől jelentkezett előszőr, hogy a vállalkozások kuponok kibocsátásával ösztönzik további vásárlásokra a partnereiket. Az ügylet során az ügyfél (például kereskedő) szerződést köt egy szolgáltatóval, hogy a szolgáltató saját tevékenysége végzése során (például piackutatás, termékismertetés stb.) a magánszemélynek a tevékenységében való közreműködéséért, segítségéért köszönetképpen ügyfelünk terméke megvásárlásának ösztönzésére szóló kupont ad (5-10 ezer forint/darab) ajándékba. (Ennek esetleges adózási vonzatát a szolgáltató szerződésben vállalja). Az átadásra kerülő kuponok összértéke: 1 790 000 forint I. A magánszemély az ügyfél meghatározott üzleteiben, ha ezt bemutatja, és leadja, akkor a kupon értékének megfelelő mértékű engedményben részesül. Ez az engedmény megjelenik a számlán, ezzel befolyásolja az adóalapot, adót és természetesen a számla végösszegét is. II. Az ügyfél az így befogadott kuponokról, név, kuponazonosító, dátum, és érték szerint havonta elszámol a szolgáltatóval. Az ügyfél a havi elszámolás összegét áfamentesen átterheli a szolgáltatóra a köztük érvényben lévő szerződés szerint. Az elkészített adómentes számlában levonásra kerül az ügyfél és a szolgáltató közötti szerződés szerinti engedmény összege (12 %) – Tehát 1 darab 10 ezer forintos kupon beváltása esetén 8800 forintot terhelődik át a szolgáltatóra. Az ügyfél a magánszemély által történő vásárlás során átutalásos számlát bocsát ki, melyen engedményként szerepel a kupon értéke. I. A termék kibocsátásáról készült számla könyvelése (engedménnyel csökkentve!) T 311 – K 927 K 467 Ezt az összeget a vásárló bankon keresztül kiegyenlíti. T 384 – K 311 II. A havi elszámolás során az ügyfél kiterheli a szolgáltató részére a kuponelszámolás végösszegét, áfamentesen. A számlában negatív tételként szerepel a 12 % engedmény összege T 311 – K 927 (áfa nincs) Ezt az összeget a szolgáltató bankon keresztül kiegyenlíti. T 384 – K 311 Sajnos nem vagyunk biztosak a fenti könyvelési tételekben, ezért kérnénk a szíves tájékoztatásukat és véleményüket az ügylettel kapcsolatosan.
Tisztelt Szakértő! Két kft. közösen szeretne egy lakóingatlant vásárolni, közösen szeretnék azt bérbeadni. Az ügy kapcsán az alábbi kérdések merültek fel bennem: 1. Költségek megosztása: a rezsiköltségek megosztása megvalósulhat-e továbbszámlázással? Például az egyik cég nevére érkeznek a számlák, amely azok 50 százalékát átszámlázza a másik félnek. Hogyan osszák meg a berendezés költségeit? Például az egyik vesz hűtőt, és azt amortizálja, a másik vesz mosógépet, és azt szerepelteti a könyveiben? 2. Bevételek megosztása: mindkét cégnek ki kell állítani a számlát a bérleti díj 50 százalékáról? 3. Milyen egyéb adózási előírásokra kell figyelni ilyen esetben? Köszönettel: Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Egy kft. kivesz a bankból pénzt (forintot), majd átváltja valutaváltóhelyen euróra. Természetesen dokumentum van róla. Milyen főkönyvi számon kell könyvelni, és hogyan? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Nagyon régen könyvelek, de még a gyakorlatomban nem volt olyan eset, amikor a VPOP/NAV a korábban kivetett ipari vám plusz áfatételt visszautalta volna. A határozat alapján a következőképpen kontíroztam: Ipari vám: T814-K4651 Áfa: T368-K465 Áfaátvezetés: T466-K368 De most szeretném a segítségét kérni a visszakönyveléshez. Az áfát biztosan be kell fizetni. Köszönöm: Bné
Tisztelt Szakértő! Két kft. közötti szerződés szerint a bérleti díjat a tárgyhó utolsó munkanapjáig fizeti meg a bérbevevő, készpénzes számla ellenében. A 2015. decemberi díjfizetés viszont késve történt meg, csak 2016. 01. hóban került rá sor, és a bérbeadó ekkor állította ki készpénzfizetési számlát is. Hogyan kell lekönyvelni mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél ezt a készpénzes számlát az árbevétel és az áfa tekintetében az évváltás miatt? Köszönöm a választ.
Március 23-ától önálló törvény (2016. évi IX. törvény) szabályozza a behajtási költségátalányt, mely rendezi a korábban vitatott problémákat, egyértelművé és egyszerűbbé téve ezzel az érintett üzleti partnerek adminisztrációs kötelezettségeit. A törvény hatálya nemcsak a kihirdetését követően létrejött kereskedelmi ügyletekre terjed ki, hanem visszamenőlegesen is szabályozza a korábbi ügyleteket – írja a LeitnerLeitner adózási blogjában Siklós Márta.
Ügyfelem vevője valamennyi számlájára 100 százalék értékvesztést számolt el az évek során. 2015-ben a vevő számláit behajthatatlanság miatt a könyveiből kivezette. A könyvelésben az 'értékvesztés 86'-os számla K oldalán számolta el az értékvesztés 100 százalékos összegét, és a behajthatatlan követelés 86-os főkönyvi számla T oldalán számolta el a kivezetést. Így a főkönyvben van egy 86K, illetve egy másik 86T oldali –az előzővel azonos – egyenlegű főkönyvi szám. Helyes így az elszámolás? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Tisztelt Szakértő! Étterem a működésének keretében vásárol italokat, üvegben és nagyobb kiszerelésben is. A megvásárolt italok számviteli megítélése szerint anyagnak vagy árunak számítanak? Változatlan formában történő értékesítésnek számít, ha az italt nem a konyhán az ételhez használják fel, hanem a csomagolást megbontva, kimérve értékesítik a vendégeknek?
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől