Tisztelt Szakértő! Egy kft. (egyszemélyes) tulajdonosa úgy határoz, hogy a 30 000 eFt jegyzett tőkét lecsökkenti 3000 eFt-ra. Előzőleg a részvényeket több tulajdonostól vásárolta össze, de a törzstőke csökkentésekor már egyedüli tulajdonosa a társaságnak. Kérdés: milyen szja-vonzata lehet a tőkekivonásnak? Milyen könyvelési tételekkel kell számolnia a társaságnak? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bt. az áramdíjat továbbszámlázza a bérbevevő cégnek. Kérdésem az, hogy ebben az esetben mi a helyes könyvelés? Áramszámla T511 vagy T815? Továbbszámlázott összeg K911 vagy K 96? Továbbá kérdezném, hogy a cégtelefonköltség 30 százalékának továbbszámlázása esetén melyek a helyes kontírszámok?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a társaságiadó-alap kiegészítésének terhére támogatást nyújtott látványcsapatsport-támogatás keretében, ami úgy valósult meg, hogy az adóhivatal részére átutalta a kötelező adóelőleg-kiegészítést múlt év december 20-áig, és erről rendelkezett. Az adóhivatal utalta tovább a kedvezményezett részére a támogatást. A kérdésem az lenne, hogy ez a támogatási összeg, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások hogyan jelennek meg a kft. könyvelésében? Mit, és hogyan kell kimutatni a kft könyveiben?
Tisztelt Szakértő! Ha 2015. évben evás kft.-nek nem volt bevétele, milyen bevallást kell készítenie, illetve az áttéréshez milyen könyvelési tételek tartoznak? Válaszát előre is köszönöm!
Több éve végzem egy egyesület könyvelését. 2014-ben az egyesület pályázatból egy beruházást valósított meg, amivel pénzügyileg az adott évben elszámolt. A 2014. évi beszámolót a közgyűlés 2015-ben elfogadta, elektronikusan közzétettük. Az egyik vezetőségi tag azzal a kéréssel állt elő most, hogy a 2014. évi könyvelési anyagot az egyesület székhelyén kívül át szeretné nézetni a saját könyvelőjével. Kérdéseink: át kell-e adni az iratanyagot? Jogosult-e idegen könyvelő az iratbetekintésre, ha az elnök, vagy a vezetőség őt erre nem kérte fel? Mi a garancia, hogy egészben, hiányzás nélkül visszakerül az iratanyag? Mikor kell átadni, és kinek iratanyagot? Kérjük jogászuk általi válaszadást! Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 2015 évben igényelt területalapú támogatást. A 2016-ban kiutalt részét (melyről a határozatot is 2016-ban kaptuk kézhez) a 2015-ös vagy a 2016-os gazdasági évben kell bevételként könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Hulladékgazdálkodásról szóló számlában külön tételként szerepel az ürítési díj, és ugyanazon számlában külön soron az edénybérleti díj. Hogyan történik a számla helyes számviteli elszámolása? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Veronika! Köszönöm gyors válaszát. Megerősítésként, akkor úgye jól értelmezem, hogy külön árfolyamnyereséget vagy veszteséget nem könyvelünk, amikor az átlagárral kivezetjük a devizát a számláról? És év végén történik a rendezés a gyűjtőszámláról? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt új számlázó programot. 2015. novemberben előleget fizetett ki ki 238 000 forint plusz áfa összegben. A végszámla januárban érkezett 500 000 forint plusz áfa összegben (levonva belőle az előleget, így a fizetendő 262 000 forint plusz áfa). Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell 2015-ben, illetve 2016-ban a könyvelésben nyilvántartani, illetve a beszámolóban szerepeltetni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Azok a cégek, amelyeknél a 2015-ös beszámoló mérlegkészítési időpontja a behajtási költségátalányról szóló törvény hatályba lépése utáni időpontra esik, hogy járnak el helyesen a 2015-re vonatkozó behajtási költségátalány kezelésében? A törvény visszamenőleges hatálya miatt eltekinthetnek-e a behajtási költségátalány egyéb ráfordítás-kötelezettségkénti könyvelésétől, majd a begyűjtött lemondó nyilatkozatok alapján a kötelezettség-rendkívüli bevétel tétel könyvelésétől, vagy kötelező a gazdasági események könyvelése? A minimum adóalap szerint adózó vállalkozások esetében adóvonzata is van a döntésnek, nem mindegy, hogy a rendkívüli bevétellel növelt összeget vagy az anélküli összes bevételt tekintik a mininmumadó alapjának. Válaszát megköszönöm. Tisztelettel: B. Ilona
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelést (naplófőkönyv) vezető nonprofit egyesület építési beruházása megvalósításához EMVA pályázaton nyert 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást, melyet 2015. évben meg is kapott. A támogatást a kiírás szerint egyéb bevételként kell elszámolni. Az épület bekerülési értéke 60 millió forint, a különbözetre, 20 millió forintra, a helyi önkormányzat vissza nem térítendő támogatást folyósított. Az épület használatbavétele 2015-ben megtörtént. Kérném szíves segítségét, hogy a teljes egészében támogatásból megvalósított beruházást és a kapott támogatást az egyszerűsitett beszámoló eredménylevezetésében milyen módon kell beállitani, hogy a pénzügyi eredmény is és az adózás előtti eredmény is helyes legyen? Elszámolható-e 2015. évben az épület bruttó értéke (60 millió forint) a kapott támogatásokkal szemben? Ez esetben az épület értéke a mérlegben 0 forint lesz? Vagy mi a helyes eljárás? Válaszát előre is köszönöm.
Egy 100 százalékban alapítványi tulajdonú kft. tárgyévi veszteségét kell-e az alapítványnál könyvelni? Ha igen, hogyan történik a könyvelés? Ha a kft. végelszámolásra kerül, az alapítói vagyon veszteség miatt már csak 2 millió forint, melynek egy része pénzeszközben, egy része eszközben, illetve anyagban van. Ezt hogyan kell könyvelni a kft.-nél, és hogyan az alapitványnál? Köszönöm.
Cégünk 36 hónapos tartós bérleti szerződés keretében bérelt gépjárművet. A bérleti szerződés lejártát követően a bérbeadónak visszaadtuk az autót, melyet a tulajdonos értékesített, a tartós bérleti szerződés alapján kalkulált árnál magasabb értéken, a különbözetet 5,5 millió forintot a bérbeadó cégünk bankszámlájára utalta. Kérdésem: hogyan kell könyvelni az alábbi, a bérleti szerződés lezárása miatti elszámolás során a bérbeadó által még számlázott tételeket? – Az autó bérleti szerződésben kalkulált maradványértékének cégünk által még fizetendő árfolyamkülönbözete 500 ezer forint. – A havi bérleti díjak ki nem számlázott cégünk által még fizetendő árfolyamkülönbözete 1 millió forint. – Szervizszolgáltatás költségének a cégünk által még fizetendő különbözete 50 ezer forint, – Az autó eladási ára és a kalkulált, könyv szerinti maradványérték különbözete 5,5 millió forint, cégünk bankszámláján jóváírásra is került.
Tisztelt Szakértő! Adott egy webáruház, amely eddig az alábbi gyakorlatot követte. Szerződése van a postával, hogy részére kiszállítja az árukat. A posta havonta állít ki számlát a havi szállítási költségekről, amit igénybevett szolgáltatásként könyvelnek. A szállítási díjat 10 ezer forint alatt a webáruház felszámítja, és azt a számlán szerepelteti, mely értékesítés árbevételeként kerül könyvelésre. (10 ezer forint felett nem számít fel szállítási díjat.) A szállítási díj közvetített szolgáltatás, mellyel a cég nem foglalkozott, az iparűzési adónál sem került levonásba. A fenti könyvelés mennyire állja meg a helyét, lehet-e ezért büntetni, hiszen több adót fizet mint kellene? A másik kérdésem az, hogy, ha a szállítási díjat, mint közvetített szolgáltatást szeretné elszámolni, mi a helyes megoldás? Gondolom, hogy az ÁFSZ-ben fel kell tüntetni, hogy a szállítási díj közvetített szolgáltatás, és a számlán is jelölni kell ennek tényét, de hogyan kell könyvelni (kontírozni) a posta havi számláját, főként annak tükrében, hogy nem az összes szállítási költség kerül továbbszámlázásra, csak a 10 ezer forint alatti vásárlásoké? Összegezve: mi lenne a helyes könyvelése egy webáruház szállítási díjának?
Tisztelt Szakértő! Aki 2015. évre még nem könyvelte le a 40 euró költségátalányt (a szállító nem tart rá igényt), annak 2015. évre le kell-e könyvelni azt ráfordításként és bevételként? Ha nem könyvel semmit, helyesen jár-e el?
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték